Főmenü megnyitása

Rádium

kémiai elem, rendszáma 88, vegyjele Ra

A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6. eleme.

88 franciumrádiumaktínium
Ba

Ra

(Ubn)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
88
Ra
Általános
Név, vegyjel, rendszám rádium, Ra, 88
Elemi sorozat alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező 2, 7, s
Megjelenés ezüstfehér fémes
Atomtömeg (226)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 7s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 5,5 g/cm³
Olvadáspont 973 K
(700 °C, 1292 °F)
Forráspont 2010 K
(1737 °C, 3159 °F)
Olvadáshő 8,5 kJ/mol
Párolgáshő 113 kJ/mol
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 819 906 1037 1209 1446 1799
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs szám 2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0,9 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 509,3 kJ/mol
2.: 979,0 kJ/mol
Atomsugár 215 pm
Egyebek
Mágnesség nem mágneses
Fajlagos ellenállás (20 °C) 1 µΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 18,6 W/(m·K)
CAS-szám 7440-14-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A rádium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
226Ra nyomokban 1602 y α 4,871 222Rn
228Ra mest. 6,7 y β- 0,046 228Ac
Hivatkozások
Commons:Category:Radium
A Wikimédia Commons tartalmaz Rádium témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Pierre és Marie Curie fedezte fel az uránszurokércben 1898. december 21-én. Elemi állapotban először 1902-ben állította elő Marie Curie és ő nevezte el rádiumnak (radius = sugár lat.), utalva a radioaktivitásra.

TulajdonságaiSzerkesztés

  • Fehér, radioaktív nehézfém.
  • Mind a 28 ismert Ra-izotóp radioaktív; felezési idejük 1600 év (226Ra) és 0,18 µs (216Ra) között van.
  • 1 g 226Ra-izotópban másodpercenként 3,7·1010 mag bomlik el; ez egyúttal az aktivitás elavult definíciója is: 1 curie (Ci) = 3,7·1010 bomlás·s−1 Az aktivitás SI-egysége a becquerel (jele: Bq). 1 Bq = 1 s−1.
  • A rádium sötétben világít, felületén levegő jelenlétében nagyon gyorsan fekete nitridréteg képződik.
  • A szervezetbe került rádium a csontokba beépül.
  • Higanyban oldódik (ötvözödik). A higany elpárlásával visszamarad a fémrádium.

KimutatásaSzerkesztés

A rádium minőségi és mennyiségi meghatározása kibocsátott sugárzása alapján történik.

ElőfordulásaSzerkesztés

A rádium rendkívül ritka elem; részaránya a földkéregben mindössze 9,5·10−11 tömegszázalékra tehető. A természetes radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, ezért urán- és tóriumásványok mellett fordul elő. Legfontosabb ásványai: uránszurokérc, karnotit. Hét tonna uránszurokérc körülbelül 1 g rádiumot tartalmaz. A bolygó fémrádium-készlete körülbelül 5,5 kg.

ElőállításaSzerkesztés

Ásványait savakban vagy lúgokban oldják, majd sósavat vagy hidrogén-bromidot adnak hozzá, ekkor rádium-klorid vagy rádium-bromid keletkezik, aminek oldatából/olvadékából elektrolízissel állítják elő.Oldat esetében higanykatódot alkalmaznak,mert a rádium reagál vízzel hidrogént szabadítva fel:

Ra+2H2O=Ra(OH)2+H2

Higanykatódon a redukálódó rádium ionok amalgám ötvözetet képeznek a higannyal,az elektrolízis befejezése után a higany ledesztilállható,így gyakorlatilag tiszta Ra fémet kapunk. A teljes művelet rendkívül bonyolult,mert kb. 50 egyéb kémiai elemet kell elkülöníteni az uránércekből.

FelhasználásaSzerkesztés

A rádiumot a sugárterápiából más olcsóbb sugárforrások már szinte teljesen kiszorították. Berilliummal együtt kényelmesen kezelhető, nagyenergiájú neutronforrás. A rádium bomlásakor keletkező radioaktív gázt, a radont felfogják és belégzéses gyógykezelésre (inhalációs terápia) alkalmazzák.

ForrásokSzerkesztés

  • Hans Breuer: SH Atlasz Kémia, Springer Hungarica Kiadó Kft. Bp. 1995.