Wikipédia

Bükkzsérc

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Bükkzsérc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Bükkzsérc
Bükkzsérci utcakép ősszel
Bükkzsérci utcakép ősszel
Bükkzsérc címere
Bükkzsérc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Vasas Csaba (független)[1]
Irányítószám 3414
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség909 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,25 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkzsérc (Magyarország)
Bükkzsérc
Bükkzsérc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 37″, k. h. 20° 29′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 37″, k. h. 20° 29′ 57″
Bükkzsérc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bükkzsérc
Bükkzsérc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bükkzsérc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkzsérc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

 
Az Eger–Bükkzsérc járat a település előtt

A Bükki Nemzeti Park déli határán fekszik, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 25 kilométerre északkeletre, a Bükk egyik déli irányú völgyében, a Cseresznyés-ér mentén.

A legközelebbi települések: Bogács (7 km) és Cserépfalu (2 km). A legközelebbi város: Mezőkövesd (17 km).

MegközelítéseSzerkesztés

Zsáktelepülés, közúton csak Cserépfalu északi szélétől, a 2511-es útról nyugatnak letérve, a 25 112-es számú mellékúton érhető el. Az ország távolabbi részei felől a 3-as főútról, vagy az M3-as autópályáról Mezőkövesdnél letérve, Bogácson majd Cserépfalun át lehet megközelíteni. Autóbusszal Egerből, Noszvajon át, illetve Mezőkövesd felől a Volánbusz üzemeltet járatot a faluba.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1248-ban említik először, az egri püspökség birtokaként, nem sokkal ez után épülhetett rövid ideig fennálló vára. A püspökség 1457-ben Bükkzsércet és Noszvajt elcseréli Felsőtárkányért, így a karthauzi rend birtokába kerül. 1552-ben a települést feldúlták a törökök. A község lakossága szőlő-, gyümölcstermesztésből, mészégetésből élt. Napjainkban munkát a nagyobb városokban találnak a lakosok, a hagyományos falusi élet kiveszőben van. A településen 4 bolt, posta, könyvtár, óvoda, és iskola található, ez utóbbi összevonva üzemel a cserépfalui iskolával. A presszó, a kocsma, és a fogadó a közösségi élet színtere a mindennapokban.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Nagy Lajosné (független)[4]
  • 1994-1998: Nagy Lajosné Kiss Eleonóra (független)[5]
  • 1998-2002: Dr. Pintér Károly (független)[6]
  • 2002-2006: Dr. Pintér Károly (független)[7]
  • 2006-2010: Tilaji Zsófia (független)[8]
  • 2010-2014: Vasas Csaba (független)[9]
  • 2014-2019: Vasas Csaba (független)[10]
  • 2019-től: Vasas Csaba (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 49,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 4,3% (6,3% nem válaszolt).[12]

TurizmusSzerkesztés

A falusi turizmus keretein belül megtalálható néhány magánszálláshely, illetve vendégház Bükkzsércen. Kerékpáros és gyalogos kirándulások induló helye, illetve az utóbbi időkben a vadászatok kezdő pontja a falu.

 
Bükkzsérc - Ódorvár légi fotó

LátnivalókSzerkesztés

Fontosabb rendezvényekSzerkesztés

  • Pünkösd szombati borverseny
  • július végén rendezett jótékony célú labdarúgó fesztivál
  • szeptember 3-dik vasárnapján tartott búcsú.

GalériaSzerkesztés

  • A római katolikus templom

  • Riolittufába vájt pincesor

  • Faragás a pincében

  • Bükkzsérc látképe

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Bükkzsérc Helységnévtár

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bükkzsérc&oldid=25797920”