Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal

vasútvonal

A Dunántúl nyugati részén fekvő Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és a MÁV 17-es számú, egyvágányú, részben villamosított vasútvonala. A Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása 2016. december 7-én befejeződött, a Zalaszentiván-Nagykanizsa szakasz villamosítása tervezés alatt áll.

Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal
Szombathely-Zalaszentiván személyvonat
Szombathely-Zalaszentiván személyvonat
A Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal útvonala
Vonalszám:17
Vonal:17
Hossz:102 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Maximális sebesség:100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon CONTg.svg 15 Sopron felé
BSicon ABZg+lr.svg 18 Kőszeg felé, 20 Porpác felé
BSicon BHF.svg 0 Szombathely
BSicon DST.svg 1 Szombathely-Rendező
BSicon ABZgr.svg 21 Szentgotthárd felé
BSicon eABZgl.svg 18 Rum felé
BSicon HST.svg 3 Gyöngyöshermán mh.
BSicon ÜST.svg 9 Hatmajor forgalmi kitérő
BSicon HST.svg 12 Sorkifalud mh.
BSicon HST.svg 14 Szentléránt mh.
BSicon BHF.svg 19 Püspökmolnári
BSicon hKRZWae.svg Rába folyó
BSicon hKRZWae.svg Csörnöc-Herpenyő folyó
BSicon BHF.svg 23 Vasvár
Oszkó mh. (nyomvonal-
korrekció miatt megszűnt)
BSicon BHF.svg 33 Pácsony
BSicon HST.svg 36 Győrvár mh.
BSicon eHST.svg 38 Gősfa
BSicon STR+GRZq.svg Vas megye / Zala megye
BSicon BHF.svg 42 Egervár-Vasboldogasszony
BSicon HST.svg 45 Zalaszentlőrinc mh.
BSicon ABZg+r.svg 25 Zalaegerszeg felé
BSicon BHF.svg 49 Zalaszentiván
BSicon ABZgl.svg 25 Ukk felé
BSicon HST.svg 53 Alsónemesapáti mh.
BSicon BHF.svg 57 Nagykapornak
BSicon BHF.svg 61 Búcsúszentlászló
BSicon BHF.svg 69 Zalaszentmihály-Pacsa
BSicon HST.svg 73 Pötréte mh.
BSicon BHF.svg 76 Felsőrajk
BSicon eHST.svg 79 Kilimán mh.
BSicon BHF.svg 83 Gelse
BSicon eHST.svg 89 Magyarszerdahely mh.
BSicon DST.svg 90 Udvarhely
BSicon BHF.svg 92 Újudvar
BSicon eHST.svg 100 Kanizsavár
BSicon ABZg+l.svg 30 Balatonszentgyörgy felé
BSicon BHF.svg 102 Nagykanizsa
BSicon CONTf.svg 30 Gyékényes felé

TörténetSzerkesztés

A vasútvonal elődjét a Déli Vasút társaság építette, a BécsSopronSzombathelyNagykanizsa-vasútvonal részeként. Az építést megelőzően több nyomvonal is szóba jött (Sopron-Sárvár-Karmacs-Sármellék-Zalakomár-Nagykanizsa, Sopron-Sárvár-Türje-Zalavár-Nagykanizsa, Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa, Sopron-Csepreg-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa nyomvonalak), melyek tervezetei a Vas Megyei Levéltárban fellelhetők. A kapcsolódó vasútvonalak kiépülésével a vonal az Osztrák–Magyar Monarchia idején fontos és egyben a leggyorsabb összeköttetést biztosította Bécs és az Adriai-tenger kikötői között. A vasútvonalat 1865. szeptember 21-én helyezték üzembe.[1] A vasútvonalon az átadást követően először a Déli Vasút társaság 511-es számú gőzmozdonya haladt végig, melynek legnagyobb megengedett pályasebessége 65 km/óra volt.[2] A síkvidéki jellegű vonalon egy jelentősebb műtárgy épült, a 2×25,2 m és 3×30,2 m nyílású, összesen 141 m hosszú híd a Rába folyó felett. A felépítményt 35,9 kg/fm tömegű, „VII” jelű vassínekből építették. A vasút legnehezebb terepű szakasza a Rába és a Zala vízválasztóján (a Felső-Kemenesháton) való átkelés Vasvár és Pácsony között. Az eredetileg több ívet és kisebb bevágásokat tartalmazó szakaszt 1976-ban átépítették, ekkor már nem kanyarodott be Oszkó vasútállomáshoz a pálya, így a falu elvesztette állomását. Az átépítéseket a kisegítő mozdonyok alkalmazásának megszüntetése is indokolta. Az átépítések során felszedték Sorkifalud állomáson a kitérő vágányokat és ezen állomásból megálló lett. Vasvár régi állomásépületét is elbontották, a korábbi megálló- rakodóhelyből pedig egy új kitérővágány megépítésével állomás lett.

Győrváron vasúti aluljáró épült a későbbi 74-es főút – ma 74185 jelű bekötőúton, amelyet egynyomú útról 1996-ban 10,50 m-re szélesítette, de a 4 m-es magasságkorlátozás megmaradt.

Győrvár egykori vasútállomása ma Pácsony nevét viseli, a községben 1950. május 1-jén avatták az új vasúti megállót.

Szombathely–Zalaszentiván között 2011. október 1-től az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást a GYSEV vette át.[3]

2016. március 11-én megkezdődött a Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása a kivitelező által tett ajánlati ár szerinti nettó 13,3 milliárd forintból. A beruházás eredetileg becsült értéke 9,5 milliárd forint volt, azonban ennél 40%-kal többért vállalta el a kivitelező cég a beruházást, majd 2016. szeptemberében további 427 millió forinttal kiegészítették azt. Így viszont a teljes bekerülési költség a kivitelezés végére már 13,7 milliárd forint lett.[4] A villamosítás mellett korszerűsítették a térvilágítást a vonal öt állomásán – Püspökmolnárin, Vasváron, Pácsonyban, Egervár-Vasboldogasszonyon és Zalaszentivánon – és öt megállóhelyén, továbbá az öt állomás összesen tizenkilenc kitérője új, számítógép-vezérlésű villamos váltófűtést is kapott. Négy állomáson és öt megállóhelyen SK+55 centiméteres magasperont építettek ki. 2016. május 17-én reggel befutott a szombathelyi vasútállomásra az utolsó dízel vontatású személyvonat, majd augusztus 15-ig vágányzárat rendeltek el. A munkák befejezésének határideje 2016. ősze volt.[5] A villamosítás 2016. szeptember 29-én elkészült és feszültség alá helyezésre is került. „A projekt legnagyobb nyertesei az utasok“ — ahogy elhangzott 2016. december 7-én az ünnepélyes átadáson.[6]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 1967-68-banSzerkesztés

Zalaegerszeg vasúti kapcsolatának javítása érdekében a Szombathely-Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg-Boba-Székesfehérvár vasútvonalak összekapcsolását és egynyomra való helyezését határozták el. Korábban a régi nyomvonal Kisfaludpuszta állomásról indulva, a szombathelyi vonal felett felüljárón áthaladva kerülte meg Zalaszentivánt, és továbbhaladva vezetett Alibánfán keresztül Ukk-Boba irányba. A felüljáró alatt a szombathelyi irány változatlan maradt, a felüljáró pillérjei és az elbontott Zalaszentivánt elkerülő nyomvonal műtárgyai állnak még. Az átépítés keretében 1967-ben felépült Zalaszentiván új csomóponti vasútállomása. A korábban egymást külön szinten keresztező, majd ~3 km-re szinte párhuzamosan futó vonalak helyett az új állomáson fonódtak össze, majd ágazott szét a négy irány. Az állomást 1968. október 1-jén avatták fel ünnepélyes keretek között.

Legjelentősebb műtárgya az vasúti nyomvonalnak az 1474+96 hm szelvényben, a régitől 3 km-re épített - alibánfai hat nyílású vasbeton teknőhíd - a Zala felett. A műtárgy végleges, teljes forgalomba helyezése 1967. november 23-án volt. A híd az 1951. évi Vasúti Hídszabályzat szerinti A jelű, 7x25 t ideális terhelésre épült.[7]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 2005-2010-benSzerkesztés

Lásd a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalról szóló cikkben.

Jövőbeli tervekSzerkesztés

A vasútvonal villamosítása 2016. szeptember 29-én elkészült a GYSEV által kezelt Szombathely–Zalaszentiván szakaszon.[8] A MÁV által kezelt Zalaszentiván–Nagykanizsa vonalszakasz villamosítása tervezés alatt áll, megvalósulása a 2020-ig felhasználható IKOP közlekedésfejlesztési forrásokból tervezett. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. még 2017. szeptember 28-án írt ki közbeszerzést „Zalaszentiván–Nagykanizsa (17-es számú) vasútvonal szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás projekt megvalósíthatósági tanulmányának, engedélyezési, kiviteli terveinek és kiviteli tenderdokumentáció műszaki köteteinek összeállítása” címmel, 2017. november 24-én mégis visszaléptek a vasúti tranzit árufuvarozás számára számottevő potenciállal bíró vonalszakasz korszerűsítése elől. A NIF közleménye szerint a projekt az 1846/2017. (XI.14.) Kormányhatározat értelmében kikerült az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) éves fejlesztési keretéből. A korszerűsítés lemondása mögött valószínűleg az állhat, hogy az elmúlt évek során a kivitelezési költségek drasztikusan megemelkedtek az építőiparban, ezért több projektnél meg kellett emelni a támogatási keretösszeget, így a kisebb gazdasági, társadalmi vagy politikai haszonnal bíró beruházások közül néhányról le kellett mondani. Megvalósítására 2021. előtt forrás hiányában kevés realitás maradt.[9]

ForgalomSzerkesztés

A MÁV régebben a teljes vonalon közlekedtetett személyvonatokat, Bzmot motorkocsikkal kiállítva. Két nemzetközi gyorsvonat is haladt erre, a Corvinus IC Wien Südbhf. és Pécs között és a Prágából Splitbe közlekedő Jadran nemzetközi gyorsvonat. Ezek mára megszűntek, helyüket gyorsított személyvonatok vették át, melyek Gyékényesig csak nagyobb állomásokon, megállóhelyeken állnak meg, onnantól Barcsig mindenhol, a napi utolsó járat kivételével. Barcs és Pécs között pedig csak Darány, Szigetvár és Szentlőrinc állomásokon áll meg. Pécsen átszállási lehetőség van Villány felé.

Amikor a GYSEV átvette a vonalat Zalaszentivánig, nagy változások mentek végbe. A Corvinus IC helyét Sopron-Pécs távolsági személyvonat vette át, a nagykanizsai személyvonatok útvonala Zalaszentivánig rövidült. Kezdteben Jenbacher motorvonatok mentek, szóló vagy csuklós változatban. A pécsi távolsági személyvonatokat felváltva szombathelyi remotorizált, vagy dombóvári, illetve bátaszéki ,,Classic" Csörgő dízelmozdonyok húzzák. A villamosítás után FLIRT motorvonatok is megjelentek itt, a Jenbacher motorvonatok manapság már csak ritkán, típusismereti képzés, vagy járművek kiesése miatt közlekednek itt.

A vonal teherforgalma közepes, a METRANS magánvasút intermodális tehervonatainak egy része ezen a vonalon halad Szlovénia felé, felváltva ES64F4, Bombardier Traxx, újabban pedig Siemens Vectron villanymozdonyokkal. Mellettük még a GYSEV és a PKP Cargo tehervonatai közlekednek erre.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés