Magyar Szó (napilap, 1944–)
szerbiai (korábban jugoszláviai) magyar nyelvű napilap
(Szabad Vajdaság szócikkből átirányítva)
A Magyar Szó a vajdasági magyarság (1992-ig jugoszláviai, 1992-től 2006-ig szerbia-montenegrói, 2006-tól szerbiai) egyik napilapja.
| Magyar Szó | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | Napilap |
| Formátum | berliner |
| Ország |  Szerbia |
| Alapítva | 1944 |
| Ár | 40 dinár |
| Tulajdonos | Magyar Nemzeti Tanács |
| Kiadó | Magyar Szó Lapkiadó Kft. |
| Főszerkesztő | Varjú Márta |
| Nyelv | magyar |
| Székhely | 21000 Újvidék (Novi Sad), Mišić vajda utca 1., Vajdaság (Vojvodina), Szerbia (Srbija) |
| ISSN | 0350-4182 |
| MTID | 10012981 |
| A Magyar Szó weboldala | |
Hétköznapi számai 16–20 oldalon jelennek meg, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon. Színes, tematikus mellékletei vannak (péntek kivételével) naponta, különkiadványokkal, valamint alkalmi könyvkiadással is foglalkozik.
Alapítója és tulajdonosa a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács.
Története szerkesztés
Az indulás szerkesztés
A Magyar Szó első száma még a második világháború alatt, 1944. december 24-én jelent meg Szabad Vajdaság címmel, amit 1945. szeptember 27-én Magyar Szó-ra változtattak.
Beindításával az akkori Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége, többek között az első számnak a katolikus karácsonyra való időzítésével is, azt kívánta szemléltetni, hogy a testvériség-egység politikáját valóra váltja. Az első szám Josip Broz Tito üzenetét közvetítette: „A békülés baráti jobbját nyújtjuk minden becsületes polgárnak, aki kész arra, hogy velünk együtt felépítse összerombolt hazánkat.” Az alig néhány héttel korábban lezajlott magyarellenes kivégzési hullám nyomán ezt sokan kételkedve fogadták, pedig a lap élére a párt Agitprop szerve Kek Zsigmond egykori szabadkai református lelkipásztort állította.
Az „alapítók”[1]
- Gál László, író
- Kek Zsigmond, lelkész, újságíró, nyelvész, első főszerkesztő
- Lévay Endre, író, publicista
- Majtényi Mihály, író
További történet szerkesztés
- 1944. december 24.: Megjelenik a Szabad Vajdaság első száma, a szerb nyelvű és azonos című Slobodna Vojvodina magyar testvérlapjaként
- 1945.: A szerkesztőség a Testvériség-Egység Lap- és Könyvkiadó Vállalat részlegeként működik
- 1945. szeptember 27.: Új cím: Magyar Szó
- 1948.: A Tájékoztató Iroda Jugoszlávia-ellenes hadjárata során a védekező jugoszláv párt a Magyar Szó élén sem tűri meg a Sztálin oldalán maradó „ellenséget”
- 1949. április-1950. április: A napilappal párhuzamosan megjelenik egy kéthetenkénti Magyar Szó is, amely a külföldi olvasót (árát magyar forintban is feltüntették) hivatott tájékoztatni - a Tájékoztató Iroda propagandájának ellensúlyozására
- 1951. július 1.: A lap önálló céggé válik Magyar Szó Lapkiadó Vállalat néven
- 1957.: A szerkesztőség és a kiadóház beköltözik az új magyar sajtópalotába
- 1978. július: A fényszedés bevezetése
- 1987.: A számítógépes szövegszerkesztés és tördelés bevezetése (a volt Jugoszláviában, valamint a magyar nyelvű sajtó területén első napilapként)
- 1999. március–június: A szerb állam hivatalosan is cenzúrát vezet be a NATO légiháborúja alatt. Egyes cikkek az Egyesült Államokban felállított első világhálós kiadásban jelentek meg.
- 2004. június 29.: A Vajdasági Tartományi Képviselőház átruházza az alapítói jogokat a Magyar Nemzeti Tanácsra
- 2005. augusztus-szeptember: A Magyar Szó átszervezése, a napilap szerkesztőségének decentralizálása. A deszk, a belföld és a művelődés rovatok áthelyezése Szabadkára, a sportrovat áthelyezése Zentára.
- 2011. június: A főszerkesztő viharos körülmények között történő leváltása.[2]
- 2011 novemberében a tulajdonos Magyar Nemzeti Tanács új médiastratégiát fogadott el.[3]
- 2011. december 5-én a lap internetes változatában megszüntették a hozzászólási lehetőséget.[4]
- 2012. december 25-én a lap új internetes megjelenéssel ünnepli fennállását, ismét működik a hozzászólás.[5]
- 2015-ben az orbánizmus és az illiberalizmus begyűrűzött a vajdasági magyar közéletbe és a VMSZ-es többségű Magyar Nemzeti Tanács vezetésébe (a VMSZ Orbán Viktort támogatta és támogatja többek között a kettős állompolgárság megadásáért). A párt az addig viszonylag objektív médiumot kelepcébe zárta és tulajdonképpen pártlapot készített a Magyar Szóból az ellenzék és az SZMSZ szerint. Bevezette a cenzúrát és innentől kezdve a VMSZ érdekei mentén folytatódott az újságírói munka a lapnál.
- 2016. október 23-án elindult a Szabad Magyar Szó nevű portál, amelyet a 2015-ben pártlappá alakult Magyar Szó ellen fellázadó újságírók alapítottak, hogy a vajdasági magyarságnak legyen egy objektív médiuma.
- 2017. január 1-én új kinézettel indult a honlap (magyarszo.rs), ezúttal már megfelelve az aktuális trendeknek a mobil eszközökre is optimalizálva
Főszerkesztők szerkesztés
- 1944–1948: Kek Zsigmond
- 1948–1957: Rehák László
- 1957–1963: Vébel Lajos
- 1963–1967: Varga László
- 1967–1973: Vukovics Géza
- 1973–1975: Kalapis Zoltán
- 1975–1976: Petkovics Kálmán
- 1976–1985: Erdélyi Károly
- 1985–1989: Sinkovits Péter
- 1989–1991: Csorba Zoltán
- 1991–1992: Kubát János
- 1992–2000: Bálint Sándor
- 2000–2002: Juhász M. Erzsébet
- 2002–2009: Kókai Péter
- 2009–2011: Pressburger Csaba
- 2011- Varjú Márta (mint megbízott; 2012-től kinevezett)
Korszakok a Magyar Szó történetében szerkesztés
- 1944–1945: A Szabad Vajdaság a katonai közigazgatás és pártpropaganda lapja
- 1945–1955: „Szürke közlönyből olvasmányos napilap”
- 1955–1975: Az aranykor: „A világ legjobb magyar nyelvű napilapjává válás” korszaka[6]
- 1975–1988: A vitatott korszak
- 1988–2000: Élet-halál harc Slobodan Milošević rezsimje ellen, a független szerkesztéspolitika kivívása
- 2000–2013 : Küzdelem a fennmaradásért a vajdasági magyarság létszámának egyre gyorsuló csökkenése miatt
- 2015- A VMSZ érdekszférájába került manipulatív pártlap. A Magyar Szó 2015-től kezdve orbáni (NER) mintára befolyása alá vonta a médiumot . 2015-től nem vagy csupán kevésbé megbízható hírforrás, mert a politika közvetlenül kontroll és cenzúra alatt tartja. Ez ellen néhány a lapnál dolgozó újságíró fellázadt és létrehozták a Szabad Magyar Szó portált ami objektív, független és hiteles alternatívája a VMSZ-es Magyar Szónak.
Rendkívüli kiadások szerkesztés
- 1968. augusztus 21.: A Varsói Szerződés fegyveres erői megszállták Csehszlovákiát
- 1969. július 21.: Lábnyomok a Holdon
- 1993. március 14.: Miért nem jelenik meg a Magyar Szó (egyoldalas szórólap)
- 2000. szeptember 25.: Vezet a Milošević-ellenes koalíció
- 2001. április 2.: Slobodan Milošević börtönben
- 2001. október 8.: Amerikai ellencsapás Afganisztánra
- 2002. február 25.: A hágai törvényszék vádirata Milošević ellen
- 2002. szeptember 30.: Szerbiai elnökválasztás
- 2002. október 14.: Nem sikerült a választás
- 2003. március 16.: Eltemették Zoran Đinđićet a meggyilkolt szerb miniszterelnököt
Megjelenési szünet szerkesztés
1993. október 1. – 1994. április 12.: A szerbiai hatalom önkényeskedése miatt és papír- meg pénzhiány következtében nem, ill. hetente csak kétszer jelent meg.
Lapszerkezet 2008-ban szerkesztés
| Fontosabb állandó rovatok | Regionális oldalak |
|---|---|
| Belföld | Újvidék |
| Külföld | Szabadka |
| Kitekintő | Topolya-Kishegyes |
| Közelkép | Tiszavidék |
| Gazdaság | |
| Művelődés | |
| Sport | |
| Közös íróasztalunk |
| Lapszám | Heti rovatok | Heti mellékletek |
|---|---|---|
| Hétfő | Kerekeken Pályázati figyelő |
Sportvilág Üveggolyó |
| Kedd | Horgászat-Vadászat | Magvető |
| Szerda | Nyugdíjasok oldala | Képes Ifjúság[7] |
| Csütörtök | Komputer Biznisz |
Tarka Világ Szivárvány |
| Péntek | Napsugár | |
| Szombat-Vasárnap | Grimasz | Hétvége Hirdető |
Egyéb jellemzők szerkesztés
| Átlagos példányszám[8] | ||||||||
| Év | Heti | Vasárnapi | Év | Heti | Év | Heti | Év | Heti |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1944 | 3000[9] | 4000[9] | 1991 | 23.050 | 2001 | 13.081 | 2011 | ? |
| 1955 | 18.480 | 38.184 | 1992 | 17.075 | 2002 | 13.313 | 2012 | ? |
| 1956 | 20.160 | 40.822 | 1993 | 13.921 | 2003 | 13.388 | 2013 | ? |
| 1960 | 35.190 | 54.713 | 1994 | 14.049 | 2004 | ? | 2014 | ? |
| 1965 | 34.276 | 62.363 | 1995 | 15.529 | 2005 | ? | 2015 | ? |
| 1970 | 34.990 | 53.050 | 1996 | 14.420 | 2006 | ? | 2016 | ? |
| 1975 | 32.803 | 54.141 | 1997 | 13.809 | 2007 | ? | 2017 | ? |
| 1980 | 31.886 | 53.140 | 1998 | 13.884 | 2008 | ? | 2018 | ? |
| 1985 | 30.429 | 53.519 | 1999 | 12.596 | 2009 | ? | 2019 | ? |
| 1990 | 24.033 | 43.031 | 2000 | 12.669 | 2010 | ? | 2020 | ? |
A Magyar Szó egyéb lapkiadói tevékenységéből szerkesztés
- Jó Pajtás - hetilap általános iskolásoknak
- Mézeskalács - havonta megjelenő folyóirat a legkisebbeknek
A Magyar Szó könyvkiadói tevékenységéből szerkesztés
- Molnár Tibor: Budapesti tudósítónk jelenti… Az 1956-os magyar forradalom a Magyar Szó hasábjain (2006) Gyűjteményes kötet a lap korabeli írásaiból
- Purger Tibor: A Birodalom odavág. Egy jámbornak ígért külpolitika színeváltozása (2004) Esszékötet az USA iraki háborújának körülményeiről.[10]
- Sebestyén Imre (szerk.): Sorskérdéseink (2003) A vajdasági magyarság létkérdéseit tárgyaló írások gyűjteménye.
- Magyarzó Pistike (Léphaft Pál könyvtervező): Válogatott messéim (sic!) (2002) Gál László, Pintér Lajos, Vukovics Géza, Kiss Erzsébet és J. Garai Béla szatirikus közéleti témájú írásainak gyűjteménye a Magyar Szó azonos c. rovatából.
Külföldi tudósítók szerkesztés
- Brassó (Románia): Ambrus Attila
- Budapest (Magyarország): [Betöltetlen]
- Ljubljana (Szlovénia): Seniha Muharemi-Vukas
- Pozsony (Szlovákia): Tuba Lajos
- Ungvár (Ukrajna): Dunda György
- Washington (USA): Purger Tibor (1991–2016)[11]
- Zágráb (Horvátország): [Betöltetlen]
A szerkesztőség szerkesztés
Idézetek szerkesztés
„Még mondja valaki, hogy Szerbiában nincs szabad sajtó: Minden független szerbiai szerkesztőség képviselve van itt, ebben a teremben!”
- – Warren Zimmermannak, az USA utolsó jugoszláviai nagykövetének megjegyzése 1992. májusában, a State Departmentben megtartott sajtóértekezletén, miután az amerikai kormány visszahívta Belgrádból. A jelenlévők értették, hogy a nagykövet a Naša borbára és a Magyar Szóra gondolt.[10]
„...a ’60-as és ‘70-es években a Magyar Szó volt a világ legjobb magyar nyelvű napilapja”
- – Dr. Kiszely István őstörténet-kutató, A magyar ember I-II. c. könyvében.[6]
Hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Magyar Szó munkatársai és olvasói mindig is igazi alapítókként tisztelték ezt a nagy négyest. Az „alapító” szó csak azért kerül itt idézőjelbe, mert szerepüket eredetileg a párt írta elő.
- ↑ „A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról” – Magyar Szó, 2011. június 23.
- ↑ Új médiastratégia – Magyar Szó, 2011. november 27.
- ↑ Tisztelt honlap látogatók – Magyar Szó, 2011. december 5.
- ↑ Talpon maradunk! (elindult az új honlap, az ünnepség keretében)
- ↑ a b Dr. Kiszely István: A magyar ember I-II. (Püski, Budapest, 2004)
- ↑ az 1951-ben Ifjúság Szava címmel alapított önálló hetilap 2005-től a Magyar Szó mellékleteként jelenik meg
- ↑ 1944-1993: Fischer; 1993-2003: Szerkesztőségi adatközlés
- ↑ a b Nincs ellenőrizhető adat
- ↑ a b Purger Tibor: A Birodalom odavág
- ↑ Purger Tibor: Miért és miért nem Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Szabad Magyar Szó, 2016. október 23.
Források szerkesztés
- Fodor István: Magyar Szó − Hét évtized (Magyar Szó, 2014)
- Fischer Jenő: Egy évtized krónikája (Magyar Szó, Újvidék, 2004)
- Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (Forum, Újvidék, 2001)
- Kalapis Zoltán: A Magyar Szó fél évszázada (Forum, Újvidék, 1994)
