Wikipédia

Yalçın Adıgözəlov

azeri zeneszerző, karmester
(Yalchin Adigezalov szócikkből átirányítva)

Yalçın Vasif oğlu Adıgözəlov azeri karmester és tanár. Azerbajdzsán egyik híres zenei dinasztiájában a harmadik generáció képviselője.

Yalçın Adıgözəlov
Született1959. november 4.
Baku, Azerbajdzsán
Állampolgárságaazeri
SzüleiVasif Adıgözəlov
FoglalkozásaKarmester, tanár
Iskolái
  • Üzeyir Hacıbəyov Bakui Zeneakadémia
  • Szentpétervári Konzervatórium
Kitüntetései
  • Shohrat Order
  • People's Artiste of Azerbaijan
  • Honored Art Worker of Azerbaijan
  • Humay Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Yalçın Adıgözəlov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

1959. november 4-én született Bakuban, Vasif Adıgözəlov zeneszerző családjába. A híres zenei dinasztia harmadik generációjának képviselője.[1]

Tanulmányok szerkesztés

8 éves korában kezdett zongorán tanulni a Konzervatórium Zeneiskolájában (A. Kopelevich és B. Guslitser).

1982-ben diplomát szerzett az Azerbajdzsán Állami Konzervatórium zongora karán, mely nevét Uzeyir Hajibeyov után kapta (R. Atakishiyev professzor).[1][2][3][4]

1983−1984 − a Taskenti Állami Konzervatórium Operaképző és Szimfonikus Karmesteri Karán tanult (K. Usmanov professzor).

1984−1989 − a Leningrádi Konzervatórium Opera- és Szimfonikus Karmesteri Karán tanult (Ilya Musin professzor).[2]

1990−1992 − Azerbajdzsán első képviselőjeként a Bécsi Zenei és Előadóművészeti Akadémián tanult (Wien - Musikhochschule, Karl Esterreicher professzor).[5]

Karrier szerkesztés

1989 - től - karnagy,[1] 1991-től 1998-ig − az Uzeyir Hajibeyov[2][4] után elnevezett Azerbajdzsáni Állami Szimfonikus Zenekar (ASSO) művészeti vezetője és vezető karmestere. Az ország nehéz társadalmi-politikai éveiben, a gazdasági válság körülményei között a fiatal karmester felbecsülhetetlenül hozzájárult a köztársaság vezető zenekarának megőrzéséhez. Y. Adigezalov hazájában és külföldön egyaránt aktív, számos bakui premiert tartott a klasszikus repertoárból, miközben aktívan népszerűsítette az azerbajdzsáni zeneszerzők műveit világszerte.

1991. január 20-án (a bakui tragikus események évfordulóján) az ASSO és az azeri Capella kórus V. Adigozalov "Karabah Shikestesi" és A. Karamanov "Stabat Mater" oratóriumát adták elő a moszkvai konzervatórium nagytermében a szerzők jelenlétében. 1991. márciusában a zenekar bejárta a Távol-Kelet (Juzsno-Szahalinszk, Petropavlovszk-Kamcsatszkij, Magadan) és Közép-Ázsia (1992) városait.

1991−1993 − az osztrák kormánnyal közösen megrendezett "MOZART-fesztiválok" művészeti vezetője. Három fesztiválon került sor azerbajdzsáni és osztrák kompozitok műveinek világpremierjére.[1]

1993 − Első díjazott az "Év legjobb karmestere" kategóriában ("Humay" díj).[2]

1994 − az ASSO megtette az első független turnéját külföldön − a zenekar két koncerttel nyitotta meg a szezont az isztambuli „Jamal Rashit Rey” koncertteremben, és fellépett az antik antalyai Aspendos amfiteátrumban 7 ezer néző jelenlétében. A zenekar vezetése alatt több mint 40 világbemutatót és több mint 50 koncertet adott elő azerbajdzsáni zeneszerzőktől.

1998. október 16. − Ankarában, a Török Köztársaság megalapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett, V. Adigezalov „Chanakkale 1915” című oratóriumának világpremierje, az Elnöki Szimfonikus Zenekar előadásában és S. Demirel elnök jelenlétében, amely a türk világ kulturális életének eseményévé vált.[6]

1998−2000 − az Oroszországi Rádió − Televízió Állami Szimfonikus Zenekarának karmestere.[1][2][7]

2000-től − az Azerbajdzsáni Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház karmestere.[2] ("A varázsfuvola", "Aida", "Bohémélet",[8] "Tosca", "Pillangókisasszony",[9][10] "A köpeny", "Gianni Schicchi", "Parasztbecsület", "Bajazzók", "Carmen", "Anyegin" (1990), "A pikk dáma", "Aleko", "Scheherazade",[11][12] "Rómeó és Júlia", "Boléro",[13] "L'Arlésienne", "Polovtsian táncok", "Sevil", "Don Quijote",[14] "1001 éjszaka", "Natavan", "Nasimi"[15] stb.)[1]

2001−2004 − az Isztambuli Állami Operaház karmestere ("A szerelem legendája", "Sámson és Delila", "Pillangókisasszony", "Don Quijote", "Requiem").[1][4] Borodin "Igor herceg" című operájának produkciója (D. Bertman rendezővel együtt) óriási sikert aratott. Ez az előadás nyitotta meg a Nemzetközi Operafesztivált az Aspendos amfiteátrumban 2003-ban.

2002-től Adigezalov szorosan együtt dolgozik a Moszkvai Helikon Operával ("Az álruhás kertészlány", "La Traviata", "Carmen", " Anyegin ", "A denevér", "A pikk dáma", "Hamupipőke" stb.).[1][16]

2007 − az "Azerbajdzsán Sympho-Mugam" bemutatója. A "Trio Karabakh" -hal együtt koncerteket tartottak Brazíliában, Olaszországban, Luxemburgban, Törökországban, Kínában, Vietnamban, Lettországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban.[17][18][19]

2011 − Szicíliában sor került Giovanni Pacini Requiemjének világpremierjére. Ez az esemény nagy eredmény volt a zeneszerző örökségének előmozdításában.[1]

„Yalchin Adigozalov maestro előadásmódja felülmúlhatatlan volt. Az azeri karmester üdítő egyszerűséggel vezette a Della Camerata Polifonica Siciliana kórust és zenekart, magabiztosan magával vonva a zenészeket.”

- John Pasqualino

„Elsőrendű karmester, aki elfogadta a kihívást és nyert.”

- De Mao professzor, Bellini és Pacini egyik legbefolyásosabb szakértője

2013. február − Az ASSO sikeres turnéja Kuvaitban.[20][21]

2014. május 12. − az olasz amfiteátrumban, a Veronai Arénában, 10 ezer néző jelenlétében szimfonikus koncert azerbajdzsáni zeneszerzők műveiből.[22]

2018 − A Türk Kultúra és Örökség Nemzetközi Alapjának védnöksége alatt létrehozott "Dede Gorgud" kamarazenekar művészeti vezetője, amely hat türk nyelvű ország zenészéből áll. A zenekar bejárta Törökország, Azerbajdzsán és Finnország városait.[23]

2019. június 26. − a bakui Heydar Alijev Központban, az ASSO kétszáz zenésze, az Azerbajdzsáni Capella Állami Kórus, a Batumi Kórus Kápolna, a Tbiliszi Konzervatóriumi Kórus és Olaszországból, Németországból, Oroszországból és Azerbajdzsánból érkező szólisták előadták G. Verdi " Requiem " -jét.[24]

2020. február − L. Vainshtein "Hamupipőke" című operájának zenei vezetője a moszkvai Helikon Opera színházban (rendező: I. Ilyin).[25][26]

Y. Adigezalov − az azerbajdzsáni zenészek közül elsőként képviseli az ország kultúráját a világ legjobb koncerttermeiben; Barbican Center,[27] Cadogan Hall, Central Hall Westminster Apátság,[28] Konzerthaus Berlin, Arena di Verona, Smetana Hall Prague, Cidade Das Artes és Theatre Municipal do Rio de Janeiro,[29] Linder Auditorium Johannesbur, Brüsszeli Királyi Konzervatórium, valamint a Riga Kereskedelmi Céh Peking és Kuvait operaházaiban.

Szimfonikus karmesterként olyan zenekarokkal lépett fel, mint: Királyi Filharmonikus Zenekar (RPO),[30][31] Brazil Szimfonikus Zenekar, Orquesta Sinfónica del Estado de México[32][33] Johannesburgi Filharmonikus Zenekar (JPO), L 'Italiana del Cinema (OIC), Bécsi Kamarazenekar, Zágrábi Kamarazenekar, Filarmonica Brasov (Románia), Karlovy Vary Szimfonikus Zenekar, Budapesti Duna Szimfónia,[34] valamint − Orosz Nemzeti Zenekar (RNO), Szentpétervári Akadémiai Szimfónia Zenekar, Moszkvai Filharmonikus Zenekarok, Riga, Jekatyerinburg,[35] Minszk, Chișinău, Harkiv, Asztana, Izmir,[36] Liepaja,[37] Adana,[38] Bishkek, Ankarai Elnöki Szimfonikus Zenekar.[2]

Operakarmesterként együttműködött Kijev, Minszk,[39] Taskent,[40] Lviv, Chișinău,[41] Tbiliszi, Asztana, Odessza,[42] Samsun[43] operacsoportokkal.

Kiemelkedő szólistákkal dolgozott együtt, köztük Mstislav Rostropovich, N. Petrov, B. Berezovsky, F. Badalbeyli, H. Shaham, I. Monighetti, S. Stadler, D. Kogan, P. Yablonsky, I. Biret, G. Onay, R. Galliano, Al Bano és mások.[4][44][45]

Adigezalov professzor már több mint egy negyedszázada tanít a Bakui Zeneakadémián,[4] hallgatói az ország vezető pozícióit töltik be.[1]

Diszkográfia szerkesztés

A karmester 15 CD-t vett fel a Csajkovszkij Szimfonikus Zenekarral,[46] Isztambul Opera Zenekarral, Orosz Rádió és TV Zenekarral, Liepaja Szimfonikus Zenekarral, Ukrajna Nemzeti Szimfonikus Zenekarával és Azerbajdzsán Állami Szimfonikus Zenekarral, amelyeket az Egyesült Államokban, Törökországban, Oroszországban, Németországban (NAXOS) és Angliában (OLIMPIA)[4] adták ki.

  • 1993 − a Csajkovszkij Bolsoj Szimfonikus Zenekarral együttműködve 3 CD-t adtak ki:
  1. F. Amirov műveiből: szimfonikus mughams "Kurd Ovshary" és "Gulistan Bayati Shiraz", "Azerbajdzsán Capriccio", "Tragic music of Nasimi"
  2. K. Karaev: Szimfonikus vers "Leili és Majnun", Soltan Hajibeyov: Szimfonikus kép "Caravan", V. Adigozalov: Koncert csellóra és zenekarra, szólista − V. Simon. M. Mirzoev: Szimfonikus vers "After reading Saadi"
  3. Uzeyir Hajibeyov: Nyitány a "Ker-oglu" operához, F. Tyuzun (Törökország): "Conservation" N. Halmamedov (Türkmenisztán): "Szimfonikus képek", T. Mukhamedzhanov (Kazahsztán): "Szerelmes vers" A. Sabitov (Üzbegisztán): "Hősi nyitány", M. Begaliev (Kirgizisztán): "Szimfonikus vers"
  • 1997 − az Azerbajdzsáni Állami Szimfonikus Zenekarral együttműködve rögzítették az "Classical Music of Azerbaijan" elnevezésű 4 CD-ből álló antológiát. Fikrat Amirov: Azerbajdzsán Capriccio, Kurd-Afshari, Nasimi, Arabian Nights; Gara Garajev: Leyli és Majnun, Seven Beauties, Path of Thunder; Soltan Hajibeyov: Karvan; Ogtay Zulfugarov: Ünnepi nyitány; Vaszif Adigezalov: 4. számú zongoraverseny; Haji Khanmammadov: Concert for Tar and Orchestra; Uzeyir Hajibeyov: Arshin Mal Alan; Muszlim Magomajev: Sah Ismayil, Nargiz (kivonatokk); Gara Garajev és Jovdat Hajijev: Vatan (Motherland), Fikrat Amirov: Sevil (kivonatok).
  • 1998 − Csajkovszkij Szimfonikus Zenekar, CD "Maestro Niyazi" (Niyazi − "Rast", P. Csajkovszkij − Rómeó és Júlia, R. Wagner − The Entry and Death of Isolde.[47]
  • 2000 − az oroszországi Rádió-Televízió Állami Szimfonikus Zenekarával − CD P. Csajkovszkij − Francesca da Rimini; S. Rahmaninov − 2. szimfónia.
  • 2001 − az isztambuli Opera Zenekar, CD és DVD (teljes verzió) A. Melikov "The Legend of Love" balettjéből.
  • 2004 − Csajkovszkij Bolshoi Szimfonikus Zenekar, CD "Leonid Weinstein" − Symphony No.6, Koncert hegedűre és zenekarra (szólista D. Kogan), Symphonietta vonós zenekarra.
  • 2013 − Liepaja Symphony Orchestra (LSO) és a "Trio Karabakh", CD "Azerbajdzsán Szimfónia − Mugam", Niyazi − Rast, V. Adigezalov − Segah, Karabah Shikastesi.
  • 2019 − Ukrajna Nemzeti Szimfonikus Zenekara Seljan Nasibli szopránnal. A "Femmes Fatales" album Bizet, Rimsky-Korsakov, Puccini, Shimanovsky, Barber műveit tartalmazza.

Díjak szerkesztés

  • 1993 − "Az év legjobb karmestere" ("Humay" díj)
  • 2007 − Azerbajdzsán kitüntetett művészeti dolgozója
  • 2012 − Azerbajdzsán Népi Művésze
  • 2015 − Az "Év legjobb zenésze" ("Zirva" díj) nyertese
  • 2019 − Shohrat-rend[48]

Család szerkesztés

  • Nagyapja Zulfugar (Zulfi) Samed Adigezalov (1898–1963), népdalénekes − "Khanende", a mugham-i Karabahi Iskola fényes képviselője, Azerbajdzsán kitüntetett művésze.
  • Édesapja Vasif Zulfugar Adigezalov (1935–2006), zeneszerző, zongoraművész, közéleti személyiség, tanár, Gara Garajev egyik legfényesebb tanítványa, a Zeneszerzők Uniójának első titkára, Azerbajdzsán Népi Művésze, állami díjas, professzor, "Şöhrət" "Istiqlal" díjak birtokosa.
  • Édesanyja Khalida Aga-Ali Mammadbeyli, (1961-2011) az Azerbajdzsáni Orvostudományi Egyetem francia nyelvtanára.
  • Testvére Togrul Vasif Adigezalov aneszteziológus, orvostudományi kandidátus (IM Sechenov First Moscow State Medical University), PhD, a közegészségügy elismert szervezője.
  • Nagybátyja Rauf Zulfugar Adigezalov (1940–2002), hegedűművész (a moszkvai P.I. Csajkovszkij Konzervatórium, DM Tsyganov professzor), vokalista, professzor, Azerbajdzsán kitüntetett művészeti dolgozója.
  • Felesége Farakh Alekper Adigezalova történész, pszichológus.
  • Gyermekei Zulfugar (1994), Khalida (1995), Tamerlan (2006)[49]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g h i j Ялчин Адигезалов. opera.odessa.ua. Odessa National Academic Theatre of Opera and Ballet, 2011. november 6. [2020. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  2. ↑ a b c d e f g Adıgözəlov Yalçın Vasif oğlu. musicacademy.edu.az. Baku Academy of Music, 2015. november 6. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  3. ↑ Гасымов: Наши корифеи: Универсальный музыкант, понимавший музыку изнутри. yenicag.ru. Новая Эпоха, 2019. február 3. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  4. ↑ a b c d e f Масель: В 50 все только начинается.... anl.az. National Library of Azerbaijan, 2009. november 6. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  5. ↑ Azərbaycan ifaçıları. Adıgözəlov Yalçın Vasif oğlu (1959). mk.musigi-dunya.az. Məktəblinin Elektron Musiqi Kitabxanası, 2019. február 19. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  6. ↑ Ankarada Vasif Adıgözəlovun “Çanaqqala-1915” oratoriyası səsləndirilib. teleqraf.com. Teleqraf, 2015. április 3. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  7. ↑ Altmış yaşlı dirijor. azertag.az. Azerbaijan State News Agency, 2019. december 2. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  8. ↑ Гасымов: Звезды оперы Украины, Беларуси и Азербайджана выступят в опере «Богема». yenicag.ru. Новая Эпоха, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. július 30.)[halott link]
  9. ↑ Гасымов: Артисты Беларуси, Украины и Азербайджана выступят на одной сцене. yenicag.ru. Новая Эпоха, 2018. március 3. (Hozzáférés: 2020. július 30.)[halott link]
  10. ↑ Оперные певцы из Казахстана и Украины выступят на бакинской сцене. sputniknews.ru. Sputnik, 2017. április 19. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  11. ↑ Гасымов: Джамиля Керимова дебютирует в роли Зобейды в балете "Шахерезада". yenicag.ru. Новая Эпоха, 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. július 30.)[halott link]
  12. ↑ Гасымов: Балет «Шахерезада» вновь на бакинской сцене. yenicag.ru. Новая Эпоха, 2018. február 15. (Hozzáférés: 2020. július 30.)[halott link]
  13. ↑ Гасымов: Мавританско-андалузские страсти на бакинской сцене. yenicag.ru. Новая Эпоха, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2020. július 30.)[halott link]
  14. ↑ Яркое завершение 108-го сезона в Театре оперы и балета. sputniknews.ru. Sputnik, 2017. június 22. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  15. ↑ Гасымов: В Баку пройдет премьера балета «Насими». yenicag.ru. Новая Эпоха, 2019. május 14. (Hozzáférés: 2020. július 30.)[halott link]
  16. ↑ Алешина: “Геликон-опера” представила российскую премьеру спектакля “Золушка”. classicalmusicnews.ru. Classical Music News, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  17. ↑ Азербайджанские "Легенды симфо-мугама" произвели фурор на концерте в Латвии. interfax.az. Interfax, 2014. január 9. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  18. ↑ Азербайджанская классическая музыка покорила Китай. interfax.az. Interfax, 2014. január 27. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  19. ↑ Brazilian EBC radio airs program on Azerbaijani music. azertag.az. Azerbaijan State News Agency, 2015. október 17. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  20. ↑ Aypara: Musiqili Teatrın solisti Küveytdə alqışlarla qarşılanıb. mediapress.az. Mediapress, 2013. május 23. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  21. ↑ Azərbaycanın Küveytdəki Səfirliyində Xocalı soyqırımı ilə bağlı tədbir keçirilib. faktxeber.com. Fakt Xəbər, 2013. február 22. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  22. ↑ Грандиозный успех азербайджанской музыки в Италии. interfax.az. Interfax, 2014. szeptember 15. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  23. ↑ “Dədə Qorqud” kamera orkestrinin konserti keçirilib. serqqapisi.az. Şərq Qapısı, 2018. szeptember 25. [2018. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  24. ↑ Гасымов: «Джузеппе Верди. Реквием» – грандиозный концерт классической музыки. yenicag.ru. Новая Эпоха, 2019. július 1. (Hozzáférés: 2020. július 31.)[halott link]
  25. ↑ Азербайджанская "Золушка" с триумфом представлена в Москве с 3D технологиями. trend.az. Trend News Agency, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  26. ↑ "Золушка" Вайнштейна – синтез Востока и Запада. trend.az. Trend News Agency, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  27. ↑ Фестиваль Бута представил в Лондоне Ниязи: концерт азербайджанской классической музыки. interfax.az. Interfax, 2014. december 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  28. ↑ Londonda Azərbaycan klassik musiqisindən ibarət konsert keçirilib. trend.az. Trend News Agency, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  29. ↑ Azərbaycanın diplomatik xidmət orqanlarının 100 illiyi münasibətilə Rio-de-Janeyroda konsert proqramı təşkil edilib. xalqqazeti.com. Xalq qəzeti, 2019. augusztus 16. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  30. ↑ Азербайджанская классическая музыка прозвучала в Лондоне. interfax.az. Interfax, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  31. ↑ Qəbələdə II Beynəlxalq Musiqi Festivalına start verilib. heydar-aliyev-foundation.org. Heydar Aliyev Foundation, 2010. július 25. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  32. ↑ Meksikada Yalçın Adıgözəlovun rəhbərliyi altında konsert keçirilib. news.day.az. Day.az, 2013. június 11. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  33. ↑ Azerbaijani maestro Yalchin Adigezalov conducts Mexican orchestra. azernews.az. AzerNews, 2013. június 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  34. ↑ Azərbaycanın xalq artistləri Budapeştdə konsert proqramı ilə çıxış ediblər. trend.az. Trend News Agency, 2014. március 22. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  35. ↑ Магия и триумф азербайджанского дирижера в Екатеринбурге. Больше ста человек играют как одно целое!. trend.az. Trend News Agency, 2019. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  36. ↑ Ялчин Адигезалов отметил юбилей в крупнейшем концертном зале Эгейского побережья Турции. trend.az. Trend News Agency, 2019. december 13. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  37. ↑ Digər sahələr üzrə əməkdaşlıq. riga.mfa.gov.az. Embassy of the Republic of Azerbaijan in the Republic of Latvia, 2012. augusztus 20. [2020. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  38. ↑ Ялчин Адигезалов отмечает двойной юбилей гастролями по Турции. trend.az. Trend News Agency, 2019. december 2. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  39. ↑ National Opera and Ballet of Belarus Orchestra. bolshoibelarus.by. National Opera and Ballet of Belarus, 2016. június 13. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  40. ↑ Известный азербайджанский дирижер удостоен почетного диплома II Международного фестиваля оперного искусства в Ташкенте. interfax.az. Interfax, 2011. május 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  41. ↑ Азербайджан представил "Пиковую даму" на ХХV международном оперном фестивале имени Биешу в Кишиневе. interfax.az. Interfax, 2017. szeptember 20. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  42. ↑ Бархатный сезон в Одессе. З роси і води! Uğurlar Sizə!. trend.az. Trend News Agency, 2019. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  43. ↑ “Nəsimi” baleti Türkiyə səhnəsini fəth etdi. trt.net.tr. Turkish Radio and Television Corporation, 2019. december 15. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  44. ↑ Dirijor, Xalq artisti Yalçın Adıgözəlovun doğum günüdür. az.baku-art.com. Bakı şəhər Mədəniyyət Baş İdarəsi, 2019. november 3. [2020. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  45. ↑ Muzeydə gecə: “Şərqi hiss et”. yarat.az. YARAT, 2016. november 30. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  46. ↑ Qara Qarayev adına Azərbaycan Dövlət Kamera Orkestrinin konserti. edumap.az. YARAT, 2017. október 24. [2020. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  47. ↑ Yalchin Adigezalov Дискография. discogs.com. Discogs, 2020. május 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  48. ↑ Order of the President of the Republic of Azerbaijan on awarding Yalchin Adigezalov with the Order of Glory. Official website of the President of Azerbaijan. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  49. ↑ Аббасова: Верю и надеюсь. boutique.az. Boutique Baku, 2014. augusztus 15. [2020. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 31.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Yalçın_Adıgözəlov&oldid=25858689”