Scitovszky János

Nagykéri Scitovszky János (Béla, 1785. november 1. – Esztergom, 1866. október 19.) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

Scitovszky János
Scitovszky János, Barabás Miklós litográfiája
Született	1785. november 1. Kassabéla
Elhunyt	1866. október 19. (80 évesen) Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap katolikus szerpap katolikus püspök politikus
Tisztsége	megyéspüspök (1827. augusztus 19. – ) megyéspüspök (1838. november 22. – ) a magyar főrendiház tagja (1839–1840) a magyar főrendiház tagja (1847–1848) a magyar főrendiház tagja (1848. július 21. – 1849) Esztergom vármegye főispánja (1849 – 1861. november 29.) esztergomi érsek (1849. július 21. – 1866. október 19.) apostoli kormányzó (1849. november 23. – 1852. január 6.) bíboros (1853. március 7. – ) a magyar főrendiház tagja (1865–1866)
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Sírhelye	Esztergomi bazilika
rozsnyói, pécsi püspök, esztergomi érsek, pécsi kormányzó
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szentelők	Lajcsák Ferenc (főszentelő)
Hivatal	rozsnyói püspök
Hivatali idő	1828. január 21.–1839. február 18.
Elődje	Lajcsák Ferenc
Utódja	Zichy Domonkos
Hivatal	pécsi püspök
Hivatali idő	1838–1849
Elődje	Szepesy Ignác
Utódja	Girk György
Hivatal	esztergomi érsek
Hivatali idő	1849–1866
Elődje	Kopácsy József
Utódja	Simor János
Hivatal	pécsi apostoli kormányzó
Hivatali idő	1849–1852
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Karner Antal 1850. Ranolder János 1850. Kunszt József 1850. Štefan Moyzes 1851. Farkas Imre 1851. Krautmann József 1852. Haynald Lajos 1852. Viber József 1856. Simor János 1857. Tóth Imre 1857. Haas Mihály 1859. Peitler Antal József 1859. Durguth József 1865.
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Emerik Osegovich Barlabassevecz 1834.
Scitovszky János aláírása
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Scitovszky János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Édesapja, Scitovszky Márton tanító volt. Az elemi iskolát Jolsván, a gimnáziumot – jótevők támogatásával – Rozsnyón végezte. 1804-ben felvették az egyházmegye növendékeinek sorába, majd káplán lett. Innét Nagyszombatba küldték a felsőbb osztályokba. 1808-ban a művészetekből és bölcsészetből, 1813-ban pedig teológiából szerzett doktori minősítést. 1809. november 5-én szentelték pappá. A rozsnyói kanonok- és papnevelő intézet igazgatója lett, de emellett tanári minősítését továbbra is megtartotta. 1827. augusztus 17-én rozsnyói, 1838. november 19-én pécsi püspökké nevezték ki. 1849. július 21-étől hercegprímás és esztergomi érsek, 1853. március 7-én IX. Piusz pápa I. Ferenc József ajánlatára bíbornokká tette; ugyanazon év március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági taggá választotta.

A katolicizmust a többi vallás ellenében támogatta, ezért 1837 végén Gömör vármegye közgyűlése vádiratban támadta meg. Scitovszky nem tagadta az ellene emelt vádakat és elismerte, hogy ellenzi a vegyes házasságokat. (Egy 1844-ben hozott törvénycikk szerint a vegyes házasság akkor is érvényes, ha azt protestáns lelkész előtt kötik is meg.)

1850 augusztusában zsinatot tartatott, amelyen az egyházra vonatkozólag számos határozatot hoztak. 1851-ben felszentelte az újonnan épített esztergomi hajóhidat. 1853-ban visszavezette Nagyszombatba a Jézus-társasági atyákat és megnyitotta az itteni gimnáziumot. Ugyanebben az évben a pápa megbízásából a hazai három főegyházmegye területén található összes férfikolostort körbelátogatta.

Bíborossá történt kinevezésekor az esztergomi főkáptalan a cappa használatának jogát kapta a pápától. 1854-ben Scitovszky a csillagkeresztes rendet kapta meg és a pápa kívánságára Rómába utazott és december 8-áig, a szeplőtelen fogantatás dogmájának kimondásáig ott tartózkodott. 1856-ban felszentelte az esztergomi bazilikát, melynek felépítésére 883 600 forintot adott. 1857-ben kijelentette, hogy osztozik a magyar nemzet általános kívánságaiban és aláírta azt a kérvényt, melyet több magyar mágnás felterjesztett a császárnak, sőt, mint – nádor hiányában – az ország első méltósága, magára vállalta a kérvény átnyújtását is, melyet azonban az akkori belügyminiszter visszautasított.

Az 1860-as év Szent István napján Budán ő vezette a körmenetet, habár tudta, hogy az akkori viszonyok között ennek a nemzeti ünnepélynek bizonyos politikai tüntető színezete van. 1860. december 17-én Esztergom vármegye örökös főispánjának iktatták be, mely alkalommal a vármegyét ismét visszaállította, s annak történelmi s jövendőbeli működése alapjául az 1848-as viszonyokat határozta meg. 1861. augusztus 22-én királyi leirattal az országgyűlés feloszlott és röviddel utána a kormány a vármegyéket az újoncjutalék kiállítására felszólította. Scitovszky mint esztergomi főispán, válaszában kijelentette, hogy a megyei hatóság hivatalnokait erre nem kötelezheti, ajánlotta e célból az országgyűlés újbóli összehívását, addig pedig az adóilleték és újoncilletékek felfüggesztését, a válasz végén kijelentette, hogy ezeket kötelességének ismertette a kormánnyal.

Pécsett a tanítóképzőt maga tartotta fenn, ő fizette a tanárokat, az ifjak közül 10-12 szegényebbet élelemmel és pénzzel segélyezett. A pécsi egyházmegye csaknem minden nagyobb városában új tanintézeteket alapított. 1827-ben ilyen célokra két és fél millió forintot adott ki, melyből 253 462 forint egyházi, 58 245 forint oktatásügyi célokra, 140 064 forint szegény templomok és plébániák támogatására, 296 064 forint iskolák és tanítók segélyezésére, 630 000 forint jótékony célú intézetek támogatására és 883 600 forint az esztergomi bazilika befejezésére lett fordítva. Végrendeletében tekintélyes (600 000 forint) magánvagyonát 8 részre osztotta, amelyből egy részt a papnevelő intézetnek, egy részt az apácáknak, egy részt jótékony célokra, a többi öt részt pedig rokonai között rendelte felosztani.

1864-ben a Pálos rend hazatelepítésének ügyéért is harcolt, ám halála után nem volt, aki ezt a tevékenységet érdemben folytassa. 1866. október 19-én szélütésben halt meg, október 23-án temették el a bazilika kriptájába. Ferenc József császárt gróf Bellagarde képviselte a temetésen.

Emlékezete

Scitovszky János Schrecker Ignác felvételén (1865)

Emléktábla a Hermina-kápolna falán Budapesten

• Az Akadémián Nagy-Virág Mihály kanonok tartott fölötte emlékbeszédet, 1866. november 27-én.
• Budapest XIV. kerületében emléktábla őrzi az emlékét annak, hogy ő szentelte fel 1856-ban a Hermina-kápolnát.

Irodalmi munkássága

• A rosnyói székes egyházban 1829-dik esztendőben Scitovszky János püspöknek élő nyelvel mondott beszédgyei; Kek Ny., Rozsnyó, 1830
• Nagyböjti egyházi beszédek (Rozsnyó, 1837), ugyanez szlovák nyelven (Szakolca, 1838)
• Szentek élete, mellyel a keresztény híveknek kedveskedik Scitovszky János (Pécs, 1843, 2. kiadás 1844)
• Egyházi beszédek (Pécs, 1844)
• – ; szerk. Haas Mihály; Lyceum Ny., Pécs, 1845
• Számos egyházi beszéd, körlevél

Kapcsolódó szócikkek

• Püspöki palota (Pécs)

További információk

• Zalka János: Magyarország primásának arany-áldozata 1859. november 6-kán; Emich Gusztáv Ny., Pest, 1859
• Roder Alajos: Egyházi beszéd, midőn a cs. k. pesti m. egyetemnek temploma Scitovszky János bibornok, herczeg-primás által ujra megnyittatott; Beimel Kozma Ny., Pest, 1859

Források

• Bokor József (szerk.). Scitovszky, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   Scitovszky Ker. János

Kapcsolódó szócikkek

• Rozsnyói püspökök listája

Előde:
Lajcsák Ferenc

Rozsnyói katolikus püspök
1828–1839

Utóda:
Zichy Domonkos

Előde:
Szepesy Ignác

Pécsi püspök
1838–1849

Utóda:
Girk György

Elődje:
Kopácsy József

Esztergomi érsek
1849–1866

Utódja:
Simor János