Vita:Magyarország/Archív02

Nem a cikkbe való szakasz

Ezt a szakaszt ide helyeztem, mivel túlságosan zsurnalisztikai, és egyébként is a Magyar őstörténet cikkbe való a témája. --Adapa ^vita 2008. február 5., 21:03 (CET)

A magyarok genetikai állománya

A mai magyarok Y kromoszómáinak -a Európa nagy részének népességével azonos 99,9%-ban:

(M11->EU17 ~2,2%, M173-EU18 ~13,3% és M173->EU19 ~60%). Ezek a nyugat-európai M173 ösi génkészletből alakultak ki ami a Baszkoknál háborítatlanul megmaradt (~90%ban), két részre vált:

egyik ága EU18 jellemzően Nyugat-Európa területein terjedt el,

a másik ami jellemzöen Közép- és Kelet-Európában terjedt el legjellemzőbb a mai magyaroknál(EU19 60%).

Az Európa északi részén domináns (M170->EU7 ~11,1%).

Továbbá a nyugat afrikában domináns (M35->EU4 ~8,9%)

A finnekkel közös ugyan (M11->EU17 2,2%) de uráli nyelveket beszélők körében jellemző TAT gének hiányoznak a magyarokból ami kb. 6-4000 év genetikai távolságot mutat és-vagy a vándorlás iránya feléjük mutató.

A fennmaradó 4,4%(EU9,EU11) Turcii ~kis-ázsiai ~kaukázusi ~mezopotámiai bevándorlásról árulkodik.

"A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézete és az MTA Régészeti Intézetévének 2001 óta végzett közös kutatása azt állapította meg, hogy a ma élő magyarok genetikai állománya alapvetően nem a 896-os honfoglalókéra hasonlít. Ennek oka, hogy a kisszámú honfoglaló népcsoport egy nagyobb létszámú Kárpát-medencei őslakos közösségben elvegyült. Vagyis: az eredeti uráli génkészlet helyére az európai lépett.

A kutatásban tíz magyarországi X-XI. századi temetőt tártak fel, jellemző honfoglalás kori temetkezési helyeket és a honfoglalás előtt már itt élő népek "köznépi" temetőit. A honfoglalás előtti köznépi temetőkből nyert mitokondriális DNS a nyugat-európai populációra jellemző genetikai képe a meghatározó. A honfoglalóknál viszont ettől eltérő, kimutathatóan ázsiai eredetű genetikai bélyegeket és délkelet-európai jellegzetességeket találtak. 250 mai magyar, illetve Korondon élő székely hajszálaiból vett DNS-mintában keresték a honfoglalókra jellemző bélyegeket : "A mai finnugor népeknél nagy százalékban fordul elő ez a bélyeg, szemben a mai magyar és székely férfiakkal: a 250 vizsgált minta közül mindössze egyben, egy székelyénél találtuk meg ezt (...), a többi pedig európai, balkáni eredetű. Tehát a klasszikus honfoglalók által behozott anyai vérvonal gyakorlatilag felhígult az itt élők genetikai állományával, és ez is alátámasztja, hogy viszonylag kevés számú honfoglaló érkezett a Kárpát-medencébe" – tájékoztatta Raskó István professzor az MTI-t. Hozzátéve, hogy a vizsgált honfoglalás kori csontok felénél ugyanakkor megtalálható az uráli eredetű Y-kromoszomális bélyeg."

első/második köztársaság

Anon átjavította, nem tudom mi a racionálé mögötte. SyP 2008. április 12., 10:52 (CEST)

Semmi. Az első magyar ktsg. a 1918 nov. 16-án kikiáltott volt, még ha nevében Népktsg. is. :) Anon talán Kossuthékra gondolhatott, de ott csak trónfosztás történt, és bár Kossuth valamiféle átmenet volt a kormányzó és az elnök között, tekintve, hogy alig négy hónap volt vissza a szabharcból, és hogy azidő alatt jobb dolguk is volt mint az alkotmányozás, tudtommal az a négy hónap nem tekintetik első köztságnak, már csak azért sem, mert a Habsburg-háztól való búcsúvétel messze nem jelentette a monarchiától való búcsúvételt is. :) • Bennó^fogadó 2008. április 12., 11:50 (CEST)

GDP

Most komolyan a CIA lesz a magyar GDP forrása? Ázsia vagyunk, vagy Afrika, hogy a magyar és az EU-s források nem jók?!? – Peyerk ^vita 2008. június 2., 20:12 (CEST)

Honvédség

"A Magyar Honvédség a haderőreform végére, alapvetően kis méretű, jól felszerelt, fejlett haditechnikával ellátott, bla bla bla.... bla bla bla... stabil, erős, fejlett haderővé válik." EZT KI ÍRTA??? mint olyan emberke akinek a fél családja katona közlöm h ez úgy baromság ahogy van, tételesen: jól felszerelt, fejlett technika? valaki legyen szives már megnézni a honvédség átlag 10-30 éves felszerelését, ráadásul közlöm hogy az összes lánctalpast (t-72, bmp-1 és 2) leszerelték vagy ez arra a pár darab ezközre vonatkozik ami kétezertizenakárhányban lép hadrendbe (ismerve a magyar határidő-betartásokat...) erős, haderő? pfff, hasonlítsuk össze a románnal vagy a szlovákkal... az a régi vicc h elmeneküli se tudna, az a haderőreformmal igazzá vált. Könyörgök valaki javítsa már ki, mert ez így vicnek is rossz, köszönöm, Gábor

Nekem a honvédelmi irányultság is szúrta a szemem, mivel arra egész egyszerűen nem alkalmas. Az összfegyvernemi harcászat elvei szerint, figyelembe véve a legoptimistább és legpesszimistább hozzáértőket is a "Magyar Honvédség" önállóan 40-70 kilométeres szakaszon tudna eredményes védelmi harcot folytatni, kb. 3 napig. Az államhatár hossza 2217 kilométer... Ehhez nincs mit hozzáfűzni. - mondotta Stewe007 ^Feedback 2008. augusztus 23., 09:43 (CEST)

Nekem pedig az az állítás szúrt szemet, hogy "A vezető, alárendelt arány 20:80%.". Ezt képtelen vagyok értelmezni. Azt jelenti, hogy - egyszerűsítve - az 1:4 arány szerint egy tisztre a legénységi állomány négy tagja jutna? Esetleg azt jelenti, hogy a HM-ben dolgozók és a csapatoknál szolgálatot teljesítők aránya lenne 1:4? Kérem, én csak kérdezek! Az első fordulat a katonaidőmet juttatja eszembe: egy tisztesre 8-9 honvéd jutott, a második fordulathoz teljes képzettség hiányában nem merek hozzászólni. Remélem, egyetlen csapattisztet sem sértettem meg...--Ronasdudor 2009. január 27., 18:59 (CET)

Időkerék-kép

Semmi bajom vele mint nevezetességgel, bár azt sem tudom hogy éppen működik-e, vagy látható-e, de mint Magyarország új szimbóluma: Csak nem az értéktelen, feleslegesen drága, haszontalan holmiról jut eszébe a szerkesztőnek országunk? A képaláírás így nem maradhat. És látom a kép saját munka... nem lehetne egy másik képet feltenni köztisztasági alkalmazott nélkül??? - mondotta Stewe007 ^Feedback 2008. augusztus 23., 06:41 (CEST)

Kicseréltem egy másikra. Igazad van, szimbólumokat nem lehet erővel létrehozni. misibacsi*^üzenet 2008. augusztus 23., 09:17 (CEST)

Nobel-díjasok

Ha valakit hiányoltok a listából, akkor kérlek titeket, hogy tegyétek be. Szalakóta ^vita 2008. augusztus 25., 21:29 (CEST)

Vallásosságról

Az 5.3-a szakasz "A vallásukat aktívan gyakorlók száma" kezdetũ bekezdéssel kapcsolatban. Ezek az adatok milyen forrásból valók? A népszámlálás nem rögzített vallás gyakorlási infókat. "gyakran történelmi egyházaknak is nevezett nagyobb vallási szervezetek" kifejezés tiszteletlen a történelmi egyházakkal szemben. A vallásosság fogalmát nem ismeri a szerző. Nem azonos az ünneplés, liturgia külső jeleivel, megjelenésével. Korrigálandó.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.82.225.54 (vitalap | szerkesztései) 2008. október 30., 00:51

Magyar konyha

Szerintem a mákos guba még beleférne a felsorolásba. A "Mákos guba" oldalról: "A mákos guba vagy mákos gubó egy jellegzetes magyar édesség, de ismert Németország keleti felén (Mohnpilen) és Lengyelországban (makówki) is. Eredetileg karácsonyi ünnepi étel volt, ..."

Magyarország összhatárhossza

Idemásolva a Tudakozóból Karmela^üzenőlap 2009. január 26., 09:24 (CET)

A Wikipédián olvastam, hogy 2217 km, viszont a földrajz tanárom által "kézbe adott" jegyzetben 2246km az államhatárok összhossza. Sajnos nem tudom a forrásanyagot, mert nem jelzi, csak gondoltam jelzem, hogy hibás az adat!

(Bocsi, hogy ide írtam, de még "új " vagyok és a vizsgaidőszak miatt még nem igazán volt alkalmam elmélyedni a Wikipédia rejtelmeiben!)

Szép napot mindenkinek!

--Gyöngyusz0309 ^vita 2009. január 26., 08:49 (CET) Gyöngyi

Ezt a forrást jelöljük meg, ez mindkét változatot hozza ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 26., 09:52 (CET)

Ezt találtam:

„A magyar országhatár teljes hossza 2238 km, amelyből Ausztriával 359 km-es, Szlovákiával 667 km-es, Ukrajnával 144 km-es, Romániával 437 km-es határszakaszon osztozunk. Az egykor 621 km hosszú, egységes magyar–jugoszláv határ három részre, egy 99 km-es szlovén, egy 348 km-es horvát és egy 174 km-es jugoszláv (szerb) szakaszra tagolódik.”

itt:

• Magyarország a XX. században, Digitalizálva a Hungarológiai Alapkönyvtár keretében. Szekszárd: Babits Kiadó. MEK-02185 (1996-2000). ISBN 963 9015 08 3. Hozzáférés ideje: 2009. január 26.  (A Révai nagy lexikon reprintjének aktualizált folytatása. Időhatára a nagy lexikon lezárultától, a századfordulótól a mostani ezredfordulóig terjed.)

Javítottam a cikkben. Az az érzésem, hogy azok, akik az általad mutatott lapot összeállították, éppen a Wikipédiát vették egyik forrásul, és így körbehivatkozás történne. Ez persze csak gyanú, hiszen nem adták meg a forrást. Karmela^üzenőlap 2009. január 26., 10:10 (CET)

Az érdekes az, hogy "a tanárnő által megadott" 2246 km összhosszúságra más forrást nemigen találtam, viszont pont a tanárnő 137 kilométeres magyar-ukrán határhossza közelíti meg legpontosabban a Rendvédelem folyóiratban közreadott 136,7 km-t. Szóval nem kéne letenni a voksot az egyik vagy másik összesség mellé, amíg a részeket ki nem derítjük. (Még az is lehet, hogy a határ folyamatosan nyúlik, ahogyan a folyókanyarulatok fejlődnek, és a "nyerő" - a legfrissebben fölmért.) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 26., 10:20 (CET)

És ebben a kérdéskörben talán akad wikipédista szakértőnk is ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 26., 10:28 (CET)

Ha ilyen jó forrásod van, mint a Rendvédelem folyóirat, akkor írjad be kérlek ezt az adatot is a cikkbe a pontos forrásmegadással egyetemben. Valóban nem nekünk kell döntenünk két ilyen jó forrás között. Karmela^üzenőlap 2009. január 26., 11:07 (CET)

A 2246 km adatot hozza a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2002 és a 90-es években végig ez szerepel. Az 1958-as kiadás szerint viszont 2242 km, az 1948-asban 2241,6 km.

Felhívom a figyelmeteket arra, hogy kilométerrúddal mérve kisebb lesz az eredmény, mint méterrúddal, mivel tulajdonképpen fraktálról van szó

– Peyerk ^vita 2009. január 26., 13:02 (CET)

Az országhatár cikk szerint a határ (legalábbis a szárazföldön) a határkövek által kijelölt töröttvonal. Ez jelentősen leegyszerűsíti a hosszmérést! --Bitman ^vita 2009. január 28., 10:48 (CET)

Karmela^üzenőlap 2009. január 26., 17:48 (CET)

Miután jól kinevettétek magatokat az ötletemen, fogadjátok meg vagy vessétek el: a Másfél millió lépés mintájára végig kellene menni a határainkon, ha pontos eredményt akarunk. Az egyenlítő kerülete sem pontosan 40 000 km, az elsöprő többség mégis ezt az adatot használja a számításoknál. Üdvözlettel: Ronasdudor 2009. január 27., 19:09 (CET)

A Duna, Dráva, Tisza sodorvonalán sétálni egy kicsit körülményes, de egyszer csak befagynak ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 27., 19:41 (CET)

Erre a problémára is van megoldás. Az egyiket Te magad mondtad, úgy kell időzíteni, hogy a befagyott folyón át lehessen sétálni. Egyéb megoldások: bürü, pontonhíd, csónak, hajó, műholdképek, katonai térképek stb. A Mérd mikrométerrel, jelöld krétával, vágd baltával! ismert mondást itt is lehet alkalmazni, mert nem létezhet két pontosan egyforma eredmény. A butácska ötletet csak azért vetettem fel, hogy emlékeztessek arra, amit mindenki tud: a sok-sok pontatlan mérés/számítás a végén mindig (majdnem) pontos eredményt ad. Egyébként az egészet poénnak szántam, hiszen a kulcs már eleve adott egy hozzászólásban: a fraktál. Üdvözlettel: Ronasdudor 2009. január 28., 09:38 (CET)

A "kváziszárazföldi" (a teteje víz ugyan, de a feneke reálisan elérhető) folyóhatárokon megállapítandó sodorvonal a legváltozékonyabb határvonal, de csak addig, amíg erősebb kutya nem kerül föléje, lásd papírtigris. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 28., 11:07 (CET)

Erről jut eszembe! Mindig is érdekelt, hogy a határ miért nem helyeződött át a hajózócsatorna közepére. --Bitman ^vita 2009. január 28., 11:30 (CET)

Innen:

"A szóbanforgó 1977-es Szerződés azonban egy olyan folyam szabályozására vonatkozik, amelyről tudjuk, hogy főcsatornája felező vonala alkotja a felek közti államhatárt. Ezenfelül a Szerződés tartalmaz egy rendelkezést az államhatár demarkációs vonalát illetően, amely által határmegerősítő szerződésnek tekinthető. Ezenkívül a határvonal kisebb módosítását irányozza elő a vízlépcsőrendszer építését követően. Erre vonatkozóan meghatározott területcserét jelent be egy külön szerződés által. Végezetül az 1977-es Szerződés ily módon nemcsak a határ vonalát befolyásolja, hanem annak természetét is, hiszen a határt ezután de facto már nem a tényleges folyóvölgyvonal alkotja."

– Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 28., 11:57 (CET)

Hivatkozások

Magyarország legalacsonyabb pontja

A Magyarország szócikkben többféle magasságérték is szerepel a legalacsonyabb pontra vonatkozóan.
A természetföldrajznál 77,6 m, a domborzatnál 78 m, míg a jellemző földrajzi pontoknál 75,5 m.
Ráadásul a hivatkozott Gyálarét szócikkében egy negyedik érték, 75,8 m szerepel.
Vajon mi az igazság?
– fvincze ^vita 2009. december 25., 13:35 (CET)

Földrajzilag nem tudom, de kulturálisan szerintem Benkő valóságshowja az... – الانشاء ^{üzi / پيغام} 2009. december 25., 18:39 (CET)

Ki az a Benkő? :) – fvincze ^vita 2009. december 26., 13:08 (CET)

Nem tudod megnézni, ahhoz egy batiszkáf kéne... Stewe ^Feedback 2009. december 26., 13:16 (CET)

Az ország területe

Botrányos, hogy nem tudjuk az ország területét. A magyarország.hu szerint 93030 km², a Földrajzi Világatlasz szerint 93036 km². ??? L András^→ 2010. február 10., 13:21 (CET)

Én csak 30-ot láttam eddig a könyvekbe, sőt a tankönyvekben is. Szajci ^reci 2010. február 10., 13:25 (CET)

Mielőtt ezt a szakaszt idebiggyesztettem néztem meg a világatlaszt. Abban 36 van. Valamelyik adat nem jó, az fix. L András^→ 2010. február 10., 13:28 (CET)

Javaslom megkérdezni Szerkesztő:Pásztörperc-et. Az egyetlen pontos, hivatalos adat a Földmérőknél van, akik a határőrökkel együtt folyamatosan korrigálják a magyar határt. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. február 10., 13:31 (CET)

Igen, ők az országhatármérők a FÖMI-nél. Hármójukat én is ismerem. L András^→ 2010. február 10., 13:51 (CET)

Én még 93 036-nak tanultam, aztán a gimi felé közölték, hogy voltaképpen inkább 93 032... Mára 93 030-ra fogyatkoztunk volna? A Dráva kanyarog ennyire változatosan, évről évre más mederben vagy hogy van ez? Pasztilla 2010. február 10., 13:55 (CET)

Igazából az osztrák határ és a Fertő-tó a bűnös. Szinte naponta változik az ország mérete, és nehéz jogszabályilag lekövetni is... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. február 10., 13:57 (CET)

Na, ez például érdekes. Ködösen felrémlett bennem, hogy esetleg a bős–nagymarosi vízlépcső a ludas, de a Fertőre álmomban nem gondoltam volna. Ott mi a gikszer? (Egyébként a Kékes magasságát is máshogy tanulták az egymás után következő generációk.) Pasztilla 2010. február 10., 14:27 (CET)

A törvények, nemzetközi szerződések szerint Bős-Nagymaros megnövelte az ország területét. A Mátra ügyében 1 méter +- lehetett az eltérés. :) Az osztrák határon a Lajta folyása, valamint a Fertő-tó időszakos vízszintváltozása okoz galibát. De gond még az Ipoly és a Tisza is, történetesen a Dráva nem, mert egy 30 m körüli mélységű, mélymedrű, gyorsfolyású folyó, nem nagyon változtatja a medrét. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. február 10., 14:33 (CET)

Nahát, mik nem vannak, ezt a vízszintingadozást nem is értem, hogy mi köze ennek a területhez.

A +-1 eltérés is "máshogy", Czirbusz Gézánál 100 évvel ezelőtt még 1010 méter volt, az 50-es–60-as években 1015 (pl. a Kultúra világában), a hetvenes években 1016 (például 1968-as világatlasz és Földrajzi nevek etimológiai szótára), én a 80-as években 1014 méteresnek tanultam, most meg megint 1015-tel tanítják. Nem lehetne ezt átlagolni?

A Dráva lehet, hogy mély medrű és gyors folyású Karintiában, de biztos vagy benne, hogy Szlavóniában is? Akkor mitől meanderezne, az pont az oldalazva erodáló, lassú folyású vizekre jellemző, ott már az a szintkülönbség sincs, amitől gyors folyxású lehetne? Pasztilla 2010. február 10., 15:18 (CET)

A magasságmérés függ az alkalmazott módszertől, a vetületi rendszertől, a térkép alapfelületétől és nem utolsósorban a vonatkoztatási alapszinttől (balti vagy adriai). Mindegyik más eredményt ad. Ha IUGG67 alapfelületről EOTR vetületre térképezünk, egész más eredményt kapunk, mint ha WGS84 alapfelületre Gauss-Krügerrel. L András^→ 2010. február 10., 15:22 (CET)

Ez gyönyörű volt, kinyomtatom, kiszótárazom, és elégedetten hétradőlök. Pasztilla 2010. február 10., 16:02 (CET)

Ha esetleg érdekel a kérdés, ajánlhatom az enwiki World Geodetic System, vagy Reference ellipsoid cikkét. Nekünk még nincs ilyenünk. L András^→ 2010. február 10., 16:22 (CET)

A Dráva hosszan, de nem nagyon határfolyója Magyarországnak. Én sok helyen álltam a partján, ültem a határőr-motorcsónakban, gyorsfolyású volt. Ha a felszínen ez nem is látszott mindenütt, de amikor kint vagy a vízen, akkor érzed. Az adatokat a srácok mesélték. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. február 10., 15:26 (CET)

Értem. Pasztilla 2010. február 10., 16:02 (CET)

Határhossza, ipar

Nagyobb baj az, hogy Magyarország határának és határszakaszainak hossza esetlegesen van összerakva. Nekem van róla prezentációs diám, de hát az csak a határőrség által naprakészen (méterben) nyilvántartott érték, nem pedig forrás.

Az "Ipar" fejezet valahonnan másolásra került, és a bemásolás során valahogy kommentelődött a "Bányászat" és a "Kereskedelem" fejezetek, hogy lekerülhessen a csonksablon. Tényleg kell még itt dolgozni. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. február 10., 13:38 (CET)

Miniszterelnök

Ma már ki tudja hányszor lett a lap visszaállítva a miniszterelnök kibenléte miatt. Nem kellene levédeni ezt a lapot egy ideig? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 12., 20:25 (CEST)

Szerintem sem ártana... Bajnai Gordon még mindig a miniszterelnök és még egy darabig marad is. Mihelyst megalakul az új kormány át lehet írni. – Peda ☎ 2010. április 12., 20:33 (CEST)

Sokan azt hiszik, hogyha már szavaztak, akkor az mindjárt miniszterelnök, pedig, amíg nincs beiktatva, biztos nem az. Szajci ^reci 2010. április 12., 21:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Jaja... Az adminüzenőn már délután felvetettem. Kormányfő majd akkor lesz Orbán, ha Sólyom felkéri kormányalakításra, és kijelöli a miniszetereit, akik leteszik az esküt. Addig akár tetszik, akár nem Bajnaié az ügyvivő kormány. L András^→ 2010. április 12., 21:10 (CEST)

Referálás

• Fekvése, határai + Természetföldrajz
  • Alapvetően elégtelen a forrásmegjelölés.
  • Elaprózott, túlrészletezett: A két fejezetet egybe kellene vonni Fekvése és természetföldrajza-cím alatt. Javasolt alfejezetek ezen belül: Domborzat, Vízrajz, Éghajlat, esetleg Élővilág. A pontokba szedett felsorolásokat érdemes kerülni és helyette folyószöveget használni. Itt csak általánosságban, nagy vonalakban lehet tárgyalni ezeket a témákat. A teljességre való törekvés felesleges, az az alszócikkekbe tartozik. A „legek” felsorolása szintén felesleges, ezek nem általánosságok, hanem szélsőségek és érdekességek.
• Történelem
  • Megfelelően tömörnek látszik, de a forrásmegjelölés itt is elégtelen. A megfogalmazást lexikálisabbá kell tenni.
• Államszervezet és közigazgatás
  • Túlrészletezett. Itt egy általános leírás kell az államszervezet és a közigazgatási rendszer berendezkedéséről. Nem kellenek a pártok százalékos aránya a parlamentben. Pusztán egy általános képre kell törekedni, nem az éppen aktuális helyzetre. Folyószövegre kell törekedni, nem felsorolásokra és egy mondatos bekezdésekre. Forráshiány.
• Védelmi rendszer
  • Önálló főfejezet kell neki Külpolitikája és katonasága, vagy valami hasonló címen. Forráshiány, felsorolás.
• Népesség
  • Felsorolások és listák. Nem ad általános képet csak adatokat. A Felekezeti megoszlás túlrészletezett még a többi fejezethez képest is. Itt teljesen felesleges ennyit írni róla.
• Gazdaság
  • Erősen tömöríteni kell, az alfejezetek feleslegesek, az Idegenforgalom például gyakorlatilag csak ismétli az előzőeket. Forráshiányos, az Ipar erősen copypase gyanús.
• Közlekedés
  • Átnevezendő Infrastruktúrára, az alfejezetek feleslegesek.
• Kultúra, Sport, Ünnepek
  • Túlrészletezett. Feleslegesek az alfejezetek. Javasolt főfejezetek alfejezetek nélkül: Kultúra és rekreáció, Oktatás és egészségügy (vagy valami hasonló), Sport

Gyakorlatilag át kell írni az egész szócikket. Általános probléma a nem lexikális fogalmazás és a forráshiány. Az adatok és helyek felsorolása nem ad átfogó és általános képet az országról, nem olvasmányos. → Raziel ^szóbuborék 2010. április 18., 08:06 (CEST)

A bevezető is rövid. Szajci ^reci 2010. április 18., 08:10 (CEST)

A cikknek vannak forrásai, de a cikkek és a források hozzárendelése nem világos. Szalakóta ^vita 2010. április 18., 17:24 (CEST)

ipar

Nem akarom kitörölni és sablonozni, de innen van kimásolva az ipar része: [3]– 77.103.34.37 (vita) 2010. május 23., 22:39 (CEST)

Ne én kitörlöm, mert nem csak másolmány de hihetetlenül gyenge szöveg is...– Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. október 27., 13:39 (CEST)

Az Suzuki gyárról szólő képalírás már idejét múlt!!! "Az Esztergomi Suzuki Gyár, ami a legnagyobb árbevételű cég Közép- és Kelet-Európában, és a magyar export 2,2%-át adja" -> Ez már régen nem igaz!!! Audi, Opel, .... A Suzuki 2010-ben már az első 10-be sem fért bele.

Forrás és Jegyzetek

Szeretném megjegyezni, hogy a Forrás(ok) az összefoglaló név a magyarban. Elvileg minden beletartozik, ami a szócikk forrásául szolgálhat, legyen(ek) az(ok) könyv(ek), folyóirat(ok), külső hivatkozás(ok), jegyzet(ek) vagy lásd még forrásutalás(ok). Amit ezen szócikk olvasásánál tapasztaltam, hogy a jegyzet és a megjegyzés véletlenül összekeveredett értelmezésem szerint. Javíthatom az egészet? Üdvözletem:Margit  ^(üzenet) 2010. november 18., 12:30 (CET)

Néprajzi rész

Átnéztem a hivatkozások alapján, s látom, hogy szenvedett vele a szerkesztő is. Igyekezett nagyon pontosan meghatározni dolgokat, de az igazság az, hogy ennél a résznél ki kéne fejteni, hogy a magyar néprajz a régmúlt miatt nemcsak a mai Magyarország tájegységeihez kapcsolódik, hanem a trianoni békeszerződés előtti tájegységekhez is. Így nem kéne itt a néprajzi szoros kapcsolódást Erdéllyel elhallgatni. Gondolom, hogy ez nemzetközi vita téma talán, nehogy valamilyen jogot sértsen. De ha ezt elhallgatjuk, akkor mitől objektív ez a szabad enciklopédia? Üdv.:Margit  ^(üzenet) 2010. november 18., 13:14 (CET)

Magyarország kiemelése

Szerintem kiemelté kéne fejleszteni a Magyarország szócikket, mivel az a hazánk és ezért megérdemelné a kiemelté fejlesztést, és amikor kiemelésre méltó lesz, akkor egy szavazás induljon, legyen a Wikipédián hazánk kiemelt szócikk. Proki 2011. 03. 11. 11:03 (CET)

És ki és mikor fogja megírni kiemeltre? :-) Elég ciki, hogy még nem kiemelt ez a szócikk. :-| --1s9s9s4s0823 ^vita 2011. június 27., 15:25 (CEST)

Szerintem is, már jó ideje nézegetem, de az ipar meg a kereskedelem részt kellene fejleszteni, ahhoz én nem értek… Alensha 2011. június 27., 16:28 (CEST)

A Google keresőben ezeket találtam, amik jól jöhetnek azokhoz a részekhez:

• Iparhoz
• Kereskedelemhez

--1s9s9s4s0823 ^vita 2011. június 27., 16:42 (CEST)

Jó volna, de túl nagy falat szerintem. Szajci ^pošta 2011. június 27., 16:39 (CEST)

Az országok mindig nagy falatok. :-) --1s9s9s4s0823 ^vita 2011. június 27., 16:43 (CEST)

A mek-es linkek jók. Beírod a cikkbe? Vagy lehetne akár önálló cikket is, ha van elég infó róluk. Szajci ^pošta 2011. június 27., 16:49 (CEST)

Nem tudom. Nekem sem a területem az ipar és a kereskedelem. Meg nem vagyok annyira időmilliomos és annyira nagy kedvem sincs hozzá. Főleg új szócikkek írására.--1s9s9s4s0823 ^vita 2011. június 27., 16:54 (CEST)

Akkor ez a cikiség most már a tiéd is, gratulálok hozzá! ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. június 27., 17:44 (CEST)

Miért is az enyém lenne a cikiség? Nem tehetek róla, hogy elfoglalt vagyok!--1s9s9s4s0823 ^vita 2011. június 27., 17:50 (CEST)

És arról ki tehet, ha más is? Ugyanannyira a Tiéd is, mint bárki másé, aki nem szerkeszti ezt a cikket. Mellékesen az a véleményem, hogy ebből sose lesz kiemelt. Kisregény hosszúságú is lehetne, mégis lenne valaki, aki a teljességet vitatná és lehet bármilyen elfogulatlan, tárgyszerű a téma, mindig lenne, aki a semleges nézőpontot vitatná. Ez már csak egy ilyen ország. LA^pankuš→ 2011. június 27., 18:07 (CEST)

Nem tehetek róla, hogy még nem tudtam rátérni a cikkre. Nagyon sok dolgom van az iskola miatt. --1s9s9s4s0823 ^vita 2011. június 27., 18:49 (CEST)

Maximálisan egyetértve, azt gondolom, hogy lehetne belőle kiemelt, de csakis a teljes szóbokor megléte esetén. Tehát az iparnak nem kell egymagában egy negyvenoldalas ipartörténeti esszét behelyezni, de valamennyi kell, és álljon ott mögötte a "Magyarország ipara" című szócikk, megfelelő kidolgozottsággal. Nagyon nehéz kérdés ugyanakkor kicsiny szerkesztőgárdánk folyamosan elkövetett szégyene, hogy a mai napig nincs meg, és csonkállapotban van. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. június 27., 18:21 (CEST)

Úgy látom már nem csonk a cikk. Hála 1s9s9s4s0823-nak. Szajci ^pošta 2011. szeptember 3., 14:09 (CEST)