Vita:Erdély

Aktív megbeszélések
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar történelmi szócikkek (jól használható besorolás)
Coat of arms of Hungary.svg Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2013. december 28.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)
Coat of arms of Transylvania.svg Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2013. december 28.
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Boekenwurm.JPG A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

Hivatalos nyelvSzerkesztés

A hivatalos nyelv a román, de regionálisan használható a magyar és a német is, azokon a területeken, ahol az említett lakosság aránya meghaladja a 20 %-ot! (Gabru Beclean vita 2010. március 17., 14:21 (CET))

Miféle román irredentizmus?Szerkesztés

"Az első világháború alatt még jobban felerősödtek a román irredenta mozgalmak." Ez Erdéllyel hogyan függ össze? Mert attól irredenta egy mozgalom, hogy visszaállítana valami korábbi állapotot. Erdély azelőtt sosem volt Románia része, tehát azok vagy nem irredenta mozgalmak voltak, vagy nem Erdéllyel vagy egyéb magyar területekkel kapcsolatosak voltak a céljaik. Legfeljebb elkülönülhettek, elszeparálódhattak volna kisebb vagy nagyobb mértékben Magyarország többi területétől ott ahol már akkor többségben éltek - tehát szeparatista mozgalmakról beszélhetünk Dél-Erdély, vagy egyes partiumi illetve bánáti területek esetén. Sz.Zsolt

Jó a cikkSzerkesztés

Teljesen korrektnek tartom ezt a cikket. Ezzel szemben pl a az angol változat History of Romania tele van csúsztatással. nem lehetne vmit tenni?

De igen, ha tudsz angolul, átírod hiteles források alapján. Gubb 2004. szeptember 20., 22:26 (CEST)

Nagyon nehéz, mert mindent alá kell támasztanod forrásokkal, különben a románok sértődnek meg. --grin 2004. szeptember 21., 17:22 (CEST)

Az angol wiki magyar vonatkozású cikkeit nem kis részben románok írták, becsületükre legyen mondva, szinte mindenhol (amiről én tudok) korrektül. Ahogy nézem, a saját vonatkozású cikkeiket már sokkal kevésbé korrektül írták meg, szerintem itt az ideje, hogy valaki előbányássza a hiteles, történelmi dokumentumokat, és javítsa őket :-)). Gubb 2004. szeptember 21., 18:08 (CEST)

De az is igaz, hogy amikor beletúrtam pl. Erdélybe meg Oradeába, akkor nem törölték vissza (nem hülyeségeket írtam végülis, hanem a magyar elnevezéseket). Amúgy ugyanígy vannak apróbb ütközések a Szlovák, Horvát kollégákkal is. De alapjában véve mindenki értelmes. --grin 2004. szeptember 21., 22:46 (CEST)

Annyit hozzátennék hogy Erdélyhez nem tartik se Temes, se Arad, se Krassó, se Máramaros, se Szatmár, se Nagyvárad, se az Alföld egy része se Partium, se Bánság. Ezek nem Erdély részei. Történelmileg sem és földrajzilag sem. Erdély a Király-hágónál kezdődik.

Erdélyben szerb lakta megye?:)Szerkesztés

A térkép szerint Erdélyben szerb többségű megye van. Érdekes:))) Azt sem tudtam hogy az Alföld (Szatmár) is Erdély része.. De ha igen, akkor Debrecen miért nem?

Ne tessék húzni az orrot!Szerkesztés

Az Erdélyről szóló cikket én kezdtem el írni, volt benne történelmi rész is, amit aztán valaki kitörölt. Amikor ma Erdélyről beszélünk, akkor Románia Kárpátokon inneni részét értjük ez alatt. A nagyváradiakra is, például, azt mondjuk: erdélyiek. És jogosan, mert Nagyvárad is az Erdélyi Fejedelemség része volt, akárcsak Temes vármegye is egy ideig. Ha valaki például Örményország történelmét próbálná megírni, ott is számolnia kellene a nagy térbeli eltolódásokkal - Kis-Örményország, Nagy-Örményország stb. -. A szócikkben ezeket a finomságokat szépen lehet tisztázni. Kritika helyett örömmel veszem mások közreműködését is. Tófalvi Péter 2006. január 8., 23:47 (CET)

Igen sajnos ma sok buta ember tévesen hiszi azt hogy amely területeket elcsatoltak tőlünk Romániához, az mind Erdély. Pedig nem. Ez egy igen elterjedt tévedés. Nagyvárad pedig igen tényleg a fejedelemség része volt, de ugyanúgy Debrecen is, és részint Szeged is. (ugyanabban a korban -> az orszár három részre szakadásakor), s ekkor volt a Bánság temesi részének egy része is a fenhatósága alatt. Akkor ezek miért nem Erdély részei ma is? (Vagy azt már nagyon merész lenne kijelenteni hogy egészen a Tiszáig minden Erdély? Téges követve igen. Furcsa.....) Ez kb 450 éve volt, kb fél évszázadig. Aztután visszaállt a régebbi állapot. Tehát Erdély része mint elfoglalt terület volt csak a Bánság, Szatmár, Máramaros, Temes, Krassó, és a Partium (Nagyvárad s környéke). Még Nagybánya se tartozik Erdélyhez. A legójabb határok, amik nagyban hasoníltottak a török előtti határokra , azokban se szerelpel a mai köznyelvben odavett részek. Pedig ezek a határok is 200 évesek. Nem vehetünk olyasmit is Erdélynek amit csak pár évtizedik urlat. Mert így Magyarországhoz is hozzátartzona pl Lengyelország mert ugye közös királyunk volt... Azt gondolom nem helyes a rövid ideig tartó állapotot venni, ami amúgy is 450 éve volt. Hisz előtte is meg utánna is visszaáltak a rendes határok. Azt hogy manapság néhány elvakult ember mindent Erdélynek vesz..hát tegyék de ilyesfajta nézeteket lagalább itt ne terjesszünk. Ha gondolod adok pár térképet hogy te is megnézd alaposan a fet elmodottakat. outesticide 2006. január 10., 16:39 (CET)


Elvileg igazad is lehetne... Amúgy elfeledkeztél a Szepességről, amely Bethlen Gábor uralkodása alatt, a fejedelem személyes jogán az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, de halálakor felesége elég botor módon visszaadta a Habsburgoknak. Hogy miért nincs igazad? Ha megnézed a korabeli térképeket, (térképekre hivatkozol), akkor az Erdélyi Fejedelemség határai változtak, mindig tükrözték az aktuális állapotokat. Most, hogy melyik állapotot ragadjuk ki, az teljesen önkényes. Nekem például a 30 éves háborút lezáró Vesztfáliai béke lenne a legmérvadóbb, mert az európai szinten rögzítette az akkori status quot. Másrészről, az is tény, hogy ebben a témában én egy kicsit elfogult vagyok, nagy-transzilvanista elveket vallok :-) Tófalvi Péter 2006. január 15., 11:59 (CET)

Az nem baj hogy elfogult vagy, de annyira nem kell hogy mindent Erdélyhez csatolj. A legtovább, s legtöbbször a "szűk" Erdély határok voltak jellemzők. Szerintem ez is mérvadó. A másik hogy ésszerű azokat határokat venni, amik legutoljára voltak a Magyar Királyságon belül. Ez is a "szűk" Erdély határok. outesticide 2006. január 15., 22:09 (CET)

Egyetértek azzal, hogy elejét kell venni annak az elterjedt téges szóhasználatnak, fogalomzavarnak, mely szerint Erdély alatt a Romániához csatolt magyar területeket emlegetik sokan. Ezzel is jelezni kell, hogy csak a románokhoz csatolt terület nagyobb, mint amennyi egyáltalán maradt. Ha úgy fogalmazunk, hogy Romániához Erdély, továbbá a Bánság keleti fele, a Körös-vidék és a Máramaros déli része került, ezzel megelőzzük mind a földrajzi képzavarokat, félreértéseket, mind azt a benyomást, ami az egyes területek téves nagyságbeli megítélését eredményezi. (Példaképpen érdemes megkérdezni találomra pár embert, hány ezer négyzetkilométerre tartja a kérdéses területet. Esetleg csak tegye nagyságrendbe a következő tájegységeket: Dunántúl, Szlovák Köztársaság, Erdély, Magyar Köztársaság, Romániához csatolt magyar területek.) Megjegyzem, a román földrajz és történetírás is külön kezeli ezeket (a különböző jellegű és történetű) vidékeket; de elég egy időjárásjelentést megnézni: nem mosnak egybe mindent, hogy egyszerűbb legyen emlegetni. Egy átlag budapesti turista pedig csodálkozik, ha egy bihari szállásadó ki kell okosítsa vendégeit, hogy ők nem székelyek. (Ide jutunk, ha földrajzot államhatári egységekben gondolkodva tanítjuk az iskolákban.) Erdély a Vaskapunál és a Király-hágónál kezdődik. Capras Dávid vita 2008. január 13., 18:20 (CET)

Egy térképet fel tudna valaki tölteni, amin szépen ki van emelve, hogy a Romániához csatolt terülteken belül mely rész (a szűken vett) Erdély (és mely részek a többiek)? Ez lenne a legszemléletesebb és többet érne mint pár bekezdés együtvéve. Tzg6sa vita 2008. július 12., 19:06 (CEST)

Erdély az irodalombanSzerkesztés

Ennek nem a wikisource-ben lenne a helye? --nagytibi üzen, ? 2005. szeptember 28., 22:11 (CEST)


Szerintem is a Wass Albert idézetnek nem itt a szócikkben van a helye. Rengetegen írtak Erdélyről, miért épp ezt a hosszú idézetet ragadnók ki? Legfeljebb egy rövid mondattal lehetne utalni egy-egy szerző Erdélyt illető véleményére. Tófalvi Péter 2006. január 15., 11:51 (CET)

Erdély zászlajaSzerkesztés

Az Erdélyi zászló tudtommal piros-fekete. 86.35.163.62 2006. december 3., 13:06 (CET)

Nem hiszem, hogy az általuk oly kevésbé kedvelt - finoman és nőiesen kifejezve - románok nemzeti szineiből álló zászlót szeretnének. Papdi007 2006. december 3., 13:12 (CET)

Budapest zászlajának színei Budapest címerével vannak összhangban. A román nemzeti színek, bár emlékeztetnek, de árnyalataiban nem azonosak Budapest színeivel. Könnyen lehet, hogy Erdély esetében is hasonló a helyzet: Erdély zászlajának színei emlékeztetnek a jelenlegi román nemzeti színekre, csak éppen eredetük és jelentésük különböző. Capras Dávid vita 2008. január 13., 17:50 (CET)

Agyrém. Valaki megjegyzi, hogy Erdély lobogója piros-fekete, amire az a válasz, hogy Budapest zászlaja hasonlít Romániáéra. Ha már a hülyeség végleg elharapódzik, akkor én is hozzátennék valamit: színeit tekintve az USA lobogója is hasonlít Franciaországéra. És bár ennek sincs ehhez semmi köze, Erdély lobogója tényleg piros-fekete, akkor is, ha a hülyék mást óbégatnak. PIROS-FEKETE! Ne vitatkozzunk már tényekkel! A román zászlót meg tesség szépen levenni!

A színekhez: Budapest színei a román színekhez passzolnak, míg Bukarest színei megegyeznek a magyar trikolórral. Ettől Erdély színei még a piros és a fekete. Erdélynek ugyanis saját lobogója van. Aminek semmi köze a román lobogóhoz, kedves Capras Dávid.

Ez mit jelent: "Erdély zászlajának színei emlékeztetnek a jelenlegi román nemzeti színekre"? A piros-fekete kit emlékeztet a kék-piros-sárgára? Személyes támadás eltávolítva (WP:KSZT) 2008. február 27., 14:44 (CET) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 62.218.146.85 (vitalap | szerkesztései)

Amikor Erdély zászlaját a román nemzeti színekhez hasonlítják, akkor valószínűleg ez a zászló van előttük ([1] Zászló) Ez alapvetően téves, az erdélyi zászló alapszínei a piros/fekete kombináció.

Nem èrtemSzerkesztés

Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé válik. Az országrészt a király helytartója, az erdélyi vajda irányította. A 13. századtól alakult ki Erdély fő népcsoportjainak történelmi elkülönülése magyarokra, székelyekre, szászokra és románokra. Az utóbbiakat akkor vlachoknak nevezték, és a megtelepedésükre vonatkozó első hivatkozások a 13. század elejéről származnak.


Ez azt jelenti hogy Erdèlyben elòszòr megtelepedtek a magyarok, a szàszok meg a szèkelyek? Az olasz wikipèdiàn hallottam valakit azt àllittani hogy az Erdèly mindig is ès csak a Romànokè volt. Ilyen helyzetben hogyan kell vàlaszolni ès hogyan kellene àtìirni a nèpessègròl szolò cikket? Magyarul, a magyar cìkk csak is az igazat ìrja? Bocsàssatok meg, nem tudtam jobban megfogalmazni a problèmàt mert nem vagyok egèszen magyar. Ne vàlaszoljatok tùl nehèz szavakkal. --Stefano Vitali 12.27, 30 dic 2006 (CEST)

Goldold végig, hogy Tirol, vagy az Isztriai-félsziget (Trieszt, Fiume) hovatartozása körül hányféle érvelést lehet olvasni? És hogy végül is a különböző érvelések, vagy a nyers politikai erőviszonyok döntötték-e el a területek tényleges sorsát?--Szemmeltartott Godson fóruma 2006. december 30., 12:47 (CET)

"Az utóbbiakat akkor vlachoknak nevezték, és a megtelepedésükre vonatkozó első hivatkozások a 13. század elejéről származnak."

Ez nem aszt jelenti hogy a románok a 13. század elején telepedtek le Erdélybe. Hiszen a Gesta Hungarorum igaz hogy a 13. század elején volt írva de az előadott események a magyarok Erdélyi telepedését (is) írja le.

„Már huzamosabb ideje tartózkodtak ott. Ekkor Tétény, Horka apja, tudomást szerzett az ott lakóktól az erdőntúli föld jóságáról, ahol valami Gyalú nevű blak uralkodott. Amilyen fortélyos ember volt Tétény, áhítozni kezdett azután, hogy - ha lehetséges - urának, Árpád vezérnek a kegyelméből megszerzi magának és utódainak az erdőntúli földet. S ez meg is történt később. Ugyanis az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; sőt tovább is birtokolta volna, ha a kisebbik Gyula a két fiával, Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni, és nem cselekedett volna mindig a szent király ellenére, amint ez majd a következőkben szóba kerül.”(Anonymus: Gesta Hungarorum)

A forrás szerint a magyarok honfoglalásakor Erdély területen volt egy blak lakosság. Tehát nem helyes aszt állítani hogy a románok később telepedtek volna le mint a magyarok Erdélybe. A mai világba ez már nem is fontos. Nem hiszem hogy a letelepedési elsőbbséggel járna valamiféle jog. Most már mind szabadul élünk ugyanabban a közösségben és szép lenne hogy ha a múltat is ugyanavval a szemel látnánk.– CristianOnet vita 2008. december 28., 13:02 (CET)

Kedves Cristian! Természetesen az lenne szép, ha mind szabadul élhetnénk, ahogy mondod és nem gondolnának egyesek arra, hogy az elsőbbség jogot biztosít valamire, de sajnos nem így van. Máskülönben nem lenne tele túlzásokkal és hamisításokkal a történelem. Érdemes megtekinteni ugyanezt a címszót németül. Szerintem elég korrekt és tárgyilagos, majd utána vessünk egy pillantást a román változatra. Szembeszökő ez utóbbinak a propaganda jellege. A wikipediát nem lenne szabad ilyen célra használni. Máskülönben a történettudomány nem a gesták korában kezdődött hanem jóval később. És egy gestára, mint hiteles történelmi munkára hivatkozni kissé furcsa. Egyébként a gesta szerint "valami Gyalú nevű blak uralkodott" ebből vajon tényleg egyenesen következne a blak lakosság? A helynevekben nagyon sok szláv eredetű szó mutatható ki. Vajon hogy kerültek Erdélybe ezek, ha a lakosság román volt? Úgy todom, hogy a régészet sem támasztja alá a gesta állításait.

Lakosság/NépsűrűségSzerkesztés

Téves adat szerepel Erdély területénél (vagy népességénél) és ezáltal a népsűrűségnél is! Össze lehet számolni megyénként: Erdély, Partium és Bánát teljes összlakossága ez a ~7,5 millió fő. A történelmi Erdély teljes lakossága mindössze ~4,1 millió ember. Ebből a 7,5 millió, tehát a teljes, Magyarországtól elcsatolt rész lakossága van megadva. A területnél azonban csak a történelmi Erdély méretei szerepelnek.

A valós adatok, attól függően, hogy mit is akarunk megjeleníteni: 1. a teljes Romániához csatolt terület: Terület: 103 093 km2 Lakosság: 7 723 313 fő Népsűrűség: 74,9 fő/km2

A történelmi értelemben vett Erdély: Terület: 57 000 km2 Lakosság: 4 133 358 fő Népsűrűség: 72,5 fő/km2

Demográfiai grafikonokSzerkesztés

Az én képernyőmön elég csúnya lett a Demográfia fejezet, mert a két utolsó grafikon átlóg a Legnagyobb városok fejezetcímhez. Az lenne e tiszteletteljes kérdésem, hogy feltétlenül benne kell lenniük a cikkben? Az első (A magyar nemzetiségűek aránya Romániában) nem közvetlenül Erdélyre vonatkozik, a második (a felekezetek szerinti megoszlás) megtalálható táblázatos formában is, tehát információ nem vesztődik el, ha ezeket kihagyjuk. – Hkoala   2008. január 1., 17:27 (CET)

német elnevezéseSzerkesztés

tudtommal a mai német elnevezése Siebenbürgen, azaz 7vár történelmi belemagyarázás és valójában Erdélyt Nagyszebenről nevezték el németül, vagy rosszul tudom?

Nagyszeben német neve Hermannstadt, semmi köze Erdélyhez. Siebenbürgen a hét vármegye után!– Istvánka   posta 2008. május 22., 05:40 (CEST)

Nem hét vármegye, hanem hét erődített város. – Hkoala   2008. május 22., 07:20 (CEST)

Hkoalának igaza van: erődített város. – Kulja vita 2008. május 22., 14:15 (CEST)

ennek azért nézzetek utánna mert a villa Hermanni 1223-ban bukkan fel, mig Cipin 1191/2... annak ellenere hogy all. meg II. Geza alapitotta (?) lasd. meg nevenek eredete, persze 99% ezt az értelmezést fogjátok találni mindenhol... mármint a 7várat/várost Taz vita 2008. május 22., 14:23 (CEST)

Híres emberek (SN)Szerkesztés

A fejezet ebben a formájában nagyon nem semleges: csak magyarokat tartalmaz, egyetlen román vagy német nevet sem. – Hkoala   2008. június 23., 17:51 (CEST)

Meglesz, elvtárs! :) – Kulja vita 2008. június 23., 20:24 (CEST)

Szerintem összesen 10-15 név elég lenne a listára, mert az itt szrereplő nevek megtalálhatók a Romániai magyarok listája szócikkben is (esetleg létre lehetne hozni egy híres erdélyi románokat, illetve németeket tartalmazó szócikket). Ebben a formában a szócikk kb. egyötödét ez a szakasz teszik ki.Sie   vita 2009. január 9., 07:42 (CET)

Híres románok, Erdélyből? Egy híres románt mondjatok, aki erdélyi... (Frank Tyrell)

Erdély jelenkori története (1918-tól)Szerkesztés

"Az 1940-es második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak 43 492 km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel, de kb. 1 060 000 románnal is." Szép számok, csak nem összehasonlíthatóak (90% és 1060000).
Más: Nem vagyok biztos, hogy ugyanarra a területre vonatkoznak. A szöveg alapján nem merném állítani. Legyen szíves valaki, aki utána tud nézni a helyes adatoknak, korrigálja ezt! Tzg6sa vita 2008. július 12., 19:00 (CEST)

Persze, az a két mondat ebben a formában hazugság volt. Korrigáltam. --Peyerk vita 2012. október 4., 12:30 (CEST)

Az Erdély szó eredeteSzerkesztés

Ebben a fejezetben sok, forrásokkal alá nem támasztott kijelentés van, pedig az Erdély szó etimológiája egy vitatott terület. De jó lenne, ha valaki hozna hozzá forrásokat is. Faller vita 2008. október 8., 21:42 (CEST)

Tényleg WP:SAJÁT kutatómunkának tűnik ez a két bekezdés az „Erdőelve” névről. Ezt találtam: Farkas Ildikó (2002). „A korai Erdély a nyelvtudomány tükrében”. História, Budapest (04). ISSN 0139-2409. „A szakirodalom régóta vallja, hogy az Erdély név az erdő-el jelöletlen birtokos jelzős összetételekből jött létre, jelentése »az erdőnek a túlsó része« (…) Anonymus gesztájában: ad Erdeuleu . A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint az el~elé/elő régi jelentése „elülső, elöl levő (rész)”, ebből lett a mai „eltávolodás” típusú jelentés, és a két jelentés alapján érthető a „túlsó (rész)” régi jelentés is a latin (terra) ultrasilvana / transsilvana tükörfordításaként. Oliv0 vita 2012. október 4., 11:33 (CEST)

A szócikkben a név eredete inkább délibábos. Czuczor-Fogarasi-szótár: elve = túl, tehát Erdély = erdőn túli rész, Havaselve = a havasokon túli rész. Wikizoli vita 2018. december 28., 19:41 (CET)
Forrás alapján javítottam. Wikizoli vita 2018. december 29., 11:07 (CET)

Beavatkoztam (Vazallus)Szerkesztés

Az Erdélyi Fejedelemség bekezdésen belül a VAZALLUS szó a FEUDALIZMUS szóra irányított, ezt megváltoztattam a VAZALLUS ÁLLAM szócikkre való irányításra, mivel jóval tömörebb, és egyenesebben kapunk belőle információt, mintha a F. szócikken elkezdenénk keresgélni. eduard vita 2012. április 30., 11:19 (CEST)

Szép. IrodalomSzerkesztés

„Erdély népe négyféle. Szászok lakják délen s kevesebben északon, oláhok közé ékelődötten, akikről újabban az hírlik, hogy dák származékok. Magyarok lakják nyugaton, székelyek pedig keleten és északon. A székelyekről azt olvasom, hogy az eleik Attila hunjai voltak. A néprajz tudósai viszont állítják, hogy a Kárpátok koszorúján belül a világ minden babonája meglel­hető, mintha a képzelet boszorkányszele hordta volna össze. Ha állításuk igaznak bizonyul, az érdekesebbjét feljegyezhetem magam is. (NB. a babonák felől megkérdezni a grófot!)”
Drakula gróf válogatott rémtettei

Muszáj (!) idebiggyeszteni. OsvátA Palackposta 2013. május 23., 19:52 (CEST)

Domborzat: Erdély legmagasabb pontjaSzerkesztés

Erdély határait a Kárpátok főgerince alkotja és ez legvilágosabba Délen a Fogarasi havasokban követhető nyomon. Ez akár történelmileg, akár földrajzilag is így van. Románia legmagasbb csúcsa a Moldoveanu a főgerinctől Délre egy mellék gerincből emelkedik ki a főgerincen található Nagy-Vist (2527) csúcstól kiindulva. Ezt a legtöbb forrás így is jegyzi. Valószínű helyesebb lenne Erdély legmagasabb pontjának a főgerincen található Negojt (Negoiu) megjelölni 2537 m (ez a második legmagasabb csúcs Romániában). Persze ez csak javaslat és természetesen képezheti megvitatás tárgyát.

Visszatérés a(z) „Erdély” laphoz.