Szopláki-ördöglyuk

barlang Pilisszentkereszten

A Szopláki-ördöglyuk fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található. Pilisszentkereszt közigazgatási területén van. A feljegyzések szerint az első látogatása 1883-ban történt. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatja. Magyarország 70. leghosszabb és 24. legmélyebb, a Pilis hatodik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja.

Szopláki-ördöglyuk
A barlang korláttal elkerített bejárata
A barlang korláttal elkerített bejárata
Hossz430 m
Mélység111 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés111 m
Tengerszint feletti magasság486 m
Ország Magyarország
Település Pilisszentkereszt
Földrajzi táj Pilis
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4840-4
Elhelyezkedése
Szopláki-ördöglyuk (Magyarország)
Szopláki-ördöglyuk
Szopláki-ördöglyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 29″, k. h. 18° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 29″, k. h. 18° 52′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szopláki-ördöglyuk témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

A legkönnyebben a Pilisszentkereszt központjától a Két-bükkfa-nyereg felé tartó, zöld sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg. Pilisszentkereszt központjától körülbelül három kilométer távolságra található. A település központjától haladva, a bal oldalon, közvetlenül az út mellett van a vaskorláttal védett bejárata. Az úttal párhuzamos sziklafal aljában nyílik. A függőleges bejáratát a turistatérképek is jelölik Ördög-lyuk néven.

A Kis-Szoplák délkeleti oldalán, a Hármas-forrás völgyében, 486 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlangot a triász időszaki mészkőben meleg vizek alakították ki, majd később víznyelővé vált, de jelenleg inaktív. A hossza 430 méter és a mélysége 111 méter. A barlang elágazó, aknákkal tagolt. A falakon szép, oldott formák jöttek létre. Néhány helyen cseppkövek is megfigyelhetők a járataiban. Sok denevér telel benne, a Belső-terem nevű kiöblösödés alját vastag guanóréteg borítja. A Budai-hegység és a Pilis hegység egyik legfontosabb denevértanyahelye.

A barlang a biológiai értékei miatt fokozottan védett, ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, szezonálisan, a denevérek telelési időszakának kivételével látogatható. Le van zárva, bejárásához kötéltechnikai eszközök használata kell. Jelenlegi neve először 1984-ben jelent meg nyomtatásban.

További nevei:

  • Ördög-barlang (Pápa 1943)
  • Ördög-lyuk (Cartographia 2011)
  • Ördöglyuk (Thirring 1900)
  • Ördöglyuk-barlang (Papp-Váry 1959)
  • Pilisi Ördöglyuk (Bertalan 1976)
  • Szoplaki-barlang (Gonda 1982)
  • Szoplaki-ördöglyuk (Mezei 1967)
  • Szoplaki Ördöglyuk (Kessler 1931)
  • Szoplaki-Ördög-lyuk (Bertalan, Schőnviszky 1976)
  • Szopláki Ördöglyuk (Bertalan 1976)
  • Szopláki-Ördöglyuk (Rónaki 2012)
  • Trisztoki ördöglyuk (Kadić 1921)
  • Trisztoki Ördöglyuk (Bertalan 1976)

KutatástörténetSzerkesztés

Bejárati része régóta ismert. Schafarzik Ferenc 1883-ban még csak az Óriás-teremig jutott. Az 1900-ban kiadott Budapest környéke című könyvben le van írva. 1921-ben a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagjai sok pilisvidéki barlang térképezését kezdték el, pl. elkészítették a Szoplaki Ördöglyuk alaprajz térképét maguk szerkesztette teodolit segítségével. Tasnádi Kubacska András egy pisze denevért határozott meg az üregből 1924-ben. Az 1932-ben megjelent és Dudich Endre által írt könyvben röviden ismertetve van. Az 1935-ben publikált írásában Földváry Miksa enyészetnek indult miseruhákról és régi pénzekről is beszámolt, amelyek a barlangból kerültek elő. Schőnviszky László már az egész teremsorról megemlékezett az 1937-es munkájában. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pilis hegységben körülbelül 30 barlang van és ezek között az egyik jelentős barlang a szoplaki barlang.

 
Schafarzik Ferenc barlangtérképe

A Magyar Állami Földtani Intézet 1943. évi jelentésében szó van arról, hogy a Pilis hegység legnagyobb barlangja a Nagyszoplákhegy tövében nyíló Ördöglyuk. Az 1950-es években Papp-Váry Árpád kutatta és készítette el vázlatos barlangtérképét, amely a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató mellékleteként jelent meg. 1959-ben a Szentendrei Idegenforgalmi Hivatal bejelentése alapján a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat arról értesítette a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot, hogy Pilisszentkereszt határában egy érdekes patakos barlangot fedeztek fel, amely mint kiderült nem egy új barlang, hanem a Szopláki-ördöglyuk volt. Magyari Gábor és Palánkai János mentek ki a helyszínre megvizsgálni az újnak hitt barlangot.

1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette fénykép-dokumentációját. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4800-as (Pilis) barlangkataszteri területen lévő, pilisszentkereszti barlang. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben lévő barlang Szoplaki-Ördög-lyuk néven és a barlanggal foglalkozó 9 irodalmi mű felsorolásával.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Pilis-vonulatban, Pilisszentkereszten lévő Szopláki Ördöglyuk további nevei Pilisi Ördöglyuk és Trisztoki Ördöglyuk. A Nagy-Szoplák csúcsától ÉK-re 100 m-re, az út Ny-i oldalán elhelyezkedő meredek sziklafal aljában, kb. 500 m tszf. magasságban van bejárata. A barlang 100 m hosszú és 40 m mély. Utólag víznyelővé alakult forrásbarlang, amelyben nagy termek találhatók. A kézirat barlangra vonatkozó része 6 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Szoplaki-ördöglyuknak 4840/4. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Pilis hegységben lévő Szoplaki-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang biológiai értékei miatt lett. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szopláki-ördöglyuk néven Pilisi Ördöglyuk és Trisztoki Ördöglyuk névváltozatokkal, valamint térképen van jelölve helye. A könyvben meg van említve, hogy a barlang mélyén található hazánkban az egyetlen olyan moha, amelyik csak barlangban tenyészik, ez az Amblystegium jungermannioides.

Alaprajz térképét és kiterített hossz-szelvény térképét Kárpát József, az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagja készítette el 1987-ben, amelyek alapján hossza 145,8 méter, mélysége 37,6 méter és vízszintes kiterjedése 46 méter. Az 1992. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent ismertetés szerint a Pilisben található, 1987-ben térképezett és 180 méter hosszú barlang a szakosztály által térképezett jelentősebb barlangok közül az egyik. 1997-ben vaskorláttal kerítették el és tették biztonságossá bejáratát.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Pilis hegységben lévő Szoplaki-ördöglyuk az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Pilis hegység területén lévő Szoplaki-ördöglyuk fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Szoplaki-ördöglyuk a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Szoplaki-ördöglyuk fokozottan védett barlang.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amelyben az olvasható, hogy 486 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 146 méter hosszú és 38 méter mély. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Pilis hegységben elhelyezkedő Szoplaki-ördöglyuk az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013-ban fél éves bontás után az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai jutottak 111 méter mélyre egy tág víznyelőjáratban. Ebben az évben fosszilis orrszarvú és vadló csontokat találtak benne, valamint néhány középkori kerámia került elő. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Pilis hegységben lévő Szopláki-ördöglyuk az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Szoplaki-ördöglyuk fokozottan védett barlang.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés