Molnár C. Pál

(1894–1981) magyar festő és grafikus

Molnár C. Pál (Battonya, 1894. április 28.Budapest, 1981. július 11.) magyar festő és grafikus. Az újklasszicizmus, azaz az úgynevezett "római iskola" legjelentősebb magyar képviselője.[6]

Molnár C. Pál
Született 1894. április 28.[1][2][3][4]
Battonya
Elhunyt 1981. július 11. (87 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Gstettner Alice[5]
Foglalkozása
  • festőművész
  • vésnök
Sírhelye Farkasréti temető (34/2-2-41)
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár C. Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dekoratív, erősen stilizált festésmód jellemzi, az olasz novecento kimutathatóan hatott rá. Képeinek többsége biblikus vagy aktkompozíció, de tájképfestőként is kipróbálta magát.[7] Egész életművén végighúzódó fő törekvése a fantasztikum és a realitás ötvözése.[8]

A vallásos művészet egyik megújítója,[9] különösen Mária és Krisztus életének bensőséges hangulatú ábrázolása az a téma, ami foglalkoztatta. Műveiben a mediterrán hangulat neoklasszicista nyugalommal párosul, ennek köszönhetően vált kiváló egyházi és díszítő festővé. Fontos impulzusokat kapott a metafizikus festészettől is.[10]

A modern magyar grafika kimagasló alakja, akinek formaalkotása kubista és expresszív elemek révén vált egyedivé.[11] Plakáttervezőként a Modiano cigarettát [12] reklámozó győztes pályaműve a legismertebb. [13]

Festészeti szakíróként is publikált. Technikai tapasztalatait szakkönyvekben összegezte. Önéletrajzi írásai 1994-ben jelentek meg.[14]

Életpályája szerkesztés

Apja, Molnár József uradalmi intéző volt a Battonya melletti Tompapusztán. Édesanyja, Jeanne Contat svájci-francia nevelőnő a földbirtokos családnál; az ő családnevének kezdőbetűjét vette fel már elismert művészként.

1912-ben aradi diákként országos rajzpályázaton első díjat nyert. 1915 és 1918 között rajztanári szakon tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol mestere Szinyei Merse Pál volt. A főiskola befejezése után Genfben, majd 1921–22-ben Párizsban élt. Úgy tanult a legtöbbet, hogy a Louvre-ban másolta a klasszikusokat.

1923-ban hazatért. Irodalmi műveket illusztrált, valamint fametszeteket készített, plakátokat tervezett. (Molnár C. Pál tizenegy éven át volt az 1910-ben alapított Est-lapok illusztrátora. Az addig még kevéssé ismert festőt az 1920-as évek közepén kérték fel, hogy önálló rovatként friss grafikai anyagot készítsen, olyat, ami „humoros és szerethető, ami helyettesíti a fotóriportokat és bemutatja az édes-bús Budapestet”.) Az Est-rajzoknak köszönhetően vált Molnár C. Pál neve szinte fogalommá mint a „boldog békeidők”, a fővárosi életérzés megörökítőjéé.[15]

Tónusgazdag, expresszív vonalvezetésű, ugyanakkor lírai hangütésű grafikáinak art deco stílusú alakjai hű képet adnak a két világháború közötti korszak polgárságának életéről.[16] Karakterrajzai szinte mindig finom iróniával vannak átitatva.[17]

1926-ban a Giotto di Bondone azonos című alkotásának hatására festett Szent Ferenc a madaraknak prédikál című festményével három évre ösztöndíjat nyert a római Collegium Hungaricumba.[18] Az ösztöndíját szintén ekkor töltő Aba-Novák Vilmos, Pátzay Pál és Szőnyi István mellett magába szívta Itália inspiráló levegőjét.

Alkotásai között egyre hangsúlyosabban jelentek meg ún. újklasszicista kompozíciók, melyekben a reneszánsz festészet hatásai modern megoldásokkal ötvöződtek.[19]

Miután hazatért Rómából, sorozatosan kapott nagy egyházi megrendeléseket.[20] Ilyen jellegű munkái közé tartozik a Városmajori templom oltárképe és a belvárosi Szt. Anna-templom mennyezetképe. Készített még oltárképet a farkasréti temetőkápolnában (Keresztes Szt. János Máriával a Golgotán), illetve megfestette a Dob utcai postapalota dísztermének mennyezetképét.[21] Vidéken is dolgozott. Kőszegtől Battonyáig országszerte számos templomban megtekinthetők szárnyas oltárképei és freskói. Freskófestészeti technikáját (titándioxidot kevert a mészbe) később több kollégája is átvette tőle.

Merész, közvetlen stílusban nyúlt a szentek ábrázolásához, emberközelbe tudta hozni őket. (Az, hogy az egyházművészet felé fordult, istenes műveket festett, egyfajta menekvés volt számára a külvilág borzalmai, a történelem sorscsapásai ellen.)[22]

A II. világháború vége felé, amikor az ostromgyűrű összezáródott Budapest körül, Molnár C. Pál és családja is bombázásoknak, félelemnek s nélkülözésnek volt kitéve. „Drága otthon! Meddig ölelsz – ölelhetsz még puha, meleg öledben? Mert hisz az ágyúk még dörögnek. A bombák még hullanak. A ház felső emeletét már elvitte néhány nehéz gránát. A műterem mennyezetén három akna ütött félméteres rést” ­– ír erről az időszakról a visszaemlékezéseiben.[23] Molnár C. Pál művei közül kordokumentumnak számítanak azok a rajzok, amelyeket a budapesti bombázások után készített.[24]

1945 után, a szocialista társadalmi berendezkedés idején szerteágazó életművének mindössze egyetlen aspektusát kiragadva "egyházi festőnek" könyvelték el, és a művészeti élet perifériájára szorították.[25] Gyakorlatilag két évtizeden át belső emigrációban élt.[26] A kádári időkben a kultúrpolitika már engedékenyebbé vált iránta (a támogatott-tűrt-tiltott hármasából a tűrt kategóriába került), idehaza és külföldön is szerepelhetett önálló tárlatokkal, s egy sor nemzetközi seregszemlén nyert aranyérmet. 1974-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Rendszerint budapesti műtermében dolgozott, nyaranként pedig Zsennyén. Mivel még idősebb korában is számos egyházi, állami, illetőleg egyéni megrendelőktől származó megbízást kapott, csaknem élete utolsó napjáig tevékenyen töltötte idejét.

Művészete szerkesztés

Farkas Zoltán is megállapította a Nyugatban, festményeinek legszembeötlőbb jellegzetessége a kifejezés könnyedsége, biztossága és ötletessége.[27]

Tisztelte a klasszikus hagyományokat (művészete egész alkotópályája során figurális maradt),[28] de korának új irányzatai is megtermékenyítően hatottak rá, így munkáiban mind a szecesszió, mind a szimbolizmus, mind a szürrealizmus, mind pedig a nagybányai iskola hatása kimutatható.

A szürrealista stílus volt az, amelyet a leginkább a magáénak érzett, amely tulajdonképpen végigkísérte az egész életét. „Voltaképp minden művészet többé-kevésbé szürreális. Más a köznapi élet realitása és más a művészet valóság feletti valósága.” – vallotta.[29]

Bár művei elsősorban azért népszerűek, mert klasszicizáló, belső harmóniát sugárzó az előadásmódja, a XX. századi ember nyugtalansága is kifejezésre jut bennük.[30]

Festészetében kiemelt helyet kapott a női szépség ábrázolása.[31][32] A nőben az emberi lét titkainak hordozóját látta. Számára az "örök nő" a beteljesült boldogság jelképe volt. Egyszer megkérdezték tőle, hogyan lehetséges, hogy vallásos ember létére ennyi aktot fest, mire azt válaszolta, hogy a művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik:[33] dicsőíti a Teremtőt az élet és a forma szépségéért. Sokszor hangoztatta, hogy a Teremtő két legszebb alkotása a női test és a ló.

Tájképein túlnyomórészt idilli, főként olasz tájakat ábrázolt.[34] De több festményen és grafikán megörökítette a Tabánt, [35] megihlette például Eger szépsége,[36] vagy a szülőfalujára, Battonyára lezúduló jégverés is.[37]

Színhasználatában eleinte inkább a tiszta, világos színeket, a lágy tónusátmeneteket kedvelte, a későbbiekben viszont, ahogy kompozíciói mind drámaibbakká váltak, palettája kissé besötétedett.[38]

Azok közé a festőművészek közé tartozott, akik minden életszakaszukban önarcképet festenek magukról.

Grafikusi pályájának csúcsát Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című színművéhez 1932-1933-ban készített illusztrációi jelentik, amelyeket a szakma számos díjjal jutalmazott, s amelyek a műkincspiacon is keresett alkotások.[39]

Olyan művész volt, akinek nem kellett „külön” alkalmazkodni a megbízók ízléséhez. Témában, stílusban és technikai megoldásokban igen változatos művészete, ahogy életében is utat talált a közönséghez, úgy halála után is figyelmet kelt, már csak azért is, mert alkotásainak legfontosabb jellemzője a pozitív kisugárzás, az öröm, a harmónia, mely egész életművét áthatja.[40]

Emlékezete szerkesztés

 
A Tavasz sgraffito (1941) a Budapest, X. kerület, Salgótarjáni utca 53. szám alatti ház falán
  • Halála után 1984-ben megalapította a család és a Molnár C. Pál Baráti Kör a Molnár C. Pál Műterem-Múzeumot, melynek gyűjteménye a művész festményeit, rajzait, fametszeteit és szobrait mutatja be abban a budapesti lakásban, ahol 1931-1981 között a műterme volt. A vendégeket Molnár C. Pál leszármazottai fogadják, és vezetik körbe a képek között.[41]
  • Szülőhelyén, Battonyán 1984-ben a Battonyaiak Baráti Köre és a Battonyai Nagyközségi Tanács létrehozta egy neoklasszicista épületben a Molnár C. Pál Emlékházat, benne a művész által szülőhelyének adományozott képeit állítják ki. (Angyali üdvözlet, (1934); Mezőhegyesi jegyzetek, (1950); Önarckép (1958); Dante: Divina Comedia, (1977); összesen 44 festmény, 20 grafika és egy fametszet-sorozat képezi a kiállítás anyagát.)[42]
  • 1986-87-ben lakótelepeket neveztek el róla Battonyán és Mezőhegyesen.
  • Molnár C. Pál halálának 25. évfordulóján, 2006. július 2-án Battonyán, a Szentháromság-templom keleti tornyának homlokzati részén avatták fel a festőművész bronzportréját ábrázoló domborműves emléktáblát, Fekete Géza Dezső munkáját.[43]
Az emléktáblán ez olvasható: "Ezen a helyen állt / az ősi battonyai plébániatemplom / amelyben 1894. ápr. 28-án / megkeresztelték / Molnár C. Pál festőművészt / 1894 - 1981 / A művész halála 25. évfordulóján / 2006-ban állíttatta / a Battonyai Katolikus Egyházközség".
  • A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a XI. kerületben a korábbi Balogh-lejtőt 2022-ben Molnár C. Pál-lejtőnek nevezték át.[44]

Ars poeticája szerkesztés

„Foglalkozásom és hivatásom olyan, amilyet a sors csak kivételezetteknek nyújt, kivételes órákban. Megadatott, hogy művész lehessek, akinek mestersége szenvedélyből és játékból tevődik össze. Hálás, boldog és megelégedett vagyok, ha szabad festenem, mert festeni jó.[45]

– Molnár C. Pál

Kiállításai szerkesztés

Egyéni kiállítások (válogatás) szerkesztés

Csoportos kiállítások (válogatás) szerkesztés

  • 1928-1942 XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII., XXIII. velencei biennále, Velence
  • 1933, 1936 Varsói Nemzetközi Fametszet Kiállítás
  • 1934, 1937 Párizsi világkiállítás
  • 1945-től folyamatosan a Budai Művészek Egyesületével
  • 1954 Ernst Múzeum, Budapest
  • 2007 Országunk titkos ereje: [100 év művészvallomásai hitről, hazáról, művészetről], Szent István-bazilika altemploma, Budapest

Művei közgyűjteményekben (válogatás) szerkesztés

Művei szerkesztés

Festmények (válogatás) szerkesztés

  • 1926 Szent Ferenc a madaraknak prédikál
  • 1928-36 Vénasszonyok nyara (sorozat)
  • 1930 Madonna (olaj, vászon, 148 x 81 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1930 Castelli Romani, Albano (olaj, fa, 49 x 58 cm; Galleria Spicchi dell'Est, Róma)
  • (Év nélkül) Angyali üdvözlet (olaj, fa, 49 x 37 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Menekülés Egyiptomba (olaj, vászon, 178 x 268 cm; Galleria Comunale d'Arte Moderna, Róma)
  • (1936 körül) Golgota : vázlat ( tempera, papír, 23 x 15,5 cm; magántulajdonban)
  • 1948 Főoltár (Olaj, fa; Belvárosi plébániatemplom, Budapest)
  • (Év nélkül) Quattrocento (olaj, farost, 58 x 80 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Aktok a vízparton (olaj, vászon, 64,5 x 80,5 cm; magántulajdonban)
  • 1949 Szt. József halála (freskó, Váci bazilika altemploma)
  • 1949 Négy boldog halál (oltárkép, Budapest, Jáki-kápolna, Városliget)
  • 194950 Szt. Ferenc stigmái (oltárkép, Budapest, Kapisztrán Szent János-templom, Tövis utca)
  • 1948-1951 Mária mennybevitele (szárnyas oltár, Budapest, Belvárosi Főplébániatemplom)
  • 1952 Magyar katona a szabadságért (szocreál téma)
  • 1958 Don Quijoték mindig vannak (irodalmi téma)
  • (1960 körül) Pegazus lázadása (mitológiai téma)
  • (1960 körül) Tornádó (tájkép)
  • 1965 Gótika (művészettörténeti téma)
  • 1968 Önarckép
  • 1968 A titkárnő (korrajz)
  • (1968 körül) Teenager (korrajz)
  • 1970 Párviadal a hídon
  • 1973-74 Cézár halála (történeti téma)
  • 1974 Hommage à Giorgione (művészettörténeti téma)
  • 1977 Kiűzetés a paradicsomból (olaj, farost, 60 x 80,5 cm; magántulajdonban)

Falfestmények (válogatás) szerkesztés

Grafikák (válogatás) szerkesztés

  • 1919-20 Európa elrablása (tus, papír, 18 x 25 cm; magántulajdonban)
  • 1921 A három grácia (ceruza, papír, 24 x 16 cm; magántulajdonban)
  • 1929 Római utca (tus, papír, 28 x 20 cm; Műterem Galéria, Budapest)
  • 1930 A csók (litográfia, 37 x 27,5 cm; Galleria Spicchi del'Est, Róma)
  • 1930 Biliárd játékosok (litográfia, 32,5 x 24 cm; Galleria Spicchi del'Est, Róma)
  • 1935 Mater Dolorosa : illusztráció (fametszet, 17 x 11 cm; Műterem Galéria, Budapest)
  • 1930 Szent Ferenc egy szerzetessel (fametszet, papír; magántulajdonban)

Könyvillusztrációk (válogatás) szerkesztés

  • Kosztolányi Dezső: Alakok; a képeket Molnár C. Pál rajzolta. Budapest : Kir. Magy. Egyet. Ny., 1929 144 o.; új kiadása: Budapest : Seneca, 1999 ISBN 9639162078
  • Magyar legendarium / ford. Tormay Cécile ; fametszetű képekkel Molnár C. Pál díszítette. Budapesten : Könyvbarátok Szövetsége, 1931. 134, [2] o.
  • Csak a fényre vigyázz! : Sacy von Blondel versei / Molnár C. Pál rajzaival. [Budapest] : [Dick], 1934. 79, [1] o.
  • Mária : a Mária tisztelet dogmatikája és lélektana / Jánosi József ; Molnár C. Pál huszonkét fametszetével. Budapest : Pázmány Péter Irodalmi Társaság, 1935. 99 o.
  • Szabó Lőrinc: Reggeltől estig : egy repülőutazás emléke. Molnár C. Pál fametszeteivel. Budapest : Magyar Bibliofilek Szövetsége, 1937. 100 o.
  • Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac : [színmű], ford. Ábrányi Emil ; Molnár C. Pál illusztrációival. 4. kiad. Budapest : Európa, 1986 ([Budapest] : NYIFÜ ; Dabas : Dabasi Ny.). 214 o. ill. ISBN 9630739259

Társasági tagság (válogatás) szerkesztés

  • Római iskola
  • KUT
  • Budai Művészek Egyesülete (alapítója és tagja 1945-től)

Díjak (válogatás) szerkesztés

 
Molnár C. Pál és felesége, Gstettner Alice sírja (Budapest, Farkasréti temető: 34/2-2-41)

Irodalom (válogatás) szerkesztés

  • Molnár-C. Pál festőművész gyűjteményes kiállítása : 1937. február 7-28. / bev. Kállai Ernő. [Budapest] : Fränkel, 1937 ( Budapest : Athenaeum Nyomda). 10 o. ill.
  • Szíj Rezső: Molnár-C. Pál Emlékház, Battonya (Battonya, 1984)
  • Pogány Ö. Gábor: Molnár-C. Pál (Magyar Mesterek, Budapest, Corvina, 1988)
  • D. Fehér Zsuzsa: Molnár C. Pál, a grafikus (Budapest, Officina Nova, 1990) ISBN 9637835636
  • Molnár-C. Pál festőművész, fametsző, illusztrátor és könyvművész = Paul Molnár-C. Kunstmaler, Holzschneider, Illustrator. Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 1995, 24 o. ill.
  • A boldog művész képeskönyve: Molnár-C. Pál 1894–1981 (szerk. Csillag Éva, Budapest, Kossuth, 1997) ISBN 9630939231
  • Bizzer István: Molnár-C. Pál, a könyvművész. Budapest : Holnap, 2006, 127 o. : ill., részben színes ISBN 963346739X

Források szerkesztés

  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 820–823. o. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Molnár C. Pál lásd 302-303. o. ISBN 9638477660

Jegyzetek szerkesztés

  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. BnF források (francia nyelven)
  4. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  5. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/molnar-c-palne-gstettner-alice-76EBA/
  6. szerk.: Zádor Anna és Genthon István: Művészeti Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, Harmadik kötet (L-Q) 363. oldal. o. [1967] 
  7. szerk.: Zádor Anna és Genthon István: Művészeti Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, Harmadik kötet (L-Q) 363. oldal. o. [1967] 
  8. A Virág Judit Galéria művészportréja Molnár C. Pálról
  9. A Koller Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  10. szerk.: a szerkesztőbizottság elnöke: Glatz Ferenc: Magyar Nagylexikon. Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, Tizenharmadik kötet (Mer-Nyk) 239. oldal. o. [2001. március 1.] 
  11. A Koller Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  12. A Molnár C. Pál által készített Modiano-cigaretta reklám
  13. Az öröm és a szépség a Gellért-hegyen - Megújult a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum tárlata a családnál lévő képekkel; Pálffy Lajos cikke a Magyar Hírlapban; 2016. szeptember 16.
  14. A Kieselbach Galéria és Aukciósház ismertetője Molnár C. Pálról
  15. A Koller Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  16. A Koller Galéria és Műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  17. A Koller Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  18. A Molnár C. Pál Múzeumnak a művészről közzétett életrajza
  19. A Kollár Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  20. A Molnár C. Pál Múzeumnak a művészről közzé tett életrajza
  21. A battonyai Molnár C. Pál Emlékháznak a névadójáról készült ismertetője
  22. A Molnár C. Pál Múzeumnak a művészről közzétett életrajza
  23. Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész; Putz Orsolya írása a PestBuda portálon; 2019. május 3.
  24. Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész; Putz Orsolya írása a PestBuda portálon; 2019. május 3.
  25. 125 éve született Molnár C. Pál; az MTI közleménye alapján készült cikk a nullahategy.hu-n
  26. A battonyai Molnár C. Pál Emlékháznak a névadójáról készült ismertetője
  27. Farkas Zoltán Molnár C. Pál festményei című írása a Nyugat 1934. évi 2. számában (újraközli: oszk.hu)
  28. A Koller Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  29. A Molnár C. Pál Múzeumnak a művészről készült életrajza
  30. A Magyar Életrajzi Lexikon Molnár C. Pálról szóló szócikke
  31. 125 éve született Molnár C. Pál; az MTI közleménye alapján készült cikk a nullahategy.hu-n
  32. Molnár C. Pál egy jellegzetes aktja
  33. Bécsi bepillantás Molnár C. Pál művészetébe; Varga Gabriella írása a Kőrösi Csoma Sándor program honlapján
  34. Egy olasz tájat megörökítő Molnár C. Pál-kép
  35. Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész; Putz Orsolya írása a PestBuda portálon; 2019. május 3.
  36. Molnár C. Pál egri tájat ábrázoló képe
  37. Jégverés Battonyán című festménye
  38. A Budapest Aukció Molnár C. Pálról összeállított ismertetője
  39. A Koller Galéria és műkereskedés ismertetője Molnár C. Pálról
  40. Amikor aktot fest, akkor is imádkozik – A Molnár C. Pál Emlékmúzeumban jártunk; Budai Kriszta cikke a kultúra.hu-n; 2019. április 10.
  41. Molnár C. Pál Műterem-Múzeum. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
  42. Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Molnár C. Pál Emlékház, lásd 84. o. ISBN 963906999X
  43. A battonyai Molnár C. Pál-emléktábla
  44. Molnár C. Pál nevét vette fel az egykori Balogh-lejtő - Újbuda (XI. kerület) portál; 2022. május 9.
  45. 125 éve született a boldog művész, Molnár C. Pál (Koltay Anna írása a Képmás magazinban; 2019. június 12.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár C. Pál témájú médiaállományokat.