Balatonvilágos

	Balatonvilágos
	A magaspart a Táncsics Mihály utca végén
; Balatonvilágos címere	; Balatonvilágos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Takács Károly (független)
Irányítószám	8171
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1347 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	39,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 58′ 28″, k. h. 18° 09′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 28″, k. h. 18° 09′ 55″
	Balatonvilágos Pozíció Somogy vármegye térképén
	Balatonvilágos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonvilágos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonvilágos (németül: Wilagosch am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése szerkesztés

A Balaton déli partjának legkeletibb települése.Területén áthalad az M7-es autópálya. Budapest felől érkezve 90 km megtétele után az első település a tó partján. Központján a 7118-as számú mellékút halad keresztül, amely a 7-es főúttal és a 71-es főúttal is összekapcsolja a három vármegye találkozásánál fekvő, nyugatról Siófok (Somogy vármegye), délkeletről Enying (Fejér vármegye), északról pedig Balatonfőkajár (Veszprém vármegye) által határolt települést.

A part a volt MSZMP-üdülő romos központi épülete felöl; a fa mögött a Kádár-sziget bújik meg.

A tó medre itt is, mint a déli part túlnyomó részén homokos, a part közelében sokáig sekély, lassan mélyül, így az úszni nem tudók is akár több száz méterre bemerészkedhetnek a vízbe. A településen mintegy 400 család él, de a nyári szezon idején a lakók száma természetesen megnövekszik.

A településen a legszebb kilátás a Panoráma-kilátóról nyílik: itt merített ihletet balatoni képeihez Mészöly Géza és Csók István festő is. (Utóbbiról nevezték el a magasparton húzódó sétányt.)

A település földrajzilag két részre oszlik: a magasparton elterülő falura (ez a nagyobbik rész) és a keskeny, part menti nyaralósorra. A két rész között mintegy 37 méter szintkülönbség van.^[3] (A tó keleti partját övező magaspart ezen a szakaszon a legmagasabb.) Átjárás e két rész között a Club Aligán (volt pártüdülő) keresztül, egy meredek aszfaltozott úton, vagy gyalogosan a polgármesteri hivatal felől a löszfalon lemenő lépcsőn át lehetséges. Nagyobb kerülővel az alsó nyaralósorról is indul egy szűk, aszfaltozott út.

Balatonvilágoshoz tartozik Balatonaliga is.

Idegenforgalmi szempontból a Balaton turisztikai régióhoz és a Balaton turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz tartozik. A község önkormányzata közös önkormányzati hivatalt tart fenn, melynek székhelye Siófokon van.

A község területe mintegy 2900 hektár, lakónépessége hozzávetőleg 1300 fő, a területén található lakások száma pedig több mint 600.

Története szerkesztés

A fiatal település két üdülőtelep, Aliga és Világos egyesüléséből jött létre. A sekély víz, a homokos meder, a csendes környezet kiváló kikapcsolódást nyújt a kisgyermekes üdülni vágyók részére. A község története valójában 1961-től számítható, hiszen addig Balatonfőkajárhoz tartozott, s csak ekkor vált önálló községgé. Aliga és Világos az 1950-es években is csak pár nyaralóból álló fürdőtelep volt. Elnevezése szintén jellegzetes. Aliga valószínűleg egy régi csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos először egy 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt Világos-major néven .

A déli vasút 1863-as megépítését követően, a 20. század első éveiben elkezdték a Balaton partjának kimérését, a terület feltöltését és (először a vízparton) egy nyaralótelep építését. Akkor már két vasútállomás is volt a mai község területén: Balatonaliga és Balatonvilágos, és később még egy feltételes megállóhellyel, Gamászával bővült is a sor. A Világoshoz tartozó Alsótelepen 12 épület, egy szálloda és egy vendégfogadó állt, Aligán pedig akkor építették a Rákóczi és a Terézia Szállodát. A következő tíz évben felépült a Klára-telep (a mai Rákóczi utca környéke), ahol többnyire nagyobb épületeket emeltek, melyeknek többsége módosabb polgárok, köztisztviselők tulajdonában állt. Ugyancsak megkezdődött az Alsó-telep (a mai Zrínyi utca) beépítése, többnyire tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel.

1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Club (BYC), az első polgári egyesület, amelynek jelentős érdemei voltak a balatoni vitorlássport fejlesztésében. Nem véletlen, hogy Balatonvilágoson rendezték meg az ország első női vitorlásversenyét, sőt a klub kérésére a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban még egy kikötő megépítésére is ígéretet tett. Ez a kikötő azonban csak a második világháború után készült el, s akkor sem az üdülők számára.

Az volt MSZMP-üdülő egyik nyaralója

Aliga és Világos önállósodási kérelmét az 1929. évi 16. törvény alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban hagyta jóvá, miután a Balatoni Szövetség az 1929. decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalt róla. Korábban a település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. A harmincas években a gyors fejlődés nem kis mértékben az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok közötti jó kapcsolatnak és együttműködésnek volt köszönhető. Később ez a fejlődés megtorpant, és az 1960-as évekig nem is folytatódott.

A mai Balatonvilágost 1961. március 1-én hozták létre három településrész, Balatonaliga, Balatonvilágos és Dióstelep egyesítésével. A hatvanas évek végétől az akkori gazdaságpolitikának megfelelően számos nyaralótelket alakítottak ki, és a helyi Petőfi termelőszövetkezet is lakótelkeket mért ki tagjai számára. A hetvenes években a telekkialakításoknak köszönhetően jelentős fejlődésnek indult a község: főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével.

A rendszerváltást követően megnyíltak a még 1948 és 1952 között épült^[4]^[5]^[6] egykori MSZMP-üdülő kapui is. (2003-ban itt forgatták Török Ferenc Szezon című filmjét, majd 2004-ben Zsédenyi Adrienn Motel című videóklipjét.^[7] Kádár János és Fidel Castro hajdani nyaralója kivételével a volt pártüdülő romos épületeit 2020 elején elkezdték lebontani.^[8]^[9]^[10])

A parton a legutolsó szálloda 1980-ban készült el.^[11]^[12]^[13]

A magasparton, a vasútállomás közelében eredetileg a pártüdülő dolgozói számára épült a Gagarin lakótelep.^[14]

Balatonvilágos 2013. január 1-jéig Veszprém vármegyéhez tartozott, de akkor helyi népszavazás eredményeként Somogy vármegyéhez csatolták.

Címer szerkesztés

Balatonvilágos története csak 1961-ben kezdődött, így jelképet alkotó nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nincs.

Címere pajzsának alakja a település rövid múltjának megfelelően modern formájú.

Tény azonban, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balatonaligai állomás területén régészek olyan római kori leletekre, használati tárgyak maradványaira bukkantak, amelyek tanúsága szerint e területen éltek emberek, s esetleg falu is volt valaha. Fennmaradt például egy szőlőlenyomatú tál maradványa, amely a veszprémi múzeumban látható. Ez indokolja a címer felső részében lévő s a helyi szőlészetre utaló szőlőfürtöt.

A nap szerteágazó sugaraival a napsütötte órák nagy számát, a vitorlás a vízpartot, a kék szín pedig a Balaton vizét jelképezi.

A címert a magaspartot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés


Polgármester
1990–1994	Kovács Béla	független^[15]
1994–1998	Kovács Béla	független^[16]
1998–2002	Fekete Barnabás	független^[17]
2002–2006		független^[18]
2006–2010		független^[19]
2010–2014		független^[20]
2014–2019		független^[21]
2019–2024	Takács Károly	független^[1]
2024–

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1195	1178	1153	1307	1316	1347
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás szerkesztés

A vallási megoszlás a következő: római katolikus 27,5%, református 7,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 23,1% (39,3% nem nyilatkozott).