1970-es Eurovíziós Dalfesztivál

15. Eurovíziós Dalfesztivál, Hollandia


Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizenötödik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Hollandia fővárosa, Amszterdam adott otthont. A helyszín az amszterdami Rai Congrescentrum volt. Ezt a versenyt több okból is jelentősnek tartják a dalverseny történetében.

1970-es Eurovíziós Dalfesztivál
Rai Congrescentrum, Amszterdam,
Hollandia Hollandia
Döntő 1970. március 21.
Műsorvezető Willy Dobbe
Rendező
csatorna
Hollandia NOS
Győztes dal Írország Dana (All Kinds of Everything)
Magyar versenyző
Szavazási rendszer Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1-1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak.
Indulók száma 12
Először
részt vevő
országok
Visszatérő
országok
Visszalépő
országok
Finnország Finnország
Norvégia Norvégia
Portugália Portugália
Svédország Svédország
Nulla pontos
dal
Luxemburg Luxemburg
Meghívott előadók Don de Lurio tánccsoport
Előző
Következő
◄1969
1971►
SablonWikidataSegítség

Hollandia az 1969-es Eurovíziós Dalfesztiválon győztes négy ország egyikeként, sorsolás útján nyerte el a rendezés jogát. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy sorsolással döntötték el a verseny helyszínét.[1]

A résztvevők szerkesztés

Ausztria (akik 1969-ben sem vettek részt), Finnország, Norvégia, Portugália és Svédország bojkottálta a versenyt, mivel elégedetlenek voltak az 1969-es verseny eredményével, és a szavazási rendszerrel.

A visszalépések miatt mindössze 12 dal versenyzett. 1959 óta nem volt ilyen kevés a résztvevők száma. A verseny kezdete óta ez volt az első év arra is, hogy egyetlen visszatérő előadó sem szerepelt a mezőnyben.

Spanyolországot az ekkor pályája elején járó, később nemzetközi ismertségre szert tevő Julio Iglesias képviselte.

A verseny szerkesztés

Annak érdekében, hogy ne történhessen meg ugyanaz, mint az 1969-es Eurovíziós Dalfesztiválon, új szabályt vezettek be, döntetlen esetére. Ez kimondta, hogy pontazonosság esetén az adott dalokat újból elő kell adni, majd a nem érdekelt országok zsűritagjai kézfeltevéssel szavaznak, hogy szerintük melyik a legjobb dal. Ha itt is döntetlen adódna, akkor megosztoznának az első helyen.[1]

A holland szervezők a résztvevők kevés száma miatt arra kényszerültek, hogy valamivel kitöltsék az időt. Ez egy olyan magas színvonalú műsort eredményezett, amely már nagyban hasonlított a mai versenyekre. A verseny egy a szokásosnál hosszabb megnyitóval kezdődött, mely keretében bemutatták a helyszínt. Ezenkívül mindegyik dal előtt egy rövidfilmet vetítettek, amely az énekeseket saját hazájuk fővárosában mutatta be. Ezeket az úgynevezett "képeslapokat" azóta a mai napig minden versenyen alkalmazzák.

A színpad egyszerű, mégis látványos volt. Egyes részei folyamatosan mozogtak, így biztosítva változatos képet az előadásokhoz. Tervezőjét, Roland de Groot-ot később többször is felkérték, hogy tervezze meg a verseny színpadát (1976-ban, 1980-ban és 1984-ben).

A versenyt Magyarországon élőben közvetítette a Magyar Televízió. Ezt követően két év kihagyás után legközelebb 1973-ban láthatták a magyar nézők a dalfesztivált élőben.

A szavazás szerkesztés

A szavazás ugyanúgy zajlott, mint az előző években: a részt vevő országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik 1 pontot adtak az általuk legjobbnak ítélt dalnak.

A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: az első szavazó a házigazda Hollandia, míg az utolsó Írország volt. A szavazás során az ír dal rögtön az élre állt és végig őrizte is előnyét, a brit dal csak megközelíteni tudta: a jugoszláv zsűri pontjai után holtversenyben álltak az élen. Ám ezután a belga zsűri 10 tagjából 9 Írországra szavazott, mely nagyban hozzájárult az ír győzelemhez. Kilenc a legmagasabb pontszám, melyet ebben a pontozási rendszerben egy tízfős zsűri kiosztott. (1958-ban a dán zsűri is kilenc pontot adott a győztes francia dalnak.)

Írország először nyerte meg a versenyt, míg az Egyesült Királyság már hetedik alkalommal zárt a második helyen. Luxemburg először – és eddig utolsó alkalommal – zárta pont nélkül a versenyt.

A győztes Dana mindössze 18 éves volt, All Kinds Of Everything című dala pedig nagy sláger lett.[1] Sokan politikai jelképnek tartották, hogy az északír Dana nem az Egyesült Királyságot képviselte, hanem Írországot. (Lásd még: Provisional Irish Republican Army)

Eredmények szerkesztés

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
01   Hollandia holland Hearts of Soul Waterman Vízöntő 7. 7
02   Svájc francia Henri Dès Retour Visszatérés 4. 8
03   Olaszország olasz Gianni Morandi Occhi di ragazza Női szemek 8. 5
04   Jugoszlávia szlovén Eva Sršen Pridi, dala ti bom cvet Gyere, adok neked egy virágot 11. 4
05   Belgium francia Jean Vallée Viens l’oublier Gyere, felejtsd el őt 8. 5
06   Franciaország francia Guy Bonnet Marie-Blanche 4. 8
07   Egyesült Királyság angol Mary Hopkin Knock, Knock Who’s There? Kopp-kopp, ki ő? 2. 26
08   Luxemburg francia David Alexandre Winter Je suis tombé du ciel Az égből estem ide le 12. 0
09   Spanyolország spanyol Julio Iglesias Gwendolyne Gvendolin 4. 8
10   Monaco francia, angol Dominique Dussault Marlène Marlene 8. 5
11   Nyugat-Németország német Katja Ebstein Wunder gibt es immer wieder A csodák újra megtörténnek 3. 12
12   Írország angol Dana All Kinds of Everything Mindenféle dolog 1. 32

Ponttáblázat szerkesztés

Zsűrik
Össz                        
  Hollandia 7 3 3 1
  Svájc 8 2 2 1 2 1
  Olaszország 5 1 2 2
  Jugoszlávia 4 4
  Belgium 5 3 1 1
  Franciaország 8 1 2 2 3
  Egyesült Királyság 26 3 2 2 4 2 2 4 4 3
  Luxemburg 0
  Spanyolország 8 3 2 3
  Monaco 5 1 1 2 1
  Nyugat-Németország 12 1 1 3 4 1 2
  Írország 32 5 6 9 1 4 2 3 2

Térkép szerkesztés

 
  Részt vevő országok
  Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1970-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.