Vita:Magyarellenesség/Archív01

Téma hozzáadása
Aktív megbeszélések

története

"A magyarellenesség körülbelül egyidős lehet a magyar nép kialakulásával, bár írásos feljegyzéseink erről nem maradtak."

Ezt a mondatot nemcsak spekulatív és lexikonba nem illő volta miatt nem tenném be, de a magyarok érzékenységét is sértheti (pc). : Gubb   2006. január 18., 13:51 (CET)

Lehet, hogy igazad van. Esetleg tudnál-e javasolni valamilyen jobb bevezető mondatot, vagy kezdjük a szócikket simán a fejezetekkel. Tófalvi Péter 2006. január 18., 16:18 (CET)

Az inkább a baj, hogy semmitmondó, ugyanis bármilyen nép nevét be lehet helyettesíteni a mondatba és valószínűleg igaz lesz. -- nyenyec  2006. január 18., 16:38 (CET)

Mi a "magyarellenesség" és mi nem az?

Jó lenne kísérletet tenni arra, hogy megfogalmazzuk mi is az a magyarellenesség. Így el lehetne dönteni, hogy "magyarellenesség" volt-e a tatárjárás.

-- nyenyec  2006. január 18., 16:48 (CET)


Igen, részben igazad van. De azt ugye te is elismered, hogy magyarellenesség létezik. Majd ha elkezdjük kidolgozni a jelenkori fejleményeket (Gheorghe Funar és tsai.) ez nyilvánvalóvá fog válni. -- Tófalvi Péter  2006. január 18., 16:48 (CET)

Kivágott

Az eredetmonda szerint a magyarok két nép Hunor és Magor (Adynál: Góg és Magóg) népe összeolvadásából keletkeztek. Ha az összeolvadás oka az egymás mellet élés, illetve a kölcsönhatások, akkor még nem beszélhetünk magyarellenességről. Ha azonban az öszeolvadás a két törzs szövetségét jelentette, akkor már beszélhetünk magyarellenességről, mert törzsszövetséget egy okból hoztak létre: a közös ellenség ellen. Bárhogy is történt, a hét vezér már a törzsüket fenyegető veszedelmek miatt lép szövetségre, és pogány szokás szerint az egyezséget vérszerződéssel pecsételik meg.

  • Minek ez a bevezető? Mond valamit azon kívül, hogy "vagy igen, vagy nem"?
  • Nem is igazán a témáról szól.
  • Túl spekulatív. Vagydöntsük el, hogy a mondát írjuk le, vagy idézzünk történészeket, de ez így vegyíti a két dolgot, szerintem ráadásul rosszul.
  • Miért nem mindjárt Neandervölgybe megyünk vissza spekulálni? : Gubb   2006. január 30., 17:47 (CET)

Kevéssel a 13. század közepe előtt, 1241.-ben súlyos csapás éri Magyarországot, tatárok támadnak az országra, amelyet feldúlnak, és körülbelül 200 000 embert meggyilkolnak, emellett sokakat rabszíjra fűzve elhurcolnak ("tatárjárás"). Máig nincsenek teljességgel feltárva annak a kegyetlenségnek a mozgatórugói, amellyel a tatárok Magyarországon pusztítottak, illetve hogy a keleti szomszéd népek, államalakulatok miért biztosítottak szabad átvonulást a tatároknak Magyarország felé, és mutatták meg nekik a Keleti-Kárpátok erdős rengetegei között az átjárókat. Egyes román történészek nem titkolják, hogy szerintük a Moldvában élő románok (akkori nevükön vlachok) segítették a tatárokat, bár ez lehet a későbbi magyargyűlölet múltba való visszavetítése is ("projekció").

A tatárjárást nem tekinteném kifejezett magyarellenességnek, az egy háború volt. Azt meg lehet említeni (ha van forrás), hogy egész falvakat kiirtottak az ellenállás miatti dühükben, de sokakkal járvány vagy éhínség végzett. Az utolsó mondatokat pedig inkább a huszadik századról szóló szakaszokba tegyük. Gubb     2006. március 6., 13:43 (CET)

Hogyan lehetne csökkenteni a magyarellenességet?

Azt nem mondom, hogy minden mondata komplett hülyeség, de ennek a fejezetnek a nagy része inkább vélemény, mint tény. --Ali # 2006. március 6., 02:37 (CET)

törölve, kikommentezve az egész. iskolai dolgozat szintű esszé. Gubb     2006. március 6., 13:44 (CET)

Agyrém

Lehet, hogy csak a korai időpont miatt van alacsonyabban a toleranciaküszöböm, de ez távolról sem tűnik enciklopédiai szócikknek. – KovacsUr 2006. március 6., 07:16 (CET)

Az. (Agyrém). Szó. De nem szócikk. Nem törlendő véletlenül? OsvátA. 2006. március 6., 08:16 (CET)

Szívesen támogatnám! --Csanády 2006. március 6., 08:19 (CET)

Sziasztok! A törlés helyett az a javaslatom, hogy állítsuk vissza Gubbubu január 30-i változatát, azután Tófalvi Péterrel közösen azt is próbáljuk enciklopédiaszerűbbé tenni. Ezt a kényes témát szerintem csak ellenőrizhető forrásokkal, dokumentumokkal alátámasztva szabad megírni! Üdv, Adapa 2006. március 6., 09:26 (CET)

egyetértek. a cikk távolról sem "törlés", csak "problémás" kategória. néhány részt kiszedek belőle, aztán meglátjuk. Gubb     2006. március 6., 10:45 (CET)

Na, cenzúráztam egy csomó dolgot. Még van mit, azt hiszem. Gubb     2006. március 6., 11:16 (CET)

Sokat javított a helyzeten a bevezető definició. Ennek alapján nekem az "A régmúltban" fejezetben nem sikerült felfedeznem egyetlen a cikk tárgyával kapcsolatos mondatot sem. (annak lebegtetése, hogy a keleti fejedelemségek azért vettették alá magukat a mongol uralomnak, hogy azok bennünket meg tudjanak támadni, kifejezetten ijesztő elgondolás, ...mármint szerintem). Én, ha bele mernék nyúlni az ilyen cikkekbe, az egész fejezetet törölném. Az "A korai Habsburg uralom idején" részben el kellene dönteni, hogy pl. a reformáció üldözésének, a betelepítéseknek, illetve II. József reformjainak mennyire volt magyarellenes éle. Az utóbbinak pl. szerintem semennyire. (a "magyarság számára hátrányos" és a "magyarellenes" fogalmak nem azonosak) Ha lehet is ezekről néhány mondatot írni, szerintem a cikk érdemi része a 19. század eleje körül kellene, hogy kezdődjön. Nem könnyű a téma, biztosan van ezzel ellentétes vélemény is. --Csanády 2006. március 6., 13:09 (CET)
A Habsburg uralom környékén azért már van mit keresgélni, ld. távoli rokonomat. Henrik hadjáratai sem voltak azért magyarbarátok, szóval nem egy az egyben hülyeség, csak tisztességes forrásokat kellene keresni, meg történész szakembereket. A németesítő törekvések, Zsófia hercegnő teljesen jogosan ide tartoznak ... szóval, dolgozni kell rajta, tény, hogy a magyarellenesség nem a 20 szd.-ban kezdődött. Gubb     2006. március 6., 13:30 (CET)

II.József, később vissza is vont, "reformjainak" nagy része a róm. kat. vallás elleni kirohanás, evvel indirekte bátoríthatta a magyarság ellenségeit, akik többnyire másvallásuk álcája mögé bújva, nemegyszer papjaik uszítására rendeztek magyarellenes pogromot (pl. 1848-49-ben, Erdélyben). Az erőszakos németesítés a hivatalokban és az oktatásban is leginkább a magyarságot, mint legszámosabb saját nyelvű közösséget sújtotta. Paxfax vita 2009. április 6., 11:24 (CEST)

Mi bajom van ezzel a szócikkel

A háborúk a történelem során terület- és vagyonszerzési okból folytak, nem azért, mert az egyik nép nem szerette a másikat. Ez alapján már a cikk 4/5-ét ki lehetne törölni. A többi rész nagyrészt sértődött morgolódásnak hat („a középkori krónikák nem épp hízelgően írnak rólunk” – a legtöbb nép nem emlegeti szeretettel azokat a félnomád népcsoportokat, amik fosztogatják őket…) vagy pontatlan („Európa hivatalosan 1000-ben fogadta be a magyarokat” – akkor hogy adhatták Gizellát Istvánhoz évekkel korábban? a német-római császár egy be nem fogadott pogány nép királyához adta volna a húgát?)

„[A] pogány kultúra tűzzel-vassal való kiirtása néhány emberöltő alatt meggyőzte a keresztény Európát, hogy e nép beilleszkedett az új környezetbe.” – szintén pontatlan, ebben sokkal nagyobb szerepe lehetett a letelepedésnek, városiasodásnak, úgy általában a feudalizmus kialakulásának, mint a vallásnak. (mondjuk ezt különben se itt kell majd tárgyalni.)

Betelepítések – ezzel a Habsburgok nem a magyaroknak akartak keresztbetenni, hanem a birodalmukat próbálták egyben tartani. Magyarellenességről akkor beszélhetnénk, ha teljesen ki akartak volna irtani minket, vagy ha érdekükben állt volna szítani a magyarellenes érzéseket a németekben vagy akárkiben, de erről nem volt szó, és értelme sem lett volna; csak a forradalmak, stb. után nem nagyon bíztak abban, hogy a birodalom részei akarunk maradni, ami érthető.

„A nemzetek kialakulásának és virágzásának korában” – na, pont ez a rész hiányzik, ami még releváns is lehetne, mert gyakorlatilag ez a pont az, ahonnan beszélhetünk magyarellenességről vagy egyáltalán magyarságról.

Neonácik emlegetése – aki náci, az szvsz nem egy bizonyos népet nem szeret, hanem a sajátját magasabbrendűnek tartja. Ha a szlovák náciról leírjuk, hogy magyarellenes, ebből a gondolatmenetből az következik, hogy a magyar náci szereti a legjobban Magyarországot. Ilyet meg azért ne írjunk már.

„Politikai és közösségi szinten” – ezt még legalább 10 évig képtelenség lesz NPOV módon megfogalmazni; közösségi és főleg politikai szinten igen nagy divat lett mostanában hazaárulózni meg azt nézni, ki a jobb magyar vagy egyáltalán ki a magyar. Ezt a „múltunk tagadása / gyalázása” dolgot meg pláne képtelenség lesz normálisan megfogalmazni, hogy mi számít annak. (ha szerintem nem volt mohácsi csata, akkor magyarellenes vagyok, vagy csak szimplán hülye?)

egyelőre ennyi.

Alensha  2006. március 6., 16:58 (CET)

kösz. magam is hasonlóan. Leicester 2006. március 6., 17:06 (CET)
Egyetértek. Szerintem a magyarellenesség fogalma csak a szélsőjobboldali szóhasználatban tartalmaz mindent a tatárjárástól a nemzeti jelképek kifigurázásáig; egyébként egyetlen összefüggésben értelmezhető: ott, ahol magyarok etnikai kisebbségként élnek és velük mint ilyennel szemben nyilvánul meg ellenségesség. Pendragon 2006. március 6., 17:51 (CET)
Szerintem lehetne ilyen szócikket írni (újrakezdve), a mostani formáját viszont teljesen értelmetennek találom. Kalandozások, tatárjárás? Ugyan már. Azt kéne bemutatni ehelyett, hogy hol van "magyarellenes" hangulat, mit mondanak azok akik "magyarellenesek", mik ennek a gyökerei. Hogy milyen témáknak lenne itt értelme, arra itt egy példa: en:Anti-Americanism, további (vegyes minőségű) példák: en:Category:Anti-national_sentiment -- nyenyec  2006. március 6., 18:13 (CET)
Egyetértek az előttem szólókkal. Legfeljebb csak abban nem Alenshával, hogy a Habsburgok nem akartak a magyaroknak keresztbe tenni. Szerintem a 17-18. században folyton ezt csinálták, és a magyaroknak jó oka volt a Wesselényi-féle összeesküvésre, Thököly-felkelésre, Rákóczi-szabadságharcra. Ennek ellenére persze nem lehet általánosítani, hiszen Mária Terézia és II. József például sokat tettek Magyarország fejlődéséért, és József nádor vagy Sisi is a Habsburg-ház tagjai voltak! Egy érdekesség: ma Budapest legelőkelőbb pontjáról szemléli elégedetten a várost Savoyai Jenő lovasszobra, akiról úgy hallottam, hogy véres magyargyűlölő volt. A téma tehát valóban szemlélhető történeti távlatokban, de szigorúan forrásokkal alátámasztva. Szerintem érdemes lenne meghallgatni Tófalvi Péter álláspontját is, aki a szócikk eredeti változatát létrehozta. -- Adapa 2006. március 6., 20:55 (CET)
egyetértek. A Habsburgok esetében már beszélhetünk kifejezett magyarellenességről. amennyiben pedig izraeli zászlót égetni a magyar(?) szélsőbal szerint izraelellenesség, antiszemitizmus, úgy magyar jelképek ellen fellépni magyarellenesség. Gubb     2006. március 6., 21:34 (CET)
Szerintem az, hogy a Habsburgok elnyomták a magyarokat, nem kifejezetten magyargyűlöletből történt, hanem terjeszkedési, birodalomépítési szándékkal. Ha nem mi vagyunk közvetlenül Ausztria mellett, hanem pl. az angolok, akkor őket nyomták volna el. Utána meg persze az nem tetszett nekik, hogy tiltakoztunk ez ellen. Nem hiszem, hogy a Habsburg-birodalom által elnyomott többi népnek annyira jobb dolga lett volna nálunk; akkor azt is rájuk fogjuk majd, hogy szlovákellenesek, olaszellenesek? A Brit Birodalomra is azt mondjuk majd, hogy India-ellenes? – Alensha  2006. március 6., 22:12 (CET)
Érdekes kérdés. A Brit birodalomban szerintem volt rasszizmus (vö. "vademberek"), a brit felsőbbrendűség tudata és nem tartom kizártnak, hogy a britek végeztek etnikai tisztogatásokat is (búr háború?). Érdemes lenne utánanézni. Gubb     2006. március 7., 08:17 (CET)
Hát persze. A zulukról nem is beszélve. OsvátA.

Nekem elsősorban az a bajom ezzel a szócikkel, hogy 0 azaz NULLA darab forrást sorol fel, pedig ha valahol, akkor itt szükség lenne rájuk. Ha létezik olyan szociológiai publikáció, ami tartalmazza a magyarellenesség definícióját, akkor azt kell átvennünk a forrás megjelölésével. Ha nincs ilyen, akkor nem a mi feladatunk definiálni a magyarellenességet, ugyanis legjobb tudomásom szerint itt nincs helye saját kutatásnak. Tehát törlendő. Peppe83 2006. március 7., 02:02 (CET)

Gondoljatok bele a paradoxonba: a szócikk léte is magyarellenes. OsvátA. 2006. március 7., 08:10 (CET)


Torlendo

csak ugy ideirom, hogy szerintemis torlendo, nem csak mostani formajaban, hanem minden formajaban. Ugyanis a ez a szocikk, mint olyan POV. Ertsd, meg az ures szocikk is POV volna.

--Math 2006. március 7., 13:53 (CET)

Attól, hogy kettős állampolgár vagy, még írhatnál jobban magyarul, s ez nem csak az ékezetek teljes és néha indokolatlan hiányát jelenti. Különben elárulok egy nagy titkot: a német ékezetes betűk néha azért használhatók a magyarban is (pl. ö,ü).– Paxfax vita 2009. április 6., 11:40 (CEST)

egyetertek... mindenfajta ellenesseg van, a magyarellenesseg fogalomkent pedig kifejezeten a magyar politikai eletben letezik, amely csodalatosan meglovagolja a nagy magyar onsajnalatot es paranojat. Ha marad, meg fogom irni dr. Grespik Laszlo hires elmeletenek osszefoglalojat, es belinkelem ide... osszefugg, hisz valoszinuleg (tobbek kozott) ezert is gyulolnek minket, mert mi voltunk az elsok a bolygon :)) Funar csak egy irigykedo :)))) --irimief 2006. március 7., 14:09 (CET)


Tudodmit? Igazad van! Megyek, és gtorsan írok néhány sort még az antiszemitizmushoz. Mert az létezik, de magyarellenesség nem. Még szerencse, hogy minket mindenki szeret! Akkor nem kell félnem, hiszen viccből írkálnak olyanokat a Vajdaságban a falakra, hogy "dögöljetek meg magyarok!" És viccből verik a Magyarokat Szlovákiában és Erdélyben viccből nyomják el őket. Vagy lehet, hogy ezt is a csúnya Magyarok provokációból csinálják! Úristen! Most akkor magyarellenes vagyok? Hihetetlen! Egy nem létező eszmét követek... Remélem érted mire gondolok... Ha nem, akkor tudlak sajnálni! --vighandree 2008. január 28., 17:37 (CET)

A Wikipediat is magyarellenesnek lehet szamitani

Tekintsetek meg az angol wikipedian hany nemzetisegnek van cikk -ellenessegrol. Magyar eppen nincs, de szerintem ennek a hianya egy altalanos egeszseges magyar nezopontot jellemez.

Arrol nem is beszelve, hogy mennyi hamisitott es valotlan, tokeletesen magyarellenes cikk van az angol wikipedian. Szerintem ez egy bizonyitek hogy igen is letezik sajnos. Hunor-Koppany 2007. március 22., 04:20 (CET)

Az a baj, hogy ez a cikk úgy írja le a magyarellenességet, mintha az csak a határon kívül létezne. Azért nem ártana megemlíteni a cigány és a zsidó magyarellenességet is, és főleg a magyar magyarellenességet. Mert szerintem a magyarellenesek általában magyarok. 2008. január 3., 02:23 (CET)

Nagyon igazad van, már tettem is róla! (maszop, szadesz és csatlósaik)– Paxfax vita 2009. április 6., 11:43 (CEST)

Objektív definíció vs. POV bemutatása

Szvsz elhibázott a koncepció: a magyarellenességet nem objektív fogalomként kéne kezelni (minthogy nem az), hanem mint egy jelentős magyar politikai-világnézeti csoport nézőpontját. Ennek megfelelően nem a tatárjárásról meg a zászlóégetésről meg ilyen marhaságokról kéne írni, hanem arról, hogy

  1. kikről is van szó;
  2. mit neveznek magyarellenességnek (sok-sok idézettel, és teljesen lényegtelen, hogy a véleményüket értelmesnek tartjuk-e vagy sem);
  3. mi róluk (ill. a magyarellenességről alkotott elképzelésükről) a véleménye másoknak.

--Tgr 2006. március 8., 20:33 (CET)

Itt egyszerűen arról van szó, hogy keversz két dolgot, az objektív magyarellenességet (ami történelmi dokumentumokkal igazolható etnikai tisztogatásban vagy gyűlöletkeltésben nyilvánult meg, és épeszű magyar ember nem tagadja, hogy kétségtelenül létezik), illetve a magyarellenességet mint aktuálpolitikai fogalmat. Mindkét értelem létezik, és az egyik (a második) létezése nem jelenti azt, hogy a másik (az első) ignorálható (szerintem egyébként pont arról a jelentéséről nem kellene írni, amit te itt említesz; pontosan a politikai aktualitása miatt). Gubb     2006. március 8., 23:40 (CET)

Mindketten tevedtek:

1) A "magyarellenesseg", mint olyan nem mondhato egy jelentos magyar politikai-vilagnezet nezopontjanak. Ez nem egy nezopont megnevezese. A nacionalizmus, az egy nezopont megnevezese.

2) Nincs olyan, hogy "obejktiven letezo magyarellenesseg".

--Math 2006. március 9., 10:23 (CET)

  1. Félreértetted, amit TGr mondott (úgy látom), és az is lehet, hogy keversz két dolgot (lakonikus véleményed miatt nem tudom eldönteni).
  2. Már hogyne lenne. Gerge Funarra vagy Ceaucescura azert senki nem mondja, hogy magyarbarát. Gubb     2006. március 9., 14:09 (CET)

Akkor definiald, mi a magyarellenesseg, es hogyan merheto. :) --Math 2006. március 9., 14:10 (CET)

Bent van a cikkben. Lényegében: a rasszizmus azon fajtája, mely a magyarok ellen irányul (rasszizmus pedig létezik, avagy nem :-?). Egyébként pedig a magyarellenesség nem azonos a nacionalizmussal, bár nem ritkán nacionalizmusból eredeztethető. Mérni meg minek, amikor egy minőségi és nem mennyiségi kategória? Lehet beszélni "fokozatairól" esetleg (intézményesített - gondolatban (értékelés), szavakban vagy komolyabb tettekben is megnyilvánul stb.), de ezek inkább vállfajok. Gubb     2006. március 9., 14:25 (CET)

Nos, akkor vanitt par problema.

1) Induljunk ki abbol, hogy a "rasszizmus"-rol nyugodtan lehet szocikket irni.

2) Szeritnem a rasszizmus szocikkben altalaban a rasszizmusrol lehet irni, konret esetekrol mar problemasabb. De lehet meg olyan esetekrol irni, amikor egy allamban nyilt rasszizmus volt, azaz bizonyos rasszok torvenyileg alacsonyabbrenduek voltak. Peldaul apartheid, rabszolgasag, nacizmus. Ezek a rasszizmusnak azon esetei, amelyek eleg NPOV esetek.

3) "magyarellenesseg" ugyeben nem lehet ilyenekrol irni, mert amit Funarrol irnal, az magyar POV volna. A roman WP-ben biztos nem fogadnak el ezt ugyanigy. Azaz nemzetkozi WP-kozotti harc lenne belole. Kepzeld el, hogy amit te itt leirnal magyarellenessegnek, az a velemeny a roman WP-ben, mint romanellenesseg jelenne meg.

ebben nem vagyok biztos. az angolban a románok sokszor kitörlik a juro-félék dörmögéseit ("romania defeated bolshevik hungary" stb.). mi egyébként sem a román wikipédia vagyunk. Gubb     2006. március 9., 14:45 (CET)

4) Altalanossagban pedig magyarellenessegrol irni felesleges, mert csak annyit irhatnal, hogy a szelsoseges nacionalizmus egyik esete.

meg egypár szót a szögesdróttal körbetekert székelyekről, a csángókérdésről, a magyar holokausztról, amelynek etnikai népirtás volta történészileg elfogadott ... történetéről, politikai vonatkozásairól össze lehet hozni egy-két oldalt. Gubb     2006. március 9., 14:45 (CET)

5) Egyebekent erdekes az, hogy a magyarellenesseg ugyebar nem tartozna a rasszizmus ala, tehat mi is ez? Szerintem csupan szelsosoeges nacionalizmus.

Egy szerintem korrekt definíció ennek ellentmond:
"Politikai doktrína, amely szerint a nemzet a politikai szerveződés legfőbb egysége. Ennek az állításnak az szolgál alapjául, hogy minden ember nemzeti jellegzetességgel bír, amellyel kulturálisan, gazdaságilag és politikailag azonosul. A nacionalisták elsődleges célja tehát megőrizni a jogot arra, hogy egy bizonyos nemzeti csoportosuláson alapuló független államhoz tartozzanak. A nacionalizmus így nemzeti csoportok olyan törekvéseivel hozható összefüggésbe, amelyek célja a függetlenség megőrzése más nemzetállamok uralmával szemben. A nacionalizmus gyakran a gyarmatosítás elleni küzdelemhez kapcsolható. Tágabb értelemben olyan általános politikai hozzáállás, amely szerint a politika elsődleges célja a nemzeti érdek szolgálata a partikuláris osztály- vagy csoportérdekekkel szemben. A gyakorlatban a nemzeti érdek - néhány végletes helyzetet, pl. háborút kivéve - a legkülönbözőbb módon értelmezhető, ezért a nacionalizmus gyakran pusztán egy szűk körű politikai álláspont igazolására szolgál. A gyarmatosítás elleni mozgalmak kivételével a nacionalizmus alapja egy konzervatív, gyakran romantikus politikai filozófia, amely a nemzeti múltat állítja középpontba."
A magyarellenességnek inkább oka a szélsőséges nacionalizmus, mint hogy ugyanazok lennének. A nacionalizmus és rasszizmus sem azonosak. Gubb    

6) Tehat osszessegeben pont ezek a "fokozatok" a problemasak itt. Ugyanis olyan dologrol van szo,a mi fokozati kerdes, es szamunkra, magyaroknak egy bizonyos fokozat szint folott van, ami egy masik nezopotnbol csak normalis nacionalizmus esetleg. Nehezen valastzhato el a nacionalizmustol.

7) Problemamantesebb volna az, ha a nacionalizmusrol irnank cikket, es beleirnank azt, hogy mondjuk bizonyos nacionalizmust egy masik nep, mint ellensegesseget foghat fel. peldaul Funar es magyarok.

--Math 2006. március 9., 14:35 (CET)

Ezt sem tartom lehetetlennek, de előbb-utóbb kétségtelen, hogy önálló cikket is kell majd nyitni a számára. Gubb     2006. március 9., 14:45 (CET)


Onallo szocikket legfeljebb valami olyasmi cimmel lehtne irni, hogy "Az erdelyiek es a magyarok viszonya" , de ezt is pontositani kene. "Magyarellenesseg" cimmel irni rola, kb olyan, mintha a a holocaustrol ugy irnank, hogy "az a bizonyos sosem volt esemeny".


--Math 2006. március 9., 14:51 (CET)

Nem tartom helyesnek ennyire exkalalni egy problemat... Mert ez csupan egy politikai problema!!! Most akkor kezdjunk el egy politikai vitat? Egy olyan problemarol amelyet eloszeretettel fujnak fel a magyar es szekely nacionalistak? Mondjatok mar el nekem, mi a fenetol volt magyarellenes Ceausescu??? Ceausescu mindenellenes volt, magasrol leszarta, hogy eppen magyar vagy szasz falut pusztitott el. Ceusescu radikalis nacionalista volt, aki egyedi modon alakitotta at a kommunizmust egy nacionalista rendszerbe es mint ilyen minden mas, nem roman nepcsoport uldoztetesnek lett kiteve. Miben nyilvanul meg ma a magyarellenesseg? Funarba?! Ne rohogtessetek, az Funar es Vladim Tudor fele Vatra Romaneasca aki csak par marhat tud megmozgatni? Ilyen nalunk is van, kollegak... Csurka Istvannak hivjak... Erdelyben pedig Tokes Laszlonak... Minden nepnek megvannak a maga radikalis nacionalistai, amelyeket szubjektiven de nyugodt lelkiismeretnek fassisztaknak is nevezhetunk, akik valami ellenessek. Zsidoellenesek, romanellenessek, romaellenessek, amerikaiellenessek, satobbi satobbi... Egy ilyen szocikkel, amely nem takar egy lexikalis fogalmat, hanem csupan politikai megfontolasokbol exkalal egy olyan problemat, melyet magyarorszag kormanyai mar masfel evtizede, romania kormanyai pedig jo par eve probalnak megoldani, nem tartom helyesnek ezeken a lapokon tovabbvinmi. Mar elmondtam egyszer, hogy amugy nem tartom idevalonak, nem lexikalis. Most kifejtettem politikailag is az aggalyaimat. Meg valamit: politikailag pont az ilyen megnyilvanulasokat tartom veszelyesnek. Megy a rinyalas Szekelyfoldon, hogy a Vladim Tudorek le akarjak verni a marciusi magyar tuntetest. Nem okes dolog, sot, csunya nagyon. De mi a jo fenenek kell provokalni??? Nem veletlen, hogy az ilyen dolgoktol meg a legnagyobb erdelyi politikai szervezet (egyebkent a roman kormany tagja) RMDSZ is elhatarolodik. Toleranciaval sokkal tobbet lehet elerni mint a hires szekely bicskakkal... Egyebkent van egy kerdesem: jo par honapja Bukarestben meg akart verni nehany ficko... reszegek voltak, es valamilyen okbol azt hittek az ellenfel focicsapatahoz tartozom (pedig csak setaltam az utcan, de hiba volt a stadion kornyeken). Nem tudtak, hogy magyar vagyok, tokeletesen beszelek romanul. Verekedes nem lett, normalisan lecsititottam oket, meg el szivtunk egy cigit kozossen, osszeolelkeztunk es elbucsuztunk. Ha megvertek volna, es kipattant volna az ugy, mint magyarellenes atrocitas kezeltek volna... Ha en vertem volna meg oket, romanellenes lettem volna... Mi a feszkes fenenek kell igy kezelni ezeket a dolgokat??? --irimief 2006. március 9., 15:32 (CET)

Rengeteg pontatlanság, politikai véleménynyilvánítás és a hozzászólásban és egy kedélyes, de nem ide tartozó kis történet. A jelen politikai helyzettől függetlenül, magyarellenesség éppúgy létezik, mint antiszemitizmus vagy vallásüldözés. Most akkor töröljük ezeket a cikkeket is? Nyilván nem fogjuk. Gubb     2006. március 9., 19:08 (CET)

Ha jól értem, három különböző dologról beszélünk:

  • történelmi magyarellenesség (pl. magyarellenesség a kalandozások korában, vagy Trianonnál): ez egy rakás nagyon eltérő hátterű és jellegű eset, semmi értelme egy kalap alá venni őket. A megfelelő történelmi cikkekben kell megtárgyalni.
  • mai magyarellenesség (a szó általánosan elfogadott értelmében, azaz ott, ahol magyar kisebbség van, tipikusan a trianoni területeken): megint csak nem látom indokolnak a külön cikket. A határon túli magyarság, Erdély, Kárpátalja etc. cikkekben (ill. a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet etc. cikkekben) remekül ki lehet fejteni.
  • a (szélső?)jobboldal sajátságos értelmezése a magyarellenességről. Ez a korábbiaktól teljesen külön dolog, teljesen más definícióval. Szvsz még leginkább ez való ilyen cím alá (de lehet, hogy ennek is jobb helye lenne az adott ideológiáról-világnézetről szóló cikkben).

Akárhogy is, a jelnlegi cikk törlendő. Nincs világosan meghatározva a tárgya, keveredik benne a fenti három értelmezés, belekeveri a rasszizmust, ami totál nem odavaló, tele van zagyvaságokkal (pl. magyar nemzeti jelképek rongálása - 56 ezek szerint magyarellenes forradalom volt?). --Tgr 2006. március 9., 20:20 (CET)

És persze, mint arra az elején utaltam, POV-ról beszél úgy, hogy nem foglalkozik azzal, hogy az egy POV. --Tgr 2006. március 9., 20:22 (CET)

minden szócikknek lehet értelme, a németellenesség, románellenesség, []oroszellenesség]] stb. szócikkeknek is, ha valaki ilyet akarna írni.
Jelenleg igen csonk ez a próbálkozás, ráadásul túl sokat akar felvállalni, sajátos történelemszemlélete alapján. Íme egy mondat: "Érthető ezért, hogy a kalapos király halálát megkönnyebbüléssel fogadta az ország, és I. Ferenc uralkodása alatt tényleg javult a helyzet." tehát cikkírónk símán megkönnyebbül és fel sem tűnik neki, hogy az uralkodó kozmopolita intézkedéseit ezzel egyszerűen magyarellenesnek bélyegzi. II. Józsefről van egy szócikk, az nem ilyen egyoldalú képet fest.
Nekem már az is mond valamit, ha a magyarságnak nem kedvező intézkedéseket gondolkodás nélkül magyarellenesnek bélyegezzük, gondosabb vizsgálat nélkül.
Tgr elemzése irányadó, szerintem.--Linkoman 2006. március 9., 20:33 (CET)

Ha jól értem, három különböző dologról beszélünk:

  • történelmi magyarellenesség (pl. magyarellenesség a kalandozások korában, vagy Trianonnál): ez egy rakás nagyon eltérő hátterű és jellegű eset, semmi értelme egy kalap alá venni őket. A megfelelő történelmi cikkekben kell megtárgyalni.
  • mai magyarellenesség (a szó általánosan elfogadott értelmében, azaz ott, ahol magyar kisebbség van, tipikusan a trianoni területeken): megint csak nem látom indokolnak a külön cikket. A határon túli magyarság, Erdély, Kárpátalja etc. cikkekben (ill. a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet etc. cikkekben) remekül ki lehet fejteni.
  • a (szélső?)jobboldal sajátságos értelmezése a magyarellenességről. Ez a korábbiaktól teljesen külön dolog, teljesen más definícióval. Szvsz még leginkább ez való ilyen cím alá (de lehet, hogy ennek is jobb helye lenne az adott ideológiáról-világnézetről szóló cikkben).

Akárhogy is, a jelnlegi cikk törlendő. Nincs világosan meghatározva a tárgya, keveredik benne a fenti három értelmezés, belekeveri a rasszizmust, ami totál nem odavaló, tele van zagyvaságokkal (pl. magyar nemzeti jelképek rongálása - 56 ezek szerint magyarellenes forradalom volt?). --Tgr 2006. március 9., 20:20 (CET)

  • Valójában két különböző dologróül beszélünk:
    • történelmi és objektív magyarellenességről. Minthogy a mai magyarellenesség gyökerei a történelemben vannak, ez valójában két egyező dolog. Elég köztudott, hogy Clemencau valóban magyarellenes rasztista volt, elég köztudott a Benes-dekrétumok kollektív bűnösséget hangoztató tartalma és az ezt követő kitelepítések, Ceaucescu falurombolása így tovább. A mai magyarellenesség ehhez kapcsolódik. Hogy kell-e írni róla, azt nem tudom, de semmilyen irányelv nem tiltja, lehet róla teljesen tárgyszerűen is nyilatkozni.
    • vélt magyarellenességről. Erről nem kellene szerintem külön cikkben írni, bőven elég, ha az aktuálpolitikai cikkeket fertőzzük meg ezzel.
  • olvasási nehézségekről vagy figyelmetlenségről tanúskodik az 56-os forradalomról szóló mondat, hiszen a cikk "becsmérlő, gyalázkodó" szándékú rongálásról beszél, mint pl. az elégetés; vagy utcanévtáblák esetében az eltávolítás, összetörés; (és nem pl. "kifigurázásról", ahogy valaki szintén - ki tudja, milyen kognitív folyamatok révén - szintén kapitálisan félreolvasta). De ahhoz nem ragaszkodom, hoyg a dwefiníció pontosan így szerepeljen a cikkben, az utolsó mondat inkább egy megjelenési forma, mint maga a fogalom. Gubb     2006. március 10., 08:59 (CET)


Gubb: a Benes dekretumokrol nyilvan lesz szocikk, es a kollektiv buntetesrol is. Ezek objektiv dolgok. Ezekben a szocikkekben le lehet irni azt a ma mar igen szeles korben elfogadott nezetet, hogy akollektiv buntetes helytelen. A Benes dekretumnal pedig azt, hogy ez kollektiv buntetes, es mint ilyen, sokan helytelenitik. Ezek egyebkent meg akkor is POV nezetek, ha ma mar legtobben elfogadjak. Nem tudom, hogy a csehek mit szolnak hozza egyebkent.

Ismetlem megint, a magyarellenesseg szocikknek mi lesz a nemzetkozi forditasa? Lesz ilyen roman, cseh, angol, nemet szocikk? Mi lessz azokban? Tovabba mi lesz a roman-, nemet-, cseh-, szlovakellenesseg szocikkekkel?

Szerintem igen kinos kerdes ez.

--Math 2006. március 10., 10:25 (CET)

Igen, ez pov-téma; ahogy a "Bibliai ellentmondások" cikk is, vagy az "Evolúció" szócikk vagy akár "ellentéte", az "Intelligens tervezés" is. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad róla írni. Csak ésszel kellene ezt tenni. Gubb     2006. március 10., 19:12 (CET)

Quod erat demonstrandum

A magyarellenesség létét már az is fényesen bizonyítja, ahogy egyesek itt a témához hozzászóltak. Akkor meg miről beszélünk? Egyebekben pedig, én magam is hiányosnak, továbbfejlesztendőnek, de mindenképp megtartandónak tartom ezt a szócikket. A másik: ha valaki tudományosan, enciklopedikus elvek mentén akar megközelíteni egy kérdést, akkor minek foglalkozni azzal, hogy majd mit szólnak ehhez a szlovákok, a románok, akárkik? Ha Galileo Galilei azzal foglalkozott volna, hogy mit szól majd elméletéhez a Szentszék, soha nem írta volna meg híres, a geocentrikus elméleteket cáfoló műveit. Itt el is értünk a Wikipédia lényegéhez. Mi ez? Olyan ismeretek gyűjteménye, ahol fűnyíróval fazonírozzák az objektív világról alkotott véleményeket, demokratikus alapon szavaznak arról, hogy 1+1=2, az átlagolás módszerével döntik el, hogy mi az igazság, vagy megpróbálják tárgyszerűen leírni a világot? Egyesek idézeteket kértek, íme egy: "A Sátán legnagyobb trükkje, hogy sikerült elhitetnie az emberekkel, hogy ő nem is létezik." :-) A szerzőt nem ismerem. Tófalvi Péter 2006. március 10., 16:17 (CET)

tudományosan, enciklopedikus elvek mentén akar megközelíteni egy kérdést Na látod, ez az ami tökéletesen hiányzik a cikkből.

  • Mi a magyarellenesség definíciója?
  • Ki és hol publikálta mindezt?

Nem vagyunk elsődleges forrás, nem a mi dolgunk eldönteni, hogy mi a magyarelleneség, mi volt az és mi nem. Források kellenek, tudományosak. Tudsz akár egyet is mutatni? Peppe83 2006. március 10., 17:42 (CET)

Bocsánat, de kijavítottam a címet "Quod"-ra.
"A magyarellenesség létét már az is fényesen bizonyítja, ahogy egyesek itt a témához hozzászóltak." fordítsuk le magyarra ezt a mondatot. Tehát: Van magyarellenesség, ezt bizonyítja ahogy egyesek hozzászóltak. A magyarellenesség tehát egy módszer, ami alól - sajnos - egyes Wikipédisták sem vonják ki magukat. Rossz érzés lehet ez a csalódás az egyedül igazaknak.
A Galilei-hasonlatot sem értem. Galilei - méltán - nem törődött azzal, hogy a Naprendszer mit fog szólni az ő felfedezéséhez. Persze a Naprendszer már csak ilyen. Na de hogy jön ez ahhoz, hogy akárkik mit szólnak ahhoz, hogy alapértelmezésben jól lemagyarellenesezzük őket? Biztos, hogy minden akárki magyarellenes? Továbbá: egy igaz magyar számára mindenki más akárki?--Linkoman 2006. március 10., 18:06 (CET)

Hozzáfűznék a fenti nemes vitához pár gondolatot: világos, hogy az adós hitelezője megsemmisítését kívánja, a kisebbségi érzés elszenvedője, meg elpusztítaná a nála kiválóbbakat. Számtalan példa van erre a történelemben és a magánéletben egyaránt. Annyi, hogy nem is kell példát hoznom, magátől értetődik, tehát, hogy a magyarellenesség addig létezik, amíg a Szent Korona újra a helyére nem áll! A Szent Korona nagyvonalú, nemes érzelmű, nem kirekesztő, alatta minden nép megtalálja újra a boldogulását! Lehet óbégatni, meg "rettegni", de ezek tények! – Paxfax vita 2009. április 6., 11:59 (CEST)

Külső link

A külső linket kivettem, mert szerintem neonáci az oldal, amire mutat. (ld. "Tarnopolból jöttem" a hivatkozott cikk alatt. --kelenbp 2006. május 30., 17:07 (CET)

Nagy-Románia Párt

Üdv.!Épp ezen a lapon olvasgattam,és láttam h sok kis szervezetről van szóccik,akkor a Nagy-Románia Pártól miért nincs.Ezért elkészitettem azt, leírtam bele amit loptam az oláh Wikipédiából. (ott vita van a semlegességéről,eléggé valósan mutatja be a szócikk a pártot=jól szidja). Rolland

Köszi, jól tetted! Itten zrikálnak holmi magyar(?) apanyelvűek, h mér írkálok bele a máséba. Hát azé', mer' ez nyilvánosan szerkeszthető enciklopédia, és aki látja, hogy csak jobbá teszem, nem javítja vissza a sz.rt,l hanem +köszöni, h walaki vett a fáradságot, h foglalkozzon a más "művével" is... :) üdv: – Paxfax vita 2009. április 6., 12:30 (CEST)

86 év?

Az messze nem igaz,hogy a magyarelleneség csak trianon óta létezik.Gondoljunk csak az osztrák elnyomásra.

Viszont a környező államokban élő magyar népesség csak Trianon óta létezik. Ne ragadd ki a szövegkörnyezetéből! --Lily15 üzenet 2006. november 8., 20:27 (CET)


Románia

Kicsit kibővítettem a cikket a romániai népirtással, remélem nem baj, próbáltam objektív maradni.Herendhy


Belpolitika

Ha úgy döntötök, hogy maradjon, akkor szerintem ennek is benne kell lennie.--Szilas 2007. március 4., 14:07 (CET)

Az én szelíd véleményem szerint a "magyarellenesség" szó magában foglalja azt, hogy ezt az érzést, tevékenységet csak nem-magyar személy hajthatja végre. Ami tehát a napi politika tárházában elcsattanó elragadtatott kifejezések idézését illeti, nos, szerintem ezek azok, amelyek a szócikket komolytalanná tennék. --Burumbátor Burum kerekasztala 2007. március 4., 14:25 (CET)

A törlésre számítottam, de ez szerintem azt jelenti, hogy az egész cikket törölni kellene, mert a mai magyar valóságban erről a fogalomról nagyon sokaknak az általam jelzett problémakör ugrik be elsőnek. Enélkül azok kapnak további kapaszkodót, akik belpolitikai célokra használják ezt a fogalmat, kétségbe vonják politikai ellenfelük magyarságát. Egyébként mi az a LOL pontosan?--Szilas 2007. március 4., 18:33 (CET)

LOL = laugh out loud, hangosan felnevetek, internetszleng. Üdv, --Burumbátor Burum kerekasztala 2007. március 4., 18:41 (CET)
másik értelmezés szerint LOL = "lots of laugh", "jó adagot röhögtem" - netszleng. Gubb     2007. március 22., 09:57 (CET)

Szilas, szerintem teljesen jól érzed, hogy a „magyarellenesség” legalább annyira jelenti az egyiket, mint a másikat. Amit ideírtál, az nyilván vázlatosan, de abban az irányban próbálja körvonalazni a jelenséget, amiről itt a vitalapon is volt már szó, tehát semmiképp nem illik rá a kifejezés, a törlése pedig igen bumfordi eljárásnak tekinthető. Szerintem ez a szócikk jelen formájában egyébként használhatatlan: erről ld. a törlési szavazás lapján folyó vitát (ahol javaslatot is tettem az egyértelműsítésre). Üdv: Pendragon 2007. március 4., 19:10 (CET)

"Moszkoviták"

"Az én szelíd véleményem szerint a "magyarellenesség" szó magában foglalja azt, hogy ezt az érzést, tevékenységet csak nem-magyar személy hajthatja végre."

Ennek a véleménynek konkrét cáfolata pl. a moszkoviták magyarországi működése. Magyar is lehet magyarellenes, gyűlölheti saját nemzetét. Sajnos. Nem tudom, Gábor Andor némely verseit olvastad-é :-? Gubb     2007. március 22., 09:42 (CET)
Ez a Gábor név nem echte magyar, amúgy. Én Gábor Andort nem ismerem, de nem leeht rokona Gábor Áronnak. (A "gáborok"-ra amúgy a Google ad sok találatot.)Mazarinüzi 2007. március 22., 20:27 (CET)
Van valami "Öld a honfitársam" c. verse. Nézz utána, gyönyörű. Szinte már idézni kellene a cikkben, ha nem szerepelne irányelveink között, hogy "A Wikipédia nem idézetgyűjtemény". Gubb     2007. március 22., 20:39 (CET)
Nekem biztos nem tetszene. Az esztétikum nálam csak az erkölcs után következik. Emiatt József Attila Tiszta szívvel verse sem tetszik, mert abban minden van, csak tiszta szív nincs. Petőfi Sándor Akasszátok fel a királyokat! verse is egy elvetélt művészi kísérlet. Ady Endrének és van egy-két vitatható műve, de az ő mentségére legyen mondva, hogy már előrehaladott szifiliszes állapotban írta őket. Van amúgy egy érdekes mellébeszzélés: hogy hát neki azt is meg lehet bocsátani, mert nagy művész volt. A fenéket! Hát akkor - no, most lépek rá a tyúkszemekre :-) - Hitlernek is minden bűne bocsánatos, mert állítólag komoly betegségben szenvedett (siphylis progressiva - Strilitz-dosszié szerint, ha jól emlékszem). Nemrég olvastam Friedrich Adler védekezését a perben, miután 1916. okt. 21-én meggyilkolta gróf Stürgkh osztrák miniszterelnököt. "A gyilkosság nem leeht csak az uralkodó osztályok kiváltsága, bla-bla-bla" Undorító! Az ő elvbarátja volt Magyarországon Lékai János, Szamuely Tibor, Korvin János stb. de Oroszországban százával voltak hasonlók. Az ilyen pribékeket használták fel aztán a leninek és a kunbélák aljas céljaikra. Különben ezekben a merénylőkben, amellett, hogy gyilkosok, van egy közös nevező, de hadd ne mondjam most. Mazarinüzi 2007. március 22., 20:54 (CET)

Egyre szebb ez. József Attila, Petőfi, Ady - mind-mind gyanús vagy már meg is lett találva, mint magyarellenes. És elérkeztünk a közös nevezőhöz is. Itt kéne abbahagyni, részemről legalábbis megyek és művelgetem kertjeimet (most éppen régi térképek Magyarországról). Ezért mondták sokan már eleve, hogy ebből a cikkből nem sülhet ki értelmes dolog.--Szilas 2007. március 23., 06:51 (CET)

Jobb is ha a térképeidnél maradsz, mert a társadalmi és politikai összefüggéseket nem tudod megérteni, vagy nem akarod megérteni, már bocs.Mazarinüzi 2007. március 23., 08:56 (CET)

Na látjátok. Gubb megmondta a tutit. Moszkovita pedig mindenki, akiről azt mondják megfelelő körökben. Lehet lol-ozni.--Szilas 2007. március 22., 20:15 (CET)

Te nem tudod, mi az a moszkovita? Én igen. Sajnos. Gubb     2007. március 22., 20:39 (CET)

De, vannak határozott és elítélő elképzeléseim erről. Viszont abban is biztos vagyok, hogy Te sokkal szélesebben húzod meg ezt a kört, és kötöd ezt a fogalmat a mai magyar politikai valósághoz. És akkor kezdődik a méricskélés - Nagy Imre? Szűrös Mátyás? stb., stb. és nyilván a kormányfő a végállomás, különösen hogy tegnap ott tárgyalt. Nem lexikonba való ez.--Szilas 2007. március 23., 06:51 (CET)

A fogalom nem fedi le a teljes valóságot.

Elsősorban a magyarellenesség egy olyan fogalom, amely egyoldalúan irányítja rá a figyelmet az adott kérdésre. Őszintén, elolvasva a cikketaz az érzésem , hogy egy teljesen kiszolgáltatott nemzet tagja vagyok, akinek önmagától nincs ereje a reakcióra. Nem szabad így szemlélni a világot, hiszen bennünket nem ment meg senki más önmagunkon kívül. Szerintem eléggé nyílvánvaló az a tény, hogy a magyarellenességet egyfajta erős félelem táplálja mindazokban, akik így nyílvánulnak meg. Ezért egy olyan fogalmat kellene alkotnunk az adott tényre, amely ezt is magába foglalja. Mostanában egyre inkább kezd elterjedni (főleg internetes sitokon) a hungarofóbia kifejezés. Szerintem sokkal is inkább illik ez a kifekezés a magyarokkal szemben megnyilvánuló érzelmekre ugyanis akár alaptalanul, akár nem, egyfajta félelem érzet váltja ki a környező etnikumokból a gyűlölet érzését. Ennek viszont egyetlen oka van, mégpedig a történelmi tényszerűség, amivel nem tudnak mit kezdeni. Ebben a szemléletben pedig azt mondom, hadd gyűlöljenek, inkább büszkén vagyok gyűlölt magyar akármelyik trianoni utódállamban, mintsem akár egy is ezen fajták közül. Sőt sajnos a hungarofóbiának az anyaországban is fellelhetjük a jeleit, mert amennyiben beszélhetünk antiszemitizmusról Magyarországon, annyiban szólhatunk a hungarofóbiáról is.

Persze. A vizet se hívjuk víznek, hanem aquanak, a kenyeret pitának, a szerelmet lavnak stb. stb.--Mazarin 2007. június 7., 19:24 (CEST)

Okok

Volt, hogy jó párszor okot adtak a magyarok is, hogy más népek ellenük hangolódjanak, hisz ott vannak az erőszakos magyarosítások. És amikor a magyar politikus meggátolták azt, hogy a csehek trialista Monarchiát alakítsanak. A csehek ma sem tudják elfelejteni ezt, hivatkozva arra, hogy ők fejlett iparukkal ellátták a birodalmat, Magyarország pedig elég fejletlen volt, kisegítésre szorult és mégis ő dirigált. 2007. szeptember 2. Doncsecz

A magyarokat senki sem akarja itt úgy feltüntetni, mint ártatlan bárányokat. A történelemben az adok-kapok folyamatos volt. De tény, hogy Magyarország sok üldözött népnek menedéket adott, hogy aztán egyesek ez utóbbiak közül kakukkfiókaként működjenek.Mazarin(itt meggyónhatsz) 2007. szeptember 3., 00:26 (CEST)

re csehek: Magyarország meg a mezőgazdaság miatt volt fontos, az is van olyan lényeges, mint az ipar... – Alensha Ankh.svg üzi m 2008. január 3., 15:50 (CET)

A csehek csak ne pattogjanak, elvégre ők voltak azok, akik nekünk jöttek a vesztes háború után, mikor totál padlón voltunk, hogy elcsatolják a Felvidékünket (majdnem vitték Miskolcot is egyébként :) ) és nem mi törtünk az ő országukra. Aztán meg jöttek később a (tótoknál nemrég hatályában megerősített) Benes dekrétumok, amik egyértelműen magyar- és németellenes törvények. Ennek ellenére ma nincs Magyarországon csehellenesség, pedig asszem ilyen súlyú tettek jobban indokolhatnák azt is, mint az, hogy nem voltunk hajlandóak önként és dalolva lemondani a Kiegyezéskor szerzett előjogainkról, amikért végülis mi harcoltunk meg '48-ban. Voltak persze felróható hibáink is, pl. a horvátok sokat emlegetik Hédervári bánt, aki ilyeneket csinált, hogy teleplakátolta a horvát helységeket magyar helységnévtáblákkal a századfordulón, de ők meg örüljenek, hogy nem egy magyar Haynaut kaptak a nyakukba a kiegyezés után Jellasics miatt. Szóval ezek azért kölcsönösek voltak, másrészt meg a Monarchia magyar részében olyan liberális kisebbségi törvények voltak, amiket a magyar kisebbség ma, a XXI. században sem élvezhet: csak a területi autonómia volt tiltott, de pl. amelyik településen elérte egy kisebbség száma a 20%ot, ott a kisebbség használhatta a saját nyelvét a helyi közigazgatásban. De objektíve is, gondoljál bele: ha valaki mondjuk végigmegy ma Magyarország bármely utcáján románul, vagy szerbül énekelve, borítékolom, hogy a kutya se figyel rá. Ugyanezért Erdélyben vagy a Vajdaságban komoly verést lehet kapni. Na, ez a különbség... ScythSumski.svgneszójjábe 2008. január 3., 17:30 (CET)

Érdekes mondatok

Csak beleolvasgattam az elejébe, és találtam néhán érdekességet:

  • ereklyéknek (például a Szent Korona, a Szent Jobb stb.) becsmérlése, kigúnyolása

Na ez érdekes, megbecstelenítése okés, de hogy a becsmérlése? Haa nekem negatív véleményem van valamiről (pl.: tegyük fel "a szent jobb egy büdös és ronda kéz ki kéne már dobni (jó, hülye példa, de megteszi)), akkor én magyar ellenes vagyok? Szvsz akkor vagyok magyrellenes, ha AZÉRT becsmérlem, mert Mo.-hoz köze van, nem azért, mert amilyen.

  • a magyar történelem, illetve a magyar etnikum származásának támadása (hivatkozás például az állítólagos ázsiai eredetre stb.),

Khmmm...ha ázsiai eredetűek vagyunk, akkor alacsonyabbrendűek, vagy mi a szösz?Az egy vélemény szerintem, nem gyülöletkeltés. Ha abból von le hamis gyülöletkeltő következtetéseket..na az a magyarellenesség. Szvall ha egy kutató megtámadja azt az érvet hogy xy helyről származunk, akkor az magyarelleneskedik?

  • testi bántalmazás (a Vajdaságban és Szlovákiában nyilvánosságra került)

Forrás? Meg mi az hogy "nyilvánosságra került"? Azt sugallaj hogy van még, csak nem tudunk róla. Illetve tudunk, de levileg nem tudunk. vagyis..na mindegy, értitek.

  • A magyar nemzetiségű embereket az idők során sok támadás érte, de ezek általában a vagyon- és területszerzést szolgálták, és nem rasszista indíttatású, magyarellenes támadások voltak (lásd pld.: tatárjárás, török háborúk stb.).

Komplett baromság. H valaki mond nekem egy olyan országot, amit nem ért "vagyon és területszerzési célú támadás" megeszem a kalapom.

  • aztán alatta "az egyik osztrák tábornokhoz köthető" név nincs, aki kijelenti hogy "magyarokat ki kll irtani" aztán meg egy forrás? sablon...és ezekután még mindíg nem értem hogyhgyo nincs kint a nemidéziaforrásokatsablon..ezt a megjegyzést befejezem, ki is rakom.

Burrows vita 2007. december 27., 00:53 (CET)


Ez egy jobboldali aktuális belpolitikai pamflet, nem lexikon-cikk. Márciusban írtam bele egy részt a belpolitikai vonatkozásokról, hangosan ki lettem nevetve. Mostanra messze túlteljesültek rémálmaim. Idemásolom akkori próbálkozásomat, ami LOL-lal törölve lett:

"Magyar belpolitikai vonatkozások A rendszerváltás óta a magyar belpolitikában a parlamenti és különösen a parlamenten kívüli jobboldal, a nemzeti radikalizmus erői egyre gyakrabban és határozottabban alkalmazták a magyarellenesség vádját a baloldali és liberális pártokra, konkrétan az MSZP-re és az SZDSZ-re, különösen, amikor ezek a pártok adták a kormányt.

A 2002-es választások előtt a FIDESZ már egyértelműen a nemzeti jelképek kisajátításával kampányolt, a kokárdát és a nemzeti színeket pártcélokra alkalmazva. Ezt később maga is elismerte (amikor a 2006-os választások előtt változtatott taktikáján).

A Horn-kormány idején Orbán Viktor beszédben vetette fel, hogy a baloldal genetikailag idegen a magyar nemzettesttől.

A 2002-es választások után a FIDESZ vezetője kijelentette: „a haza nem lehet ellenzékben”, ezzel is indokolva, hogy nem kívánt rendszeres munkát végezni a Parlamentben az ellenzéki padsorokból.

A 2006-os választások előtt ugyancsak Orbán Viktor mondta tusnádfürdői beszédében, hogy „a baloldal időnként ráront nemzetére”.

A parlamenten kívüli, radikális jobboldal ennél természetesen sokkal durvábban alkalmazza ezt a vádat. Mindennapos a hazaárulózás, a népirtás emlegetése, a mengelézés – legutóbb a hódmezővásárhelyi tüntetésen, az ellen az egészségügy reform ellen, amelynek szükségességével Európa-szerte minden kormányzat ilyen vagy olyan formában – de a mai magyar megoldási kísérletekhez nagyon hasonló módon – szembenézni kénytelen.

A magyarellenesség vádja gyakran burkolt vagy nyílt antiszemitizmust takar. Pl. Grespik László az egyik ellene indított polgári per tárgyalásán megkérdezte a tárgyalásvezető bírőnőt, hogy zsidó származású-e, mert ebben az esetben elfogultságot jelent be magyarellenesség miatt."

Eddig az idézet, elnézést, hogy magamat idézem, de ide tartozik, és amikor írtam, rögtön durván törlésre került. Akkoriban vita volt arról, hogy törölni kell-e az egész cikket. Ez most szerintem minden korábbinál aktuálisabb lett. Elméletileg talán lehetne e témáról is egy korrekt cikk, de ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan.– Szilas vitalapom 2007. december 30., 10:35 (CET)

Tisztázzuk

  • Magyar =/= nemzeti radikálisok
  • Magyar =/= keresztény
  • Magyar =/= az, akire a szélsőjobb azt mondja, magyar (szép is lenne, akkor lennénk kb. 10 ezren)
  • Magyar =/= fideszes/jobbikos/miépes
  • Magyarellenes =/= ballib
  • Tóta W. agnosztikus/ateista, ha úgy tetszik tehát keresztényellenes
  • Tilosrádiós kijelentés keresztényellenes
  • Keresztény =/= Magyar

Vince blabla :-) 2007. december 30., 15:23 (CET)

Okai

Tény, hogy a többi nép nem írja le a saját bűneit. De mi sokkal jobbak és nemesebbek vagyunk, hiszen összefoglaltuk egy mondatban a magyarellenesség okait. A magyarellenességnek főként történelmi és társadalmi okai vannak, és ezen okokból nagyrészt a szomszédos nemzetek körében észlelhető. Szánalmas. Lehetne sorolni okokat, csak az nem tetszene senkinek. De ez teljesen érthető, hisz minden nép körében így van. – Dzsivan vita 2008. február 17., 15:48 (CET)

Horea-lázadás

A lázadás körülményei a magyar történetírásban sajnos még tisztázatlanok. Marczali Henrik véleménye a II. József című műve III. kötetében lett általános, pedig annál megjelentek újabb tanulmányok is. A felkelés magyarellenességét cáfolta David Prodan Răscoala lui Horia în comitatele Cluj şi Turda című művében, majd ezt az álláspontot fenntartja a téma legnagyobb monográfiájában, az 1979-ben megjelent Răscoala lui Horea-ban is. Ezen az állásponton van I. Tóth Zoltán, a téma legnagyobb hazai kutaója is. A felkelés körülményeihez hozzátartozik, hogy a terület, melyen zajlott tisztán románok lakta terültet volt a 18. században, magyar jobbágyság híján, így a terület teljes magyar lakossága nemes volt, így a felkelés nemesellenes éléhez kapcsolódott egy magyarellenes ál-él. A tudomány mai állása szerint a lázadás nem volt magyarellenes, így szerintem ezt a részt ki lehet venni a szócikkből. - arnhun arnhun 2008. március 16., 11:00 (CET)

SN

A dunaszerdahelyi eset cikkéből érthetetlen módon rendre eltűnik néhány információ. Ezzel a bekezdés tendenciózusan féloldalassá válik. A cikk így például tudatosan hallgat a nagy számú magyarországi futballhuligán megjelenéséről és ottlétük indítékairól.Funatic vita 2008. november 4., 18:27 (CET)

A mellébeszélés tűnik el belőle. VT???!!! 2008. november 4., 18:40 (CET)
A magyarellenes szócikkben nem maradhat magyarellenes mondat, mert akkor a szócikk értelmetlenné válna – Dencey vita 2008. november 4., 18:46 (CET)

Ez a fajta magyarellenesség és relativizálás ide a vitalapra jó, a cikkbe nem. Funatic vita 2008. november 4., 18:50 (CET)

Ha raksz oda forrást, oké, ha nem, akkor miről is beszélünk? tetraTetraeder.jpgdumaláda 2008. november 4., 19:31 (CET)

Ott vannak a források, meg lehetett volna nézned a cikkben is. Továbbiak, amúgy szinte találomra, mert halomnyi van: [1], [2], [3], stb. jó móka egymást hülyének nézni? Funatic vita 2008. november 4., 19:54 (CET)
Nincsenek ott a források, egy forrás van, az origo-s, ami viszont marhára nem beszél olyan dolgokról, amiket te leírtál. De már másnak is feltűnt, nézd csak meg a forrás sablonokat... Ilyen kényes téma esetén MINDEN szót alá kell támasztani... tetraTetraeder.jpgdumaláda 2008. november 4., 21:06 (CET)
Ezt a szakirodalomban "szócikk megcsúsztatás"-nak nevezik. – Dencey vita 2008. november 4., 19:38 (CET)

kép

"Úgy jött, hogy ez az esemény nyilván nem történt meg, és súlyos állításokat tartalmaz "

Na de nem emeli ki semmi, hogy miért is szerepel ott. Körülbelül a szlovákellenesség cikkben tudnám így elképzelni. Semmiképpen nem jó ez így... tetraTetraeder.jpgdumaláda 2008. november 12., 13:23 (CET)

Szerintem sem való ide. VT???!!! 2008. november 12., 20:49 (CET)

Jó, legyen úgy ahogy akarjátok.--Nmate vita 2008. november 13., 14:47 (CET)

Primitív Habsburg-ellenesség

Milyen dumák már ezek, kb az jön le belőle, hogy a csúnya gonosz Habsburgok szabadidejükben csak bántották már a magyarokat, bezzeg a hős ellenálló kurucok úgy védték a hazát, hogy csak na! Igen, a törökbérenc-igazmagyar Thököly! :-). Inkább hagyjuk! Talán a fröcsögés helyett kéne némi történelmet is tanulni a korszakról, és megpróbálni tisztán látni. Például, hogy a Habsburgok teljesen saját költségükön szabadították fel Magyarországot az iszlám-elnyomás alól! Vagy arról, hogy néhány sajnos nem túl jó uralkodót kivéve (pl. I. Lipót, bár őneki a felszabadítást sosem szabad feledni, vagy II. József) mindegyik tiszteletben tartotta a magyar Szent Korona országainak rendi alkotmányosságát! Nem azt mondom, hogy valamennyi Habsburg királyunk szent volt, de ez a nyílt uszítás ami itt megy, tűrhetetlen!

Ajánlott olvasmány:

stb, stb.

Neville vita 2009. január 14., 01:05 (CET)

A Habsburgok magyarellenessége történelmi tény. Primitív magyarellenes próbálkozás ma ezt tagadni. – Dencey vita 2009. április 6., 10:59 (CEST)

Magyarbarát Habsburgok? Hm, azért ez egy kicsit erős, nem? Eperjesi vésztörvényszék? 48-as forradalom vérbefojtása, különös tekintettel az utána következő megtorlásokra? Ferenc József magyarutálata (mindig is rebellis, lázadó népnek tartott minket). Ne nagyon emlegessük ezt a magyarbarátságot. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. április 6., 11:12 (CEST)

a Habsburgok teljesen saját költségükön szabadították fel Magyarországot az iszlám-elnyomás alól! aham - de előtte 150 évig eltűrték, hogy hazánk nagy része legyen Bécs védelmében az ütközőzóna, s csak akkor avatkoztak be, ha az örökös tartományok forogtak veszélyben. S már csak akkor döntöttek a török kiűzéséről, amikor az iszlám berendezkedés minden porcikájában recsegett, a török hadsereg már elavult, nem volt a régi ütőképes. Nem vagyok Habsburg-ellenes, voltak közöttük jó fejek, de azért mennybe se kéne őket emelni. Az az általad ajánlott írás pedig az Árpád-vérű Habsburgokról - hadd ne minősítsem. Mindenesetre jót szórakoztam rajta. – Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2009. április 6., 16:58 (CEST)

valahogy az a mi sorsunk, hogy akik szeretetből, jótékonyságból felszabadítanak bennünket, azok mind a nyakunkon maradnak utána is... :D – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. április 6., 17:13 (CEST)

Jó a konyha és szépek a lányok. Mi kell még?:-)Lily15Cross Alcantara.svg üzenet 2009. április 6., 18:41 (CEST)
Visszatérés a(z) „Magyarellenesség/Archív01” laphoz.