Wikipédia

Balatonfüred–Csopaki borvidék

borvidék Magyarországon

A Balatonfüred-Csopaki borvidék Magyarország Dunántúli részén található, a Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, kb. 2150 hektáron.

Balatonfüred–Csopaki borvidék
Adatok
Ország Magyarország
RégióDunántúl
VármegyeVeszprém vármegye
BorrégióBalaton borrégió
Éghajlatkontinentális

A szőlőtermesztés szempontjából fontos területeket lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák alkotják.

Részei, hegyközségei szerkesztés

Története szerkesztés

A borkultúra gyökerei a római időkre tehetőek. Feltehetően Probus császár idejében indult igazán fejlődésnek a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés.

Az Árpád-házi királyok idejében is fontos királyi, ill. egyházi birtokok terültek el a régióban. 1018-ban I. Szent István például Balatonfüred-Csopaki szőlőket adományozott a Veszprém-völgyi apácamonostornak.

A borvidék fejlődését jelentősen befolyásolta a tihanyi bencés apátság, mely a környező húsz falu legnagyobb birtokosaként irányította a környéket.

A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is.

A 18. században újra fellendült Balatonfüred fejlődése, a 19. század közepére pedig a Balaton „fővárosa” lett, ahol a vármegyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.

Balatonfüred-Csopaki borvidék életében meghatározó Balatonfüred város 1987-től a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa rangot használhatja.

Filoxéra szerkesztés

A fajtaszerkezet a járványt követően átalakult. A borvidék ökológiai adottságaihoz jól alkalmazkodó, késői és közepes érésű fehérborszőlő-fajták jelentek meg (pl. Olaszrizling, Juhfark, Szürkebarát)

Talajadottságok és klíma szerkesztés

A szőlőtermő dűlők alapkőzeteinek rétegsorát az úgynevezett Középhegységi-típusú felső perm–alsó triász kőzetek alkotják, negyedidőszaki törmeléktakaróval. A körzet talajai nem túl változékonyak, agyagbemosódásos erdőtalajok fordulnak elő a területen. A borvidék jellegzetes és egyedülálló talajtani képződménye a vörös erdőtalaj, mely a magas vas-oxid tartalmú permi homokkő mállására vezethető vissza. A borvidéken magas kalcium-, magnézium- és káliumtartalom jellemző.

Balatonfüred-Csopak klímáját a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a medence déli oldalán elnyúló Balaton határozza meg. A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak. Ezért a nyári napok Balaton felől feláramló párás melegét estétől – a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására – hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között.

Balatonfüred-Csopakon a napsütötte órák száma átlagosan 1950-2000 óra, az évi középhőmérséklet: 11–12 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 650–700 mm, melyből a tenyészidőszak alatt átlagosan 350 mm hullik a borvidéken. A borvidék klímája szempontjából meghatározó, hogy az utolsó tavaszi fagynap április 5-ére tehető, ami kiemelkedően korai értéknek számít.

Szőlészet és borkészítés szerkesztés

A szőlőfajtákat hagyományosan alacsony tőkeformákon termesztették, magas hektáronkénti tőkeszám mellett. A legújabb szőlőtermesztési szabályok is minimum 3300 tő/hektár telepítési sűrűséget írnak elő.

A borvidéki szabályozás maximális 100 hl/ha seprős újbort engedélyez. A szabályozástól sokkal szigorúbb feltételek mellett készíthetőek a Csopak OEM borok.

A dűlős borok, jégborok, késői szüretelésű borok csak kézi szürettel készülhetnek.

Jellemző szőlőfajták szerkesztés

- Fehér fajták: Olaszrizling, Szürkebarát, Furmint, Chardonnay, Rajnai rizling, Zenit.

- Vörös fajták: Cabernet Franc, Kékfrankos, Syrah, Merlot.

Hegyközség(ek) szerkesztés

  • név: Balatonfüred-Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanácsa
  • cím: 8240 Balatonakali, Kossuth u. 40.
  • e-mail cím: [[1]]

Források szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonfüred–Csopaki_borvidék&oldid=26878956”