Állatok

eukarióta élőlények egyik rendszertani országa
(Animalia szócikkből átirányítva)

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Állatok
Evolúciós időszak: 760–0 Ma paleoproterozoikumholocén[1] neoproterozoikumholocén[2]
Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha, Panthera tigris, Aphthona flava, Eunereis longissima.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Opisthokonta
Ország: Állatok (Animalia)
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Állatok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú kategóriát.

Közös tulajdonságaik

szerkesztés

Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.

Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.

Evolúciójuk

szerkesztés

Az állatok kialakulása

szerkesztés

A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése

szerkesztés

A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archeák azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataiban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetettebb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be.[3] Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett.

A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttől származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez. — Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.

Rendszerezésük

szerkesztés

Az állatok helye az élővilágban

szerkesztés

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
[5]
Chatton 1937
2 birodalom
[6]
Copeland 1956
4 ország
[7]
Whittaker 1969
5 ország
[8]
Woese et al. 1977
6 ország
[9]
Woese et al. 1990
3 domén
[10]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia

Az Opisthokonta 2019-ben érvényes felosztása[11][12][13][14]

Opisthokonta
Holomycota

Fungi



Cristidiscoidida



Holozoa

Ichthyosporea


Filozoa

Filasterea


Choanozoa

Choanoflagellata



Animalia






A 2010-es években érvényes felosztás az eukariótákat 3 nagy csoportra bontja. Az állatok ezek egyikében, az Amorphea kládban, ezen belül az Opisthokontában kapnak helyet, a galléros ostorosok (Choanoflagellata) testvércsoportjaként.[11]

Az állatok rendszertani felosztása

szerkesztés

A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[15] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).[16] Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.[17]

A fajok becsült száma

szerkesztés
  • 2011-ben a PLoS Biology folyóirat szerint 7,77 millió állatfaj élt a földön (amelyből 953 434-et írtak le és katalogizáltak).
  • 2019-re a leírt állatfajok száma túllépte az 1,4 milliót. Ezek mintegy 70%-a rovar.
  1. Nichols, S. – Wörheide, G. (2005). Sponges: New Views of Old Animalsm Integrative and Comparative Biology 45 (2): 333–334. old.
  2. 760 millió éves állatfosszíliákat találtak. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  3. index.hu:Megtalálták a földi életet teremtö cseppeket.
  4. Archivált másolat. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
  5. E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  6. E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  7. H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  8. R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.  
  9. C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.  
  10. Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.  
  11. a b Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078.  
  12. Parfrey, Laura Wegener (2011. augusztus 16.). „Estimating the timing of early eukaryotic diversification with multigene molecular clocks”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 108 (33), 13624–13629. o. DOI:10.1073/pnas.1110633108. PMID 21810989.  
  13. (2017. július 10.) „Novel Predators Reshape Holozoan Phylogeny and Reveal the Presence of a Two-Component Signaling System in the Ancestor of Animals”. Current Biology 27 (13), 2043–2050.e6. o. DOI:10.1016/j.cub.2017.06.006. PMID 28648822.  
  14. (2018. július 23.) „High-level classification of the Fungi and a tool for evolutionary ecological analyses” (angol nyelven). Fungal Diversity 90 (1), 135–159. o. DOI:10.1007/s13225-018-0401-0. ISSN 1560-2745.  
  15. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) eta.bibl.u-szeged.hu nevű lábjegyzeteknek
  16. Adl et al. (2005). „The New Higher Level Classification of Eukaryots with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of eukaryotic microbiology 52 (5), 399–451. o. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)  
  17. INTRODUCTION TO THE PARAZOA
  18. 2011-ben javasolt új törzs 2 faj számára. (Xenoturbella bocki – Xenoturbella westbladi) https://species.wikimedia.org/wiki/Xenoturbella

Források és ajánlott irodalom

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikifajok tartalmaz Állatok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés