Höflein an der Hohen Wand

Höflein an der Hohen Wand osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában, a B-26. sz. szövetségi főút mellett, a járás székhelyétől, Neunkirchentől 11, Bécsújhelytől 19, Soprontól 63 km-re. Lakosainak száma 874 fő (2019. január 1-i állapot).

Höflein an der Hohen Wand
A község jelképévé vált Maria Kirchbüchl zarándoktemplom Unterhöfleinben.
Höflein an der Hohen Wand címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Neunkircheni járás
Alapítás éve	1249 (első említés)
Irányítószám	2724, 2732, 2733
Körzethívószám	02620
Forgalmi rendszám	NK
Népesség
Teljes népesség	895 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	490 m
Terület	8.94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 16° 01′ 42″47.796388888889, 16.028333333333
Höflein an der Hohen Wand weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Höflein an der Hohen Wand témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Höflein an der Hohen Wand a Neunkircheni járásban

Höflein község Alsó-Ausztria délkeleti szektorában fekszik, amelyet Industrieviertelnek (kb. „Iparvidéknek”) is neveznek, az északkeleti Weinviertel („Borvidék”), az északnyugati Waldviertel („Erdővidék”) és a délnyugati Mostviertel („Mustvidék”) vidék mintájára. A település a Hohe Wand hegycsoport déli sziklafalai alatt fekszik. A Hohe Wand legmagasabb csúcsa, az 1132 m magas Plackles a Höflein fölötti szakaszon található. A környék hegyei az Északi-Mészkőalpok (Nördliche Kalkalpen) csoportjához tartoznak.

A községi önkormányzatban egyesített három település (Oberhöflein (359 lakos), Unterhöflein (369 lakos) és Zweiersdorf (152 lakos)) összesített területe 8,94 km², ennek 54,32%-a erdővel borított. Unterhöflein közvetlenül a B-26 főúton fekszik, tőle északra, a Hohe Wand lábánál található Oberhöflein, innen keletre Zweiersdorf. A Höfleint közrefogó szomszéd községek: dél felől Würflach, délkeleten Willendorf am Steinfelde, északkeleten Stollhof (amely Hohe Wand községéhoz tartozik), észak felől maga a Hohe Wand sziklafalai, végül nyugat felől Grünbach am Schneeberg, a volt bányaközpont.

Höflein madártávlatból

A község térképtáblája

Közlekedés

Unterhöflein településrészen keresztülhalad a B-26 szövetségi főút (Bundesstraße), amely Bécsújhelyről indul, az A2 Déli Autópályát (Südautobahn) a Wiener Neustadt-West csomópontnál érinti, majd Weikersdorfon, és Grünbachon át Puchberg am Schneebergig nyugat felé halad, onnan délnek fordul, Ternitznél a kerületi székhely, Neunkirchen mellett a B-17 szövetségi főútba (Semmeringstraße), ill. az ezzel párhuzamos S-6 autóútba (Semmering-Schnellstraße) torkollik. A falu távolsága a legközelebbi városoktól: Neunkirchentől 11, Bécsújhelytől 19, Soprontól 63, Bécstől 73 km. A kis településrészeket tartományi utak kötik össze. Unterhöfleinből Oberhöfleinbe, onnan Zweiersdorfba és Stollhofba az L-4072, Oberhöfleinből Grünbach am Scheeberg község Neusiedl am Walde településrészébe az L-4120 sz. út vezet. Ezek a magasan vezetett utak a falvak fölött, a Hohe Wand lábánál futnak, festői kilátást nyújtva a környező dombvidékre és a Schneebergre.

Höflein község elérhető az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) Bécsújhely–Puchberg am Schneeberg vonalán, az ún. Schneeberg-vasúton (Schneebergbahn), amelynek itt megállója van (Unterhöflein). A járási székhelyre, Neunkirchenbe munkanapokon menetrend szerinti autóbuszjárat is közlekedik, Würflachon keresztül.

Történelme

A kezdetektől a középkor végéig

A környéken talált régészeti leletek, különösen a 19. században a község (mai) keleti határában, Rothengrubban talált aranykincs bizonyítják, hogy Höflein már az ősidőkben lakott hely volt. Az ókorban a kelta Noricum királysághoz, majd Római Birodalom idején Noricum provinciához tartozott. A rómaiak kiépítették az itt futó fontos utakat, a régi vas- és só-utat. A népvándorlás korából kevés adat maradt fenn. Régészeti leletek avarok és szlávok betelepülését valószínűsítik. A 8. század végén Nagy Károly szétverte az Avar Kaganátust, és határvédő őrgrófságokat (Grenzmark) állított fel. Höfleint a pitteni őrgrófsághoz (Pittner Mark vagy Waldmark) sorolták, amely a Pitteni grófság részként Karantániához tartozott, 970-ben a Mura-menti őrgrófsághoz (Mark an der Mur) került. A Pitteni grófságot a Wels-Lambach, majd a Formbach család uralta, 1158-ban a Stájerország őrgrófjai örökölték.

Ezekben az időkben a környéken számos vár állt és épült (Starhemberg, Emmerberg, Stixenstein, Dachenstein, Schrattenstein, Wulfingstein, Rothengrub és mások). Ezeknek ma csak romjai láthatók. Höfleinben is épült egy kisebb vár, de már a középkor végére tönkrement. (A helyén ma álló lakóházak pincéiben ma is megvannak a másfél méter vastag kőfalak maradványai).

A község nevének eredetére két elmélet létezik, az egyik szerint a kora középkori első lakóhely, egy „magányos udvar” („ein Hof allein”) adhatta a nevet. A másik magyarázat szerint a kelta Hovilin szóból ered („Udvarok a síkságon”). Első okleveles említése a stájer Stubenberg nemzetség egy 1249-es adománylevelében található, itt szerepel tanúként egy „Hovelinből való Poppó” (Poppo de Hovelin) nevű személy. (Ennek alapján Höflein község 1999-ben megünnepelte ennek 750. évfordulóját).

1192-ben a Stájer Hercegség, vele Höflein környéke a Babenberg-ház hercegeinek birtokába jutott. A család 1246-os kihalása után az osztrák tartományokat után rövid időre II. Ottokár cseh király szerezte meg. (Ebben az időben keletkezett a község nevét elsőként említő Stubenberger-adománylevél). Ottokár 1278-as dürnkruti veresége és halála után a mai Alsó-Ausztria területe a Habsburg-család uralma alá került, akik megerősítették a Stubenbergek birtokjogait. Számos oklevél maradt fenn ebből a korból, ezeket a Stájer Tartományi Levéltár őrzi. Később, 1320 körül Höfleint a nürnbergi várgrófok vették hűbérbe. A község ekkor már Höflin, Nider-Höflein neveken szerepelt. 1387-ben a három Stubenberg-fivér megosztozott örökségükön, a höfleini várat és a hozzátartozó uradalmat Ulrich von Stubenberg kapta, az erről szóló oklevél Höflein lakosainak első névsorát is tartalmazza.

1415-ben, a konstanzi zsinat idején az akkori nürnbergi várgróf birtokait a Brandenburgi őrgrófság (Mark Brandenburg) szerezte meg. 1418-ban „Hoflin unter der Zerwant” néven említik A Brandenburgi-család 1446-ban adta vissza a Stubenbergeknek. 1473-ban III. Frigyes császár visszavette a hűbérbirtokot, és Haßbach (ma: Warth) egyesítette. 1493-ban Wolfgang Marhainer kapta hűbérbirtokul. Az augsburgi birodalmi gyűlésen Höfleint ismét Brandenburg őrgrófjainak adták, akik 1495-ben 540 guldenért eladták eladták azt Georg és Koloman von Königsberg-nek, Seebenstein várurainak.

Újkor

Höflein község 1656-ig volt a Königsbergek birtoka. A család utolsó tagjától, Wolfgang Matthäus von Königsbergtől, 1631-ben adóvisszatartás miatt Alsó-Ausztria tartományura lefoglalta a höfleini uradalmat. Mivel tulajdonosa nem váltotta ki, eladták bizonyos „nemes és vitézlő Carl Pergen úrnak”. Ebben az időben a vidéket pestisjárvány sújtotta, korabeli leírás szerint Höfleinben mindössze hatan élték túl a vészt. A pestis áldozatainak Oberhöfleinben külön temetőt nyitottak.

Bécs második török ostroma (1683) idején Höflein környéke sokat szenvedett a török portyázóktól. A lakosság egy részét rabságba hurcolták. Menedéket csak a közeli Rothengrub, Dachenstein és Emmerberg várak adtak. A tönkrement höfleini vár már nem is szerepelt a korabeli „óvóhelyek” listáján. A törökök visszaszorítása után, 1702-től a kurucok portyáztak a vidéken.

II. József császár egyházi reformjai nyomán 1783-ban az addigi plébániatemplomot megszüntették, és az unterhöfleini Maria Kirchbüchl zarándoktemplomot szentelték plébániatemplommá. II. József uralkodása alatt, 1772–1782 között végezték el Ausztria – benne Höflein és vidéke – első katonai felmérését (Josephinische Landesaufnahme).

Höflein és környéke 1873-ban (a község a térkép közepén, jobbra), a Ferenc József uralkodása idején elvégzett országos katonai felmérés alapján.

19. század

A napóleoni háborúk alatt a vidék lakosságát ismét átvonuló csapatok fosztogatták. A háború után I. Ferenc császár alatt a környék falvairól katasztert vettek fel. A térképekre pontosan felvezették a falvak lakóinak számát is, a listák (másolatban) a mai önkormányzatoknál elolvashatók.

1825-ben a Pergen-család eladta földbirtokaikat – Höfleint is – Johann von Liechtenstein hercegnek. Az új földesúr székhelye Liechtenstein várában volt, a Bécsi-erdőben. 1862-től a törvények lehetővé tették a községeknek polgármesterek megválasztását. Höflein első polgármestere, Simon Schneidhofer 1865–1867 között volt hivatalban.

1866-ban és 1873-ban kolerajárvány sújtotta Höfleint. Ennek ellenére 1880-ban a községben 89 ház épült, lakossága 485-re nőtt. 1890-ben 94 házban 545-en laktak. A 19. században a vidéken kőszenet találtak. Fellendült a szénbányászat. A legnagyobb bányákat a szomszédos Grünbach am Schneeberg-ben nyitották, de 1833-ban Paul Lupat és Michael Fenzl vállalkozók Oberhöfleinben is megnyitották a Magdaléna-szénmezőt. Az Unterhöflein alatti fejtésekkel egy összekötő tárnát is vájtak a grünbachi bányákhoz.

20. század

1897-ben megnyílt a Bécsújhelyet Puchberg am Schneeberggel összekötő Schneeberg-vasút (megállója Unterhöfleinben van), és a Schneebergre felvezető fogaskerekű vasút is. A Hohe Wand és a Schneeberg-vidék, vele Höflein is bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. A vasút a turistaforgalom mellett főleg a szénszállítást szolgálta. 1900-ban a tárna mellé egy brikettgyárat építettek, de ez nem működött gazdaságosan. 1919. július 1-jével a bányatársaság eladta a höfleini bányákat, 1925-re a termelést teljesen felszámolták

Ausztria német megszállásának éveiben Höflein község önállóságát megszüntették, és a „Grünbach-Höflein-Schrattenbach önkormányzatba” (Bürgereisterei) tagolták be. A második világháborúban 1945 április végétől (Bécs eleste után) harcok folytak a Hohe Wand előterében is. A Bécsújhely és Neunkirchen felől előrenyomuló Vörös Hadsereg 4. gárdahadseregének I. gépesített gárdahadteste küzdött a Puchbergből operáló 33. SS-Önkéntes Lovashadosztály Keitel-Harccsoportja és a 99. lövész hadosztály maradéka ellen. Grünbach és Höflein körzetében 50 szovjet és 70 Wehrmacht-katona esett el, 8 polgári lakos vesztette életét a harcok miatt. A Harmadik Birodalom május 8-i kapitulációja után a helyi megszálló parancsnokság és a katonai rendőrség Unterhöfleinben rendezkedett be (1946-ig). 1945 májusában az első ideiglenes polgármestert, Anton Tressl-t még a megszállók jelölték ki, de már júliusban megtartották az ideiglenes községtanácsi választásokat.

A háború utáni szénhiány miatt a höfleini bányákat újra megnyitották. A szovjetek kivonulása után, 1957. január 1-jén megalakult a Hohe Wand Kőszénbánya Kft („Hohe-Wand-Steinkohle Bergbauges.m.b.H”). 1965-ben bezárták a gazdaságtalanná vált grünbachi szénbányákat. Egész Ausztriában a höfleini maradt az egyetlen működő kőszénbánya, de 1967-ben azt is bezárták. 1970-ben Höfleint a szomszédos Grünbach am Schneeberg-hez csatolták, csak 1991-ben lett ismét teljes önálló község. 1996-ban saját címert kaptak. 1999-ben a község megünnepelte 750 éves fennállását.

Höflein község panorámaképe. Háttérben a Hohe Wand hegycsoport, jobbra a templomdombon a Maria Kirchbüchl templom.

Műemlékei

• Maria Kirchbüchl, hivatalos nevén Mária Születése Katolikus plébánia- és zarándoktemplom (Unterhöflein): A B-26 út mellett, a templomdombon (Kirchbüchl) áll, messziről látható. Helyén 1443-ban már valószínűleg kápolna állt. 1468-ban szerepel III. Frigyes császár adománylevelén, amellyel a Szent György-rendnek adta. 1600-ban, a rend feloszlatása után a grazi jezsuita kollégium kapta, 1608-ban a bécsújhelyi Neustift ciszterci kolostor. 1747–49 között jelentősen kibővítették, barokk kórust építettek hozzá. 1751-ben az Oszlopos Szűz Mária-kegyképet a főoltárra helyezték át. 1761-ben a rothengrubi plébániához rendelték, 1783-ban a rothengrubi plébánia megszüntetése nyomán községi plébániatemplommá szentelték. 1881-ben a Heiligenkreuzi apátsághoz csatolták. 1976-ban súlyos viharkár érte, a tetőszék beszakadt, helyreállították.
• Szűz Mária-kápolna (Marienkapelle, Unterhöflein): 1759-ben építették, boltozatos kapuval. Madonna-szobra a 18. századból való.
• Régi népiskola (Volksschule, Unterhöflein): 1914-ben épült kétszintes épület, jelenleg községi zeneiskola.

• 
  A Maria Kirchbüchl templom
• 
  A Maria Kirchbüchl templom főoltára
• 
  Mária-kápolna a templomdomb alatt
• 
  A régi községi népiskola

Lakosság

A Höflein an der Hohen Wand-i önkormányzat területén 2019 januárjában 874 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 94,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,8% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 82,4%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 13% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a községben.

A népesség változása:

2016	912
2018	895

Politika

Höflein önkormányzati testülete 15 tagból áll. A 2010. március 14-én tartott községtanácsi választáson az SPÖ 10, az ÖVP 5 helyet szerzett. (Az ezt megelőző, 2005-ös választáson a mandátumok ugyanígy oszlottak meg.)

Höflein címere, virágdíszítéssel.

Címer

A község 1996-ban elfogadott címere: Ezüst, felül kékkel zárt alapon kék címerliliom, a pajzs alsó részén zöld domb, ebben ezüst bányászszerszámok, fakalapács és vaskalapács, utalva a község bányászmúltjára.

Gazdaság, infrastruktúra

1999-es adat szerint 36 mező- és erdőgazdasági munkahelyet jelentettek be. 2001-es adat szerint 43 nem-mezőgazdasági munkahelyet jegyeztek. A 2001-es népszavazás adatai alapján a község 372 lakosa állt munkaviszonyban. A foglalkoztatás aránya 49,03% (2001).

Források és további információk

• Höflein község hivatalos honlapja
• [1] (németül)
• Höflein a tiscover.at turisztikai honlapon (németül)
• A höfleini Zenei Népiskola honlapja (németül)
• A höfleini önkéntes tűzoltóság honlapja (németül)
• Höflein a bergfex.at alpinista honlapon (németül)
• Ádventi eseménynaptár Höfleinben (németül)
• Höflein az Austria.info honlapon (angolul)
• Látnivalók Höflein környékén (niederoesterreich-sued honlapon) (németül)
• Látnivalók, turistacélok Höflein környékén (németül)