Wikipédia

Fertőboz

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében
Ez a szócikk Fertőboz magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Boz (egyértelműsítő lap).

Fertőboz (németül: Holling) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban. A világörökség részeként számon tartott Fertő-tájhoz tartozik.

 A településen világörökségi helyszín található 
Fertőboz
A bozi templom
A bozi templom
Fertőboz címere
Fertőboz címere		 Fertőboz zászlaja
Fertőboz zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterKutrucz Gyula (független)[1]
Irányítószám9493
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség308 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 12″, k. h. 16° 41′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 12″, k. h. 16° 41′ 57″
Fertőboz (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Fertőboz
Fertőboz
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Fertőboz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőboz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Gloriette kilátó
„András“ nevű gőzmozdony a bozi állomáson

Fekvése szerkesztés

Magyarország északnyugati részén, az Alpokalján helyezkedik el, Győr-Moson-Sopron megye egyik legszebb vidékén, a Fertő déli partját övező dombsor és a fertői nádas között. A Fertő–Hanság Nemzeti Park része, gazdag növény- és állatvilág jellemzi. Hozzátartozik Kisboz, a geofizikai obszervatórium és egy GYSEV őrház is. A legközelebbi város a 12 kilométerre fekvő Sopron.

Említésre méltó a békák tavaszi és őszi vonulása, mely a falut keresztezi. Ebben az időszakban a közlekedőket táblák figyelmeztetik, hogy vigyázzanak a szúnyogpusztítókra. Minél hatékonyabb védelmük érdekében az országút alatt alagutakat is építettek.

Megközelítése szerkesztés

A településen kelet-nyugati irányban végighalad a Fertőd térségét Sopronnal összekötő, a Fertő-tó déli partján sorakozó településeket sorba fejtő 8518-as út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Déli határától nem messze találkozik egymással a 84-es és a 85-ös főút, ezeken az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető; mindkét útról Nagycenknél kell letérni, ahonnan öt számjegyű mellékutakon juthatunk el a településre.

A főbb hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Sopron-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Fertőboz vasútállomás, a központtól mintegy 2,5 kilométerre délre. Ezen felül az itteni vasútállomás mellett indul a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút vonala is.

Az áthaladó kerékpáros turizmust a falun végigvezető kerékpárút segíti.

Története és mai élete szerkesztés

A középkorban a Kanizsai család tulajdonában volt, a 16. században a Nádasdy család birtoka. A 18. században került a Széchenyi család tulajdonába.

A község nevét több szakember is a bodzával hozza kapcsolatba. Feltevésüket alátámasztja az, hogy egy 1281-ből származó oklevélben Terra Boziasnak, azaz Boziás földnek nevezték. Ezenkívül még a Boos, Búzs, Booz elnevezések is előfordulnak. A soproni múzeumban őrzött leletek tanúsága szerint már az őskor óta lakott helység volt. A Gradina nevű hegyet kőkorszakbeli lakóhelynek nyilvánították, s ennek az északnyugati részén római, valószínűleg 4. századi sírra bukkantak. Ebben 173 cm magas csontváz feküdt; körülötte rozsdás késpenge, három nyílcsúcs és egy szíjkapocs volt található. Egyes feltevések szerint a rómaiak idejében Sigillum Bozienisum néven fürdőhely lehetett.

Találtak a falu környékén honfoglalás kori nyílhegyeket is. 1321-ben Kanizsai Lőrinc szerezte meg bérletként a Balf és Hidegség közötti Boz nevű birtokot Bees Lászlótól, a bán fiától. 1366-ban Lajos király Kanizsai István zágrábi püspöknek és testvérének, Jánosnak további birtokot ajándékozott itt. Később a Rozgonyiak kezére jutott a vidék, de néhány év múlva ismét visszakerült eredeti tulajdonosához, majd Nádasdy birtok lett. Ezután a Draschkovichok, végül pedig a Széchenyiek lettek a vidék urai. 1677-től egészen a II. világháború utáni földosztásig ennek a grófi családnak volt tulajdona.

1732-ben épült fel a bozi templom, melyet 1903-ban rendbehoztak, de még ugyanebben az évben leégett egy nagy tűzvészben. Egy korabeli legenda szerint a tűzről az akkori plébános késve értesült, s így mire odaérkezett, a templom már roskadozott. Első gondolata az volt, hogy az Oltáriszentséget kimentse. Amikor bement a sekrestyén keresztül a templomba, a templom hagyma alakú tornya beomlott, de a pap és az Oltáriszentség sértetlenül kiért. A tűzvész után az újjáépítés azonnal megkezdődött id. Radics József süttőri építőmester tervei szerint. A helyreállítás a település hozzájárulásával és gróf Széchenyi Béla pénzügyi segítségével történhetett meg. Az épület belsejét ifj. Sterbencz Károly soproni festő díszítette. A főoltárkép, mely a Szentháromság képe Szűz Mária társaságában, Stornó Ferenc műve. Található még a templomban Szent Erzsébetet ábrázoló kép is, melyet Eduardo Lozano készített Madridban és gróf Széchenyi Béla adományozta a falunak. A harangot az aradi öntödében és Sopronban, a Seltenhófereknél készítették. Fertőboz 1772-ben különvált a hidegségi anyaegyháztól, s ettől vette kezdetét az anyakönyveztetés a településen

1802-ben készült el a falu máig is legjelentősebb műemléke, a Gloriette. Gróf Széchényi Ferenc építtette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. A „fertői kilátó” valószínűleg Ringer József építészmester műve lehet, akit a gróf foglalkoztatott a kastélyban. A Gloriette egyike azon kevés emlékeinknek, melyek a környéken ebből az időből megmaradtak, az idő vasfoga azonban ezen a műemléken is kifogott. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások, melynek terveit Rados Jenő egyetemi tanár készítette el, viszont az utána eltelt három évtizedben a savas eső és a környezetszennyezés is nagymértékben hozzájárultak a kilátó pusztulásához.

A Széchenyiek nemcsak a Gloriette-tel, hanem más egyéb tevékenységükkel is fejlesztő hatást gyakoroltak a településre. 1811-12-ben alakították ki a mai napig is meglévő hatalmas, hegyoldalba vájt borospincéket. Ugyanekkor alapították meg a Boózi Borüzéri Rt.-t is. 1832-ben Széchenyi István megépítette a bozi fürdőtelepet és a hajókikötőt. Ebben a században létesítették, 1855-ben a Hollinger Bade – Austalt, mely fürdőintézet volt és szálloda is épült hozzá, a Gloriette Fogadó. Ez 1995-ig üzemelt.

1891-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek nagy munkát adott a már említett 1903-as tűzvész, melyben a templom, az iskola és a település 3/4 része is leégett. 1904 és 1907 között, a megindult országos kivándorlási láz idején a településről elég sokan, összesen 29-en vándoroltak ki Amerikába. Az I. világháború bevonult katonái közül ketten kaptak vitézségi aranyérmet, s mellé vitézi telket. Az 1910-es éveket követő kisebb földbirtokreform során kiosztott területen épült egy új utca Kisboz néven, mintegy 20 házhellyel, s ez a vidék 1928 után fokozatosan benépesült. A 20-as évektől kezdve észrevehetően csökkent a falu lélekszáma, s ez így történt a második világpusztító háború után is. A harcok során elesettek emlékére 1991-ben emelték a Hősi Emlékművet a fertőbozi temetőben.

1946-ban az 575 németajkú lakosból 440-et telepítettek ki. Ők és családtagjaik első ízben 1992-ben utazhattak haza szülőfalujukba. A közel ötven éve elhagyott házaikba, a kormány határozata alapján telepesek költöztek a környékbeli községekből és a mai Szlovákiából. 1948-tól határ- és aknazárak, valamint határövezeti szigorítások zavarták a nádaratást és a halászatot, mely a lakosság fő megélhetési forrása volt. 1951-ben öt személyt deportáltak az Alföldre, illetve a Hortobágyra. Ők csak 1953 októberében térhettek vissza. 1959-ben az egész község belépett a tsz-be, mely 1962-ben egyesült a nagycenkivel. Az 1950-es években épült fel a község határában a geofizikai obszervatórium, majd 1967-ben avatták fel az egykori fürdőszállóból kialakított turistaszállót. Innen páratlanul szép kilátás nyílt a Fertő nádrengetegére.

Fertőboz közjogi helyzetére jellemző, hogy 1898-ig a cenki jegyzőséghez tartozott, azután a tanácsok megalakulásáig a hidegségihez. 1950 és 1973 között önálló település volt, majd 1991-ig a nagycenki Tanács társközsége lett. Jelenleg ismét önálló. A helység lakosainak száma folyamatosan csökkent. 1949-ben még 478-an, 1960-ban 384-en, 1970-ben 381-en, 1980-ban 326-an, 1990-ben 292-en, s jelenleg, 1997-ben 285-en élnek a faluban. A legnagyobb problémát az okozza, hogy kevesen képviselik az ifjabb generációt Fertőbozon. A keresők kb. fele Sopronba jár dolgozni különböző helyekre, negyedük pedig a nádgazdaságban dolgozik. Létezik itt a fertői Nádgazdasági Vállalatnak egy nádtelepe.

A település gazdasági életére jellemző, hogy a legtöbben (összesen hatan) egyéni vállalkozók és a külföldi tőke nem képviselteti magát. A vállalkozások közül főleg a kereskedelmi tevékenységet folytatók vannak túlsúlyban Fertőbozon, s szolgáltatással mindössze ketten foglalkoznak. Két jelentős gazdasági társaság működik itt: Unicorn Idegenforgalmi- és Mezőgazdasági Szolgáltató KFT és az Interars Restaurátori, Művészeti és Kereskedelmi BT.

Fertőboz kulturális helyzete silány. Ennek egyik okát abban lelhetjük, hogy nincsen a községben sem óvoda, sem iskola, sem pedig művelődési ház. Pedig bármelyik kulturális központtá válhatna. A gyerekek 1974 óta a közeli Nagycenkre járnak át tanulni. Egyébként működött Fertőbozon egy iskola, melyről az első feljegyzés 1872-ből való. 1928-ból pedig van egy olyan adat, mely szerint építettek egy kisiskolát is. 1948-ban államosították, s kétcsoportos oktatás folyt az 1970-es évek közepéig. A faluban jelenleg egyetlen művelődési lehetőség a könyvtárban van, ahol 1988-ban 2922 db könyv és 54 fő beiratkozott olvasó volt. Található még a településen egy sportpálya és egy templom is. Sajnos a községben az egészségügyi alapellátás nem biztosított. Már lassan három évtizede a cenki körzeti orvoshoz tartoznak a fertőboziak. Nagycenkkel szoros kapcsolat fűzi össze a községet. Ezt bizonyítja az is, hogy a településen élő időseknek a cenki kastélyszálló étkezdéjéből hordják az ebédet. Infrastrukturális ellátottsága a körülményekhez képest jónak mondható, s összesen 109 db lakás található a faluban, s ennek 95,4%-a vezetékes ivóvízzel rendelkezik. A szennyvízcsatorna hálózatba 74 otthon van bekapcsolva. Telefonnal majdnem a lakások 70%-a rendelkezik, s az utak 80%-a burkolt.

A helyi lakosságra az aktivitás és a szervezőkészség jellemző. Ezt támasztja alá, hogy ebben a piciny községben három darab civil szerveződés is alakult. 40 éve működik a „Magyar Vöröskereszt Fertőbozi Alapszervezete”, mely a soproni körzethez tartozik. Fő feladatának a véradások szervezését és az egészségügyi felvilágosító munkát tartja. 1992-ben jött létre a „Faluért Egyesület Fertőboz” nevű társadalmi szervezet, melynek a faluszépítés, a környezet- és természetvédelem, a hagyományőrzés és a jó faluközösség kialakítása a célja. 1995-ben pedig „Fertőparti Hegyközség Fertőboz” néven alakult meg egy hegyközség. Jelenleg összesen 121 tagja van és 135 ha szőlőültetvényt gondoz. A termés egy részének feldolgozása a dombok alá vájt helyi pincékben történik meg.

A fertőbozi elöljárók terveiben szerepel, hogy jó kapcsolatot építsenek ki az innen kitelepített családokkal és a leszármazottjaikkal. Céljuk az is, hogy a baráti viszonyt mind jobban elmélyítsék, s a volt „boziak” továbbadják kis településük és az azt körülvevő vidék jó hírét a kint élőknek. Így bízhatnak abban a község képviselői, hogy az idegenforgalomból jelentős bevétel fog származni. Az idelátogatók pedig nem lesznek csalódottak. Rabul ejtheti őket a természet gyönyörűsége, s a sok műemlék. A már említett Glorietten kívül, itt található a Szent Apollónia-szobor, az Ecce Homo-szobor, egy Széchenyi síremlék és az I. és II. világháborús síremlék is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Blága Márton (független)[3]
  • 1994–1998: Blága Márton (független)[4]
  • 1998–2000: Blága Márton (független)[5]
  • 2001–2002: Henn Márton (független)[6][7]
  • 2002–2006: Henn Márton (független)[8]
  • 2006–2010: Tóth József Gyula (független)[9]
  • 2010–2014: Tóth József Gyula (független)[10]
  • 2014–2019: Tóth József Gyula (független)[11]
  • 2019-től: Kutrucz Gyula (független)[1]

A településen 2001. január 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
300
303
310
311
324
336
325
318
302
308
2013201420152016201720182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 12,2% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,3%, református 1%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 10,2% (20,7% nem nyilatkozott).[13]

Év Lakosság (fő) Év Lakosság (fő)
1840 392 1945 674
1851 430 1949 478
1855 416 1960 384
1870 374 1970 381
1880 415 1980 326
1890 496 1990 292
1900 522 1995 270
1910 518 2000 263
1920 591 2005 259
1924 604 2010 252
1930 682 2015 310
1941 684 2020 314

Érdekességek szerkesztés

A XVIII. század első felében egy kisgyermeket találtak a falubeliek a községi réten. A fiúgyermeket azonnal Széchényi grófhoz vitték, aki a megtalálás helyéről Gemeindewiese (magyarul „községi rét”) Ádámnak nevezte el. Felnevelték, majd később pap lett belőle, ő lett 1772-ben a falu első plébánosa. 1781-ben halt meg, síremléke ma is megtalálható a helyi temetőben.

Fertőboz község vasútállomásán 1944-1945 telén hat hétig állomásozott a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi aranytartalékával megrakodva az aranyvonat. A vonaton a mintegy 400 főnyi banki alkalmazotton és az aranyon kívül sok veretlen pénzérme is volt, melyeket a község lakosai a mai napig meg-megtalálják, mert az aranyvonat szerelvényéből nem vitték tovább a veretlen érméket rejtő vagonokat Fertőbozról, s az itt hagyott vagonokat bombatalálat érte. Ezeket az érméket "bozi pengő"-nek is nevezik.

Fertőbozon született szerkesztés

 
Ecce homo-szobor

Látnivalók szerkesztés

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  6. ↑ a b A 2001. január 7-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. január 7. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  9. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  10. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. ↑ Fertőboz Helységnévtár

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőboz témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fertőboz&oldid=27069938”