Főmenü megnyitása

Vittoria város Olaszországban, Szicíliában, Ragúza megyében. 62 362 lakosával a megye legnépesebb városa.

Vittoria
Vittoria, Piazza del Poplo
Vittoria, Piazza del Poplo
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióSzicília
MegyeRagusa
Irányítószám 97019
Körzethívószám 0932
Forgalmi rendszám RG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 63 690 fő (2016. júl. 1.)[1]
  • 64 212 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség377,7 km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület182,48 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Vittoria (Olaszország)
Vittoria
Vittoria
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 36° 57′, k. h. 14° 32′Koordináták: é. sz. 36° 57′, k. h. 14° 32′
Elhelyezkedése Ragusa térképén
Elhelyezkedése Ragusa térképén
Vittoria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vittoria témájú médiaállományokat.

Mediterrán éghajlatú, átlagos hőmérséklete: a leghidegebb hónap a január, és a legmelegebb hónap a július és augusztus. A város jelképe, vagy szimbóluma a győzelem; egy sas koronával, a karmai közt tartott tábla szöveggel. A sas a HENRIQUEZ Cabrera család szimbóluma volt, majd a 19. század nagy szőlőtelepítései után a sas karmai között megjelent a szőlő és a bor is, vagyis a város hivatása. Ez a jelkép megtalálható a Szent János bazilikán és a Vittoria Colonna színház épületén is.

TörténeteSzerkesztés

Vittoria és a Valley Ippari folyó környéke már az őskorban is lakott volt. Környékén bronzkorból származó települések nyomait tárták fel. A folyó torkolata közelében és a tengerparton fekszenek Karina dór görög város 6. századból való romjai.

A mai várost, Vittoriát 1607. április 24-én Vittoria Colonna Henriquez-Cabera grófnő alapította férje Lajos kasztíliai herceg halála után, miután szembe került a férje által okozott súlyos gazdasági nehézségekkel.

Vittoria Colonna elhatározta, hogy felkéri a spanyol királyt egy új település alapítására, ami lehetővé teszi, hogy újjáélessze a családi vagyont. III. Fülöp király 1606. december 31-én királyi kiváltságként Madridban, elrendelte az ősi város újjáépítését és az alapító tiszteletére Victoriának nevezte el a várost.

A város magja köré épült a vár és az Anyaszentegyház. Az 1693-as földrengés óta máig folyamatosan bővül a település.

Az I. világháború idején hadifogolytáborában több, mint 18 ezer magyar katona raboskodott.[3]

NevezetességekSzerkesztés

TemplomokSzerkesztés

  • Szent Rita templom
  • Szent Pál templom
  • Szent József templom
  • Jézus Szíve templom
  • Szent Mária templom Goretti
  • Szent Domonkos templom Savio
  • Szent Rózsafüzér templom
  • Feltámadás Egyház
  • Bosco Szent János templom
  • Santa Maria Assunta
  • Szentlélek Templom
  • Kapucinus templom

Vittoria Colonna színházSzerkesztés

 
A színház épülete

1863-ban épült és a város alapítójáról Giuseppe Di Bartolo Morselliről nevezték el. Az épület mintegy 300 ülőhelyes. Homlokzata neoklasszicista stílusú, a homlokzat szobrai Apollót és Dianát ábrázolják. A belső díszítés Joseph Vittoria Mazzone festő műve.

Szent János BazilikaSzerkesztés

Az Anyaszentegyház a város szívében, történelmi központjában, a Piazza Ferdinando Riccan található. A gyönyörű templom az 1693-as pusztító nagy földrengés után, 1695 és 1706 között épült. Egyszerű barokk homlokzat, két kis kupolával, gazdag belső díszítés; stukkók, szobrok, márvány és számos festmény díszíti.

Szép fából készült oltára van, a festményeket Jozef Mazzone és egyéb szicíliai szerzők készítették. Figyelemre méltó a font, fölötte pedig egy festmény, 1700 körüli időkből a Caravaggio iskolából.

Az épületbelső jellemzője a sokszínű márvány, a gazdag díszítés.

A templomhajón belépve megcsodálható a finom orgona és a szószék is, mely ugyancsak fából készült az 1800-as évek második felében.

MúzeumokSzerkesztés

Az Olasz-Magyar Múzeum az egykori hadifogolytábor területén állít emléket az I. világháború idején itt raboskodott magyaroknak.[4] 1995 végén avatták fel.[5]

Magyar kápolnaSzerkesztés

A vittoriai temetőben 1927-ben magyar adományokból az olaszok által épített és felavatott kápolna, amely a Vittoriában elhunyt 118, első világháborús magyar hadifogolynak állít emléket, akiknek csontjai a kápolna alatti sírkamrában nyugszanak; gránittáblába vésett nevük a kápolna falán olvasható. 2017-ben magyar restaurátor, szobrászművész újította fel az épületet, illetve egy régész, hadisírokkal foglalkozó szakember első alkalommal tárta fel a sírkamrát. A felújítást követően Bíró László, a Honvédelmi Minisztérium katolikus tábori püspöke első magyar papként újraszentelte és megáldotta a kápolnát.[6][5]

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://demo.istat.it/bilmens2016gen/index02.html
  2. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  3. http://www.avvenire.it/Cultura/Pagine/sicilia-il-lager-degli-ungheresi.aspx
  4. http://www.comunevittoria.gov.it/index.php?content=pagina&id=123
  5. a b Vági Barbara: Kilencven éve őrzik a magyarok emlékét egy szicíliai kisvárosban. Fotó: Talán Csaba. origo.hu (magyarul). Budapest: New Wave Media Group Zrt. (2017. jún. 27.) (Hozzáférés: 2017. szept. 11.) (html)
  6. Vági Barbara: Szicíliában őrzik a magyar katonák emlékét. Fotó: Talán Csaba. origo.hu (magyarul). Budapest: New Wave Media Group Zrt. (2017. szept. 10.) (Hozzáférés: 2017. szept. 11.) (html)

HivatkozásokSzerkesztés