Pap Gábor (művészettörténész)

(1939–) magyar művészettörténész, irodalomtörténész

Pap Gábor (Budapest, 1939. május 7. – ) Magyar Örökség díjas művészettörténész, irodalomtörténész. A negacionizmust, azaz a történelmi revizionizmus áltudományos változatát műveli, vagyis nem a tényekre alapozza az álláspontját, hanem az előzetes prekoncepcióihoz igyekszik a tényeket igazítani – meghamisítva és eltorzítva a tényeket.

Pap Gábor
Előadáson a Két Hollósban, 2019-ben
Előadáson a Két Hollósban, 2019-ben
Született1939. május 7. (85 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
SzüleiPap László
Foglalkozásaművészettörténész,
pedagógus
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Pap Gábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Áltudományos, ezoterikus és dilettáns elméleteivel a magyarországi tudományos közösségen kívül áll, elméleteit a tudomány elutasítja.[2][3][4][5] Megnyilvánulásai során módszeresen gyalázza a kereszténységet, és a pogányságot propagálja; tevékenységét a keresztény egyházak halálos bűnnek tekintik.[6][7][8][9][10]

Székely ősökkel rendelkező családba született. Az Insurrectiora jött egyik felmenője a Székelyföldről, majd telepedett le az Alföldön.

Édesanyja Antalffy Klára, édesapja id. Pap László református lelkész. Testvérei ifj. Pap László református lelkész, Pap Klára üzemmérnök, Pap Katalin üzemmérnök és Pap Éva műfordító, könyvkiadó, finnugrista, a finn kultúra magyarországi, a magyar kultúra finnországi terjesztője. Pap Éva a Finn Oroszlán Lovagrend 1. osztályú érdemrendjét[11] 2013-ban kapta a finn nyelv, irodalom és kultúra magyarországi előmozdítása érdekében végzett kitartó és eredményes munkásságáért.

Pap Gábor több családtagjának az elveivel és a munkásságával is gyökeresen szembemegy. Egyrészt szembemegy az apjával és a bátyjával, akik mindketten református lelkészek voltak, apja ráadásul a Budapesti Református Theológiai Akadémiának dékánja is volt; Pap Gábor mégis keresztényellenes, neopogány nézeteket vall.[6][7][8][9][10] Másrészt szembemegy húgának, Pap Éva finnugristának a munkásságával is, Pap Gábor ugyanis azok közé tartozik, akik magyarellenes szándékkal[forrás?] tagadják a magyar nyelv finnugor eredetét. Az ilyen csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.[12][13][14][15][16]

Életútja

szerkesztés

1945 és 1953 között általános iskoláit összesen nyolc különféle helyen folytatta. Előbb Tahitótfaluban, Budapesten, Nagykőrösön, majd 1947-ben három és fél hónapot töltött harmadikosként egy svájci iskolában (Rüfenach, Rhein),[17] végül Sárospatakon. 1953 és 1957 között végezte középiskolai tanulmányait a budapesti I. István Gimnáziumban.

Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–művészettörténet szakára járt 1957–1962 között.[18]

196263-ban a Képzőművészeti Alapnál volt lebonyolítási előadó. Ezt követően a Kádár-rendszer kegyeltjeként és kritikátlan kiszolgálójaként a médiában töltött be számtalan fontos és befolyásos pozíciót: 1963-tól 1973-ig az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztője, riportere, forgatókönyvírója, filmrendezője, műsorvezetője és dramaturgja. Pap Gábornak a kommunista diktatúra iránti feltétlen lojalitását jól mutatja, hogy 1970-ben kommunista propagandafilmet készített Lenin élni fog címmel.[19] 1973. február 1-jétől Művészet című folyóirat szerkesztője, majd 1974-től 1979. május 31-éig a lap főszerkesztő-helyettese. 1979–1981-ben a Magyar Posta újságkihordója, 1982 és 1984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, 1984 és 1987 között külső munkatársa, 1984–85-ben a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987–88-ban a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgatóhelyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténeti főmunkatársa volt.

1973 és 1977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára, 1974-től tanított a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, Pécsen, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, Győrben. 1984-től a BME Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994–95-ben a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesület meghívott előadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.

A rendszerváltás idején – a különféle buddhista kisközösségek elszaporodásával párhuzamosan – az Árja Tantra Mandala (röviden: ÁTAMA) buddhista közösség egyik tagja a budapesti Török Pál utcai művelődési ház vezetőjeként létrehozta az ún. „Őshagyomány Iskoláját”, amely lényegében féléves előadássorozatok szervezését végezte. Ebben, a gúnynevén Őshagyma néven emlegetett „szellemi műhelyben” tanított sokáig Pap Gábor, aki az „iskola” folyóiratának állandó publikálói közé is tartozott.[20]

1998-tól előadott a Hintalan László és Molnár V. József által létrehozott Örökség Népfőiskolán.[21]

Pap Gábor szoros kapcsolatot ápol a paramilitáris szektaként[22] működő MAGfalvával, melynek rendszeres előadója is egyúttal.[23][24] A MAGfalva-szekta egyik egyik legfontosabb vezetője Posta Imre,[25] aki tevékenysége miatt többször került összetűzésbe a hatóságokkal. Posta Imre 2021 szeptemberében Kulcson, egy magát Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának nevező csoportosulás szabadtéri rendezvényén társával, Kovács Áronnal[26] „halálos ítéleteket” hirdetett ki 33 közéleti személyiségre, többek közt Orbán Viktor miniszterelnökre, Toroczkai László és Gyurcsány Ferenc pártelnökökre, illetve Müller Cecília országos tisztifőorvosra, majd biztatta a jelenlévőket az „ítéletek” végrehajtására. Ennek következtében 2021. szeptember 27-én letartóztatták Posta Imrét az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűntett és emberölés előkészületének bűntette megalapozott gyanújával.[27] Posta Imre és bűntársa ellen 2023 februárjában emeltek vádat. Az ügyészség 8 év fegyházat kért Posta Imrére és bűntársára.[28]

Munkássága

szerkesztés

Pap Gábor önjelölt táltosként viselkedik. Karizmatikus, jó retorikai képességgel rendelkező egyénről lévén szó, mondandói – bár teljes mértékben elrugaszkodottak a valóságtól – mégis valósággal hipnotizálják a híveit, ezáltal erős csoportképző hatással bírnak. Pap Gábornak az okkult, ezoterikus és neopogány tanaitól az áltudományokra vevő, dilettáns rajongói megkapják, amire vágynak: a különlegességük „bizonyítékát”, ennek alapján pedig egy nemzeti elithez tartozónak tekinthetik magukat, amiért nekik egyáltalán tudomásukra jutottak ezek az „információk”.[4]

Pap Gábor egyfajta igen sajátos „nemzeti ezotéria” képviselője. „Rendszerében” a hagyományos romantikus eredetmítoszok (hun–szittya–sumer atyafiság, ennek tárgyi emlékei, stb.) és a tisztán homofóniára alapozott bugyuta, áltudományos „nyelvészkedés” mellett nagy szerepet foglal el az asztrológia, a magyar népművészet, továbbá a Szent Korona furcsa, okkultista tisztelete. Megnyilvánulásaiban mindezek ötvöződnek is: pl. a magyar népmesékbe, sőt a népművészeti tárgyakba, vagy éppen Csontváry képeibe előszeretettel magyaráz bele „rejtjeles asztrológiai mondanivalókat”; emellett a Szent Korona szerinte korábban sámánfejdísz volt, csak az általa gyűlölt keresztények „eltorzították”; emellett vélekedése szerint a régi magyar reformátusok valójában manicheisták voltak, és szerinte erre utalnak egyes kazettás mennyezetekbe általa belemagyarázott „rejtett szimbólumok” is.

A modern magyarországi sámánizmusnak létezik egy „nemzeti vonulata”. Ők többségében annak a „szellemi körnek” a misztikusai, amelynek világképét a sumer eredetmítosz, Pap Gábor agyszüleményei, és ehhez hasonló áltudományos, ezoterikus, dilettáns és keresztényellenes fantazmagóriák határozzák meg. Ennek az irányzatnak áttételes, közvetett kapcsolata van a buddhisták köreivel.[20]

A szkíta–hun–avar–magyar etnokulturális folyamatosságot hirdető áltudományos[29][30] elmélet „kutatásának” művészettörténeti, vallástörténeti szempontból is értéktelen „vizsgálata” jellemzi.[31]

Az 1960-as években kezdett előadásokat tartani. Az 1970-es évek közepén találkozott Molnár V. Józseffel, aki akkoriban kezdte megalkotni áltudományos és ezoterikus elméleteit. Az ő ösztönzésére születtek meg Molnár V. József első terjedelmesebb publikációi is (Művészet 1977/3., 1978/6.) Első előadását is Pap Gábor szervezte neki a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola táborában. Az ő ösztönzésére írta meg, dolgozta ki elméleteit.[32]

Az 1970-es évek második felétől rendszeresen járt Szamosháton lévő Gyügyére, ahol az ottani református templomban „tanulmányozta” a fény járását, és a fény járásába belemagyarázta a saját ezoterikus agyszüleményeit. Ekkor kezdte el „vizsgálni” a Kárpát-medencében egyedülálló festett kazettás templomi mennyezeteket is, és azokba keresztényellenes módon belemagyarázta a képeken szerinte megnyilvánuló magyar ősvallási, pogány elemeket.[33] Erről Az ég mennyezeti. Festett kazettás mennyezeteinkről címmel jelent meg összefoglaló és a további „kutatásokat” megalapozó munkája.

1982-ben Kiskunhalasra került, ahol könyvtárosként dolgozott. Ott közreműködött a Halasi Téka előadássorozatban, majd a Gózon István Művelődési Központban elindította a Csontváry Stúdiót. 1985-ben elbocsájtották. Ezek után az ÁMK-ban Falvay Károllyal közösen elindították a „halasi kísérletet”, amelyet 1987-ben leállítottak.[34]

Pap Gábor annak a művészeti csoportosulásnak megalapozója és irányítója is egyben, amelynek tagjai olyan, az 1960-as években a „művészet zsákutcáit” érző alkotók, akik keresték a kifejezés új lehetőségeit. Ez a folyamat 1974-től a népművészet és a „magyar ősműveltség” talaján alapuló zománcozó művészeti ág kialakulásához vezetett. 1975-ben indult Kecskeméten a Zománcművészeti Alkotótelep, ami az 1984-es Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely megalapításához vezetett.[35]

A népmesék tanulmányozása révén jutott el a bábszínház műfajáig, mely szerinte az egyik legalkalmasabb műfaj a magyar népmesék vizuális megjelenítéséhez. A Vojtina bábegyüttes mutatta be Szépen zengő pelikánmadár című magyar népmese bábjátékra átdolgozott művét 1987-ben.[36]

Őt kérte fel Kassai Lajos, hogy dolgozza ki a lovasíjász fokozatok jelrendszerének elméleti alapjait.[37]

Pap Gábor a „kitalált középkorról” szóló konteó híve és hirdetője.[4] Szerinte a kora középkor nem létezett, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok. A Rubicon folyóirat 2003/5-ös száma részletesen foglalkozott az elmélettel, melyben történész, jogász, csillagász és régész szerzők cáfolták a teóriát.[38] Fodor István régészprofesszor szintén cáfolta a „kitalált középkor” elméletét.[39]

A „szerves műveltség”

szerkesztés

A „természetes társadalom” és a „szerves műveltség” mint szlogenek már az 1980-as évek közepén feltűntek a Falvay Károllyal közösen elindított „halasi kísérletben”, majd később, az 1990-es évek második felétől a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában, ahol 1997-től tanított. Ezen kívül három főiskolán és egyetemen tanította egyidejűleg a „szerves műveltséget”. Közben pedig működött a Hintalan László és Molnár V. József által indított Örökség Népfőiskola, melynek folytatása a Magyar Hagyomány Műhelye lett.

A Szent Koronáról alkotott áltudományos elméletei

szerkesztés

A Szent Korona 1978-as hazaérkezése után Pap Gábor vezetésével a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen a Korona zománcképeit vizsgálták (többek között Csathó Pál grafikusművésszel). Szvetnik Joachim és Turi Endre dokumentációi erről a Zománc 1978. évi számában jelent meg.[40] 1979-ben a kutatásba bevonta Beöthy Mihály és Ferencz Csaba mérnököket és Ferencziné Árkos Ilona matematikust.

A mérnökcsoporttól elválva, szintén Pap Gábor kezdeményezésére aranyművesekből álló kutatócsoportot szerveztek a Szent Korona ötvösművészeti szempontú „vizsgálatára”. Köpeczi Béla kulturális miniszternek írtak kérelmet ez ügyben, majd 1983-ban megkapták az engedélyt a Szent Korona közvetlen vizsgálatára. Így még ebben az évben két alkalommal (március 7. és június 27.) közvetlenül is megvizsgálhatták a Szent Koronát.[41] A kutatócsoport tagjai: Lantos Béla (ő feladata volt a hátsó három kép „megvizsgálása”), Poór Magdolna, Csomor Lajos, Ludvig Rezső, Kocsi Márta népi iparművész, valamint Pap Gábor mint a „kutatás” vezetője. Pap Gábor áltudományos, ezoterikus „vizsgálati modelleket” követve „látókat” kért fel a korona eredeti kinézetének rekonstrukciójára, illetve radiesztétákkal ingáztatta ki a korona „energiamezőit”.[5]

Lovag Zsuzsa a múzeum képviselőjeként vett részt a vizsgálaton és tartotta az ötvösöknek a koronát. Az ő visszaemlékezése szerint már a helyszínen nyilvánvaló volt, hogy az ötvösök határozott prekoncepciókkal érkeztek, vagyis nem a tények megismerése mozgatta őket, hanem az előzetes prekoncepciójukhoz igyekeztek torzítani a tényeket. Az ötvösök 1981 tavaszán részt vettek Pap Gábor előzetes szemináriumán, és a Pap Gábor sugallta kérdéseket „feltették” a koronának, majd állításuk szerint a korona az általuk használt ingán keresztül „megválaszolta” a kérdéseket. A valóságban természetesen a saját kezükkel mozgatták az ingát. A „vizsgálattal” Pap Gábor áltudományos teóriáit próbálták igazolni. A kutatócsoport az „eredményeiről” részletes beszámolót adott a vizsgálatokat engedélyező Koronabizottságnak, majd azokat az alábbi fórumokon publikálták: Fizikai Szemle 1984. 1. sz., Művészet folyóirat 1984. 6. sz., Életünk 1985. 8. sz. Összefoglaló tanulmányuk a Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep 1985. évi katalógusában jelent meg.[42] Az MTA Művészettörténeti Bizottsága azonban már 1984-ben tudománytalannak minősítette az ötvösök „eredményeit”.[4]

Pap Gábor a Szent Koronáról azóta több előadássorozatot tartott, agyszüleményeit az Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona című művében foglalta össze. Pap Gábor nevéhez fűződik az ún. „Szent Korona szertartás” megszervezése.

A Szent Koronával kapcsolatban olyan teóriákat hirdet, melyek a tudománnyal, a fizika törvényeivel és a józan ésszel összeegyeztethetetlenek. Szerinte a korona ténylegesen „működik”, valamifajta adó-vevő készülék, a koronázás során pedig a királyt valós „fizikai behatás érte”. Pap Gábor szerint a „műszer” a használat előtt a közszemlére helyezés során „feltöltődött fénnyel”, akár egy napelem, a felkenés pedig egyfajta „negatív előjelű elektroenkefalográf-vizsgálat”. Szerinte a koronán lévő kereszt nem Jézus Krisztus szenvedésére utal, hanem „a beérkező égi hullámok antennájaként” működik, „a csüngők energiahullámokat vezetnek annak az agykérgébe, akinek a koronát a fejére helyezik”, a zománcképek pedig „állatövi jegyeknek és egy asztrológiai naptár elemeinek feleltethetők meg”. Ezekről úgy véli, hogy „közvetlenül hatnak a képek alatti agyi kéregterületek működésére is, fizikailag átadva a szentek által megjelenített asztrológiai programot”. Emellett szerinte a drágaköveknek „szűrő és sűrítő funkciójuk van”, az aranylemezek pedig „zárt pályát képeznek”. Az eredeti sarukról és kesztyűkről úgy véli, hogy ezek alkották a „védőöltözetet”. Pap Gábor szerint ugyanakkor a Habsburgok a koronát annak „átprogramozásával” megkísérelték tönkretenni. Szerinte „a nemzet ellenségei megpróbálták feketemágiával hatástalanítani a korona működését, azonban az még ma is lesugározza a magyarok Égi Királynőjétől, vagyis Szűz Máriától származó védőenergiákat”.[4][5][43]

Ezen kabaréba illő, ezoszektás agymenései kapcsán egy kritikusa így fogalmazott:

Egy közönséges országban az ilyen szép és tartalmas előadás után az illetőt azonnal szakszerű pszichiátriai ellátásban létesítenék, nehogy kárt okozzon magában vagy a környezetében.[43]

Pap Gábor emellett úgy gondolja, hogy a Szent Korona nem tárgy, hanem „személy, élőlény, élő minőség”.[44] Állítását cáfolja, hogy az élőlények (más néven élő organizmusok vagy élő szervezetek) életjelenségeket mutató, önazonosságukat fenntartó (homeosztatikus), önmagukról reprodukálható, genetikai információt hordozó, termodinamikailag nyílt, disszipatív (energiát szétszóró), evolúcióra alkalmas rendszerek. Az élőlények egy vagy több sejtből állnak; képesek az anyagcserére, a szaporodásra, az érzékelésre, a növekedésre és az evolúcióra.[45] Ezek egyike sem igaz a Szent Koronára.

Pap Gábor szerint a Szent Koronával koronázták meg Szent Istvánt.[2] Ezt az elméletet a tudományos kutatások cáfolják. A Szent Korona alsó, bizánci része az 1070-es évekből származik, míg a felső, latin koronapántot pedig a 12-13. században illesztették rá a koronára. Ebből következik, hogy Szent István 1000-ben vagy 1001-ben bekövetkezett koronázásakor nem a Szent Koronát használták. Pauler Gyula, a 19. század végének nagy történésze szerint a ménfői csata után III. Henrik német-római császár az addig létező koronát és a lándzsát visszaküldte Rómába, ahol az nyomtalanul eltűnt. Amellett foglalt állást, hogy a Szent Korona az 1074-ben megkoronázott I. Géza királynak a bizánci udvarból érkezett koronájával azonos, illetve ezt az eredetileg nyílt koronát később a latin koronapántokkal lezárták.[46] Az 1896-os millenniumi ünnepségek alatt három napig a nagyközönség is láthatta a koronát. Czobor Béla ez alkalommal közelről is megvizsgálhatta, és egyértelművé vált a vizsgálat során a latin korona aranypántjainak kidolgozása miatt, hogy a latin koronarész a 13. században készült.[47]

A Szent Koronát azért sem használhatták Szent István megkoronázásakor, mert a koronán Dukász Mihály bizánci császár arcképe látható, aki jóval Szent István megkoronázása után, 1059-ben született és 1071-től uralkodott. Azonban a Szent Koronáról szóló, Pap Gábor által vallott áltudományos konteó szerint a koronát a Habsburgok „meghamisították”, ami szerinte azért nagy probléma, mert „az ép korona egy asztrális programot futtató rádió”, ami „Szűz Máriától származó védőenergiákat sugároz a nemzet felé”. Pap Gábor szerint Dukász Mihály arcképe eredetileg nem szerepelt a Szent Koronán, melynek helyén állítása szerint eredetileg Szűz Mária képe volt, amit a Habsburgok az 1780-as években lecseréltek Dukász Mihályéra. A szörnyűséges hadművelet oka Pap Gábor szerint az, hogy II. József magyar király és az orosz cár titkos szövetséget kötött egy új bizánci birodalom megalapítására – azt viszont nem fejtette ki, hogy egy állítólagos képcserétől mégis miért jött volna létre egy új bizánci birodalom.[48] Az állítólagos képcserét Révay Péter néhai koronaőrre hivatkozva próbálja igazolni, azonban éppen Révay Péternek a De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című, 1659-ben megjelent írása cáfolja ezt a teóriát; az írásból ugyanis kiderül, hogy már ekkor is szerepelt a Szent Koronán a Dukász Mihály arcát ábrázoló zománckép.[2]

Pap Gábor súlyosan nárcisztikus és intoleráns személyiségét jól mutatja a Csomor Lajos ötvössel való viszonya: Pap és Csomor kezdetben jó viszonyban volt egymással. A nézeteik szinte mindenben megegyeznek, Csomor Lajos éppúgy vevő az áltudományos és ezoterikus elméletekre, mint Pap Gábor. Emellett Csomor Lajos is elhiszi Pap Gábor azon fantazmagóriáját, hogy Dukász Mihály arcképe eredetileg nem szerepelt a Szent Koronán, annak helyén pedig eredetileg Szűz Mária képe volt. Csakhogy egyetlen kérdésben Csomor Lajos más álláspontra jutott, mint Pap Gábor; Csomor ugyanis a képcserét III. Béla korára helyezte, Pap viszont az 1780-as évekre. Emiatt az ellenvéleményeket a legkevésbé sem toleráló, a saját álláspontját táltosi kinyilatkoztatásnak tartó Pap Gábor súlyosan összerúgta a port Csomor Lajossal. Ezután 1993-ban azt állította Csomor Lajos, hogy megtalálta az állítólagos, elveszettnek vélt Szűz Mária-lemezt Grúziában. Ekkor Pap Gáborból előbújt a beteges szakmai féltékenység: Csomor állítólagos felfedezését őrjöngve ízekre szedte, és azt állította, hogy a Csomor Lajos által megnevezett kép nem azonos az állítólagos, lecseréltnek vélt Szűz Mária-képpel. Mindennek oka, hogy Pap Gábor nem akarta, hogy Csomor Lajos megdicsőüljön az ezoterikus szekta híveinek szemében, hiszen ez esetben a Pap Gábor iránti rajongásuk háttérbe szorult volna.[4][48]

Elmélete szerint a Szent Korona mindig is egységes szerkezetű volt, a latin koronarész szerinte kezdetektől rajta van a koronán. Elméletét a Lovag Zsuzsa, Kovács Éva, Péri József és Papp László ötvösművészek részvételével létrejött Korona Bizottság kutatásai cáfolják. A Szent Korona ötvösszakmai vizsgálata jelentős eredményeket hozott, amelyeket 1994-ben publikáltak. A szakértők egyértelműen megállapították, hogy a korona nem egységes tervezés alapján készült és nincs egységes szerkezete, az ékítmények stílusa sem egységes. A korona két, markánsan elkülönülő részből áll. A szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a latin korona csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind cáfolják az egységes tervezésről szóló fantazmagóriát.[49][50]

A katolikus egyház álláspontja Pap Gábor keresztényellenes tevékenységével kapcsolatban

szerkesztés

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a magyar katolikus egyház nevében, a 2009. szeptember 20-án kelt körlevelében elítélt egyes, újpogánynak és ősmagyar szinkretizmusnak minősülő, keresztényellenes és történelemhamisító nézeteket: „Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. [...] a különböző vallási elemeket keverő ún. »ősmagyar szinkretizmus« [...] kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a »Jézus, pártus herceg«-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.” A körlevél megjelenését követően a katolikus klérus több tagja név szerint említette meg Pap Gábort, mint ilyen, a katolikus felfogás szerint is keresztényellenes és történelemhamisító nézetek képviselőjét. Nem sokkal ezután Ablonczy Bálint a témával foglalkozó cikkében szintén megemlítette Pap Gábort, mint a keresztényellenes, pogány nézetek propagálóját.[6][7][8]

2023 augusztusában Dóka Ferenc őriszentpéteri plébános kijelentette, hogy Pap Gábor A bölcsesség házat épít magának című könyvében, amit a veleméri Szentháromság-templomról írt, azzal a valótlan állítással rágalmazza a zsidó és keresztény egyházakat – köztük a katolikus egyházat is –, hogy meghamisított Szentírást hirdetnek. Dóka Ferenc szerint Pap Gábor állítása nem a kereszténységnek, hanem a manicheizmusnak felel meg, amit a katolikus egyház egyértelműen elítél. Éppen ezért Dóka Ferenc úgy döntött, hogy a plébániájához tartozó veleméri templomban Pap Gábor a továbbiakban nem tarthat előadást. Plébánosként ugyanis kötelességének tartja gondoskodni róla, hogy ilyen keresztényellenes tévtanításokat a templomban és a hozzá tartozó egyházi tulajdonban lévő területen ne propagálhasson senki.[9]

2023 szeptemberében a karizmatikus.hu katolikus hitvétő portálon megjelent cikkben súlyos kritikával illették Pap Gábor keresztényellenes, neopogány tevékenységét. Az írásban Pap Gáborról kijelentik, hogy nem egy tudós, aki a valóságot kívánja leírni, hanem a pogányság ideológusa, aki a pogányságnak akar híveket toborozni. Pap Gábor tevékenysége közvetlenül arra irányul, hogy támadja az egyházat. Írásaiban a kereszténységet pusztán a pogányság egyik megnyilatkozási formájának, alesetének igyekszik beállítani. A cikkben egyértelművé teszik: aki a kereszténységet a pogánysággal és a bálványimádással akár csak kibékíthetőnek tartja – hát még ha a kereszténységet a pogányság alesetének tekinti – hittagadást követ el. Ez a katolikus egyház szemében halálos bűn. Aki Pap Gábort és a körébe tartozókat bármilyen módon támogatja, vagy akármilyen módon bekapcsolódik a tevékenységükbe, – akár elméletgyártóként, akár követőként – az a gonosz működését támogatja.[10]

Elismerései

szerkesztés

A Szent Koronáról írt művei:

  • „Angyali korona, szent csillag”. Jászsági Művésztelep-Tőtevény, 1996, 2013 (újradolgozott) és 2017 (fakszimile kiadás), Két Hollós kiadó, 2013
  • Fejezetek a Szent Korona és a koronakutatás történetéből. Debrecen, 2004

A magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban-sorozat:

  • Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyulával), első kiadás, 1999
  • Bánk Bán a világdráma színpadán. Két Hollós kiadó, 2011
  • Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása. Két Hollós kiadó, 2011
  • János vitéz és a Nagy Titok. Két Hollós kiadó, 2011
  • Tündérszép Ilona vár. Barangolás a Napúton Árgyélus királyfival és Csongor úrfival. Két Hollós kiadó, 2014
  • Ember küzdj és bízva bízzál, Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyula társszerzővel), második kiadás, Két Hollós kiadó, 2017

Attiláról:

  • Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő Atillája. Szabad Tér Kiadó, 1993
  • Nézz egy kicsit a fejembe. A hagyományörökítés útjai a szkítautód népeknél. Főnix Könyvműhely, 2003
  • Az Atilla-kincs vallomása. Szemelvények a nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből. Hatodik Elem Kiadó, 2010
  • Atilla ébresztése. Két Hollós kiadó, 2010

Magyar népmesékről:

  • Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Pontifex Kiadó, 1994 (szerkesztő)
  • János vitéz és a Tarot. (Lőrincz Ibolyával), Örökség Könyvműhely, 1998
  • A fehér ló és a fekete bárány fiai. Kis és dekanátusi rend a magyar népmesék egy csoportjában. Főnix Könyvműhely, 1998
  • Nefelejts. Örökség Könyvműhely, 2000
  • Dunaisten keresztfia. (Makoldi Sándorral), Főnix Könyvműhely, 2002
  • Emberséget járunk tanulni. Mesék tanulságokkal. Két Hollós kiadó, 2009

Egyéb, a magyar „szerves műveltség” témakörében írt művei:

  • Nagy István. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1965
  • Nagy István–Nagy Balogh–Tornyai. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Az én múzeumom sorozatban, 1965
  • Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez. Mandátum, 1990
  • A Napút festője, Csontváry Kosztka Tivadar. Pódium Műhely Egyesület, 1992/ Uropath Kiadó, 2011
  • Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. Pódium Műhely Egyesület-Magányos Kiadó, 1993/ Két Hollós kiadó, 2006. Uropath Kiadó, 2011
  • A képíró bölcs, Tóth Menyhért. [Turai G. Kamillal], Sztélé, 1995
  • Asztrálmítoszi keretek - mai sorsok. Főnix Könyvek, 1999
  • A Táltos és a Szűz-Bobály Attila szobrászművészről. Főnix Könyvműhely, 2003
  • A fénytől élünk s a fény vagyunk... Turi Endre. Kecskemét, 2006
  • "A bölcsesség házat épít magának". (Kovács Józseffel), Két Hollós kiadó, 2008
  • Fényre éledő üdvtörténet. Ünnepváró elmélkedés középkori finnországi templomokban. Polar Könyvek, 2009
  • Nem múló szent összhang - Tóth Menyhértről magunk közt. Két Hollós kiadó, 2010.
  • Manitól Rasdiig - a fő-fő eretnek elő- és utóéletéről. 2013.
  • "A bölcsesség házat épít magának". Két Hollós kiadó, 2013.
  • Üdvtörténet - magyarul. Két Hollós kiadó, 2015.
  • A mindenség képe egy aranykancsón. Két Hollós kiadó, 2016.
  • Az ég mennyezeti. Uropath kiadó, 2012. Két Hollós kiadó 2016.
  • Munkácsy és a Napút. Világdráma az életkép színpadán. Két Hollós kiadó, 2016.

Tanulmánykötet-trilógiája:

  • Hazatalálás. (I. Tanulmánykötet) Püski Kiadó, 1996
  • Mag hó alatt-Télutón. (II. Tanulmánykötet) Püski Kiadó, 2003
  • Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. (III. Tanulmánykötet) Két Hollós kiadó, 2015

Színpadi művei:

  • Száll az Isten házadra. Magyar Művelődési Intézet, 1987 és Főnix Könyvműhely, 2007
  • Csillag esik, föld reng... Atilla-színművek. 2002
  • Sors, nyiss nekem tért... Misztériumdráma 1848-49 emlékére. Főnix Könyvek, 1998, 2004
  • Hazatalálás. Hatodik Elem Kiadó, 2007

Egyéb:

  • A Pilis-szindróma. Országépítő, 1990/2.[53]
  • Hunor-Magyar nyomában (társasjáték, Hintalan Lászlóval közösen) 2008.
  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. a b c Újra kell írni a legnépszerűbb magyar történelmi konteót: mégsem manipulálták a Habsburgok a Szent Koronát – telex.hu, 2021. október 26.
  3. A turul tolla a kétharmad korában – index.hu, 2018. április 24.
  4. a b c d e f Az idő nem múlik, avagy a politikai okkultizmus térnyerése – NemGogol Blog, 2016. június 1.
  5. a b c Valakik átprogramoznák a Szent Koronát – index.hu, 2013. május 8.
  6. a b c https://regi.katolikus.hu/cikk.php?h=1386
  7. a b c http://www.plebania.net/tarsalgo/?op=view&id=4894
  8. a b c A táltosok már a spájzban vannak – Senki által nem látott dokumentumra hivatkozik a Jobbik
  9. a b c Elmarad a veleméri templomban az előadás: Pap írását kifogásolja a pap (magyar nyelven). vaol.hu, 2023. augusztus 18.
  10. a b c Molnár V. József, Papp Gábor és és az újpogányság Magyarországon 2. (magyar nyelven). karizmatikus.hu, 2023. szeptember 1.
  11. Három új magyar lovag - Finn Nagykövetség, Budapest: Aktuális (hu-HU nyelven). www.finland.hu. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  12. Mongolozva magyaroztak a román drukkerek (magyar nyelven). mandiner.hu, 2023. március 29.
  13. „Mongolok,“ sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak (magyar nyelven). korkep.sk, 2022. július 17.
  14. Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe (magyar nyelven). index.hu, 2010. április 17.
  15. Magyarellenesség Szlovákiában (magyar nyelven). felvidek.ma, 2008. augusztus 26.
  16. „A magyarok szerbfaló mongolok” – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész (magyar nyelven). delhir.info, 2018. november 20.
  17. Édesapja református lelkészi munkája folytán mentek oda erre az időre. Lásd erről bővebben: Pap László: Tíz év és ami utána következett. 49. o.
  18. Pap Gábor előadása MAGfalván. 2012. június 23.
  19. FILMOGRÁFIA (magyar nyelven). kosakaroly.hu
  20. a b Buddhizmus Magyarországon (magyar nyelven). Farkas Attila Márton, 1998
  21. Örökség Népfőiskolai Szövetség. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  22. Az Alkotmányvédelmi Hivatal is beszállt a szüleitől elvett dusnoki csecsemő ügyébe (magyar nyelven). index.hu, 2020. január 28.
  23. Pap Gabor Magfalva (magyar nyelven). youtube.com, 2020. június 28.
  24. Pap Gábor - Az egytől az egységig (magyar nyelven). youtube.com, 2020. július 22.
  25. Próbálták inteni őket, hogy ne vizeljenek szembe a széllel (magyar nyelven). index.hu, 2020. január 29.
  26. Megkezdődött a per, amelynek a vádlottjai meg akarták ölni Orbán Viktort (Index)
  27. Magyar QAnon – a halállistás Posta Imre-kör felemelkedése | Válasz Online (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  28. 8 év börtönbüntetést kértek a férfira, aki meg akarta ölni Orbán Viktorékat (magyar nyelven). index.hu, 2023. február 9.
  29. Hunok, törökök, kipcsakok – Maróth Miklóssal Nagy József beszélget
  30. Tudománytalan nyelvrokonítási kísérletek. [2022. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
  31. Grandpierre Attila: Az Élő Világegyetem könyve. 17. o.
  32. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 10. o.
  33. Pap Gábor: Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. Két Hollós könyvkiadó, 2015, 79. o.
  34. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 30. o.
  35. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 65. o.
  36. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 94. o.
  37. Kassai Lajos: Lovasíjászat. Dee-Sign Kiadó, Budapest, 2003, 92. o.
  38. Kitalált középkor: mi nem stimmel?
  39. Régészek a kitalált középkor ellen
  40. Zománc 1978. 60-63. o.
  41. Pap Gábor: Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona. Budapest, 2013. 15-22. o.
  42. Zománc 85. 37-40.; 93-130. o.
  43. a b Tudatmódosítás az MMA közgyűlésén – NemGogol Blog, 2016. május 27.
  44. A Szent Korona tárgy vagy élőlény?
  45. Kennzeichen des Lebendigen (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  46. Bertényi, Iván. A magyar korona története. Kossuth (1986), 24. o.
  47. Bertényi, Iván. A magyar korona története. Kossuth (1986), 22. o.
  48. a b Politikai okkultizmus Magyarországon 5.: Alternatív Szent Korona-elméletek: István antennája (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2005. február 24.
  49. Péri József: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról I.. Magyar Iparművészet 1994/1 (január-február), 2-6. o.
  50. Papp László: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról II.. Magyar Iparművészet 1994/1 (január-február), 6-9. o.
  51. Magyar Örökség díjazottainak táblázata. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  52. A Magyar Művészeti Akadémia 2016. május 24-i közgyűlése
  53. Pap Gábor: A Pilis-szindróma'. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 13.)
  • „Kiálts telyes torokal”. Képek és írások Pap Gábor művészettörténész 60. születésnapjára. Polar Alapítvány, Budapest, 2000
  • Kiálts (még) telyes torokal! Tanulmányok és köszöntők Pap Gábor művészettörténész 70. születésnapjára. Két Hollós Kiadó, Budapest, 2010
  • Művészettörténészek\Pap Gábor Archiválva 2006. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Ötvösvizsgálat Péri: Péri, József. „Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról I.”. Magyar Iparművészet 1994 (I. január-február), 2-6. o.  
  • Ötvösvizsgálat Papp: Papp, László. „Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról II.”. Magyar Iparművészet 1994 (I. január-február), 6-9. o.  

További információk

szerkesztés