Főmenü megnyitása

Palládium

kémiai elem, rendszáma 46, vegyjele Pd

A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Pd, rendszáma 46, nyelvújításkori neve itélany.[1] A platinafémek, ezen belül a könnyű platinafémek közé tartozik. (A platinafémek a ruténium (Ru), a ródium (Rh), a palládium (Pd), az ozmium (Os) , az irídium (Ir) és a platina (Pt), ezek közül a periódusos rendszer 5. csoportjába tartozó elemek, a Ru, a Rh és a Pd a könnyű platinafémek.) Ezüstfehér színű, jól megmunkálható fém. Valamivel keményebb, mint a platina. A hidrogént nagyon könnyen elnyeli, abszorbeálja. (1 cm³ palládium 350–850 cm³ a at nyomású hidrogént nyel el 18 °C-on). A palládium felületén a hidrogén sokkal reakcióképesebbé válik, mert atomjaira bomlik. Emiatt katalizátorként használható hidrogénezési reakciókban.

46 ródiumpalládiumezüst
Ni

Pd

Pt
   
               
               
                                   
                                 
                                                               
                                                               
   
46
Pd
Általános
Név, vegyjel, rendszám palládium, Pd, 46
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 10, 5, d
Megjelenés ezüstfehér fémes
Palladium.jpg
Atomtömeg 106,42(1)  g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d10
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 12,023 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 10,38 g/cm³
Hármaspont 1825 K, 3,5 Pa
Olvadáspont 1828,05 K
(1554,9 °C, 2830,82 °F)
Forráspont 3236 K
(2963 °C, 5365 °F)
Olvadáshő 16,74 kJ/mol
Párolgáshő 362 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,98 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 1721 1897 2117 2395 2753 3234
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs szám ±1
(enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás 2,20 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 804,4 kJ/mol
2.: 1870 kJ/mol
3.: 3177 kJ/mol
Atomsugár 140 pm
Atomsugár (számított) 169 pm
Kovalens sugár 131 pm
Van der Waals-sugár 163 pm
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Fajlagos ellenállás (20 °C) 105,4 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 71,8 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 11,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 3070 m/s
Young-modulus 121 GPa
Nyírási modulus 44 GPa
Kompressziós modulus 180 GPa
Poisson-tényező 0,39
Mohs-keménység 4,75
Vickers-keménység 461 MPa
Brinell-keménység 37,3 HB
CAS-szám 7440-05-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A palládium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
100Pd mest. 3,63 d ε - 107Rh
γ 0,084, 0,074,
0,126
-
102Pd 1,02% Pd stabil 56 neutronnal
103Pd mest. 16,991 d ε - 103Rh
104Pd 11,14% Pd stabil 58 neutronnal
105Pd 22,33% Pd stabil 59 neutronnal
106Pd 27,33% Pd stabil 60 neutronnal
107Pd mest. 6,5×106 y β- 0,033 107Ag
108Pd 26,46% Pd stabil 62 neutronnal
110Pd 11,72% Pd stabil 64 neutronnal
Hivatkozások
Palládium

TörténeteSzerkesztés

A palládiumot William Hyde Wollaston fedezte fel 1803-ban, és a Pallas kisbolygóról nevezte el, melyet nem sokkal korábban fedezett fel Heinrich Wilhelm Olbers. A kisbolygó (és így közvetve a palládium) neve Pallas Athénéről, a görög mitológia istennőjéről kapta a nevét. (Az elsőként felfedezett kisbolygók női nevet kaptak.)[2]

Kémiai tulajdonságaiSzerkesztés

Kémiai szempontból ellenálló fém. A halogénelemek kis mértékben megtámadják. Vegyületeket képez kénnel, szelénnel, foszforral, arzénnel, ha ezekkel összeolvasztják. A savak jobban oldják, mint a többi platinafémet. A platinafémek közül egyedül a palládium oldódik salétromsavban. Magas hőmérsékleten megtámadják az alkálifémek hidroxidjai. Kettő, három vagy négy vegyértékű lehet a vegyületeiben.

Előfordulása a természetbenSzerkesztés

A természetben a platinaércekben, emellett az arannyal együtt található meg ötvözetként. Ismeretes néhány ásványa is. Igen ritka elem, a 71. leggyakoribb a Földön.

ElőállításaSzerkesztés

A palládiumot a platinaércekből nyerik ki. Ezeket királyvízzel feldolgozzák, majd az ekkor keletkező oldatból platinát ammónium-kloriddal leválasztják. A palládium az oldatban marad, ezt vasporral választják ki. Az így leválasztott palládium ródiummal, irídiummal és vassal szennyezett. A szennyezett palládiumot királyvízben oldják, majd a vasat ammónium-hidroxiddal választják le. Ezután az oldatot sósavval megsavanyítják és a palládiumot palládium amin-klorid formájában választják le. Ezt hevítéssel elbontják, a palládium szabaddá válik.

FelhasználásaSzerkesztés

A palládium a hidrogént nagyon könnyen elnyeli, ezért heterogén katalizátorként illetve gázelektródaként használják. Egyes ötvözeteit az ékszeripar hasznosítja. A 30% palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét fogpótlásban és ékszerek készítésekor alkalmazzák. Másik ötvözete a fehérarany, ez 10% palládiumot tartalmazó aranyötvözet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szõkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 110. o. ISBN 963 8334 96 7  

ForrásokSzerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Palládium témájú médiaállományokat.