2011-es Eurovíziós Dalfesztivál

56. Eurovíziós Dalfesztivál, Németország
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 13.


A 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és németül: Eurovision Song Contest 2011, franciául: Concours Eurovision de la chanson 2011) volt az ötvenhatodik Eurovíziós Dalfesztivál, amit a németországi Düsseldorfban rendeztek, mivel a 2010-es Eurovíziós Dalfesztivált a német versenyző, Lena Meyer-Landrut nyerte. Ez volt az első olyan alkalom, hogy a „Négy Nagy” ország valamelyike nyerte meg a dalversenyt, a szabály 2000-es bevezetése óta. Két elődöntőt rendeztek, az elsőt 2011. május 10-én, a másodikat pedig május 12-én. A döntőre 2011. május 14-én került sor. 2010. december 27-én erősítette meg a Magyar Televízió, hogy egy év kihagyás után Magyarország is visszatér.

2011-es Eurovíziós Dalfesztivál
Feel your heart beat!
Esprit Aréna, Düsseldorf,
Németország Németország

Első elődöntő2011. május 10.
Második elődöntő2011. május 12.
Döntő2011. május 14.
MűsorvezetőAnke Engelke
Judith Rakers
Stefan Raab
Rendező
csatorna
Németország ,
Dalfesztivál igazgatójaNorvégia Jon Ola Sand
Győztes dalAzerbajdzsán Running Scared (Ell/Nikki)
Magyar versenyzőWolf Kati (What About My Dreams?)
Szavazási rendszerMindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavazott, melyek 1-7, 8, 10, és 12 pontot kaptak.
Indulók száma43; 25 a döntőben, a két elődöntőből összesen 18 dal nem jutott tovább
Először
részt vevő
országok
Visszatérő
országok
Ausztria Ausztria
Magyarország Magyarország
Olaszország Olaszország
San Marino San Marino
Visszalépő
országok
Nulla pontos
dal
Meghívott előadókCold Steel, Flying Steps, Stefan Raab's Big Band, Lena, Jan Delay, Disko No.1[1]
Előző
Következő
◄2010
2012►
SablonWikidataSegítség

A helyszín és a verseny témája

szerkesztés

Németország korábban kétszer rendezett dalfesztivált: 1957-ben Frankfurt, 1983-ban München volt a házigazda. Az előző évben elért győzelem után előzetesen több német város is jelezte, hogy szívesen otthont adna a fesztiválnak. A végső jelöltek - amelyek hivatalos pályázatot nyújtottak be a rendezés jogának elnyeréséért - Hamburg, Hannover, Berlin és Düsseldorf voltak.

  A Norddeutscher Rundfunk (NDR) közvetítési területe
 
A verseny helyszínéül szolgáló Esprit Aréna.

A végső döntést 2010. október 12-én jelentette be az NDR, amely értelmében a düsseldorfi Fortuna Düsseldorf labdarúgócsapat stadionaként funkcionáló Esprit Arénát választották a 2011-es Eurovíziós Dalverseny helyszínéül.[2] A hatvanezer fő befogadására alkalmas aréna a 2001-es versenynek otthont adó koppenhágai Parken Stadion óta a legnagyobb helyszín volt, ahol megrendezték a dalversenyt.

A verseny szlogenje „Feel your heart beat!”, azaz „Érezd a szívverésed!” volt. A logóban egy dobogó szív jelenik meg, amely többszínű fénycsíkokból épül fel. A színek a részt vevő országok zászlóinak színeit szimbolizálják, ami azokra az érzelmekre utal, amelyeket a zene vált ki belőlünk, és amelyek az Eurovíziós Dalverseny elengedhetetlen hozzátartozói: rajongás, szívverés, izgalom, szeretet és szenvedély. A logó ötletét a tavalyi győztes, Lena adta, aki az előző évi verseny alatt az egyik műsorvezetővel folytatott beszélgetése során szívet formált az ujjaiból, hogy megköszönje a szavazók támogatását.

A rendezés egyik nagy vívmánya volt, hogy az egész show-műsort a Thyssen felhőkarcolóra is kivetítették, vagyis az utcán ünneplő tízezres tömeg a világ legnagyobb tévéképernyőjévé váló épület falán nézhette a közvetítést.[3]

A résztvevők

szerkesztés

Andorra, Monaco 2010 nyarán bejelentette, hogy nem kíván visszatérni a verseny mezőnyébe. Debütálását tervezte a Dalversenyen Liechtenstein és Katar, de az EBU végül nem vette fel a taglistára egyik ország televíziós csatornáját sem, ahogy a magyarországi Duna TV-t sem, amely a 2010-es verseny közvetítése után szeretett volna teljes jogú taggá válni. Izrael az előzetes hírek ellenére nevezett a dalversenyen, miután az EBU engedélyezte nekik, hogy az első elődöntő dátumára eső nemzeti ünnepük figyelembevételével automatikusan a második elődöntőbe kerüljenek.

Négy, a korábbi évben nem részt vevő ország döntött a visszatérés mellett: három kihagyott verseny után indított újra versenyzőt Ausztria. Az osztrák köztelevízió döntésében az előző évi német győzelem is szerepet játszott.[4] Visszatért a versenyhez az 1997 óta először nevező Olaszország, és a 2008-as debütálása óta távol maradó San Marino is. 2010. december 27-én erősítette meg a Magyar Televízió, hogy egy év kihagyás után Magyarország is visszatér. Szlovákia előzetesen jelentkezett a versenyre, majd 2011. január 7-én bejelentette visszalépését a düsseldorfi versenytől, de az EBU által január 16-án nyilvánosságra hozott listán mégis szerepelt. Így végül 43 állam vett részt a 2011-es Eurovíziós Dalversenyen, mely megegyezik a 2008-as rekord létszámmal.

A 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői[5]
Ország Műsorsugárzó Előadó Dal Nyelv Dalszerző(k)
  Albánia RTSH Aurela Gaçe Feel the Passion angol[m 1]
  • Sokol Marsi
  • Shpëtim Saraçi
  Ausztria ORF Nadine Beiler The Secret Is Love angol
  Azerbajdzsán İTV Ell/Nikki Running Scared angol
  • Sandra Bjurman
  • Iain James Farquharson
  • Stefan Örn
  Belgium RTBF Witloof Bay With Love Baby angol
  • Benoît Giaux
  • RoxorLoops
  Bosznia-Hercegovina BHRT Dino Merlin Love in Rewind angol[m 2] Dino Merlin
  Bulgária BNT Poli Genova Na inat bolgár
  • Sebastian Arman
  • David Bronner
  • Poli Genova
  • Borislav Milanov
  Ciprus CyBC Christos Mylordos San aggelos s’agapisa görög
  • Andréász Anasztásziú
  • Mihálisz Antóniú
  Dánia DR A Friend in London New Tomorrow angol
  • Lise Cabble
  • Jakob Schack Glæsner
  Egyesült Királyság BBC Blue I Can angol
  • Ciaron Bell
  • Ben Collier
  • Ian Hope
  • Duncan James
  • Liam Keenan
  • Lee Ryan
  • StarSign
  Észtország ERR Getter Jaani Rockefeller Street angol Sven Lõhmus
  Fehéroroszország BTRC Anastasia Vinnikova I Love Belarus angol
  • Szvitlana Gyeraszkova
  • Eugene Oleynik
  Finnország Yle Paradise Oskar Da da dam angol Axel Ehnström
  Franciaország France Télévisions Amaury Vassili Sognu korzikai
  • Quentin Bachelet
  • Jean-Pierre Marcellesi
  • Julie Miller
  • Daniel Moyne
  Görögország ERT Loucas Yiorkas feat. Stereo Mike Watch My Dance angol, görög
  • Jánnisz Krisztodulopúlósz
  • Éleána Vrahálí
  Grúzia GPB Eldrine One More Day angol
  • Miheil Cselidze
  • DJ BE$$
  • DJ Rock
  Hollandia TROS 3JS Never Alone angol
  • Jan Dulles
  • Jaap Kwakman
  • Jaap de Witte
  Horvátország HRT Daria Celebrate angol
  • Boris Đurđević
  • Marina Mudrinić
  Írország RTÉ Jedward Lipstick angol
  • Lars Halvor Jensen
  • Martin Michael Larsson
  • Daniel Priddy
  Izland RÚV Sjonni’s Friends Coming Home angol
  • Sjonni Brink
  • Þórunn Erna Clausen
  Izrael IBA Dana International Ding Dong héber, angol Dana International
  Lengyelország TVP Magdalena Tul Jestem lengyel Magdalena Tul
  Lettország LTV Musiqq Angel in Disguise angol Marats Ogļezņevs
  Litvánia LRT Evelina Sašenko C’est ma vie angol[m 3]
  • Andrius Kairys
  • Paulius Zdanavičius
  Macedónia MRT Vlatko Ilievski Rusinka macedón, angol[m 4]
  • Vladimir Dojčinovski
  • Jovan Jovanov
  • Grigor Koprov
  • Marko Marinković "Slatkaristika"
  Magyarország MTVA Wolf Kati What About My Dreams? angol, magyar
  Málta PBS Glen Vella One Life angol
  • Fleur Balzan
  • Paul Giordimaina
  Moldova TRM Zdob și Zdub So Lucky angol
  • Marc Elsner
  • Mihai Gîncu
  • Roman Iagupov
  • Andy Schuman
  Németország NDR Lena Taken by a Stranger angol
  • Monica Birkenes
  • Nicole Morier
  • Gus Seyffert
  Norvégia NRK Stella Mwangi Haba haba angol, szuahéli
  Olaszország RAI Raphael Gualazzi Madness of Love olasz, angol Raffaele Gualazzi
  Oroszország Pervij Kanal Alexey Vorobyov Get You angol, orosz
  Örményország AMPTV Emmy Boom Boom angol
  • Hajk Harutjunján
  • Hajk Hovhanniszján
  • Szoszi Hanikján
  Portugália RTP Homens da Luta A luta é alegria portugál
  • Vasco Duarte
  • Jel
  Románia TVR Hotel FM Change angol
  • Gabriel Băruţa
  • Alexandra Ivan
  San Marino SMRTV Senit Stand By angol Radiosa Romani
  Spanyolország RTVE Lucía Pérez Que me quiten lo bailao spanyol Rafael Artesero
  Svájc SRG SSR Anna Rossinelli In Love for a While angol David Klein
  Svédország SVT Eric Saade Popular angol Fredrik Kempe
  Szerbia RTS Nina Čaroban szerb Kristina Kovač
  Szlovákia RTVS TWiiNS I’m Still Alive angol
  • Branislav Jančich
  • Sandra Nordstrom
  • Bryan Todd
  Szlovénia RTVSLO Maja Keuc No One angol
  • Matjaž Vlašič
  • Urša Vlašič
  Törökország TRT Yüksek Sadakat Live It Up angol
  • Ergün Arsal
  • Kutlu Özmakinacı
  Ukrajna NTU Mika Newton Angel angol
  • Ruszlan Kvinta
  • Marjina Szkomorohova

Visszatérő előadók

szerkesztés

Nem sokkal a 2010-es versenyen aratott győzelme után megerősítették, hogy Lena Meyer-Landrut szeretné megvédeni címét, így ő képviselte hazáját 2011-ben is. Hasonló eset mindössze kétszer fordult elő a dalfesztivál történetében: az 1956-os Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Lys Assia egy évvel később utolsó előtti helyen zárt, míg az 1957-es nyertes, Corry Brokken a következő évben hazai pályán az utolsó helyen végzett, így eddig még nem volt példa sikeres címvédésre. Másodszor vett részt a bosnyák Dino Merlin is, aki 1999-ben országa addigi legjobb eredményét elérve a hetedik helyen zárt, az izlandi Sigurjón’s Friends egyik tagja, Gunnar Ólafsson, aki korábban a Two Tricky tagjaként szerepelt a 2001-es Dalversenyen, a moldáv Zdob și Zdub, akik 2005-ben országuk legelső indulójaként hatodik helyen végeztek, valamint az izraeli Dana International, az 1998-as Eurovíziós Dalfesztivál győztese. 1958 óta először fordult elő, hogy ugyanabban az évben két korábbi győztes előadó is visszatért.

Előadó Ország Előző év(ek)
Dino Merlin   Bosznia-Hercegovina 1999 (Béatrice közreműködésében)
Gunnar Ólafsson (Sjonni’s Friends tagja)   Izland 2001 (Two Tricky tagjaként)
Dana International   Izrael 1998 (győztes)
Zdob și Zdub   Moldova 2005
Lena   Németország 2010 (győztes)

A magyar résztvevő

szerkesztés

A Magyar Televízió 2011. március 9-én egy sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy a magyar versenydal Wolf Kati Szerelem, miért múlsz? című dalának angol és magyar kevert nyelven előadott változata, a What About My Dreams? lesz.[6] A dal az elődöntőben 72 ponttal a hetedik helyen végzett, így továbbjutott a döntőbe ahol 53 ponttal a huszonkettedik helyen zárt. A magyar induló 2007 óta először vívta ki a döntőben való részvétel jogát.

A versenyszabályok változása

szerkesztés
 
  Az első elődöntő résztvevői.
  Az első elődöntőben szavazó döntősök.
  A második elődöntő résztvevői.
  A második elődöntőben szavazó döntősök.

2010. augusztus 28-án az EBU Referenciacsoportjának ülésén született döntés arról, hogy az egyes dalok mikor hozhatók legkorábban nyilvánosságra. A korábbi október elsejei dátum helyett ezt követően legkorábban szeptember elsején kiadott dalok nevezhetőek a versenyre. Emellett a döntő mezőnyének kérdéséről is határozat született: a korábbi években a Négy Nagy ország és a házigazda személyében öt automatikus döntős volt, ám ezúttal a Négy Nagy ország egyike, Németország egyben a házigazda is. Az augusztusi döntés értelmében nem bővítették volna az automatikus döntősök körét, hanem az előző években megszokott huszonöt helyett ezúttal huszonnégy fős lett volna a finálé,[7] viszont az EBU 2010. december 31-én bejelentette, hogy Olaszország visszatérésével az eddigi Négy Nagy, Öt Nagyra bővül, így ismét huszonöt fős lesz a döntő.[8]

Az elődöntők felosztása

szerkesztés

A harmincnyolc elődöntős országot hat kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük, és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. Január 17-én tartották a sorsolást, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első, vagy második felében fognak fellépni, így a delegációk előre tudták, mikor kell megérkezniük a próbákra. A végleges fellépési sorrend egy március 15-én tartott sorsolás után alakult ki. A sorsolás során a 2007-ben bevezetett módon néhány ország saját maga választhatta ki a sorszámát. E szabadkártyát a két elődöntő első és második felének, illetve a döntő fellépési sorrendjének sorsolása során elsőként kihúzott országok kapják. A szerencsések Lengyelország, Görögország, Szlovákia, Lettország és Spanyolország voltak.

1. kalap 2. kalap 3. kalap 4. kalap 5. kalap 6. kalap
 
A műsor házigazdái, Anke Engelke, Judith Rakers és Stefan Raab

A három adásból álló műsorfolyamot élőben, HD minőségben közvetítette az M1, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában. Az adásokat megelőzően Novodomszky Éva műsorvezetésével, a felvezető műsorban tudhattunk meg kulisszatitkokat, érdekességeket a versenyről az első elődöntő, illetve a döntő előtt. Az utóbbiban médiatörténelmet írt a magyar televíziózás azzal, hogy a műsorral párhuzamosan, az RTL Klubon (kereskedelmi csatorna) futó Csillag születik című tehetségkutató műsorral összekapcsolták egy percre az adást, melyben közösen szorítottak a magyar versenyzőért, Wolf Katiért.

Sorozatban másodszor, összesen harmadszor fordult elő, hogy három műsorvezető volt: Anke Engelke, Judith Rakers és Stefan Raab. Utóbbi 2000-ben maga is részt vett a versenyen, ahol az ötödik helyen végzett.

A dalok közötti képeslapok különböző német városokat, nevezetességeket mutattak be egy, az adott országból származó, Németországban élő, dolgozó ember szemszögéből. A képeslap a verseny szlogenjével zárult, amely mindig a soron következő ország nyelvén hangzott el.

A döntő nyitásaként Stefan Raab adta elő az előző évben győztes dal feldolgozását, az előadásba néhány másodperc erejéig bekapcsolódott a győztes énekes, Lena Meyer-Landrut is, aki a korábbi évekkel ellentétben azért nem adta elő a dalát, mert versenyzőként is részt vett. A szavazatok számlálása alatti szünetben egy német énekes, Jan Delay szórakoztatta a közönséget.

A szavazás

szerkesztés
 
Ell és Nikki Azerbajdzsán első győzelmét szerezte.

A verseny előtt esélyesnek tartották az Egyesült Királyságot, Észtországot, Franciaországot, Magyarországot és Svédországot.

A szavazás az elődöntőkben és a döntőben is azonos módon történt: mindegyik ország rendelkezett egy ötfős szakmai zsűrivel, és az ő pontjaik, valamint a nézők telefonos szavazatai közösen alakították ki az országonkénti eredményeket. Az elődöntők eredményeit a döntő után hozták nyilvánosságra: mindkét elődöntőben egyetlen pont döntött a továbbjutásról. Az első elődöntőben Málta és Örményország, a második elődöntőben Belgium maradt le egy ponttal a továbbjutást érő tíz hely egyikéről. Az első elődöntőben Lengyelország végzett az utolsó helyen, történetük során először, míg a második elődöntőben Hollandia zárt a tabella legalján: ők 1968 óta először lettek utolsók.[9][10]

A döntőben a szavazás során összesen hat ország váltotta egymást az élen. A szavazás felénél állt az élre Azerbajdzsán, és onnantól kezdve előnyüket végig őrizve első győzelmüket aratták. A győzelem a korábbi évekkel ellentétben nem volt fölényes: az elődöntők 2004-es bevezetése, ezáltal a résztvevők számának megemelkedése óta a 221 pont a legalacsonyabb amivel nyerni lehetett. Emellett a győztes dal mindössze három országtól gyűjtötte be a maximális tizenkét pontot. Második helyen a tizenhárom év után visszatérő Olaszország végzett. Korábban egyszer, 1974-ben végeztek a második helyen. A harmadik helyen a második elődöntő győztese, Svédország végzett. Az első elődöntőben még Azerbajdzsánt megelőzve élen záró Görögország a döntőben a hetedik helyen zárt, ezzel sorozatban nyolcadszor is az első tíz között tudtak végezni. A döntőben az utolsó helyen Svájc végzett, akik az első elődöntőből tizedik helyen jutottak tovább.[11]

A házigazda Németország a tizedik helyen végzett, így Lena Meyer-Landrutnak nem sikerült megvédenie a címét. Sorozatban másodszor fordult elő, hogy a hazai közönség egyszer sem örülhetett a maximális 12 pontnak. A német dalon kívül a döntőben mindössze négy olyan dal volt, amely nem kapott legalább egyszer tizenkét pontot. Magyarország pontjait Novodomszky Éva hirdette ki, a tizenkét pontot Izland dala kapta. Magyarország a finn szavazóktól szerzett tizenkét pontot.

Első elődöntő

szerkesztés
 
  Anna Rossinelli
 
  Wolf Kati
 
  Alexej Vorobjov

Az első elődöntőt május 10-én rendezték tizenkilenc ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül az   Egyesült Királyság és   Spanyolország is az első elődöntőben szavazott.

  A továbbjutó tíz ország
# Ország Előadó Dal Helyezés Pontszám
01   Lengyelország Magdalena Tul Jestem 19. 18
02   Norvégia Stella Mwangi Haba haba 17. 30
03   Albánia Aurela Gaçe Feel the Passion 14. 47
04   Örményország Emmy Boom Boom 12. 54
05   Törökország Yüksek Sadakat Live It Up 13. 47
06   Szerbia Nina Čaroban 8. 67
07   Oroszország Alexey Vorobyov Get You 9. 64
08   Svájc Anna Rossinelli In Love for a While 10. 55
09   Grúzia Eldrine One More Day 6. 74
10   Finnország Paradise Oskar Da da dam 3. 103
11   Málta Glen Vella One Life 11. 54
12   San Marino Senit Stand By 16. 34
13   Horvátország Daria Celebrate 15. 41
14   Izland Sjonni’s Friends Coming Home 4. 100
15   Magyarország Wolf Kati What About My Dreams? 7. 72
16   Portugália Homens da Luta A luta é alegria 18. 22
17   Litvánia Evelina Sašenko C’est ma vie 5. 81
18   Azerbajdzsán Ell/Nikki Running Scared 2. 122
19   Görögország Loucas Yiorkas feat. Stereo Mike Watch My Dance 1. 133

Ponttáblázat

szerkesztés
  A továbbjutó tíz ország
  Automatikus döntősök
Szavazók
Össz                                          
  Lengyelország 18 3 4 4 2 5
  Norvégia 30 1 1 1 2 8 4 10 2 1
  Albánia 47 8 6 8 7 4 2 12
  Örményország 54 2 7 8 8 7 7 4 8 3
  Törökország 47 12 2 5 3 2 10 12 1
  Szerbia 67 6 7 2 4 12 7 3 3 12 5 1 3 2
  Oroszország 64 4 3 12 3 6 5 3 1 5 3 3 3 5 5 3
  Svájc 55 3 6 3 2 6 2 6 8 5 6 6 2
  Grúzia 74 5 8 10 4 5 1 8 2 1 12 8 10
  Finnország 103 10 12 6 1 3 12 10 3 12 6 8 7 3 4 6
  Málta 54 2 6 7 2 5 6 12 4 2 1 7
  San Marino 34 8 5 5 1 6 1 6 2
  Horvátország 41 7 12 1 12 4 1 4
  Izland 100 4 10 2 8 3 8 10 12 10 8 6 12 7
  Magyarország 72 5 6 10 12 1 6 7 5 10 10
  Portugália 22 4 4 2 1 8 3
  Litvánia 81 12 8 4 1 7 3 10 2 2 5 6 4 5 12
  Azerbajdzsán 122 8 5 12 10 1 12 5 10 5 10 8 7 7 10 7 1 4
  Görögország 133 7 1 10 10 4 7 6 7 7 4 5 6 8 10 12 4 10 7 8

A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó két oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök az angol ábécé szerinti sorrendben találhatók meg.

Zsűri és nézői szavazatpontok külön

szerkesztés

A teljes zsűri és nézői szavazatpontokat külön, 2011 májusában hozta nyilvánosságra az EBU.[12]

Helyezés Nézői szavazat Pontszám Zsűri Pontszám
1.   Görögország 154   Litvánia 113
2.   Azerbajdzsán 124   Azerbajdzsán 109
3.   Finnország 111   Izland 104
4.   Oroszország 93   Szerbia 102
5.   Grúzia 90   Finnország 86
6.   Izland 79   Málta 84
7.   Örményország 75   Svájc 76
8.   Magyarország 73   San Marino 74
9.   Norvégia 56   Görögország 74
10.   Törökország 54   Magyarország 65
11.   Litvánia 52   Albánia 61
12.   Svájc 45   Törökország 58
13.   Albánia 42   Grúzia 51
14.   Szerbia 42   Horvátország 49
15.   Portugália 39   Örményország 33
16.   Horvátország 32   Oroszország 31
17.   Lengyelország 25   Norvégia 29
18.   Málta 24   Lengyelország 13
19.   San Marino 8   Portugália 6

Második elődöntő

szerkesztés
 
  Eric Saade
 
  Dino Merlin
 
  A Friend in London

A második elődöntőt május 12-én rendezték meg tizenkilenc ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül   Franciaország,   Németország és   Olaszország is a második elődöntőben szavazott.

  A továbbjutó tíz ország
# Ország Előadó Dal Helyezés Pontszám
01   Bosznia-Hercegovina Dino Merlin Love in Rewind 5. 109
02   Ausztria Nadine Beiler The Secret Is Love 7. 69
03   Hollandia 3JS Never Alone 19. 13
04   Belgium Witloof Bay With Love Baby 11. 53
05   Szlovákia TWiiNS I’m Still Alive 13. 48
06   Ukrajna Mika Newton Angel 6. 81
07   Moldova Zdob și Zdub So Lucky 10. 54
08   Svédország Eric Saade Popular 1. 155
09   Ciprus Christos Mylordos San aggelos s’agapisa 18. 16
10   Bulgária Poli Genova Na inat 12. 48
11   Macedónia Vlatko Ilievski Rusinka 16. 36
12   Izrael Dana International Ding Dong 15. 38
13   Szlovénia Maja Keuc No One 3. 112
14   Románia Hotel FM Change 4. 111
15   Észtország Getter Jaani Rockefeller Street 9. 60
16   Fehéroroszország Anastasia Vinnikova I Love Belarus 14. 45
17   Lettország Musiqq Angel in Disguise 17. 25
18   Dánia A Friend in London New Tomorrow 2. 135
19   Írország Jedward Lipstick 8. 68

Ponttáblázat

szerkesztés
  A továbbjutó tíz ország
  Automatikus döntősök
Szavazók
Össz                                            
  Bosznia-Hercegovina 109 12 10 4 12 4 8 12 12 5 2 7 10 7 4
  Ausztria 69 7 3 5 1 4 4 10 1 7 2 5 2 1 12 5
  Hollandia 13 8 5
  Belgium 53 8 1 6 6 2 6 2 2 8 1 3 6 2
  Szlovákia 48 6 3 3 12 7 3 3 3 3 5
  Ukrajna 81 4 10 8 3 5 3 6 8 6 2 7 12 1 6
  Moldova 54 4 2 5 4 12 10 1 4 5 7
  Svédország 155 5 10 12 12 7 5 3 12 2 12 5 7 12 8 7 12 8 12 1 3
  Ciprus 16 6 2 8
  Bulgária 48 2 2 1 5 1 10 1 4 4 1 3 4 10
  Macedónia 36 10 7 1 3 8 7
  Izrael 38 5 2 5 1 7 4 6 7 1
  Szlovénia 112 12 8 8 8 4 7 8 10 6 10 5 4 8 6 5 3
  Románia 111 6 4 10 6 12 7 8 1 4 7 6 5 6 3 8 6 12
  Észtország 60 5 6 8 6 4 5 1 8 3 10 4
  Fehéroroszország 45 2 1 10 10 3 8 1 4 6
  Lettország 25 4 2 8 2 2 7
  Dánia 135 1 7 7 7 3 3 2 12 6 12 10 10 5 10 4 12 12 2 10
  Írország 68 3 1 5 2 2 10 7 1 6 3 10 10 8

A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó három oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök ábécésorrendben találhatók meg.

Zsűri és nézői szavazatpontok külön

szerkesztés

A teljes zsűri és televoting pontokat külön, 2011 májusában hozta nyilvánosságra az EBU.[12]

Helyezés Nézői szavazat Pontszám Zsűri Pontszám
1.   Svédország 159   Szlovénia 146
2.   Bosznia-Hercegovina 131   Dánia 129
3.   Románia 121   Svédország 99
4.   Dánia 115   Ausztria 95
5.   Ukrajna 91   Románia 85
6.   Írország 78   Észtország 83
7.   Szlovénia 68   Ukrajna 76
8.   Moldova 61   Belgium 71
9.   Fehéroroszország 54   Szlovákia 71
10.   Ausztria 52   Írország 66
11.   Izrael 51   Bosznia-Hercegovina 65
12.   Belgium 50   Bulgária 59
13.   Észtország 46   Moldova 53
14.   Bulgária 43   Macedónia 47
15.   Lettország 43   Fehéroroszország 38
16.   Szlovákia 40   Izrael 36
17.   Macedónia 33   Ciprus 24
18.   Ciprus 23   Hollandia 22
19.   Hollandia 17   Lettország 11

A döntőt május 14-én rendezték. A huszonöt fős mezőnyt a következő országok alkották:

  Az első helyezett ország
  A második helyezett ország
  A harmadik helyezett ország
# Ország Előadó Dal Helyezés Pontszám
01   Finnország Paradise Oskar Da da dam 21. 57
02   Bosznia-Hercegovina Dino Merlin Love in Rewind 6. 125
03   Dánia A Friend in London New Tomorrow 5. 134
04   Litvánia Evelina Sašenko C’est ma vie 19. 63
05   Magyarország Wolf Kati What About My Dreams? 22. 53
06   Írország Jedward Lipstick 8. 119
07   Svédország Eric Saade Popular 3. 185
08   Észtország Getter Jaani Rockefeller Street 24. 44
09   Görögország Loucas Yiorkas feat. Stereo Mike Watch My Dance 7. 120
10   Oroszország Alexey Vorobyov Get You 16. 77
11   Franciaország Amaury Vassili Sognu 15. 82
12   Olaszország Raphael Gualazzi Madness of Love 2. 189
13   Svájc Anna Rossinelli In Love for a While 25. 19
14   Egyesült Királyság Blue I Can 11. 100
15   Moldova Zdob și Zdub So Lucky 12. 97
16   Németország Lena Taken by a Stranger 10. 107
17   Románia Hotel FM Change 17. 77
18   Ausztria Nadine Beiler The Secret Is Love 18. 64
19   Azerbajdzsán Ell/Nikki Running Scared 1. 221
20   Szlovénia Maja Keuc No One 13. 96
21   Izland Sjonni’s Friends Coming Home 20. 61
22   Spanyolország Lucía Pérez Que me quiten lo bailao 23. 50
23   Ukrajna Mika Newton Angel 4. 159
24   Szerbia Nina Čaroban 14. 85
25   Grúzia Eldrine One More Day 9. 110

Pontbejelentők

szerkesztés

Az előző évekkel ellentétben a szavazás sorrendjét nem sorsolással döntötték el, hanem a főpróba alapján szavazó szakmai zsűrik pontjai alapján mesterségesen állították össze, hogy lehetőség szerint minél izgalmasabb legyen.[13] A szóvivők között ezúttal is több, korábban részt vevő énekes volt: az azeri Safura (2010), az észt Piret Järvis (Vanilla Ninja tagjaként, 2005), a finn Susan Aho (Kuunkuiskaajat tagjaként, 2010), a grúz Sopho Nizharadze (2010), a lett Aisha (2010), a moldáv Geta Burlacu (2008), a holland Mandy Huydts (Frizzle Sizzle tagjaként, 1986), az orosz Dima Bilan (2006, 2008), a san marinói Nicola Della Valle (Miodio tagjaként, 2008) és az ukrán Ruszlana (2004). A szavazás sorrendje a következőképpen alakult:

  1.   Oroszország
  2.   Bulgária
  3.   Hollandia
  4.   Olaszország
  5.   Ciprus
  6.   Ukrajna
  7.   Finnország
  8.   Norvégia
  9.   Örményország
  10.   Észak-Macedónia
  11.   Izland
  12.   Szlovákia
  13.   Egyesült Királyság
  14.   Dánia
  15.   Ausztria

  1.   Lengyelország
  2.   Svédország
  3.   San Marino
  4.   Németország
  5.   Azerbajdzsán
  6.   Szlovénia
  7.   Törökország
  8.   Svájc
  9.   Görögország
  10.   Grúzia
  11.   Franciaország
  12.   Szerbia
  13.   Horvátország
  14.   Fehéroroszország

  1.   Románia
  2.   Albánia
  3.   Málta
  4.   Portugália
  5.   Magyarország
  6.   Litvánia
  7.   Bosznia-Hercegovina
  8.   Írország
  9.   Spanyolország
  10.   Izrael
  11.   Észtország
  12.   Moldova
  13.   Belgium
  14.   Lettország

Ponttáblázat

szerkesztés
  Az első helyezett ország
  A második helyezett ország
  A harmadik helyezett ország
Szavazók
Össz                                                                                      
  Finnország 57 5 1 3 7 7 5 2 10 5 12
  Bosznia-Hercegovina 125 8 3 5 4 12 7 12 12 12 4 7 10 7 8 2 12
  Dánia 134 12 10 10 7 5 6 8 12 3 7 5 4 12 6 3 7 10 1 6
  Litvánia 63 10 2 6 1 1 7 12 12 3 2 7
  Magyarország 53 12 5 2 7 2 2 5 6 4 8
  Írország 119 10 2 12 12 12 8 4 4 7 1 8 6 5 7 8 3 10
  Svédország 185 6 5 10 10 4 12 6 1 10 3 3 3 3 4 7 5 1 1 1 10 4 4 6 6 4 10 4 10 10 6 12 4
  Észtország 44 7 2 7 7 6 2 2 2 5 4
  Görögország 120 8 8 2 2 1 10 8 8 6 3 6 10 7 8 8 12 10 3
  Oroszország 77 6 3 5 1 5 5 4 1 8 4 4 4 8 2 4 8 5
  Franciaország 82 4 4 12 3 1 2 10 5 2 2 5 1 3 6 2 12 7 1
  Olaszország 189 3 6 10 4 5 6 10 8 4 7 3 6 6 1 3 3 12 2 7 10 12 6 10 12 10 6 1 1 3 12
  Svájc 19 10 5 4
  Egyesült Királyság 100 3 3 6 2 4 1 10 4 5 1 2 3 1 6 2 6 7 2 3 4 12 5 1 2 5
  Moldova 97 4 8 7 4 8 8 4 12 5 7 7 5 5 1 5 7
  Németország 107 3 8 2 6 4 3 6 8 10 7 6 3 4 5 3 1 7 5 8 8
  Románia 77 4 1 1 1 12 12 1 6 8 5 4 10 6 6
  Ausztria 64 1 7 1 2 4 7 2 12 5 3 3 1 2 3 1 3 5 2
  Azerbajdzsán 221 5 8 8 7 3 8 5 12 6 1 10 10 8 8 10 8 8 8 12 12 10 10 8 6 3 7 8 4 6 2
  Szlovénia 96 12 7 6 2 2 5 1 4 3 10 2 3 1 12 1 2 1 6 10 3 3
  Izland 61 8 1 6 12 1 5 10 4 2 8 4
  Spanyolország 50 4 12 3 1 5 2 5 12 2 4
  Ukrajna 159 2 7 10 7 8 2 12 6 6 10 2 3 12 7 4 5 7 12 5 8 7 7 10
  Szerbia 85 2 10 5 3 6 7 10 4 6 6 1 1 5 8 3 8
  Grúzia 110 12 5 3 8 6 7 10 12 7 10 8 7 1 2 12

A sorok a fellépés, az oszlopok előbb a döntősök, majd az elődöntőben kiesettek fellépési sorrendjében vannak rendezve.

Zsűri és nézői szavazatpontok külön

szerkesztés

A teljes zsűri és nézői pontokat külön-külön, 2011 májusában hozta nyilvánosságra az EBU.[12]

Helyezés Nézői szavazat Pontszám Zsűri Pontszám
1.   Azerbajdzsán 223   Olaszország 251
2.   Svédország 221   Azerbajdzsán 182
3.   Görögország 176   Dánia 168
4.   Ukrajna 168   Szlovénia 160
5.   Egyesült Királyság 166   Ausztria 145
6.   Bosznia-Hercegovina 151   Írország 119
7.   Oroszország 138   Ukrajna 117
8.   Grúzia 138   Szerbia 111
9.   Németország 113   Svédország 106
10.   Írország 101   Németország 104
11.   Olaszország 99   Franciaország 90
12.   Moldova 98   Bosznia-Hercegovina 90
13.   Szerbia 89   Románia 86
14.   Románia 79   Görögország 84
15.   Franciaország 76   Moldova 82
16.   Spanyolország 73   Grúzia 79
17.   Magyarország 64   Finnország 75
18.   Dánia 61   Észtország 74
19.   Izland 60   Izland 72
20.   Litvánia 55   Litvánia 66
21.   Finnország 47   Magyarország 60
22.   Szlovénia 39   Egyesült Királyság 57
23.   Észtország 32   Svájc 53
24.   Ausztria 25   Spanyolország 38
25.   Svájc 2   Oroszország 25

12 pontos országok

szerkesztés

Az alábbi országok kaptak 12 pontot a döntőben:

  Az első helyezett ország
  A második helyezett ország
  A harmadik helyezett ország
Darab Jutalmazott ország Szavazó ország
5 Bosznia-Hercegovina Ausztria, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Svájc
4 Olaszország Albánia, Spanyolország, Lettország, San Marino
3
Azerbajdzsán Málta, Oroszország, Törökország
Dánia Írország, Izland, Hollandia
Grúzia Fehéroroszország, Litvánia, Ukrajna
Írország Dánia, Egyesült Királyság, Svédország
Ukrajna Örményország, Azerbajdzsán, Szlovákia
2 Spanyolország Franciaország, Portugália
Franciaország Belgium, Görögország
Litvánia Grúzia, Lengyelország
Románia Olaszország, Moldova
Szlovénia Bosznia-Hercegovina, Horvátország
Svédország Észtország, Izrael
1 Ausztria Németország
Finnország Norvégia
Görögország Ciprus
Magyarország Finnország
Izland Magyarország
Moldova Románia
Egyesült Királyság Bulgária

Nézettség

szerkesztés

A 4+-os adatok a teljes lakosságra, a 18–49-es adatok a célközönségre vonatkoznak.

A műsor magyarországi nézettsége:[14]

Epizód Sugárzás M1
Teljes lakosság (4+) Célközönség (18–49)
AMR Arány (SHR%) AMR Arány (SHR%)
Első elődöntő 2011. május 10., kedd 21:00 798 715 20,3 356 782 20,5
Második elődöntő 2011. május 12., csütörtök 21:00 337 187 8,8 126 010 7,3
Döntő 2011. május 14., szombat 21:00 1 048 610 30,2 500 639 32,1
 
  A döntő résztvevői
  Az elődöntőkben kiesett országok
  Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Megjegyzések

szerkesztés
  1. A dal két sora albán nyelven szólal meg.
  2. A dal tartalmaz néhány kifejezést bosnyák nyelven is.
  3. A dal tartalmaz néhány kifejezést francia nyelven is, valamint az élő produkció egyes részeiben az amerikai jelnyelvet is használta az énekesnő.
  4. A dal tartalmaz két kifejezést orosz nyelven is.
  1. Meghívott előadók
  2. És a győztes... Düsseldorf!. eurovision.tv. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  3. A Thyssen felhőkarcolón élvezhetik a versenyt
  4. Austria will return to Eurovision in 2011. esctoday.com. [2010. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  5. Participants of Düsseldorf 2011. European Broadcasting Union. [2023. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 19.)
  6. A hír a Magyar Televízió honlapján. [2011. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
  7. Results of reference group meeting. ESCToday, 2010. augusztus 29. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
  8. Ismét 25 fős lesz a döntő
  9. Az első elődöntő adatlapja a verseny hivatalos honlapján. eurovision.tv, 2011. május 14. (Hozzáférés: 2010. május 18.)
  10. A második elődöntő adatlapja a verseny hivatalos honlapján. eurovision.tv, 2010. május 14. (Hozzáférés: 2010. május 18.)
  11. A döntő adatlapja a verseny hivatalos honlapján. eurovision.tv, 2010. május 14. (Hozzáférés: 2010. május 18.)
  12. a b c Bakker, Sietse: EBU reveals split televoting and jury results. EBU, 2010. május 26. (Hozzáférés: 2010. május 26.)
  13. Változás a szavazás sorrendjében. escdaily.com, 2010. május 9. [2011. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 18.)
  14. Nyert az Eurovíziós Dalfesztivál az M1-en (magyar nyelven). nezettseg.blog.hu, 2011. május 16.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.