Főmenü megnyitása

Polack

belorusz város
(Polock szócikkből átirányítva)

Polack (régiesen Polacak), oroszul Polock (Полацк, Полоцк), lengyelül Połock járási jogú város Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület Polacki járásának székhelye. 2006-ban becsült népessége 81,8 ezer fő [1] A Nyugati-Dvina két partján fekszik, Vicebszktől 112 km-re nyugatra, Minszktől 229 km-re északra. 1944-1954 között a Polocki terület (Polockaja oblaszty) székhelye volt. Polack egyike a legősibb városoknak az országban, számos műemléke maradt fenn az elmúlt századokból.

Polack
Polack Montage (2017).jpg
Polack címere
Polack címere
Polack zászlaja
Polack zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Irányítószám
  • 211291
  • 211400–211402
  • 211404–211415
  • 211422
Körzethívószám 214
Testvérvárosok
Lista
  • Jonava
  • Friedrichshafen
  • Ludza (2016. április 30. – )
  • Ludza Municipality (2016. április 30. – )
  • Tosno
  • Trakai (2004–)
Népesség
Teljes népesség84 968 fő (2014) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület36,74 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Polack (Fehéroroszország)
Polack
Polack
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 55° 29′, k. h. 28° 48′Koordináták: é. sz. 55° 29′, k. h. 28° 48′
Map of Polack.svg
Polack weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Polack témájú médiaállományokat.

TörténelemSzerkesztés

A város első említése 862-ből származik, a Kijevi Rusz krónikáiban, a Poveszty vremennih letben említik. A 10. század közepére a Polocki Fejedelemség központja lett. Nevét a Polota folyóról kapta, mely itt ömlik a Nyugati-Dvinába. Eredetileg Poloteszk volt a neve, a vikingek Palteskja illetve Paltejsborg néven ismerték. 992-ben alapították meg a Polocki egyházmegyét. A krivics törzsszövetség által uralt önálló fejedelemség fénykora Vszeszlav Brjacsiszlavics fejedelem (1044-1101) uralkodására tehető, ekkoriban épült legfontosabb műemléke, a Szent Szófia-székesegyház.

 
A Borisz-kő a 12. századból származik

A fejedelemség a mai Fehéroroszország északi részét foglalta magába, Minszk is hozzá tartozott. 1130-ban a fejedelemség a Kijevi Rusz része lett. 1307-ben a Litván Nagyfejedelemséghez került, de gazdasági jelentőségét megőrizte. 1498-ban szerezte meg a magdeburgi jogokat. 1563-ban Rettegett Iván seregei elfoglalták és 15 évig orosz uralom alatt volt. 1654-1667 között újra elfoglalták az oroszok, 1706-ban pedig a svéd hadsereg pusztította el. A 16.-18. században a lengyel–litván állam vajdasági székhelye, 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor került az Orosz Birodalomhoz. 1793-ig határváros volt, 1777-1796 között pedig kormányzósági székhely, 1802-ben a Vityebszki kormányzóság része lett. A napóleoni háborúk idején két csatát is vívtak Polocknál az orosz és a francia seregek 1812-ben.

 
A régi Polack látképe képeslapon

1866-ban megnyílt a várost Rigával és Vityebszkkel összekötő vasútvonal. Az Nagy Októberi Szocialista Forradalom után itt is megalakultak a szovjetek 1917 végén. Az első világháborúban a frontvonal közelébe került, de a németek csak 1918. február 25-én tudták elfoglalni. 1918. november 21-én a Vörös Hadsereg visszafoglalta Polockot. Az 1919 márciusában kitört lengyel–szovjet háború során újra frontvonalba került, majd 1919. augusztus 22-1920. május 14. között lengyel megszállás következett. 1925-ben a BSZSZK része lett. A két világháború közt megalapozták a város élelmiszer-, építő- és faiparának fejlődését. 1941. július 16-án a náci német csapatok szállták meg a várost. A megszállás évei alatt a városban ellenálló csoportok működtek Tatyjana Marinyenko vezetésével, akit 1942-ben a németek kivégeztek. A szovjet csapatok a Bagratyion-offenzíva során, 1944. július 1-július 4. között súlyos veszteségek árán visszafoglalták Polackot. 1944. szeptember 20-án a város területi székhely lett (1954-ig). Az 1950-es évek végén a város mellett épült fel az ország egyik legnagyobb vegyipari központja, mely mellett Navapolack néven 1963 óta új várost létesítettek, melynek népességszáma ma már meghaladja az ősi városét.

GazdaságSzerkesztés

Legjelentősebb üzeme az 1957-ben létesített üveggyapotgyár (Sztyeklovolokno). Az üzem a Szovjetunió egyik legnagyobb ilyen gyára volt, termékeit (üvegszövet, üvegzsinór) az elektrotechnika és a vegyipar hasznosítja. Sokoldalú élelmiszeriparral rendelkezik (konzervgyár, tej- és húskombinát, kenyérgyár, borkombinát). A déli városrészben bútorgyár üzemel. Meg kell említeni az építőanyagipari kombinátot és a hőerőművet is.

 
A városi konzervgyár a Gagarin utcában

Városszerkezet, látnivalókSzerkesztés

Polack belvárosa a Nyugati-Dvina északi partján fekszik, melynek tengelye párhuzamos Kommunista utca és a Marx proszpekt. Ez előbbi a város főutcájának számít, utóbbi pedig árnyas fasorával és szökőkútjaival a sétálóutca szerepét is betölti. Központi tere a Franciszk Szkarina-tér, melyen a belarusz könyvnyomtatás atyjának szobra áll.

 
A Szkarina-tér

A két utca a Szabadság-térnél (ploscsagy Szvobodi) találkozik, ahol a város felszabadulásának emlékműve található.

 
A Szabadság-tér

A Dvina partján a Lenin utca halad végig egészen a Polota torkolatáig, ahol egy domb tetején áll a Szófia-székesegyház, a város leghíresebb műemléke. A Lenin utcában található az 1761-1779 között épült klasszicista stílusú Bogojavlenszkaja-templom és monostor, mellette pedig az 1692-ben épült Nagy Péter-ház. A városmagot északról az Október-utca határolja, ahol a vasútállomás is található.

  • A Pologa-folyón túli városrészek: Zapolotje, Lozovka és Szpasz-Szloboda. Ez utóbbi nevezetessége a középkori eredetű Eufrozsina-kolostor. A P-20-as főúton túl a két Borovuha nevű település is a városhoz tartozik.
  • A Jubilejnaja utca keletről határolja a belvárost és a Dvina hídján túl folytatódik. Itt található a Sztyeklovolokno üzem és innen indul ki a Szuvorov és a Gagarin utca (előbbi északkeletre, utóbbi keletre), melyek mentén ipari üzemek sora található. A Lenin utca keleti végénél az 1990-es években építették a kis Pokrovszkaja-templomot.
  • A folyótól délre fekszik a Zadvinje és a Korovnyiki városrész, melyet két közúti és egy vasúti híd köt össze az északi parttal. Zadvinjében az 1997-ben épült Szent Baboli András-templom és a Dicsőség kurgán emlékmű a fő látnivaló. Ez utóbbi mellett található a városi kultúrpark. A településrész fő tengelye a Petruszja Brovka utca, mely a kurgán melletti körforgalomba torkollik.
     
    A Szpaszo-Preobrazsenszkij-templom

Kulturális örökségSzerkesztés

Polack az ország műemlékekben leggazdagabb városai közé tartozik. Az egykori fejedelemségi székhelyen működött Franciszk Szkarina, akinek emlékére évente megrendezik a belarusz írásbeliség napját és az általa alkotott Ў betűnek is emlékművet állítottak.

 
A Szent Szófia-székesegyház
  • Szent Szófia-székesegyház (Szofijszkij szobor)1044 és 1066 között épült, nevét a konstantinápolyi Hagia Szophia után kapta. 1738-1750 között barokk stílusban átépítették. A Nyugati-Dvina és a Pologa összefolyása fölé magasodó kéttornyú templomhoz lépcsősor vezet fel a Lenin utcától. A templom előtt áll a 12. századból származó írással a Borisz-kő, melyet 1981-ben helyeztek el itt, eredetileg Podkosztelci faluban állt (a mai Navapolack város része).
  • Szent Eufrozsina-monostor (monasztir Jefroszinjevszkij)– a névadó szent, aki Vszeszlav fejedelem unokája volt, 1128-ban alapított monostort a Polota jobb partján. Ma is női kolostorként működik, egyben a város egyik idegenforgalmi nevezetessége. Legrégebbi része az 1156-ban elkészült Szpaszo-Breobrazsenszkij-templom, melyben korabeli freskók is fennmaradtak. A monostorba a harangtorony alatt lehet bejutni, fő épülete a bizánci stílusban épült Kresztovozdvizsenszkij-székesegyház (1893-1897).

Híres lakóiSzerkesztés

  • Borisz Grigorjevics Galerkin (1871-1945) szovjet mérnök, matematikus
  • Polocki Eufrozsina (1120-1173) középkori szent, monostoralapító
  • Franciszk Szkarina (1490-1551) a belarusz ábécé megalkotója
 
Szent Eufrozsina szobra

TestvérvárosSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Polack témájú médiaállományokat.