1962-es Eurovíziós Dalfesztivál

7. Eurovíziós Dalfesztivál, Luxemburg


Az 1962-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a hetedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Luxemburg fővárosa, Luxembourg adott otthont. A helyszín a luxembourgi Villa Louvigny volt.

1962-es Eurovíziós Dalfesztivál
Villa Louvigny, Luxembourg, Luxemburg Luxemburg

Döntő 1962. március 18.
Műsorvezető Mireille Delannoy
Rendező
csatorna
Luxemburg CLT
Győztes dal Franciaország Isabelle Aubret (Un premier amour)
Magyar versenyző
Szavazási rendszer Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 3, 2 és 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt daloknak. A pontokat összeadták, és az első három dal kapott 3, 2 és 1 pontot.
Indulók száma 16
Először
részt vevő
országok
Visszatérő
országok
Visszalépő
országok
Nulla pontos
dal
Ausztria Ausztria
Belgium Belgium
Hollandia Hollandia
Spanyolország Spanyolország
Meghívott előadók Achille Zavatta
Előző
Következő
◄1961
1963►
SablonWikidataSegítség

A résztvevők szerkesztés

Ez volt az első alkalom, hogy egyetlen új résztvevő sem csatlakozott. Így csakúgy, mint egy évvel korábban, tizenhat dal vett részt a dalfesztiválon.

A monacói François Deguelt és a luxemburgi Camillo Felgen egyaránt másodszor vett részt a versenyen, míg a belga Fud Leclerc már negyedszer.

A verseny szerkesztés

A verseny történetében ez az egyetlen alkalom, hogy vasárnap rendezték a versenyt.

A szavazás szerkesztés

Ebben az évben megváltozott a szavazás menete. Az országok továbbra is 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, és mindegyik zsűritag az általa legjobbnak ítélt három dalnak adott sorban 3, 2 és 1 pontot. Ezután összeadták a zsűritagok pontjait, és az összesített lista első három helyezettje kapott 3, 2 és 1 pontot.[1] A szavazás a fellépéssel ellentétes sorrendben történt: Monaco volt az első szavazó, míg Finnország az utolsó. A szavazás során összesen három dal váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után a házigazda Luxemburg állt az élre, majd az olasz pontok után három dal – a luxemburgi, a jugoszláv és a francia – holtversenyben állt az élen. Ezt követően azonban Franciaország az élre állt, és innentől kezdve végig vezetve végül fölényes győzelmet aratott. A győztes dal a finn, a dán és a holland zsűri kivételével mindenkitől kapott pontot, és összesen öt ország zsűrijétől gyűjtötte be a maximális három pontot.

Franciaország lett az első ország, melynek harmadszor is sikerült győznie, pontosan kétszer annyi pontot szerezve, mint a második helyezett Monaco. A házigazda Luxemburg végzett a harmadik helyen. Ez volt az első alkalom, hogy három azonos nyelvű dal végzett az első három helyen. Az, hogy három francia nyelvű dal zárt az élen később még egyszer, 1986-ban történt meg.

Először fordult elő, hogy egy dal pont nélkül maradt, és rögtön négy ilyen volt: Ausztria, Belgium, Spanyolország és Hollandia dala sem kapott pontot a szavazás során, ráadásul az első három egymást követte a fellépési sorrendben.

Eredmények szerkesztés

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01   Finnország finn Marion Rung Tipi-tii Csip-csip 7. 4
02   Belgium francia Fud Leclerc Ton nom A neved 13. 0
03   Spanyolország spanyol Victor Balaguer Llámame Hívj fel 13. 0
04   Ausztria német Eleonore Schwarz Nur in der Wiener Luft Csak a bécsi levegőben 13. 0
05   Dánia dán Ellen Winther Vuggevise Altatódal 10. 2
06   Svédország svéd Inger Berggren Sol och vår Nap és tavasz 7. 4
07   Németország német Conny Froboess Zwei kleine Italiener Két kis olasz 6. 9
08   Hollandia holland De Spelbrekers Katinka 13. 0
09   Franciaország francia Isabelle Aubret Un premier amour Egy első szerelem 1. 26
10   Norvégia norvég Inger Jacobsen Kom sol, kom regn Jöjj nap, jöjj eső 10. 2
11   Svájc francia Jean Philippe Le retour A visszatérés 10. 2
12   Jugoszlávia szerbhorvát Lola Novaković Ne pali svetlo u sumrak Ne kapcsolj lámpát alkonyatkor 4. 10
13   Egyesült Királyság angol Ronnie Carroll Ring-A-Ding Girl Csodálatos lány 4. 10
14   Luxemburg francia Camillo Felgen Petit bonhomme Kissrác 3. 11
15   Olaszország olasz Claudio Villa Addio, addio Viszlát, viszlát 9. 3
16   Monaco francia François Deguelt Dis rien Ne szólj 2. 13

Ponttáblázat szerkesztés

Zsűrik
Össz                                
  Finnország 4 1 3
  Belgium 0
  Spanyolország 0
  Ausztria 0
  Dánia 2 1 1
  Svédország 4 3 1
  Németország 9 2 1 2 2 2
  Hollandia 0
  Franciaország 26 2 2 2 3 3 3 3 3 1 1 2 1
  Norvégia 2 2
  Svájc 2 2
  Jugoszlávia 10 1 1 2 3 3
  Egyesült Királyság 10 3 1 2 2 2
  Luxemburg 11 3 3 1 1 3
  Olaszország 3 1 2
  Monaco 13 3 1 3 1 2 3

A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.

Visszatérő előadók szerkesztés

Előadó Ország Előző év(ek)
Fud Leclerc   Belgium 1956, 1958, 1960
Jean Philippe   Svájc 1959 (Franciaország színeiben)
Camillo Felgen   Luxemburg 1960
François Deguelt   Monaco 1960

A szavazás és a nemzetközi közvetítések szerkesztés

Pontbejelentők szerkesztés

  1.   Monacoismeretlen
  2.   OlaszországEnzo Tortora
  3.   Luxemburgismeretlen
  4.   Egyesült KirályságAlex Macintosh
  5.   JugoszláviaMladen Delić
  6.   SvájcAlexandre Burger
  7.   NorvégiaKari Borg Mannsåker
  8.   Franciaországismeretlen

  1.   HollandiaGer Lugtenburg
  2.   Németországismeretlen
  3.   SvédországTage Danielsson
  4.   DániaClaus Toksvig
  5.   Ausztriaismeretlen
  6.   SpanyolországDiego Ramírez Pastor
  7.   BelgiumArlette Vincent
  8.   FinnországPoppe Berg

Kommentátorok szerkesztés

Ország Kommentátor Közvetítés
  Ausztria Emil Kollpacher
ORF
  Belgium Nicole Védrès (franciául)
RTB
Willem Duys (hollandul)
BRT
  Dánia n. a.
DR TV
  Egyesült Királyság David Jacobs (televízió)
BBC TV
Peter Haigh (rádió)
BBC Light Programme
  Finnország Aarno Walli
Suomen Televisio
  Franciaország Pierre Tchernia
RTF
  Hollandia Willem Duys
NTS
  Jugoszlávia Ljubomir Vukadinović
Televizija Beograd
Gordana Bonetti
Televizija Zagreb
Tomaž Terček
Televizija Ljubljana
  Luxemburg Jacques Navadic
Télé-Luxembourg
  Monaco Pierre Tchernia
Télé Monte-Carlo
  Németország Ruth Kappelsberger
Deutsches Fernsehen
  Norvégia Odd Grythe
NRK, NRK P1
  Olaszország Renato Tagliani
Programma Nazionale
  Spanyolország Federico Gallo
TVE
  Svájc Theodor Haller (németül)
TV DRS
Georges Hardy (franciául)
TSR
Giovanni Bertini (olaszul)
TSI
  Svédország Jan Gabrielsson
Sveriges TV, Sveriges Radio P1

Térkép szerkesztés

 
  Részt vevő országok

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1962-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.