Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom

(Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 12.

A Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom egy több elemből álló épületegyüttes a főváros XII. kerületében, a Városmajor keleti, Csaba utcai szélén. Részei a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő – 1923-ban épült – kistemplom, amiket egy-egy félkörívzáródásos vasbetonszerkezetű árkádsor köt össze. A több szakaszban épült épületegyüttes – az építészeti elemekhez társult más művészeti (ún. társművészeti-) alkotásokkal együtt – a 20. századi magyar egyházművészet kiemelkedő alkotása, méltán nyilvánították műemlékké. Városmajori templomként általában a nagytemplomot értik, és ez a szócikk is elsősorban ezzel foglalkozik.

Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye
EgyházközségBudapest
Budai-Északi espereskerület
Püspök(ök)Erdő Péter
Pap(ok)Forgács Alajos (plébános)
Máté János Kristóf (káplán)
Építési adatok
Építése19321933
Stílusmodern építészet
TervezőjeÁrkay Aladár
Felszentelés1933 pünkösdvasárnapja
FelszentelőSerédi Jusztinián
hercegprímás
Elérhetőség
TelepülésBudapest XII. kerülete
Hely1122 Budapest,
Csaba u. 5.
Elhelyezkedése
Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom (Budapest)
Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom
Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 01′ 18″47.505700°N 19.021600°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 01′ 18″47.505700°N 19.021600°E
Térkép
A Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint épült a plébániatemplom. Árkay Aladár 1927/1928-tól készítette a terveket,[1] 1932-es halála után fia fejezte be a tervezést. Az 1932. júniusi alapkőletételnél már jelentősen előrehaladt az építkezés. 1933. június 4-én (!) pedig a templomot Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás felszentelte. Az épület díszítéseinek egy része és külső kőburkolata ekkor még nem készült el. A harangtorony, valamint az azt és a kistemplomot összekötő árkádsor csak 1936-ban valósult meg, Bertalan elképzelései szerint. (A harangtornyot az alatta húzódó, beboltozott Ördög-árok elkerülése végett kellett távolabb építeni a templom fő tömbjétől).

A vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoktemplom travertin kőburkolású, lapos tetejű modern épület. Főhomlokzata a Csaba utcára nyílik. Az egymásba metsződő, álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan építkező templom alaprajza téglalapba rajzolható. A templomhajó két oldalán négy-négy mellékkápolna helyezkedik el. Az épület két hangsúlya – főhomlokzat és szentély – a hajó két végén található.

A főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalok domborművei Ohmann Béla[2] alkotásai. A kapu tömbjét egy-egy kisebb fekvőhasáb, a keresztelőkápolna és a Hősi halottak kápolnája fogja közre. A főbejárat szélfogójában balra a kórusfeljárat, jobbra pedig egy feszület, egyik oldalán Szűz Mária, másik oldalán Szent János evangélista szobra (Nagy Zoltánné alkotásai) látható.

A szentélyt toronyszerű állóhasáb hangsúlyozza, melyben öt magas ablaksáv található, eredetileg Árkayné Sztehlo Lili[3] alkotásai, amely a templom nevének megfelelően Jézust ábrázolja, és a templom felszentelésére már elkészült. A szentélyt két oldalt a sekrestye és a plébániahivatal tömbje fogja közre. A szentély másik meghatározó eleme a szentély oldalfalain elhelyezett, Aba-Novák Vilmos által készített, alumíniumlapokra festett hatalmas képegyüttese. Egyike Szent Istvánt az egyházalapítót, a másik a szent királyt mint országalapítót ábrázolja. Mindkettő 1938-ban készült. Az Árkayék által tervezett eredeti bútorzatból a szentély 1969-es átrendezése után csak a főpásztori karszék és két támlátlan ülőke maradt meg.

A főhajót a szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál[4] hat-hat apostolszobra díszít. A főhajó legfontosabb, friss modernséget sugalló díszei Aba-Novák Vilmosnak a szentély alumíniumpannóival egy időben, 1938-ban festett freskói, amelyek az alul bordás vasbetonfödém kazettamezőit tölti ki. A freskók a Teremtés hét napját, Jézust, Szűz Máriát, az evangélisták, próféták és angyalok sorát ábrázolják. A főhajó mennyezete alatt kétoldalt húzódó, ferde síkú falat liturgikus jelképek díszítik. Az oldalkápolnákat összekötő – keresztúti – folyosót mindkét oldalon szobrok zárják le. A bal oldalon Boldogfai Farkas Sándor[5] Lisieux-i Szent Teréz- és Ohmann Béla Páduai Szent Antal-szobra látható. A jobb oldalon Molnár C. Pál[6] által festett Szent Imre-oltár és Kopp Judit Szent Ritát ábrázoló faszobrát láthatjuk. A keresztút bronz domborműveit Götz János[7] készítette. A második világháború során elpusztult színes üvegablakok közül máig három rekonstrukcióját fejezték be. Az 1942-es(!) bombatámadás előtt a templomhajónak még két ablakát díszítették Árkayné Sztehlo Lili művei. Egykor itt állt a Mária-ablak és vele szemben a Kálvária.

Az épületegyüttes közvetlen környezetében három műalkotás látható. Az 1942-es szeptember 5-i bombatámadás emlékét örökíti meg a becsapódás helyén felállított Szűz Mária-szobor. amely Antal Károly[8] szobrászművész alkotása. Árkay Aladár építésznek állít emléket a fia, Bertalan által tervezett egyszerű oszlop és medence a kis és nagytemplom között. A nagytemplom előtti kis teret a Mindszenty-emlékoszlop díszíti, amely azt a helyet jelöli, ahonnan a világháború után az első engesztelő zarándoklatot indította a bíboros érsek.[9]

Képgaléria

szerkesztés
  1. https://pestbuda.hu/cikk/20191026_flier_gergely_erdei_kapolna_kalotaszegi_stilusban_a_varosmajori_kistemplom_evtizedei
  2. OHMANN BÉLA. [2010. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  3. ÁRKAYNÉ SZTEHLO LILI. [2011. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  4. PÁTZAY PÁL. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  5. BOLDOGFAI FARKAS SÁNDOR. [2013. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  6. MOLNÁR C.PÁL. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  7. GÖTZ JÁNOS[halott link]
  8. ANTAL KÁROLY. [2009. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  9. A szöveg Ritoók Pál: Városmajori plébániatemplom története című tanulmány kivonata
  • Kriegs-Au Emil: A városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5. sz.
  • Rimanóczy Gyula: Az új városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5. sz.
  • P.Szűcs Julianna: A városmajori templom építéstörténete és kora. Ars Hungarica. 1977/1. sz.
  • Városmajori Jézus-Szíve plébánia története a plébánia honlapján

További információk

szerkesztés