Intertotó-kupa

nyári rendezésű labdarúgótorna európai klubcsapatok számára
(UEFA Intertotó-kupa szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 10.

Az Intertotó-kupa egy nyári rendezésű labdarúgótorna volt. A tornát olyan európai csapatok részvételével rendeztek meg, amelyek nem indultak a két legfőbb UEFA-rendezvényen (UEFA-bajnokok ligája és UEFA-kupa). A rendezvényt a 2008-as kiírást követően szüntették meg.[1] Az eddig az Intertotó-kupában indulási jogot szerző csapatok ezentúl az Európa-liga selejtezőjében játszhatnak.

Intertotó-kupa

Címvédő portugália SC Braga
Adatok
SportágLabdarúgás
Résztvevők50
KontinensEurópa (UEFA)
Alapítva1961 (az UEFA 1995-től szervezte)
Megszűnt2009

HonlapHivatalos honlap

A tornát az 1961–1962-es szezonban alapították, ám az UEFA csak 1995-ben vette át a rendezését.

A tornán bármelyik csapat szerepelhetett egy adott ország bajnokságából, amelyik a legjobb helyek egyikén végzett az idény végén. Nem feltétlenül kellett részt venni, ha egy másik UEFA-rendezvényen indulási jogot szerzett; ilyen esetekben a nemzeti szövetség választotta ki a jelentkező klubok közül a kupaindulót.

A kupa lehetőséget adott a kluboknak, hogy indulási jogot szerezzenek az UEFA-kupában, míg a totózóknak és sportfogadóknak lehetőséget biztosított a nyári holtszezonbeli fogadásokra.[2] 1995-től a tornát az UEFA szervezésében rendezték meg, ettől kezdve az UEFA-kupa selejtezőiben biztosítottak indulást.[3] Kezdetben két helyet biztosítottak; ezt egy év múlva háromra növelték; végül 2006-ban ismét növelték a helyek számát, ekkor 11-re.

Története

szerkesztés

Az Intertotó-kupa ötlete Ernst B. Thommentől, a FIFA későbbi elnökhelyettesétől és a vásárvárosok kupája alapítójától, valamint Karl Rappantól származik, aki a svájci labdarúgó-válogatottat az 1938-as, az osztrák labdarúgó-válogatottat pedig az 1954-es világbajnokságon irányította szövetségi kapitányként.[2] A „kupa nélküliek kupáját” a svájci Sport című újságban reklámozták. A neve a „Toto” szóból származik, ami a német nyelvben a sportfogadás megfelelője.

Thommen (aki 1932-ben meghonosította a sportfogadást Svájcban) nagy érdeklődést mutatott a nyári szünetben való tétmérkőzések megrendezésére. Az UEFA eleinte húzódozott attól, hogy a szurkolók fogadásokat kössenek a tornára, azonban végül beleegyeztek az új torna megrendezésébe, ám nem tekintette hivatalos UEFA-rendezvénynek.[2] Azoknak a kluboknak, amelyek kvalifikáltak valamelyik hivatalos klubtornára (bajnokcsapatok Európa-kupája, kupagyőztesek Európa-kupája), nem engedték meg a részvételt.

Az első tornát 1961-ben rendezték meg nemzetközi labdarúgókupa néven. Kezdetben a kupa csoportkörből és egyenes kieséses szakaszból állt. 1967-re a torna megrendezése túl bonyolulttá vált,[3] ezért a kieséses szakaszt és a döntőt eltörölték, aminek következtében nem avattak végső győztest egy csapat személyében. Helyette a csoportgyőztesek 10 000 és 15 000 közötti svájci frank pénzjutalomban részesültek.

1995-re az UEFA újra átgondolta az álláspontját a kupával kapcsolatban, és felvette a hivatalos rendezvényeinek sorába, valamint átalakította a lebonyolítási rendszerét. A kezdetekben a két győztes kapott helyet az UEFA-kupa mezőnyében. Az egyik győztes, a FC Girondins de Bordeaux sikere (amely az 1995–1996-os UEFA-kupában döntőt játszott) arra buzdította az UEFA-t, hogy biztosítsanak egy harmadik helyet is 1996-tól kezdve.[3]

Sok klub nem szerette a tornát, mivel úgy vélték, hogy akadályozza az új idényre való felkészülést. Ennek eredményeként nem jelölték magukat indulóknak, noha jogosultak lettek volna rá. Különösen 1995 után volt jellemző az angol csapatokra ez a hozzáállás, s miután három indulási jogot lehetett szerezni az UEFA-kupában, az összes angol első osztályú csapat visszautasította az indulást.[4] Ezt követően az UEFA az európai kupaküzdelmektől való eltiltással fenyegette meg az angol csapatokat,[4] így végül a helyzet megoldódott.

A következő években az UEFA lehetővé tette, hogy a nemzetek lemondjanak az Intertotó helyeikről. Például 1998-ban Skócia, San Marino és Moldova is lemondott a helyeiről, valamint Anglia, Portugália és Görögország is csak egy helyre tartott igényt a rendelkezésére álló kettőből, így fordulhatott elő, hogy az angol induló a Crystal Palace lett, amely a Premiership tabellájának végén fejezte be a bajnokságot.[5] Más klubok az Intertotó-kupában váltak sikeressé. Az UEFA nem fogadta el azt az álláspontot, hogy hátrányt jelent az új idény előtt. Azt hangsúlyozták, hogy a 2004–2005-ös szezonban a 2004-es kiírás győztesei közül kettő is kvalifikálta magát a következő évi UEFA-bajnokok ligájába.[3]

2007 decemberében az új UEFA elnök, Michel Platini megválasztását követően bejelentették, hogy az Intertotó-kupát megszüntetik 2009-re. A döntés része volt annak a folyamatnak, melyben az UEFA-kupa/UEFA-bajnokok ligája rendszerének megváltoztatásával kapcsolatos. Ezentúl az eddig innen kvalifikálók az Európa-liga selejtezőiben kapnak helyet, amely négy selejtezőfordulós lesz.

Lebonyolítása

szerkesztés

Amíg 1995-ben az UEFA nem vette át a torna szervezését, egy csoportkört és egyenes kieséses szakaszt rendeztek; 60 csapatot 12 öt csapatos csoportba osztottak szét, majd a legjobb 16 csapat vett részt a kieséses szakaszban, melyet oda-visszavágós rendszerben rendeztek meg (beleértve a döntőket is). A két döntő győztese bejutott az UEFA-kupába. 1996-ban és 1997-ben csak a 12 csoportelső jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba, ám ekkor már három döntőt rendeztek. A nemzetek UEFA-együtthatója határozta meg, hogy mennyi indulási jogot biztosítottak egy ország számára.

A csoportkört az 1998-as kiírástól törölték el, innentől kezdve egyenes kieséses lebonyolításban rendezték meg a tornát. A sikeresebb nemzetek klubjai a torna későbbi szakaszában kapcsolódtak be a küzdelembe. Ez a lebonyolítási mód 2005-ig volt érvényben.

A 2006-os tornától kezdve három fordulót rendeztek a korábbi öttel szemben, és tizenegy győztest avattak, akik a harmadik körben megnyerték a párharcukat, s így az UEFA-kupa 2. selejtezőfordulójába kvalifikálták magukat.[6] Az 1960-as évek óta először fordult elő, hogy a győztes csapat (amelyik a legtovább jutott az UEFA-kupában) ténylegesen egy kupát kapott.[7] Az első győztes a Newcastle United lett, amely a 2006-os tornát úgy nyerte meg, hogy a 2006–2007-es UEFA-kupában a másik tíz továbbjutott csapat közül a legtovább jutott.[8]

Minden nemzetből csak egy csapat indulhatott a kupában. Azonban több nemzet nem élt indulási jogával, amit így másik országoknak adtak át a szervezők. Az indulók kilétét minden ország saját szövetsége határozta meg.[6] A gyengébb szövetségek csapatai már az első fordulóban játszottak, a középerősek a második körben csatlakoztak a mezőnyhöz, míg a legerősebb szövetségek csapatai csak a harmadik fordulóban kapcsolódtak be a küzdelmekbe.

Győztesek

szerkesztés

2006–2008

szerkesztés

Az alábbi lista mind a tizenegy csapatot tartalmazza, amelyek megnyerték a harmadik fordulóban rendezett mérkőzésüket, és így kvalifikálták magukat az UEFA-kupába. A végső győztesek (amelyek a legtovább jutottak az UEFA-kupában, illetve a legjobb teljesítményt nyújtották) félkövérrel vannak jelölve.

Év Végső győztes 3. fordulós győztesek
2008   Braga   Aston Villa   Deportivo La Coruña   Stuttgart   Rosenborg   Napoli
  Rennes   Vaslui   Elfsborg   Grasshoppers   Sturm Graz
2007   Hamburg   Atlético Madrid   Aalborg   Sampdoria   Blackburn Rovers   Lens
  UD Leiria   Rapid Vienna   Hammarby   Oţelul Galaţi   Tobil
2006   Newcastle United   Auxerre   Grasshoppers   Odense   Marseille   Hertha
  Kayserispor   Ethnikósz Áhnasz   Twente   Ried   Maribor

1995–2005

szerkesztés

Két mérkőzésen dőlt el a párharc, így az összesített eredmény van feltüntetve.

Év Győztes Döntős Összesített eredmény
2005   Hamburg   Valencia 1–0
  Lens   CFR Cluj 4–2
  Marseille   Deportivo de La Coruña 5–3
2004   Lille   UD Leiria 2–0 (hosszabbítás után)
  Schalke   Slovan Liberec 3–1
  Villarreal   Atlético Madrid 2–2 (büntetőkkel: 3–1)
2003   Schalke   SV Pasching 2–0
  Villarreal   Heerenveen 2–1
  Perugia   Wolfsburg 3–0
2002   Málaga   Villarreal 2–1
  Fulham   Bologna 5–3
  Stuttgart   Lille 2–1
2001   Aston Villa   Basel 5–2
  Paris Saint-Germain   Brescia 1–1 (idegenben lőtt góllal)
  Troyes   Newcastle United 4–4 (idegenben lőtt gólokkal)
2000   Udinese   Sigma Olomouc 6–4
  Celta de Vigo   Zenyit Szankt-Petyerburg 4–3
  Stuttgart   Auxerre 3–1
1999   Montpellier   Hamburg 2–2 (büntetőkkel: 3–0)
  Juventus   Stade Rennais 4–2
  West Ham United   Metz 3–2
1998   Valencia   Austria Salzburg 4–1
  Werder Bremen   Vojvodina 2–1
  Bologna   Ruch Chorzów 3–0
1997   Bastia   Halmstads 2–1
  Lyon   Montpellier 4–2
  Auxerre   Duisburg 2–0
1996   Karlsruhe   Standard Liège 3–2
  Guingamp   Rotor Volgográd 2–2 (idegenben lőtt góllal)
  Silkeborg   Segesta 2–2 (idegenben lőtt gólokkal)
1995   Strasbourg   Tirol Innsbruck 7–2
  Bordeaux   Karlsruhe 4–2

1967–1994

szerkesztés

Ebben az időszakban nem volt győztese a tornának, csupán a csoportelsők jutottak tovább.

1960-as évek 1967 1968 1969
1970-es évek 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979
1980-as évek 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
1990-es évek 1990 1991 1992 1993 1994

1961–1967

szerkesztés

Két mérkőzésen dőlt el a párharc, így az összesített eredmény van feltüntetve, kivéve ahol megjegyzés szerepel az eredmény után.

Szezon Győztes Döntős Eredmény
1966–1967   Eintracht Frankfurt   Inter Bratislava 4–3
1965–1966   Lokomotive Leipzig   IFK Norrköping 4–1
1964–1965   Polonia Bytom   SC Leipzig 5–4
1963–1964   Slovnaft Bratislava   Polonia Bytom 1–0*
1962–1963   Slovnaft Bratislava   Calcio Padova 1–0*
1961–1962   AFC Ajax   Feyenoord 4–2*
* – Egy mérkőzéses döntők (beleértve az 1962–63-as kiírást, ami nem hivatalos források szerint oda-visszavágós volt)

A Slovnaft Bratislava megegyezik az Inter Bratislava csapatával (átnevezték), míg az SC Leipzig szintén átnevezést követően szerepelt Lokomotive Leipzig néven.

Győztesek nemzetenként

szerkesztés

2006-tól az utolsó forduló nem Döntő néven szerepelt, helyette Harmadik forduló elnevezéssel illeték. Ráadásul ettől kezdődően tizenegy győztese volt a tornának, szemben a régi rendszerrel, amikor három győztest avattak. A végső győztes az a klub lett, amely a legtovább maradt az UEFA-kupa mezőnyében. 2006-tól kezdődően a harmadik fordulós győztesek és vesztesek is szerepelnek a táblázatban. A félkövérrel jelölt csapatok az összesített győztesek.

Nemzet Győzelmek Ezüstérmek Győztes klubok Ezüstérmes klubok
  Franciaország 16 5 Auxerre (2), Bastia, Bordeaux, Guingamp, Lens (2), Lille, Lyon, Marseille (2), Montpellier, PSG, Rennes, Strasbourg, Troyes Auxerre, Lille, Metz, Montpellier, Rennes
  Németország 11 4 Frankfurt, Hamburg (2), Hertha, Karlsruhe, Schalke 04 (2), Stuttgart (3), Werder Bremen Duisburg, Hamburg, Karlsruhe, Wolfsburg
  Spanyolország 7 5 Celta Vigo, Malaga, Valencia, Villarreal (2), Atlético de Madrid, Deportivo Atlético de Madrid, Deportivo, Valencia, Villarreal (2)
  Olaszország 6 3 Bologna, Juventus, Napoli, Perugia, Sampdoria, Udinese Bologna, Brescia, Padova
  Anglia 6 1 Aston Villa (2), Blackburn, Fulham, Newcastle, West Ham Newcastle
  Ausztria 3 3 Rapid Vienna, SV Ried, SK Sturm Graz FC Tirol Innsbruck, SV Pasching, SV Austria Salzburg
  Dánia 3 1 Aalborg, Odense, Silkeborg Odense
  Hollandia 2 4 Ajax, Twente Feyenoord, Heerenveen, NAC, Utrecht
  Románia 2 3 Oţelul Galaţi, FC Vaslui CFR Cluj, Farul Constanţa, Gloria Bistriţa
  Svédország 2 3 Elfsborg, Hammarby Halmstads, IFK Norrköping, Kalmar FF
  Csehszlovákia 2 1 Inter Bratislava (2) Inter Bratislava
  Portugália 2 1 Braga, Leiria Leiria
  Svájc 2 1 Grasshoppers (2) Basel
  Lengyelország 1 2 Polonia Bytom Polonia Bytom, Ruch Chorzów
  Törökország 1 2 Kayserispor Sivasspor, Trabzonspor
  NDK 1 1 Lokomotive Leipzig Lokomotive Leipzig
  Norvégia 1 1 Rosenborg Lillestrøm
  Ciprus 1 Ethnikósz Áhnasz
  Kazahsztán 1 Tobil FK
  Szlovénia 1 NK Maribor
  Oroszország 5 FK Moszkva, FK Szaturn, Rotor Volgográd, Rubin Kazány, Zenyit Szankt-Petyerburg
  Belgium 3 Gent (2), Standard Liége
  Görögország 3 AÉ Láriszasz, ÓFI, Panióniosz
  Ukrajna 3 Dnyipro Dnyipropetrovszk, Csornomorec Odesza, SZK Tavrija Szimferopol
  Bulgária 2 Cserno More Varna, PFK Csernomorec Burgasz
  Csehország 2 Sigma Olomouc, Slovan Liberec
  Izrael 2 Makkabi Petáh Tikva, Bnei Sahnin
  Moldova 2 Dacia Chişinău, FC Tiraspol
  Szerbia 2 Vojvodina, Hajduk Kula
  Azerbajdzsán 1 Neftçi
  Horvátország 1 Segesta
  Magyarország 1 Budapest Honvéd FC
  Litvánia 1 FK Vėtra
  Lettország 1 FK Rīga
  Skócia 1 Hibernian

Lásd még

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Chaplin, Mark: Champions League changes agreed. uefa.com, 2007. december 1. (Hozzáférés: 2007. december 1.)
  2. a b c Elbech, Søren Florin: Background on the Intertoto Cup. (Hozzáférés: 2006. június 7.)
  3. a b c d UEFA Intertoto Cup history. UEFA.com. (Hozzáférés: 2006. június 7.)
  4. a b Intertoto Cup: English Joy. (Hozzáférés: 2006. június 7.)
  5. 1998 Intertoto Cup Draw. EuroFutbal Archive. (Hozzáférés: 2006. június 7.)
  6. a b New look for Intertoto Cup. UEFA.com. (Hozzáférés: 2007. február 20.)
  7. Regulations of the Intertoto Cup 2006 (PDF). UEFA. (Hozzáférés: 2007. április 15.) „The clubs which qualify for ... the UEFA Cup and which subsequently go furthest in the competition each receive a UEFA Intertoto Cup trophy”
  8. Newcastle to lift Intertoto Cup”, BBC Sport, 2006. december 16. (Hozzáférés: 2007. február 20.) 

Külső hivatkozások

szerkesztés