Főmenü megnyitása

Azért megemlítemSzerkesztés

Elkezdtem a Steinbrück Ottó szócikket. Ha mégis visszatérsz, kiegészítheted akár te is. Apród vita 2016. január 13., 02:21 (CET)

Várom a visszatérést. Ezért izzadtam vért? – Sepultura P's.box 2016. január 17., 18:10 (CET)

Te csak ne tünedezzél el! Este idehozom Steinbrück Ottó orosz szócikkének nyers fordítását, aztán kérdezel, én meg válaszolok ha tudok. --Sepultura P's.box 2016. január 18., 14:09 (CET)

A rendfokozata hadtestkomisszár volt, ami nem beosztás.

В чине штабс-капитана австро-венгерской армии в 1917 году попал в русский плен[2].

Az Oszrák-Magyar Hadsereg de:Stabskapitän rangjában volt, amikor 1917-ben orosz hadifogságba esett.

Член Компартии Венгрии (1918). В числе организаторов армии Венгерской советской республики, заместитель командующего корпусом, офицер для поручений при Бела Куне в 1918—1919 годах.

1918-tól az MKP tagja. A Tanácsköztársaság hadseregének egyik szervezője, hadtestparancsnok-helyettes, Kun Béla adjutánsa 1918-19-ben.

В 1919—1920 годах — политзаключенный в Венгрии. В 1920—1921 годах — на нелегальной работе в Германии, где был арестован и выслан в РСФСР.

1919-20-ban politikai fogoly Magyarországon. 1920-21-ben illegális munkán volt Németországban, ahol letartóztatták és Oroszországba toloncolták.

В 1921—1922 годах — уполномоченный 15-го отделения (работа по странам Большой Антанты) Особого отдела ВЧК. В 1922—1923 годах — уполномоченный закордонного отделения Иностранного отдела ОГПУ.

Az 1921-22 években a Cseka Különleges Osztály (a Nagy Antant országaival foglalkozó) 15. részlegének meghatalmazottja. 1922-23 években az OGPU Külföldi osztályának határon túli részlegének megbízottja.

В 1923—1925 годах — советник в военном аппарате Компартии Германии, резидент ИНО в Швеции. 1923-25 években Németország Kommunista Pártjának katonai szervezetében, a Cseka Külföld Osztályának rezidense Svédországban.

В 1925 году был отозван из-за границы по настоянию начальника Контрразведывательного отдела (КРО) ОГПУ Артура Артузова и назначен в КРО начальником немецкого отделения[2].

1925-ben Artur Artuzov az OGPU (Egyesített Állami Politikai Igazgatóság) Kémelhárítási Osztályának vezetője visszarendelte és kinevezte a Kémelhárítási Osztály német részlegének vezetőjévé.

В 1925—1929 годах — начальник 8-го (немецкого) отделения Контрразведывательного отдела (КРО) ОГПУ.

1925-29 években – az OGPU Kémelhárítási Osztály 8. (német) részlegének vezetője.

В 1929—1930 годах — начальник Контрразведывательного отдела полпредства ОГПУ по Западной области.

Az 1920-30 években az OGPU Nyugati területek külképviseleteinek kémelhárítási osztályának vezetője. (Ehhez a szervezeti felépítést is ismerni kellene, hogy tudjam mi ez.)

В 1931—1935 годах — начальник 3-го отделения Иностранного отдела ОГПУ.

Az 1931-35 években az OGPU Külföld osztályának vezetője.

Вместе с Артуром Артузовым перешёл в Разведуправление РККА. Указывается в ряду двух-трёх наиболее крупных фигур, перешедших тогда из ОГПУ в Разведупр[3][4].

Artur Artuzovval átment a Vörös Hadsereg Felderítési igazgatóságához. Azok között a két-három legnagyobb formátumú ember között van, akik abban az időben átmennek az OGPU-tól a Felderítési igazgatósághoz.

В 1935—1937 годах — начальник 1-го (агентурная разведка на Западе) отдела Разведупра РККА.

Az 1935-37 években a Vörös Hadsereg 1 sz. Felderítési igazgatóságának (ügynöki felderítés a Nyugaton) vezetője.

Арестован 21 апреля 1937 года. Приговорён Комиссией НКВД и Прокурора СССР 21 августа того же года. Расстрелян 21 августа 1937 года. В тот же день были расстреляны Артур Артузов и Фёдор Карин[5]. Реабилитирован 10 сентября 1957 года. Место захоронения: Донское.

1937 április 21-én tartóztatták le. Az NKVD és a Szovjetunió Ügyésze Bizottsága (ezt még meg kell érteni) ítélte el ugyanannak az évben augusztus 21-én. Ugyanazon a napon agyonlőtték. Ugyanazon a napon lőtték agyon Artur Artuzovot és Fjodor Karint. 1957. szeptember 10-én rehabilitálták. A Donszkoje-temetőben van eltemetve.

Egyelőre ez van, majd kereshetünk rendes forrást is. Üdv. Sepultura P's.box 2016. január 18., 18:09 (CET)

ÁtnevezésSzerkesztés

Szia, kérted az átnevezésedet, de az aláírásodban benne ragadt a korábbi szerkesztőneved. Nagyon zavaró így (figyelőlistán más jön fel mint az aláírásokban, aláírás zöld, stb.), meg nincs is összhangban azzal a szándékoddal ami miatt az átnevezést kérted (“Nem kívánok a saját nevemen szerepelni a Wikipédián”), gondolom csak így felejtődött. – EniPort   eszmecsere 2016. január 19., 14:40 (CET)

Re: Szerényi SándorSzerkesztés

Szia! Utánanézek, van-e valami említésre méltó információ a sakkszövetségi elnöksége idejéből, de előzetesen nem ígérek semmit  Dodi123 vita 2016. január 19., 18:34 (CET)

Szia! Közben találtam egy csomó forrást, ezekkel alaposan kibővítettem a szócikket. Rendes ember volt, személyesen is ismertem, a fiával meg 10 évig egy munkahelyen dolgoztam. – Dodi123 vita 2016. január 21., 17:34 (CET)

A 18. forrásnál talán az lehet, hogy a megadott link nem a képernyőn jelenít meg, hanem letölt. Vagy az, hogy túl, hosszú a cím. Mindenesetre érdekes, fel is teszem majd a kérdést a műszaki kocsmafalon. A másik kérdésedre megkapod a választ, majd ha végigolvasod. Nem az eszmére haragudott, hanem a sztálinizmusra (és Kun Bélára, de ő sem élte túl). – Dodi123 vita 2016. január 21., 18:07 (CET)

Javítottam a linket, valahogy lemaradt a docx-ről az x. Köszönöm, hogy szóltál. – Dodi123 vita 2016. január 22., 16:21 (CET)

Az egyik szerköfben azt írod, hogy a zárójelben csak négy van (a Gulag-táborokból). Ez igaz, de rögtön utána ott van az ötödik. De egyébként mindegy, az, hogy "több" az is tökéletesen megfelel a szövegben. – Dodi123 vita 2016. január 22., 16:26 (CET)

Lukács GyörgySzerkesztés

A kép annyira nem rossz, hogy valami látványosat alkossunk. Lehet egy kicsit világosabbá tenni, a fehér csíkot a szélén levágni vagy besötétíteni. A pöttyöket, csíkokat retusálással el lehet tüntetni – ha nem zavar az ilyen beavatkozás. Olyat is lehet tenni, hogy keresünk egy hasonló, de jobb állapotú képet: a google-lal – keresés kép alapján – és ha lehetséges, azt javítjuk. Ha így megfelel, a héten, hétvégén megpróbálom. Üdv: Sepultura P's.box 2016. január 19., 18:47 (CET)

Addig is felraktam egy világosabbat. – Sepultura P's.box 2016. január 19., 19:14 (CET)

Frissítsd az oldalt, elsőre még a régi kép van. Amúgy hasonlítsd össze a változatokat a wikimédián. Ha akkor is sötét, világíthatunk, de sok múlik a videókártyán is.Sepultura üzenőlapja  2016. január 19., 19:20 (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Dencey barátnőnk dolgozik a Commonsban és rendesen kavar. Visszaállítgatja a sötét képet. Sepultura P's.box 2016. január 19., 20:09 (CET)

Nem bírta ki, hogy ne az ő képe legyen ott. Hihetetlen. Ott is vagy ezer névvel lehet. Sepultura P's.box 2016. január 20., 14:08 (CET)

Pálffy ÁrpádSzerkesztés

Szia! Ha törlésre jelölsz egy lapot, akkor kérlek, hogy értesíts erről a szócikk szerzőjét! Köszönöm, Csurla vita 2016. január 20., 08:46 (CET)

Re:PekárySzerkesztés

Elhiheted, én is kétszer néztem meg hogy valóban utánad kell-e ellenőrizni. A dolgot én sem értem. Lehet rendszerütközés volt, mert amíg te írtál én egy régebbi változatot ellenőriztem (ami a cikk első ellenőrzése volt). De ez csak spekuláció. Amúgy fogalmam sincs.   Üdv, --XXLVenom999 vita 2016. január 20., 12:31 (CET)

Re. sok faSzerkesztés

Szia! Kérlek fejtsd ki bővebben a problémádat. Kemenymate vita 2016. január 20., 13:08 (CET)

Remélem már nem sokáig. Tegnap B.Zsolt szerint már csak 116 állomás volt hátra. Kemenymate vita 2016. január 20., 13:11 (CET)

Fájl:Faber Oszkár.PNGSzerkesztés

Nem tudom, észrevetted-e, de a ezt a képet egy másik személy arcképeként is meg lehet találni a neten. Itt Fáber Sándor néven fut, meg itt is. Valamelyik forrás téved. – Regasterios vita 2016. január 23., 16:33 (CET)

KérlekSzerkesztés

Kérlek, ne kötekedj velem. Érdemi kérdéseket teszek fel, ha nem tudsz vagy nem akarsz, ne válaszolj rájuk. Főleg, ha nem is neked címeztem őket. – Peyerk vita 2016. január 26., 13:20 (CET)

Felőlem. – Peyerk vita 2016. január 26., 13:31 (CET)

Re: LorsySzerkesztés

Szívesen körülnézek, mi újat találok róla.  Dodi123 vita 2016. január 27., 21:56 (CET)

Találtam pár dolgot, és a 30-as évekbeli hazaköltözésének dátumára is remélhetőleg sikerült pontot tenni. – Dodi123 vita 2016. január 28., 19:46 (CET)

Javítottam az E.M.I.T.T.-nél levő hibát. A mondat korábban másként hangzott, és a mondatkezdő nagy A-betű nagynak maradt. – Dodi123 vita 2016. január 28., 20:50 (CET)

Nagyon szívesen dolgoztam bele. Kedvelem az ilyen életrajzi nyomozásokat  Dodi123 vita 2016. január 28., 21:09 (CET)

Kérhetsz máskor is ilyet nyugodtan :) – Dodi123 vita 2016. január 28., 21:12 (CET)

InfoboxSzerkesztés

Szia! Akkor nem jó helyre írtam. Ha a beállításoknál kiteszed az órát, akkor arra kattintva lapváltás nélkül frissíti az oldalt. Üdv. Tambo vita 2016. január 28., 13:43 (CET)

Re: Zalai BélaSzerkesztés

Találtam hozzá néhány érdekes információt. Egyszer majd elmagyarázhatnád nekem, mi az a kétféle „viszony-rojt”, és az „orgonapont” metafóra.  Dodi123 vita 2016. január 30., 22:29 (CET)

FényképekSzerkesztés

Már megbocsáss, de csomó olyan fényképet töltesz fel ide (ráadásul nem is a Commons-ba), amelyre csak találomra ráírod hogy "szerző ismeretlen". Vegyük a legutolsó képet: Friedmann Dénes. A képre rá van pingálva a fényképész neve: Diskay. Egy kis utánakereséssel megállapítható, hogy vsz. Diskay Sándor fotográfusról van szó, aki ezen névjegyzék szerint 1944-ben elhunyt (valószínűleg a Holokauszt áldozata, mert máshol meg azt olvastam, hogy zsidó származású). Tehát itt szerencsénk van, a kép valóban közkincs. De nem hiszem, hogy minden egyes képnél ez a helyzet állna fenn. Az általad ugyancsak feltöltött Lukács György fotót pl. Burnhuber Béla készítette, aki viszont 1953-ig élt a Wikipédia idevágó szócikke szerint. --Norden1990 2016. január 31., 17:57 (CET)

Bauer ErvinSzerkesztés

Az valami félreértés lehet, ami onnan eredhet, hogy a Leningrádban kivégzetteket a Leningrád Viborg nevű kerületében levő temetőben temették el. Ez Viborgtól messze van. Itt is van a temetőről: http://www.gulagmuseum.org/showObject.do?object=49907&language=1 vagy keress rá a képeknél a Левашовская пустошь szavakkal. Itt van egy részletes és hiteles életrajz, http://cyberleninka.ru/article/n/ervin-simonovich-bauer-biolog-teoretik-pedagog Sajnos nem másolható így elég nehéz séróból fordítani, ráadásul részletezi a tudományos tevékenységét, ami további nehézség. Egyszer talán, vagy teszel fel kérdést. A filmbe belenéztél? – Sepultura P's.box 2016. február 1., 17:34 (CET)

Viszont lejön PDF-ben így már könnyebb, de így sem öröm.– Sepultura P's.box 2016. február 1., 17:36 (CET)

Van több változat, de még nem bírtam megfelelő magyar feliratot találni hozzá. Az egyik főszereplő „Zsákos Frodó” ha felismerted, a másik pedig Eugene Hütz a Gogol Bordellóból. A válaszom Bauer Ervinnel kapcsolatban elég meggyőző? Sepultura P's.box 2016. február 1., 19:21 (CET)

Bede LászlóSzerkesztés

Egészen biztos, hogy Bede László és F. Bede László nem ugyanaz a személy. Ez alapján mindkét születési (és halálozási) dátum jó lehet, az egyik az egyiké, a másik a másiké. Találtam egy olyan újságcikket, amely az 1919. júniusi országos tanácskongresszus felszólalói között sorolja fel ugyanazon bekezdésen belül mindkét nevet. Eszerint lehet egy esztergályos (asztalos) Szolnokról, és egy vasesztergályos is Törökszentmiklósról(?) (az egyik cikk szerint Jászberényben választották meg küldöttnek a tanácskongresszusra). Még nézem, hátha találok még valamit, de ezt mindenképpen gyorsan meg kívántam osztani veled. – Dodi123 vita 2016. február 1., 20:06 (CET)

Az általad belinkelt Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége forrás alapján is biztosra vehető a két különböző személy. Amit nekem sikerült kiderítenem: Mindkettő kapcsolódik Szolnokhoz, és mindketten küldöttek voltak az országos tanácskongresszuson, ahol mindketten felszólaltak. (Van rá linkelhető forrásom.)

A) Az 1879. szeptember 16-án született Bede László (F. nélkül) 1927. június 17-én Szolnokon rövid betegség után hunyt el. Az MSZDP tagja volt legalább 1905-től, Ő semmiképpen nem volt kommunista mártír, „legfeljebb” a munkásmozgalom régi harcosa. A halála alkalmából a Népszavában megjelent nekrológ kivonata, és az ezzel kapcsolatos további hírek:
Bede László a szolnoki földmunkásmozgalom vezére, már 1905-ben a szolnoki földmunkásság élén állt. El kellett hagynia városát, így járta 1915-ig az országot, amikor be kellett vonulnia katonának. Leszerelése után Szolnokon nemcsak a földmunkásokat, a fűrésztelepen dolgozókat is ráterelte a szervezkedés útjára. 1927-ben a helyi (MSZDP) pártszervezet titkáraként dolgozott. 1927. június 17-én rövid betegeskedés után 48 éves korában hunyt el.[1] Temetésére 1927. június 19-én került sor a szolnoki szervezett munkásság nagy részvétele mellett. A ravatalnál beszédet mondott a Budapestről leutazott Takács József, aki az MSZDP és a földmunkásszövetség nevében búcsúztatta.[2] Haláláról az 1928. január 1-i számában a munkásmozgalom 1927-es halottjai között is megemlékezik a Népszava.[3] A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetség központi vezetőségének 1926–1927. évről szóló (1928-as) jelentésében is kitérnek halálára, ami nagy veszteség volt a szervezet számára.[4]
Nem sokkal (két hónappal) halála előtt jelent meg egy olvasói levele a Népszavában, aminek a lényege: 1927-ben Bede László Szolnokról keltezett olvasói levélben hívja fel a munkások figyelmét arra, hogy csak szervezetten tudnak fellépni a munkaadók önkényeskedésével szemben.[5]
Arra én nem találtam forrást, hogy a MÁV Javítóüzemben dolgozott volna, sokkal inkább valószínű az, hogy a fűrészgyárban, mert azokat a munkásokat szervezte be a földmunkások mellett.
B) F. Bede László vasesztergályos, aki a MÁV Járműjavítóban dolgozott. 1919-ig nincs róla hír. 1919-ben valószínűleg pontos a látlelet, ami szerint 1890-ben vagy 1891-ben született. Ő lehetett a mártír, már csak az emlékezete alapján is (lásd lentebb a forrásokat). A róla találtak:
1919. áprilisban Jászberényben választották meg küldöttnek az országos tanácskongresszusra F. Bede László vasesztergályost.[6]
1961-ben Szolnokon a munkásmozgalom több mártírjának, köztük Bede Lászlónak (vélhetően hibásan írták, és F. Bede Lászlóról van szó) a mellszobrát avatták fel a városi tanács épületében.[7]
A szolnoki munkásőrzászlóalj a mártír kommunista forradalmár F. Bede László nevét viselte 1972-ben. A MÁV Járműjavító Üzem mozdonyosztályán emlékeztek rá.[8]
F. Bede Lászlóról nevezték el Szolnokon a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet.[9] Az iskola a megye legnagyobb szakképző intézete volt, közel 1500 vasipari tanulót képzett.[10]
Információ, ami nem egyértelmű, hogy melyik személyhez kötődik, de vélhetően ekkor még nem keverték a két személyt, és egyértelműen F-fel és F nélkül írták a nevüket, tehát inkább az MSZDP-s földmunkásról van szó: 1919. júniusban a népbiztosok választásának jelölő bizottságába választották Bede Lászlót.[11]
A Bede László névvel az 1900–1950 közötti időszakban több alkalommal is találkoztam. Volt egy református lelkész-tanító, egy gépészmérnök egyetemi hallgató, és egy festészettel foglalkozó művészember is. Az 1946-os halál esetleg közülük valamelyikre vonatkozik.
  1. Nekrológjából: (1927. június 19.) „Bede László”. Népszava 55 (137), 12. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  2. (1927. június 21.) „Bede elvtárs temetése”. Népszava 55 (138), 11. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  3. (1928. január 1.) „A munkásmozgalom halottai 1927-ben”. Népszava 56 (1), 4–5. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  4. (1928. február 2.) „A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége Központi Vezetőségének jelentése az 1926—27. évről. (Halottaink)”. Népszava (A Föld Népe melléklete) 56 (27), 13–14. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  5. (1927. április 29.) „Levelek az országból”. Népszava 55 (96), 13. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  6. (1919. április 16.) „Proletárdiktatúra a vidéken”. Népszava 47 (91), 5. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  7. (1961. augusztus 4.) „A munkásmozgalom mártírjainak”. Népszava 89 (183), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  8. (1972. február 3.) „Biszku Béla a szolnoki munkásőrzászlóalj jubileumi ünnepségén”. Népszava 100 (28), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  9. (1976. június 5.) „Három évtized – szakmunkás diákokért”. Népszava 104 (132), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  10. (1987. május 22.) „Szolnoki mérleg”. Népszava 115 (119), 15. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  11. (1919. június 25.) „Az új népbiztosok megválasztása”. Népszava 47 (149), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  

Dodi123 vita 2016. február 1., 22:32 (CET)