Németország az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Németország eddig hatvanöt alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Németország
Adatok
Műsorsugárzó
Nemzeti válogató Lied für... (2010-2019, 2022)
nemzeti döntő (1956–1958, 1960–1965, 1969–1973, 1975–1976, 1978–1992, 1997–2008)
belső kiválasztás (1959, 1966–1968, 1974, 1977, 1993–1995, 2009, 2011 előadó, 2020–2021)
Részvételek és eredmények
Részvételek 64
Első részvétel 1956
Legjobb eredmény 1. (1982, 2010)
Legrosszabb eredmény utolsó (1964, 1965, 1974, 1995, 2005, 2015, 2016, 2022, 2023)
Rendezések Frankfurt am Main 1957
München 1983
Düsseldorf 2011
Összpontszám a döntőkben 2004 óta 1159 (28.)
Külső hivatkozások
Honlap Az NRD eurovíziós honlapja
Németország profilja a eurovision.tv-n
SablonWikidataSegítség

A német műsorsugárzó a Norddeutscher Rundfunk, amely 1952 óta tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.

Németország eddig két alkalommal, 1982-ben és 2010-ben aratott győzelmet.

Története szerkesztés

Évről évre szerkesztés

Németország egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon.

A kezdeti években nem tartoztak a sikeres országok közé, 1964-ben és 1965-ben sorozatban kétszer nulla ponttal az utolsó helyen zártak. Ezt a későbbi években még három másik utolsó hely követte.

1970-ben először tudtak a dobogón végezni, és a következő két évben ott is maradtak; három egymást követő évben végeztek a harmadik helyen. A nyolcvanas években érték el legnagyobb sikereiket, főleg Ralph Siegel dalszerzőnek köszönhetően. (Siegel összesen tizennégy alkalommal volt a német versenydal szerzője, utoljára 2003-ban.) 1979 és 1982 között minden évben az ő szerzeményével neveztek: egy negyedik hely, és sorozatban két második hely után 1982-ben aratták első, és egészen 2010-ig egyetlen győzelmüket. Az első győzelmet még két újabb második hely követte néhány éven belül. 1977 és 1987 között mindössze egyszer nem tudtak az első tízben végezni.

Ezt követően eredményeik leromlottak, 1995-ben mindössze egy pontot kapva zártak az utolsó helyen. A következő évben részt se vehettek, ugyanis 1996-ban rendhagyó módon egy előválogatót rendeztek, ahol nem tudtak továbbjutni. Ez az egyetlen alkalom a verseny történetében, hogy nem szerepeltek a döntőben, de így is Németország az egyetlen ország, amelyik mindegyik versenyre nevezett dalt.

 
Lena, a 2010-es dalfesztivál győztese az egyik sajtótájékoztatón.

A 2000-ben bevezetett Négy Nagy státuszának köszönhetően minden évben automatikusan döntősek, és nem kell részt venniük az elődöntőben, ám a másik három országhoz hasonlóan gyakran a táblázat alján zártak az utóbbi években. Nagyot fordult a kocka 2010-ben, amikor sikerült Lena dalával, a Saterlite-tal, második győzelmüket elérni, így a 2011-es Eurovíziós Dalfesztiválnak Düsseldorf adott otthont. A hazai versenyen az előző évben győztes Lena Meyer-Landrut vett részt újból, ekkor a tizedik helyen zárt. 2012-ben ismét sikerült bekerülniük a legjobb 10 közé, a következő két évben azonban a 21. és 18. helyen végeztek. 2015-ben 0 ponttal végeztek az utolsó helyen - a házigazdával, Ausztriával együtt. 2016-ban ismét utolsók lettek, 2017-ben pedig egy hellyel jobb eredményt értek el, amikor utolsó előttiek lettek. 2018-ban hat év után újra sikerült a legjobb 10 közé kerüli, Michael Schulte You Let Me Walk Alone című dalával negyedik helyen zártak. Érdekesség, hogy az alábbi dal kapta a legtöbb pontot Németország eurovíziós történelme során. A siker azonban nem tartott sokáig, hiszen a következő évben ismét rossz eredményt értek el. A S!sters utolsó előtti helyen végzett, valamint a nézői szavazás során nulla pontot kapott.

2020-ban a Ben Dolic képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A német műsorsugárzó jóvoltából végül nem kapott újabb lehetőséget az ország képviseletére a következő évben.[1] 2021-ben csak úgy, mint 2019-ben, ismét utolsó előttiek lettek és a nézői szavazás során nulla pontot kaptak. Rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Spanyolország és a rendező Hollandia kapott szintén nulla pontot a nézőktől. 2022-ben utolsók lettek a döntőben, a zsűri szavazáson nem kaptak pontot, a nézői szavazáson csupán 6 pontot sikerült összegyűjteniük. 2023-ban a Németországot képviselő Lord of the Lost is utolsó helyen zárt Liverpoolban.

Nyelvhasználat szerkesztés

Németország eddigi hatvanöt versenydalából negyvenegy német nyelvű, tizenhét angol nyelvű volt, hat kevert nyelvű: három angol és német, egy angol és török, egy német és francia, 1999-ben pedig egy négy nyelvet megszólaltató dallal neveztek.[2]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. Ekkor egyszer, 1961-ben neveztek egy francia nyelvű részeket is tartalmazó dallal. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Németország indulóinak német nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ekkor 1975-ben egy német és angol kevert nyelvű dallal neveztek, 1977-ben pedig egy angol dallal. 1977-ben már ismét érvénybe lépett a nyelvi szabály, de ekkor Németország és Belgium kivételesen mentesült ez alól, mert már korábban kiválasztották indulójukat.

A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték, és azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.

Nemzeti döntő szerkesztés

Németország nemzeti döntője a Vorentscheid, és néhány kivételtől eltekintve az ország debütálása óta minden alkalommal megrendezték.

Kezdetekben egy zsűri választotta ki az indulók közül a nyertest.[3] Ettől a lebonyolítási módtól ritkán tértek el, például 1972-ben kétfordulós volt a szavazás.[4]

1979-től vált jellemzővé az a szavazási módszer, hogy egy több száz fős, a német lakosságot reprezántáló csoport szavazatai alapján választották ki a győztest.[5] Ez 1988-ig maradt érvényben, a következő évben már telefonos szavazást alkalmaztak.[6]

1993 és 1995 között nem rendeztek nemzeti döntőt, de utána visszatértek a korábbi formátumhoz. 2000-ben másfél millióan szavaztak, és a szavazatok több mint felét Stefan Raab kapta.[7] 2002-ben a The Kelly Family, 2004-ben a Scooter is versenyzett, de nem sikerült elnyerniük a részvétel jogát.[8] 2006 és 2008 között a korábbiaknál kevesebb előadó részvételével rendezték a nemzeti döntőt. 2006-ban az 1972-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Vicky Leandros is indult.[9]

 
Levina, a 2017-es döntő nyertese

2009-ben – 1995 óta először – a nemzeti döntő nélküli belső kiválasztás mellett döntött a német tévé, de már ekkor megerősítették, hogy a következő évben visszatérnek a nemzeti válogatóhoz. 2010-ben először, castingshow formátumú tehetségkutatót rendeztek Unser Star für Oslo címmel, mely kifejezetten sikeresnek bizonyult, hiszen sikerült megnyerniük az Eurovíziós Dalversenyt. 2011-ben az első széria győztesét indították újra, Lenát, akinek az Unser Song für Deutschland című műsorban választottak dalt. Majd ezt követő években a 2010-eshez hasonló módon megtartották az Unser Star für Bakut, amely szintén tehetségkutató műsorként funkcionált. A műsort 2013 és 2019 között ismét nemzeti döntőként rendezték meg, de ekkor már csak egyetlen adást rendeztek. 2020-ban és 2021-ben a sorozatos rossz eredmények megszerzése után belső kiválasztással jelölték ki a német indulót.[10]

2022-ben egy új formátummal, a Germany 12 Points elnevezésű nemzeti döntővel próbálkoznak.[11] A döntőben az online szavazás mellett telefonos és SMS szavazással dönthetik el a nézők, hogy ki képviselje az országot Olaszországban.

Résztvevők szerkesztés

Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
1956 Walter Andreas Schwarz Im Wartesaal zum großen Glück A nagy boldogságra várva Nincs adat Nem volt elődöntő
Freddy Quinn So geht das jede Nacht Így megy ez minden éjjel
1957 Margot Hielscher Telefon, Telefon 4. 8
1958 Margot Hielscher Für zwei Groschen Musik Kétfilléres zene 7. 5
1959 Alice és Ellen Kessler Heute abend wollen wir tanzen geh'n Ma éjjel táncolni szeretnénk 8. 5
1960 Wyn Hoop Bonne nuit, ma chérie Jó éjt, drágám 4. 11
1961 Lale Andersen Einmal sehen wir uns wieder Újra találkozni fogunk 13. 3
1962 Conny Froboess Zwei kleine Italiener Két kis olasz 6. 9
1963 Heidi Brühl Marcel Marcell 9. 5
1964 Nora Nova Man gewöhnt sich so schnell an das Schöne Milyen gyorsan hozzászokunk a szép dolgokhoz 13. 0
1965 Ulla Wiesner Paradies, wo bist du? Hol vagy, Édenkert? 15. 0
1966 Margot Eskens Die Zeiger der Uhr Az óra mutatói 10. 7
1967 Inge Brück Anouschka Annuska 8. 7
1968 Wencke Myhre Ein Hoch der Liebe Éljen a szerelem 6. 11
1969 Siw Malmkvist Primaballerina Balett-táncos 9. 8
1970 Katja Ebstein Wunder gibt es immer wieder A csodák újra megtörténnek 3. 12
1971 Katja Ebstein Diese Welt Ez a világ 3. 100
1972 Mary Roos Nur die Liebe läßt uns leben Csak a szerelem éltet minket 3. 107
1973 Gitte Junger Tag Fiatal nap 8. 85
1974 Cindy és Bert Die Sommermelodie A nyári dal 14. 3
1975 Joy Fleming Ein Lied kann eine Brücke sein Híd lehet egy dal 17. 15
1976 Les Humphries Singers Sing Sang Song Dalold a dalt 15. 12
1977 Silver Convention Telegram Távirat 8. 55
1978 Ireen Sheer Feuer Tűz 6. 84
1979 Dschinghis Khan Dschinghis Khan Dzsingisz kán 4. 86
1980 Katja Ebstein Theater Színház 2. 128
1981 Lena Valaitis Johnny Blue 2. 132
1982 Nicole Ein bißchen Frieden Egy kis béke 1. 161
1983 Hoffmann és Hoffmann Rücksicht Figyelmesség 5. 94
1984 Mary Roos Aufrecht geh'n Emelt fővel járj 13. 34
1985 Wind Für alle Mindenkinek 2. 105
1986 Ingrid Peters Über die Brücke geh'n Átkelni a hídon 8. 62
1987 Wind Laß die Sonne in dein Herz Engedd a Napot a szívedbe 2. 141
1988 Maxi & Chris Garden Lied für einen Freund Dal egy barátnak 14. 48
1989 Nino de Angelo Flieger Szárnyalók 14. 46
1990 Chris Kempers és Daniel Kovac Frei zu leben Szabadon élni 9. 60
1991 Atlantis 2000 Dieser Traum darf niemals sterben Ennek az álomnak sose szabad véget érnie 18. 10
1992 Wind Träume sind für alle da Az álmok mindenkiért vannak 16. 27
1993 Münchener Freiheit Viel zu weit Túl messze 18. 18
1994 MeKaDo Wir geben 'ne Party Partit tartunk 3. 128
1995 Stone & Stone Verliebt in Dich Szeretni Téged 23. 1
1996 Leon Blauer Planet Kék bolygó Nem jutott ki a dalfesztiválra
1997 Bianca Shomburg Zeit Idő 18. 22
1998 Guildo Horn Guildo hat euch lieb! Guildo szeret titeket! 7. 86
1999 Sürpriz Reise nach Jerusalem – Kudüs'e seyahat Utazás Jeruzsálembe 3. 140
2000 Stefan Raab Wadde hadde dudde da? Mi van ott nálad? 5. 96
2001 Michelle Wer Liebe lebt Aki megéli a szerelmet 8. 66
2002 Corinna May I Can't Live Without Music Nem tudok zene nélkül élni 21. 17
2003 Lou Let's Get Happy Legyünk boldogok 11. 53
2004 Max Can't Wait Until Tonight Nem tudok estig várni 8. 93 A Négy Nagy tagja
2005 Gracia Run and Hide Fuss és bújj el 24. 4
2006 Texas Lightning No No Never Nem nem soha 14. 36
2007 Roger Cicero Frauen regier'n die Welt A nők irányítják a világot 19. 49
2008 No Angels Disappear Eltűnni 23. 14
2009 Alex Swings Oscar Sings! Miss Kiss Kiss Bang 20. 35
2010 Lena Satellite Műhold 1. 246
2011 Lena Taken by a Stranger Egy idegen vitt el 10. 107 Az Öt Nagy tagja
2012 Roman Lob Standing Still Mozdulatlan 8. 110
2013 Cascada Glorious Pompás 21. 18
2014 Elaiza Is It Right Helyes? 18. 39
2015 Ann Sophie Black Smoke Fekete füst 27. 0
2016 Jamie-Lee Ghost Szellem 26. 11
2017 Levina Perfect Life Tökéletes élet 25. 6
2018 Michael Schulte You Let Me Walk Alone Hagytál egyedül sétálni 4. 340
2019 S!sters Sister Testvér 25. 24
2020 Ben Dolic Violent Thing Erőszakos dolog Elmaradt a verseny
2021 Jendrik I Don’t Feel Hate Nem érzek gyűlöletet 25. 3
2022 Malik Harris Rockstars Rocksztárok 25. 6
2022 Lord of the Lost Blood & Glitter Vér és csillám 26. 18
2024 Isaak Always on the Run Állandó rohanásban

Visszaléptetett indulók szerkesztés

Év Előadó Dal Magyar fordítás
1976 Tony Marshall Der Star A csillag
1999 Corinna May Hör den Kindern einfach zu Csak hallgass a gyerekekre
2015 Andreas Kümmert Heart of Stone Kőszív

Rendezések szerkesztés

 
A 2011-es verseny műsorvezetői.
Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
1957   Németország, Majna-Frankfurt Großer Sendesaal des Hessischen Rundfunks Anaïd Iplicjian
1983   Németország, München Rudi-Sedlmayer-Halle Marlene Charell
2011   Németország, Düsseldorf Esprit Arena Anke Engelke, Judith Rakers, Stefan Raab

Szavazástörténet szerkesztés

1956–2023 szerkesztés

Németország a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.   Svédország 222
2.   Egyesült Királyság 205
3.   Franciaország 181
4.   Törökország 170
5.   Írország 164
6.   Norvégia 161
7.   Olaszország 157
8.   Hollandia 155
9.   Izrael 141
10.   Svájc 141

Németország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.   Spanyolország 237
2.   Dánia 193
3.   Svájc 193
4.   Portugália 185
5.   Portugália 185
6.   Egyesült Királyság 171
7.   Belgium 169
8.   Írország 168
9.   Hollandia 167
10.   Ausztria 154

Németország még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország, Marokkó, Montenegró, San Marino és Szlovákia.

Németország még sosem kapott pontot a döntőben Montenegrótól.

Németország a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.   Svédország 88
2.   Lengyelország 84
3.   Románia 62
4.   Norvégia 59
5.   Izrael 59
6.   Svájc 56
7.   Horvátország 51
8.   Hollandia 51
9.   Finnország 49
10.   Szerbia 49

Németország még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Andorra, Monaco és Szlovákia

Háttér szerkesztés

Év Rendező Kommentátor Pontbejelentő
1956   Lugano Wolf Mittler n. a.
1957   Frankfurt am Main Joachim Fuchsberger
1958   Hilversum Claudia Doren
1959   Cannes Elena Gerhard Hans-Joachim Rauschenbach
1960   London Wolf Mittler
1961   Cannes Heinz Schenk
1962   Luxembourg Ruth Kappelsberger Klaus Havenstein
1963   London Hans-Joachim Rauschenbach Werner Veigel
1964   Koppenhága Hermann Rockmann Lia Wöhr
1965   Nápoly
1966   Luxembourg Hans-Joachim Rauschenbach Werner Veigel
1967   Bécs Karin Tietze-Ludwig
1968   London Hans-Otto Grünefeldt
1969   Madrid
1970   Amszterdam Marie-Louise Steinbauer
1971   Dublin Hanns Verres Nem volt
1972   Edinburgh
1973   Luxembourg
1974   Brighton Werner Veigel Hanns-Joachim Friedrichs
1975   Stockholm n. a.
1976   Hága Wilhelm Stöck
1977   London
1978   Párizs Ute Verhoolen
1979   Jeruzsálem Ado Schlier és Gabi Schnelle
1980   Hága Ado Schlier n. a.
1981   Dublin n. a.
1982   Harrogate n. a.
1983   München Carolin Reiber
1984   Luxembourg Ruth Kappelsberger
1985   Göteborg Christoph Deumling
1986   Bergen
1987   Brüsszel Christoph Deumling éd Lotti Ohnesorge Gabi Schnelle
1988   Dublin Nicole, Claus-Erich Boetzkes Lotti Ohnesorge
1989   Lausanne Thomas Gottschalk Gabi Schnelle
1990   Zágráb Fritz Egner
1991   Róma Max Schautzer Christian Eckhardt
1992   Malmö Jan Hofer Carmen Nebel
1993   Millstreet
1994   Dublin
1995   Dublin Horst Senker
1996   Oslo Ulf Ansorge Nem vettek részt
1997   Dublin Peter Urban Christina Mänz
1998   Birmingham Nena
1999   Jeruzsálem Renan Demirkan
2000   Stockholm Axel Bulthaupt
2001   Koppenhága
2002   Tallinn
2003   Riga
2004   Isztambul Thomas Anders
2005   Kijev Thomas Hermanns
2006   Athén
2007   Helsinki
2008   Belgrád
2009   Moszkva Tim Frühling Thomas Anders
2010   Oslo Peter Urban Hape Kerkeling
2011   Düsseldorf Ina Müller
2012   Baku Anke Engelke
2013   Malmö Lena Meyer-Landrut
2014   Koppenhága Helene Fischer
2015   Bécs Barbara Schöneberger
2016   Stockholm
2017   Kijev
2018   Lisszabon
2019   Tel-Aviv
2021   Rotterdam
2022   Torino
2023   Liverpool Elton
2024   Malmö n. a. n. a.

Díjak szerkesztés

Barbara Dex-díj szerkesztés

Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
1998 Guildo Horn Guildo hat euch lieb! 9. 86   Egyesült Királyság, Birmingham

Galéria szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Brown, Alistair: Germany: Ben Dolic Will Not Represent The Country In 2021 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2020. november 16. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
  2. Németország indulóinak listája. diggiloo.net. [2009. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  3. 1960-os német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  4. 1972-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2010. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  5. 1979-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2015. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  6. 1989-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2014. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  7. 2000-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)[halott link]
  8. 2004-es német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)[halott link]
  9. 2006-os német nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)[halott link]
  10. Granger, Anthony: Germany: Eurovision Act & Song Were Determined In Mid December (brit angol nyelven). Eurovoix, 2020. február 10. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  11. 🇩🇪 Germany: "Germany 12 Points" To Be Held on March 4 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. január 18.

További információk szerkesztés