Wikipédia

Túristvándi

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Túristvándi
A túristvándi vízimalom
A túristvándi vízimalom
Túristvándi címere
Túristvándi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterLakatos Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4944
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség666 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 39′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 39′
Túristvándi (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Túristvándi
Túristvándi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Túristvándi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Túristvándi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye keleti, szatmári részén fekszik, az Öreg-Túr partján, csodálatos természeti környezetben, kevesebb, mint 5 kilométerre az ukrán határtól.

Szomszédai: észak felől Szatmárcseke, kelet felől Kölcse, délkelet felől Fülesd, délnyugat felől pedig Kömörő, nyugat felől Szatmárcsekéhez tartozó lakatlan külterületek határolják.

Mátészalkától 33, Tiszabecstől 17, Fehérgyarmattól pedig 15 kilométer távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

A település lakott területén, annak főutcájaként a 4129-es út húzódik végig, ezen érhető el Kömörő vagy Tiszakóród irányából. Kölcsével a 4131-es út, Szatmárcsekével pedig a 41 125-ös számú mellékút köti össze. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő közúti elérési útvonala a 491-es főút, amiről Penyigénél célszerű letérni a 4129-es útra.

Vasútvonal nem érinti.

Története szerkesztés

 
Túristvándi, vízimalom
 
A Túr Túristvándinál.

A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat. Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a Czégényi monostor területéhez tartozott a település. 1315-ben a Kölcsei nemzetség birtoka volt, akiktől Károly Róbert király hűtlenség miatt elkobozta, majd 1344-ben Nagy Lajos király visszaadta a Kölcseieknek. Ettől kezdve a Kölcsey család és a velük rokon Kende család voltak fő birtokosai. 1496-ban az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt, 1512-ben pedig a Perényi, majd 1521-től a Báthori-család-nak is voltak itt kisebb tulajdonrészei. A 19. század első felében még más családok is (Rhédey, Jármy) birtokrészt szereztek itt, eközben a Perényiek itteni részüket gróf Károlyi Józsefnek adták el.

A település nevét Istvándiról 1908-ban változtatta a mai Túristvándira.

A 21. századra önellátó lett a falu, vagyis maguk állítják elő az alapélelmiszereket.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bolla István (független)[4][5]
  • 1994–1996: Bolla István (független)[6][7]
  • 1996–1998: Lakatosné Sira Magdolna (független)[8]
  • 1998–2002: Lakatosné Sira Magdolna (független)[9][10]
  • 2002–2006: Lakatosné Sira Magdolna (független)[11][12]
  • 2006–2010: Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz-KDNP)[13][14]
  • 2010–2013: Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2013–2014: Lakatos Tibor (Fidesz-Nemzeti Fórum Egyesület)[16][17]
  • 2014–2019: Lakatos Tibor (Fidesz-KDNP)[18][19]
  • 2019-től: Lakatos Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2013. április 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[16] az előző polgármester lemondása miatt.[20]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
762
762
788
772
650
666
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 74,35%-a magyar, 25,65%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 14,8% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 60,6%, felekezeten kívüli 7,6% (11,6% nem válaszolt).[22]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 1,5% ukránnak, 0,2-0,2% szlováknak, németnek és bolgárnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,8% volt római katolikus, 48,2% református, 1,7% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 3,1% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[23]

Nevezetességei szerkesztés

  • A 18. században épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik. A malom működés közben is megtekinthető.
  • Református temploma gótikus stílusú, tégla és kőépület, 1470–1480 között épült. Bejárati ajtaját és terméskőből faragott, csúcsíves ablakait, valamint diadalívét Hunyadi Mátyás király kőfaragói készítették, azaz eltelt évszázadok során bevakolták, és csak az 1970-es árvíz utáni helyreállítás során kerültek napvilágra. A környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett.
  • Az egykori Kölcsey-kúria, ma Idősek Napközi Otthona. Mára már csak az eredeti kúria egy-két eleme fedezhető fel.
  • Itt járt iskolába Móricz Zsigmond is 1885 és 1887 között. Istvándiról több művében is megemlékezik. Életem regénye című művében mint „jellemformáló kohó”-ról emlékszik vissza erre az időre. Nagybátyja házán, az egykori kovácsműhelyen, emléktáblát helyeztek el az itt töltött évek emlékére.

Természeti értékei szerkesztés

 
A Túr folyó Túristvándinál

A település fő természeti értéke Túr folyó, mely kanyarogva öleli át Túristvándit, és partjának erdeje természeti értékekben rendkívül gazdag. A folyóban még ma is megtalálható sok halfajta: a csuka, a harcsa, a ponty, a márna, a kecsege, a dévérkeszeg stb. Az itt élő ritka növényfajok közül említést érdemel például a réti füzény, a sárga nőszirom, a vízitök, a tavirózsa stb. A Túr partjai mentén él még például a keresztes vipera is.

A folyó közelében található a védett „Rókás” nevű hely, amely egy ősgyepes terület, rajta úgynevezett hagyásfákkal. Az ősgyepes réten ritkásan álló famatuzsálemek, öreg tölgyek, vadkörtefák megkapó látványt nyújtanak. A Rókás és környéke természetvédelmi terület.

Itt születtek, itt éltek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Önellátó falu
  4. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  6. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  7. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  8. ↑ Új polgármesterek : Túristvándiban és Tiszateleken (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1996. november 25. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 1996. nov. 25. 5. p.
  9. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  12. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  13. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  14. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  15. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  16. ↑ a b Túristvándi időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  17. ↑ Polgármestert választottak (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2013. április 8. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 2013. ápr. 8. 1. p.
  18. ↑ Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  19. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 3.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  20. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  21. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  22. ↑ Túristvándi Helységnévtár
  23. ↑ Túristvándi Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Túristvándi&oldid=26619779”