Magyarországi országgyűlések listája
Wikimédia-listaszócikk
A magyarországi országgyűlések listája tartalmazza azon országgyűlések felsorolását, melyeket nem az 1865 és 1902 között a gyűlések helyszínéül szolgáló pesti ideiglenes képviselőházban valamint az 1902 óta az országgyűlések állandó helyszínéül szolgáló Országházban tartottak/tartanak.
A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.[1]
11. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1057 | Székesfehérvár | Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását[2] |
1060 | Székesfehérvár | I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása |
1061 | Székesfehérvár | I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése |
1064 | Székesfehérvár | Az ország katonai szervezetének megalakítása |
1074 | Székesfehérvár | Géza herceg királlyá választása |
12. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1131 | Arad | A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása |
1174 | Székesfehérvár | III. Béla koronázó-országgyűlése |
13. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1222 | Székesfehérvár | II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum” |
1231 | Székesfehérvár | Az Aranybulla megerősítése |
1245 | Székesfehérvár | V. István koronázó-országgyűlése |
1267 | Székesfehérvár | Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[3] |
1272 | Székesfehérvár | IV. László koronázó-országgyűlése |
1277. május | Rákos | IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása |
1277 | Székesfehérvár | A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak |
1289 | Székesfehérvár | IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be |
1291 | Székesfehérvár | A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni |
1299 | Székesfehérvár | Végzései ismeretlenek |
14. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1305 | Székesfehérvár | Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása |
1307. október 10-től | Rákos | Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak |
1308. november 27-től | Buda | Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével |
1310 | Székesfehérvár | Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király |
1320 | Székesfehérvár | Határozatai ismeretlenek |
1342 | Székesfehérvár | I. Lajos koronázó-országgyűlése |
1351 | Buda | Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által |
1382 | Székesfehérvár | Mária királynő koronázó-országgyűlése |
1384 | Buda | Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit |
1385 | Pest | Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott |
1385 | Székesfehérvár | A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.) |
1386 | Székesfehérvár | A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat |
1387 | Székesfehérvár | Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik |
1397 | Temesvár | A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata) |
15. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1435 | Pozsony | Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4] |
1438 vége - 1439. január 1. | Székesfehérvár | Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása |
1439. május 23. – május 29. | Buda | Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5] |
1440 | Székesfehérvár | I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok koronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás |
1445 | Székesfehérvár | Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre |
1445 | Pest | Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el |
1459 január | Szeged | Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6] |
1463 március | Tolna | boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7] |
1464 | Székesfehérvár | I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is |
1467 | Buda | I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz |
1471. szeptember 1. – szeptember 19. | Buda | a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről |
1492 | Buda | A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása |
16. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1505. október | Rákos | Rákosi végzés |
1506 | Székesfehérvár | Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba |
1510. június–július | Tata | A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása |
1510 | Székesfehérvár | végzései ismeretlenek |
1526 április | Rákos | Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[8] |
1526. november 10-12. | Székesfehérvár | Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése |
1527 | Székesfehérvár | Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala |
1540. szeptember | Rákos | János Zsigmond királlyá választása |
1553 tavasza | Sopron |
16. század (Erdély)Szerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1542. december 20. | Torda | János Zsigmondot elismerik erdélyi urának |
1557. június 1. | Torda | állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát |
1568. január 6–13. | Torda | a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése) |
17. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1608 | Pozsony | |
1618 | Pozsony | |
1619 | Pozsony | |
1620. augusztus 25. | Besztercebánya | A magyar nemesek Besztercebányán megválasztják királlyá Bethlen Gábort. A címet ő is elfogadja, de - Bocskai Istvánhoz hasonlóan - ő sem koronáztatja meg magát a Szent Koronával, mert diplomáciai és hadi sikerei ellenére ingatagnak tartotta a helyzetét.[9] Ettől fogva leveleiben erdélyi fejedelem mellett „electus Hungariae etc. rex”-ként is címezte magát. |
1622 | Sopron | |
1625 | Sopron | |
1630 | Sopron[10] | |
1630 | Pozsony[11] | |
1634/35 | Sopron | |
1637/38 | Pozsony | |
1646/47 | Pozsony | |
1649 | Pozsony | |
1655 | Pozsony | |
1659 | Pozsony | |
1662 | Pozsony | |
1681. április 28 – | Sopron | a rendi alkotmány helyreállítása, Esterházy Pál nádorrá választása, a protestánsok korlátozott vallásgyakorlásának engedélyezése |
1683. január 11 – | Kassa | kuruc országgyűlés, ld. Thököly Imre |
1687 | Pozsony | a Habsburg-ház fiúági trónöröklési joga, az Aranybulla ellenállási záradékáról való lemondás |
18. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1705. szeptember 12. – október 3. | Szécsény | kuruc országgyűlés, II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé (dux) választják az előterjesztett fejedelem (princeps) helyett |
1707. március 28. | Marosvásárhely | II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása. |
1707. május 31. – június 22. | Ónod (Köröm) | kuruc országgyűlés, a Habsburg-ház trónfosztása |
1708. november 28-tól | Sárospatak | kuruc országgyűlés, a fegyvert fogó jobbágyok felszabadítása |
1708. március 3. – 1715. június 10.[12]* | Pozsony | Koronázás előtti hitlevél és királyi eskü törvénybe iktatása. Állandó hadsereg felállítása. |
1722. június 20. – 1723. június 19.[12] | Pozsony | Pragmatica Sanctio (1722) |
1728. május 17. – 1729. november 20.[12] | Pozsony | |
1741. május 14. – október 20.[12] | Pozsony | |
1751. április 18. – augusztus 27.[12] | Pozsony | |
1764. június 17 – 1765. március 21.[12] | Pozsony | A hadiadó emelése, az úrbéri rendelet szükségességéről való tárgyalás |
1790. június 6. – 1791. március 13.[12] | Buda, majd Pozsony | |
1792. május 24. - június 27.[13] | Buda | I. Ferenc elfogadása magyar királynak |
1796. november 6. – december 11.[12] | Pozsony |
- * 1709. augusztus 13. és 1712. április 3. között, majd 1712 második felétől 1714. október 19-ig szünetelt. Az első szünet előtti, „labanc országgyűlésen” a kurucok nem vettek részt, azt nem ismerték el, és ezért, bár jogilag annak folytatása volt, a kortársak az 1712-től ülésező diétára külön országgyűlésként tekintettek.[14]
18. század (Erdély)Szerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1707. március 28. | Marosvásárhely | II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása. |
19. századSzerkesztés
Ideje | Helyszíne | Témái, határozatai, eseményei |
---|---|---|
1802. május 2. - október 31.[15] | Pozsony |
|
1805. október 13. – 1805. november 7.[16] | Pozsony |
|
1807. április 5. – 1807. december 15.[17] | Pozsony |
|
1808. augusztus 28. – 1808. november 5.[18] | Pozsony |
|
1811. augusztus 25. – 1812. május 26.[19] | Pozsony |
|
1825. szeptember 11. – 1827.[18] | Pozsony |
|
1830. november 8. – 1830.[20] | Pozsony | Magyar nyelvű bíráskodás és közigazgatás |
1832. december 16. – 1836.[20] | Pozsony |
|
1839 – 1840. | Pozsony | az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása |
1843 – 1844. | Pozsony | a magyar államnyelv lesz |
1847. november 12 – 1848. április 11. | Pozsony | Áprilisi törvények |
1848. július 5-től | Redoute, Pest | Az első népképviseleti országgyűlés. Kossuth Lajos 200 ezer katonát és a hadviseléshez szükséges pénzerőt kér, melyet az országgyűlés egyhangúlag megszavaz |
1849. április 14. | Debrecen | A Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztása, Kossuth Lajos kormányzóelnökké választása |
19. század (Erdély)Szerkesztés
20. századSzerkesztés
- Az 1901–1905. évi országgyűlés
- Az 1905–1906. évi országgyűlés
- Az 1906–1910. évi országgyűlés
- Az 1910–1918. évi országgyűlés
- Az 1920–1922. évi nemzetgyűlés - 1920-as magyarországi nemzetgyűlési választás
- Az 1922–1926. évi nemzetgyűlés
- Az 1927–1931. évi országgyűlés
- Az 1931–1935. évi országgyűlés
- Az 1935–1939. évi országgyűlés
- Az 1939–1944. évi országgyűlés
- Az 1944-1945. évi Ideiglenes Nemzetgyűlés
- Az 1945-1947. évi nemzetgyűlés - 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás
- Az 1947-1949. évi országgyűlés
- Az 1949-1953. évi országgyűlés
- Az 1953-1958. évi országgyűlés
- Az 1958-1963. évi országgyűlés
- Az 1963-1967. évi országgyűlés
- Az 1967-1971. évi országgyűlés
- Az 1971-1975. évi országgyűlés
- Az 1975-1980. évi országgyűlés
- Az 1980-1985. évi országgyűlés
- Az 1985-1990. évi országgyűlés
- Az 1990-1994. évi országgyűlés - 1990-es magyarországi országgyűlési választás
- Az 1994-1998. évi országgyűlés - 1994-es magyarországi országgyűlési választás
- Az 1998-2002. évi országgyűlés - 1998-as magyarországi országgyűlési választás
- A 2002-2006. évi országgyűlés - 2002-es magyarországi országgyűlési választás
- A 2006-2010. évi országgyűlés - 2006-os magyarországi országgyűlési választás
- A 2010-2014. évi országgyűlés - 2010-es magyarországi országgyűlési választás
- A 2014-2018. évi országgyűlés - 2014-es magyarországi országgyűlési választás
- A 2018-2022. évi országgyűlés - 2018-as magyarországi országgyűlési választás
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
- ↑ Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
- ↑ [Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások]
- ↑ Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
- ↑ Lásd Solymosi (1981: 258).
- ↑ E. Kovács Péter 132. o.
- ↑ E. Kovács Péter 134. o.
- ↑ Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
- ↑ {{cite journal=Századok |title=Bethlen Gábor és állama |author=Köpeczi Béla |authorlink=Köpeczi Béla |year=1981 |pages=667 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1981/?query=1620-as%20orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s&pg=686&layout=s}}
- ↑ Tatjana Guszarova (2005). „A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői”. Levéltári Közlemények 76., 109. o.
- ↑ Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Harmadik könyv - Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig. II. fejezet. Országgyűlések. 1630–1642.
- ↑ a b c d e f g h Szijártó, i. m. 144. old.
- ↑ Szijártó, i. m. 143-144. old.
- ↑ Szijártó, i. m. 144-145. old.
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2006. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
- ↑ a b [1]
ForrásokSzerkesztés
- Juhász József: Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
- Szijártó M. István. A diéta. Balaton Akadémiai Kiadó (2010). Hozzáférés ideje: 2011. június 30.
- ↑ E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest (1990). ISBN 963-7835-49-0
- Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
- 1000 év törvényei