Szákszend

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében
(Szák szócikkből átirányítva)

Szákszend község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Szákszend
Faluház
Faluház
Szákszend címere
Szákszend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásOroszlányi
Jogállásközség
PolgármesterPapp Attila Csaba (független)[1]
Irányítószám2856
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1442 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 09′ 47″
Szákszend (Komárom-Esztergom vármegye)
Szákszend
Szákszend
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Szákszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szákszend témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A település a Bársonyos délkeleti határán fekszik, az M1-es autópálya nagyigmándi leágazásától 17 kilométerre délre. Közigazgatási területének déli részén áthalad a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út is, de központján csak a Nagyigmándról dél felé induló 8144-es út halad keresztül.

Története szerkesztés

Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.

Szák neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely szláv eredetű. Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén a "legjobb tégla készült a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hősi halált.

Szend nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.

Szákszend közös iskolája 1962-től, napközi otthonos óvodája 1979-től működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el. Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító. 2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub. Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Müller Gyula (független)[3]
  • 1994–1998: Valkó Jenő (független)[4]
  • 1998–2002: Valkó Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Valkó Jenő (független)[6]
  • 2006–2010: László Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: László Kálmán (független)[8]
  • 2014–2019: László Kálmán Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Papp Attila Csaba (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1486
1456
1447
1431
1471
1442
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,5% románnak vallotta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 14,7%, evangélikus 17,8%, felekezeten kívüli 8,5% (13,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetessége szerkesztés

Római katolikus templom (Őrzőangyalok)
A templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a 18. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok 19. századi copf munkák

Híres emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. Szákszend Helységnévtár

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szákszend témájú médiaállományokat.