Mendelévium

kémiai elem, rendszáma 101, vegyjele Md

A mendelévium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Md, rendszáma 101. Nevét Dmitrij Ivanovics Mengyelejev kémikusról, a periódusos rendszer megalkotójáról kapta. Moláris tömege 258 g/mol. Albert Ghiorso(en), Glenn T. Seaborg és munkatársai állították elő 1955-ben.[1] Az einsteinium alfa-részecskékkel való bombázása során jött létre. Tizenhét izotópja ismert. Legstabilabb izotópja a 258Md, amelynek felezési ideje 51 nap, leginstabilabb a 256Md (felezési ideje 1,17 óra), mégis ezt állítják elő, és használják a leggyakrabban a kémiában, mert nagyobb mennyiségben előállítható.

101 fermiummendeléviumnobélium
Tm

Md

(Upu)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
101
Md
Általános
Név, vegyjel, rendszám mendelévium, Md, 101
Latin megnevezés mendelevium
Elemi sorozat aktinoidák
Csoport, periódus, mező ?, 7, f
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (258)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 5f13 7s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 31, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont 1100 K
(827 °C, 1521 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás 1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 635 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség nincs adat
CAS-szám 7440-11-1
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A mendelévium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
257Md mest. 5,52 óra ε 0,406 257Fm
α 7,558 253Es
SF - -
258Md mest. 51,5 nap ε 1,230 258Fm
260Md mest. 31,8 nap SF - -
α 7,000 256Es
ε - 260Fm
β- 1,000 260No
Hivatkozások
Commons:Category:Mendelevium
A Wikimédia Commons tartalmaz Mendelévium témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 97. o. ISBN 963 8334 96 7