Wikipédia

Juh

emlősfaj vagy emlősalfaj
(Juhok szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 29.
A „birka” című lap ide irányít át. A svéd városhoz lásd: Birka (település)

A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17]

Juh
Juhnyáj
Juhnyáj
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Vadjuhok (Ovis)
Faj: O. aries
Tudományos név
Ovis aries
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Ovis gmelini aries
  • Ovis aries aries
  • Ovis guineensis Linnaeus, 1758
  • Ovis strepsiceros Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Juh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Juh témájú kategóriát.

Az ember által egyik legrégebben háziasított állat, melynek gyapja, teje és húsa is felhasználható. Világszerte valamivel több, mint 1 milliárdra becsülik az állományát.

A juh kérődző állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. Amerikába először a spanyolok vitték a 16. században.

Elnevezései életkor szerint

szerkesztés
  • szopós bárány: 4–5 kg, 50-60 napos korig szoptatják, majd leválasztják
  • választott bárány vagy növendék: 1 éves korig
  • toklyó (kos és jerke): 1-2 éves korban
  • vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített toklyó
  • anyajuh: az első ellés után
  • apáca: két évnél idősebb, még nem ellett növendék
  • kos, tenyészkos: kifejlett hímivarú juh (féléves korban ivarérett, 3 évesen tenyészérett)
  • kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése
  • ürü: ivartalanított kos

Háziasítása, története

szerkesztés

A magyaroknál a történelem során a ló után a legfontosabb háziállat volt. A magyar racka juh jellegzetesen magyar állatfajta, sehol a világon nem található, csak ott ahol magyarok laknak. Magyarországon az elmúlt ötvenöt év során az őshonos kiskérődzők közül a juh volt az, amely számban, népszerűségben és jövedelmezőségben nagy jelentőséggel bírt.

Néhány fajtája

szerkesztés

Állomány

szerkesztés
Legnagyobb juhtartók
2021
(Számok millió darab)
1.   Kína 186
2.   India 74
3.   Ausztrália 68
4.   Nigéria 48
5.   Irán 45
6.   Törökország 45
7.   Csád 41
8.   Szudán 41
9.   Etiópia 38
10.   Egyesült Királyság 32
–
83.   Magyarország 0,8
..
Föld összesen 1284
Forrás: FAO[19]

A juh tartása a világban széles körben elterjedt és fontos mezőgazdasági tevékenység. 2021-ben a juhból több mint 170 országban tartottak, és az éves állomány nagysága meghaladta az 1,2 milliárd darabot.

A világ legnagyobb juh tartói közé tartozik Kína, India, Ausztrália, Nigéria és Irán. Ezek az országok a 2021-es állományuk alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kínában volt az éves világ juh állományának a 12%-a.

Betegségei

szerkesztés

Juhoknál a nyári meleg hónapokban, nedves időszakban gyakran előfordul a légynyüvesség, amelyet ha nem kezelnek, akár az állat elhullásához is vezethet.

Büdös sántaság

szerkesztés

Leginkább a kitenyésztett, gyengébb szervezetű fajtáknál elterjedt, például a merinónál. Okozója általában a nyári alj, melyben a trágya úgymond „begyullad”, és így a köröm köze is begyullad. Tünetei a sántítás, a köröm közötti gennyes folt, és a jellegzetes szag. Kezelése körmöléssel történik. A gennyes felület körül a köröm elválik, ezt a részt addig kell faragni körmölőkéssel, míg az nem ér el olyan felületig, ami egészséges. Ezután fertőtleníteni kell különféle krémekkel, gyógyszerekkel, pl. kékkővel.

Légy által okozott sérülés, úgynevezett „beköpés”

szerkesztés

Ha valamilyen sérülés éri a juh körmét és így véres a köröm, a légy belepi és rápetézik. Ennek következménye, hogy a köröm bedagad, büdös lesz, és apró férgek telepszenek meg a köröm közében. Kezelése általában a férgek eltávolításával történik, majd fertőtlenítés szükséges. „Előnye”: néhány öreg juhász [pontosabban?] azt állítja, hogy ha az állatot büdös sántaság közben beköpi a légy, akkor az fertőtleníti a sebet, így az hamarabb begyógyul.

Varas szájfájás

szerkesztés

Tünet: a juhok szája kisebesedik, vérzik, esetleg gennyedzik.
Kezelés: jódglicerinnel[20] be kell kenni a juhok száját, ez enyhíti a tünetet és segíti a gyógyulást.

Képek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ (2018) „Convergent genomic signatures of domestication in sheep and goats”. Nature 9 (1), 813. o. DOI:10.1038/s41467-018-03206-y. ISSN 2041-1723. PMID 29511174. PMC 5840369. 
  2. ↑ (2002) „Molecular analysis of wild and domestic sheep questions current nomenclature and provides evidence for domestication from two different subspecies”. Proc. Biol. Sci. 269 (1494), 893–904. o. DOI:10.1098/rspb.2002.1975. PMID 12028771. PMC 1690972. 
  3. ↑ Ensminger, p. 4
  4. ↑ Weaver, pp. 11–14
  5. ↑ Simmons & Ekarius, p. 2
  6. ↑ Groundbreaking Scientific Experiments, Inventions & Discoveries of the Ancient World. Westport, CT: Greenwood Press (2003). ISBN 978-0-313-31342-4 
  7. ↑ Franke, Ute. Prehistoric Balochistan: Cultural Developments in an Arid Region, Palaeoenvironment and the Development of Early Settlements (angol nyelven). ISBN 978-3-86757-395-5 
  8. ↑ Meadow, Richard H.. Harappa Excavations 1986-1990 A Multidisciplinary Approach to Third Millennium Urbanism. Madison Wisconsin: PREHISTORY PRESS, 94 Moving east to the Greater Indus Valley, decreases in the size of cattle, goat, and sheep also appear to have taken place starting in the 6th or even 7th Millennium BC (Meadow 1984b, 1992). Details of that phenomenon, which I have argued elsewhere was a local process at least for sheep and cattle (Meadow 1984b, 1992). o. (1991) 
  9. ↑ (2009) „Revealing the History of Sheep Domestication Using Retrovirus Integrations”. Science 324 (5926), 532–536. o. DOI:10.1126/science.1170587. PMID 19390051. PMC 3145132. 
  10. ↑ Ensminger, p. 5
  11. ↑ Weaver, p. 11
  12. ↑ Smith et al., p. 8
  13. ↑ Max Escalon de Fonton, L'Homme avant l'histoire, p. 16–17, in Histoire de la Provence, Editions Privat, Toulouse, 1990. See also F. Bourdier, Préhistoire de France (Paris, 1967) and G. Bailloud, Les civilisations Néolithiques de la France (Paris, 1955).
  14. ↑ Weaver, p. 13
  15. ↑ Pliny the Elder: Naturalis Historia. Perseus Digital Library pp. Chapters 72–75. Tufts University, 1855. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
  16. ↑ Ensminger
  17. ↑ Weaver, p. 12
  18. ↑ Texel. Sheep Breeds - St-U. Sheep101.info. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  19. ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  20. ↑ https://tudasalapitvany.hu/wp-content/uploads/2012/11/sheep-3.pdf
  21. ↑ A kifejlett hím juhot ábrázoló szobor Garami László 1966-ban felállított szobra Zichyújfalu játszóterén.

További információk

szerkesztés
  • ICZN 2003. OPINION 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bulletin of Zoological Nomenclature 60(1): 81–85. BHL Reference page.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542: 70–71.
  • Kaeuffer, R.; Bonenfant, C.; Chapuis, J.-L.; Devillard, S. 2010: Dynamics of an introduced population of mouflon Ovis aries on the sub-Antarctic archipelago of Kerguelen. Ecography, 33: 435–442. DOI: 10.1111/j.1600-0587.2009.05604.x
  • Thomas, O. (1911). The mammals of the tenth edition of Linnaeus; an attempt to fix the types of the genera and the exact bases and localities of the species. Proceedings of the Zoological Society of London 81(1): 120-158. DOI: 10.1111/j.1469-7998.1911.tb06995.x. BHL. Reference page.
  • Full text of "A magyar pásztorok nyelvkincse : a kir. magyar természettudományi Társulat megbizásából"
  • A juhok kiváló arcfelismerő képességgel rendelkeznek
  • Böő István: A juhászmester könyve; Szaktudás, Budapest, 2003 (Mestergazda könyvek)
  • Juhtenyésztés A-tól Z-ig; szerk. Jávor András, Kukovics Sándor, Molnár Györgyi; Mezőgazda, Budapest, 2006
  • A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Válogatott tanulmányok; szerk. Kukovics Sándor, Jávor András; Magyar Juhtejgazdasági Egyesület–Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom–Debrecen, 2008
  • Régenhonos juh- és kecskefajtáink; szerk. Sáfár László; Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség kiadványa, Budapest, 2017
  • Kósa Lajos: Juhtenyésztés. Állattenyésztés 5. Az általános mezőgazdasági és állattenyésztő szakképzések tankönyve; 7. jav. utánny.; Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2018
  • Juhtenyésztés haladóknak az extenzívtől a precíziósig; tan. Jávor András et al.; Debreceni Egyetem–Juh Terméktanács, Debrecen–Várpalota, 2022

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Juh&oldid=27641575”