Kacsóh Pongrác

magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár
(Kacsoh Pongrác szócikkből átirányítva)

Dr. Marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.[1]

Kacsóh Pongrác
Kacsóh Pongrác.jpg
Életrajzi adatok
Született 1873. december 15.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Budapest
Elhunyt 1923. december 16. (50 évesen)
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok
Tevékenység zeneszerző, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Marossélyei Kacsóh Lajos (18491911),[2] m. k. áll. nyu. felügyelő, és gyergyószentmiklósi Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marossélyei Kacsóh Lajos (18121877)[3] és nagygyimóthi Nyikos Katalin (18191899) voltak.[4]

Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.[5]

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematikafizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően.

HázasságaSzerkesztés

Felesége a németújvári születésű alsózopori Nagy Marianna "Rózsa" Ilona (*Németújvár, Vas vármegye, 1876. december 29.–†Budapest, 1963. november 6.),[6] alsószopori Nagy Jenő (1844–1916)[7] és szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) lánya volt.[8] Édesapja oldaláról a régi Sopron megyei nemesi alsószopori Nagy családból származott;[9] édesanyja, a zalaboldogfai születésű Szladovits Magdolna, Zala megyei nemesi származású volt, akinek az atyja, Szladovits Ferenc (18291878), jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy volt; az utóbbinak az ősei között például a tekintélyes szentgyörgyi Horváth, a rábadoroszlói Rumy és a boldogfai Farkas családok találhatók. Később, feleségétől elvált. A házasságból született fia, marossélyei dr. Kacsóh János (19171982), tartalékos huszárzászlós.[10][11] Felesége, Eisemann Erzsébet, Eisemann Mihály zeneszerző lánya volt.

Társadalmi szerepvállalásaSzerkesztés

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb műveiSzerkesztés

Kísérőzenék színpadi művekhezSzerkesztés

DalművekSzerkesztés

PublikációkSzerkesztés

KöteteiSzerkesztés

  • Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896
  • Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904
  • János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
  • A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000)
  • Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1-2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912
    • Pedagógiai rész
    • Zenei anyag
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931
  • János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952
  • A zene története; Anno, Bp., 1997
  • János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

Kapcsolódó oldalakSzerkesztés

Kacsóh Pongrác dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Jancsi belépője Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Furulya nóta Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
A francia királylány dala Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Kék tó, tiszta tó Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Egy rózsaszál Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Iluska dala Kacsóh Pongrác Heltai Jenő

EmlékezeteSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Fancsali János: Kacsóh Pongrác, Bartók Béla első méltatója. In: Magyarörmény zenei breviráium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 103-110. ISBN 963 212 329 8
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Bp. , Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. (Lyceum könyvek)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.(Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 .
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

A János vitézrőlSzerkesztés