Wikipédia

Újszalonta

magyarországi község Békés vármegyében

Újszalonta község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Újszalonta
Újszalonta címere
Újszalonta címere		 Újszalonta zászlaja
Újszalonta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterJova Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5727
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség88 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′, k. h. 21° 30′Koordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 21° 30′
Újszalonta (Békés vármegye)
Újszalonta
Újszalonta
Pozíció Békés vármegye térképén
Újszalonta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszalonta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Méhkerék északkeleti szomszédságában fekvő település. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délkeleti peremén fekszik.[3]

Szomszédai: észak felől Mezőgyán, délnyugat felől Méhkerék, nyugat felől pedig Sarkadkeresztúr; keleti irányból Romániához, ezen belül jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják.

Megközelítése szerkesztés

Közúton legegyszerűbben Sarkad felől (Méhkerék érintésével) érhető el, a 4252-es útból kiágazó 42 153-as úton; vagy a kötegyáni határátkelőhely irányából a 4251-es, majd szintén a 42 153-as úton. Északi szomszédja, Mezőgyán irányából csak egy alsóbbrendű, számozatlan önkormányzati út vezet a községbe.

Története szerkesztés

1920-ig Nagyszalonta része volt, annak tanyajellegű külterülete, a trianoni békeszerződés alapján kialakult új országhatár vágta el attól, majd 1924-ben alakult önálló községgé, ám ezt követően is Nagyszalontának hívták. A második bécsi döntést követően változtatták meg a nevét, megkülönböztetendő a visszakerült Nagyszalontától.
Érdekesség, hogy a községnek hosszú ideig nem volt „belterülete”.

1976-tól a Kötegyáni községi tanács igazgatta. A rendszerváltás óta ismét önálló. A megye és a Dél-Alföld legkisebb települése.

Címere szerkesztés

A címer külső formájában és belső jegyeiben, hagyományőrző módon a határon túli „anyaváros” Nagyszalonta 1606-ban Bocskai Istvántól kapott ősi címerét idézi.

A címer egy csücskös talpú, hasított, alul vágott katonai pajzs. A bal oldali mező felső része vörös, melyben egy aranyoroszlán zöld mezőben áll, felette aranyszínű, emberarcú nappal. A vörös szín a vérzivataros múltat, valamint a jelenkor reményteli, erőt sugárzó lüktetését hivatott kifejezni, míg a címerállat az erőt, a kitartást és a mindennapi létért való küzdeni tudást sugallja. Kezében a három búzakalász a hit, remény és szeretet szimbólumai, de ugyanakkor a település mezőgazdasági jellegét is tükrözi.

A jobb oldali mező égszínkék terében arany harang található, melyet a község lakossága adományozott a településnek. Így az az összetartozás. a vallási hovatartozás szimbóluma. Az emberarcú nap és hold a folytonosság, az élet, a jövő és megújulás, az egység biztosítékai.

A pajzsfőn ezüstszínű katonai sisak, melyen öt gyöngyös, leveles, arany színű királyi korona díszeleg. A koronából öt strucctoll emelkedik ki, fehér, piros, kék, piros, fehér színekben.

A sisak csúcsából leomló kétoldali, díszes szalagok balról arany-kék, jobbról ezüst-vörös színűek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szabó Lajos (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Szabó Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Kenéz Péter (független)[6]
  • 2002–2006: Kenéz Péter (független)[7]
  • 2006–2010: Jova Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Jova Tibor (független)[9]
  • 2014–2019: Jova Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Jova Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
107
100
106
102
86
88
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 7%-a román, 2%-a örmény és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 1% örménynek, 9,9% románnak, 1% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,9%, református 48,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 12,9% (22,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% románnak, 1,2% szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,5% volt református, 14% római katolikus, 10,5% ortodox, 2,3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 10,5% felekezeten kívüli (22,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok (vagy más néven Ördögárok) nyomvonala.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  6. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Újszalonta Helységnévtár
  13. ↑ Újszalonta Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újszalonta&oldid=26774379”