Wikipédia

Szent Gellért tér

tér Budapest XI. kerületében

A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál. A 2002-ben felújított tér névadója Gellért püspök. (1902-től Gellért tér, 1920-tól Szent Gellért tér.)

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Szent Gellért tér
Ország Magyarország
TelepülésBudapest XI. kerülete
NévadóSzent Gellért
Elhelyezkedése
Szent Gellért tér (Budapest)
Szent Gellért tér
Szent Gellért tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 03′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 03′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért tér témájú médiaállományokat.
A térség 1910 körül: a Gellért Szálló még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl

A felszín alól hőforrások törnek elő, amelyek a Gellért gyógyfürdőt látják el gyógyvízzel.

Fekvése szerkesztés

Határai: Szent Gellért rakpart, Kelenhegyi út 1. és 2., Kemenes utca 1., Bartók Béla út 1. és 2., Műegyetem rakpart 1., Szabadság híd.

Közlekedés szerkesztés

1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1941-ben kiköltöztették a Móricz Zsigmond körtérre.[1] A téren keresztül halad át nap mint nap Dél-Buda közlekedésének jelentős része. Az M4-es metróvonal egyik állomása van itt, a 7-es, 107-es és 133E autóbuszok, valamint a 19-es, 41-es, 47-es, 48-as, a 49-es, az 56-os és az 56A villamosok állnak meg a téren. Az éjszakai órákban a 907-es, 973-as és 973A buszok érintik.

Találkozó utak szerkesztés

  • Bartók Béla út
  • Budafoki út
  • Kemenes utca
  • Mányoki út
  • Műegyetem rakpart
  • Szabadság híd
  • Szent Gellért rakpart

Épületek szerkesztés

  • Szent Gellért tér 1. – A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Az annak helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négycsillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
  • Szent Gellért tér 4. – Műegyetem legrégebbi, „Ch” épülete
  • A térre nyílik a Gellért-hegyi Sziklakápolna.

Építmények szerkesztés

 
Az M4-es metróvonal Szent Gellért téri állomásának építése és a BME „Ch” épülete 2009 augusztusában

Forrásház szerkesztés

2003 áprilisában adták át. Az épület és a térarchitektúra tervezője Dévényi Sándor. Eredetileg engedély nélkül épült, utólag kapott fennmaradási engedélyt. Az ivókút kiöntőiből a tervek szerint nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, de takarékossági okokból csapvíz folyik belőle.[2][3] A kút üzemeltetője 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek.

Szabadság híd szerkesztés

 Bővebben: Szabadság híd

A 4-es metró állomása szerkesztés

Az M4-es metróvonal egyik állomása itt található.

Villamosmegálló szerkesztés

A megálló alatt rejtett forrásmedence található.

Érdekességek szerkesztés

 
Bódy Tivadar polgármester fogadja a Budapestre bevonuló Horthy Miklóst a budapesti Gellért Szálló előtt, 1919. november 16-án
 
Az 1945-ben felállított szovjet obeliszk
  • A Dunaparton található az Aeroexpress Rt. egykori budapesti hidroplán-állomásának emléktáblája.
  • A Bartók Béla út és a Kemenes u. sarkán álló épületben van a híres Szeged Étterem (egykoron a Gebauer-kávéház).
  • 1919. november 16-án a 30 ezer fős Nemzeti Hadsereg élén fehér lovon teátrálisan bevonuló Horthy Miklós ellentengernagyot a téren fogadták Budapest vezetői.:
    Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani (…) Katonáim, miután betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt, e hazában. Ezek a kezek nyitva állnak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell.
    Ezután főhadiszállását ideiglenesen az akkor még új Gellért Szállóban rendezte be.
  • 1945 és 1989 között a téren állt az egyik fővárosi szovjet hősi obeliszk. Az Antal Károly tervezte szobor helyének kijelölését és a kivitelezési munkálatokat is a szovjetek végezték, de a költségeket a magyaroknak kellett megfizetniük. Az 1956-os forradalom alatt megrongálták, feliratokkal borították. A rendszerváltozás után lebontották, helye 2002-ig üres volt.

Galéria szerkesztés

Források szerkesztés

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kertész Z. István - Emlékdélután a budatétényi és nagytétényi villamosnak (villamosok.hu, 2013.11.30.)
  2. ↑ Budapest - Városkép - Szent Gellért tér. nemzetiarchivum.hu (Hozzáférés: 2024. március 1.)
  3. ↑ Gyógyvíz helyett ivóvíz folyik majd a Gellért téren. index.hu (2004. május 5.) (Hozzáférés: 2024. március 1.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Gellért_tér&oldid=26935116”