Főmenü megnyitása

Sziasztok! Elindult a műhely. Aki szeretné dizájnosabbra csinálni, csak tegye nyugodtan (amíg az a tartalmat, az áttekintést nem zavarja), én szeretnék inkább a tartalommal foglalkozni. Gubb 2007. október 11., 10:52 (CEST)


Egy jó kis forrás a sorszámokhoz: [1] --Tgr 2005. november 13., 02:37 (CET)

Szögfüggvény?

A szinusz és koszinusz és a többi szögfüggvény jó lenne, ha egy cikkben lenne. Nem tudom mennyire hivatalos a szögfüggvény elnevezés a trigonometrikus függvényekre. Melyik legyen a szócikk neve, és nem kell-e itt többesszám? (Angolban nincs.) Az angolban elég jól meg van írva, csak le kellene fordítani. Az egységkörös ábra tetszett meg nekem.

Ebbe a cikkbe jöhetnének az angolnak megfelelően a szinusz- koszinusz-, tangens-tételek. Az angolban az alsó körös ábra feliratait könnyen át lehet javítani, mert SVG (vektorgrafika) formátumúak.

--Árpi (Harp) 2006. március 13., 12:25 (CET)

Azt én sem tudom, mennyire hivatalos, de mindenképp preferálnám a "trigonometrikus függvények" elnevezés helyett, ami leírásának már az időtartama is megunatja veled az életedet. A trigonometrikus fgv. lehet alternatív, tudományos idegen név. Sztem. A cikk címe sztem legyen többesszám, de az egyesszámtólé mutasson redirekt.

Azzal nem értek egyet, hogy a cikkbe menjen a sinus, cos, tangenstétel. Szerintem ez vagy a Trigonometria cikk alá menjen, illetve elegendő tartalom esetén minden trig. tételnek lehet külön lapot nyitni. A szögfüggvények esetében elég a definíció (ez maga is la. 10 oldal, feltéve, ha az analitikus definíciókról is írsz, nemcsak a geometriairól, meg esetleg az elemi definícióról is, ami csak derékszögű háromszögekre van.) Meg benne lehetnek az alapvető összefüggések (sin[]+cos[]=1, sim/cos=tan, ilyesmi ... stb. Az addíciós tételek azonban szintén külön cikkbe kerülhetnek ).

♥♥♥: Gubb ✍ 2006. március 13., 15:31 (CET)

Ha nincs semmilyen ellenvetés, akkor én is szívesebben használom a magyar alakot, csak gondoltam valaki majd megmondja itt, hogy a kettő nem pontosan ugyanaz mert... De úgy tűnik nyugodtak lehetünk. -- Árpi (Harp) 2006. március 22., 16:54 (CET)

SVG formátum

Ha valaki ábrát csinál, ajánlom az SVG a formátumot, a commons is ezt ajánlja. gnuplot létre tudja hozni, és pl. Inkscape és Openoffice.org draw szerkeszteni. Bővebben angolul: en:Scalable_Vector_Graphics -- Árpi (Harp) 2006. március 13., 12:25 (CET)

Comma category

Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy a "comma category" kifejezést "vegyespár kategóriának" nevezem. Nem találkoztam még egyáltalán magyarított verzióval, de úgy gondolom muszáj lefordítani és ha a jelölést mindig odabiggyesztem, akkor az talán egyértelművé teszi, hogy mire gondolok. lásd: Comma category Egy másik lehetséges elnevezésnek tartom a Lawvere-kategóriát, ez talán hivatalosabbnak tűnik. Mozo 2006. május 30., 20:59 (CEST)

Mindegy ... Gubb     2006. május 31., 06:49 (CEST)

Center után az özönvíz

Biztos ti is találkoztatok már a jelenséggel, hogy középre rendezett matematikai képlet után nem működik a paragrafustörés a két sor kihagyásával.

Legalább is nekem sehogy se sikerül kicsikarnom, hogy középre rendezett matematikai képlet után külön paragrafusokba szedjem a szöveget. A következőre gondolok.

És ilyen magvas gondolatok után több lényeges gondolatot is el szeretnék mondani.


Amiket szeretnék külön bekezdésekben írni.


Hogy jól elkülönüljenek egymástól.


De bárhogy is nyomom az Entereket a sorok közé, ezek csak nem válnak el egymástól.


Mint ahogyan itt se.


Ti it szoktatok ezzel kezdeni? Vagy mit nem vettem észre?


--Kuba Péter 2006. augusztus 12., 11:45 (CEST)

Köszönöm a gyors választ:) Tehát egyetlen "br><br" elég. --Kuba Péter 2006. augusztus 12., 11:55 (CEST)

Érdekes probléma. Úgy tűnik, az a megoldása, hogy nem szabad a center és a math tageket külön sorba rakni. Gubb     2006. augusztus 12., 11:53 (CEST)


Most meg szétesett a képlet. Ilyet is szokott néha csinálni. Letörlöm Ctrl X-szel, részekben visszarakom: megint jó. Mondjuk ez kevésbé zavar.--Kuba Péter 2006. augusztus 12., 11:56 (CEST)

Ne használj centert

bugzilla:1483, tessék szavazni rá. Addig is használj span-t center helyett:

egy

kettő

három

--Tgr 2006. augusztus 12., 11:59 (CEST)


Aha, ez is jó ötlet. A képlet viszont nekem továbbra is szépesik. Azzal nem tudom mi van. (Bár ez vélhetően egy másik probléma.)


--Kuba Péter 2006. augusztus 12., 12:04 (CEST)

Nem értem.

Nekem minden jól működik a centerrel (explorerrel, netscappel egyaránt), egyszerűen csak egy sorba kell rakni a center és math tageket.

Rossz példa:

Ezeket a sorokat /

külön bekezdésekbe akarom /

rakni.


Jó példa:

Ezeket a sorokat /

külön bekezdésekbe akarom /

rakni.

Az mi , hogy szétesik a képlet? Én nem látok ilyesmit. Gubb     2006. augusztus 12., 12:08 (CEST)


  • Lehet, hogy az a gond, hogy mozillát használok? A szétesés az, hogy ez jelenik meg a képernyőn:

1+1 = 2 \cdot \int_{-\infty}^{+\infty} \frac{1}{\sigma\sqrt{2\pi}} \cdot e^{ - \frac {(x-m)^2} {2\sigma ^2} } dx


spannal is centerrel is. --Kuba Péter 2006. augusztus 12., 12:12 (CEST)

Ez akkor van, ha nem töltődik le a kép valamiért. Próbálj meg várni egy kicsit, vagy újratölteni Ctrl+F5-tel. --Tgr 2006. augusztus 12., 12:14 (CEST)

Azt hiszem, ez cache hiba, próbálj reloadolni. Javaslom továbbá, a Beállítások/Képletek menűben álltítsd be azt, hogy "mindig készítsen PNG"-t (nekem akkor csinálta ezt sokszor, amikor még nem volt így beállítvs). Tgr valszeg okosabbakat is tud mondani majd (ld. fent,. szerkütk). Gubb     2006. augusztus 12., 12:15 (CEST)


Öröm ennyi gyors reakcióval a hátam mögött dolgozni. :)--Kuba Péter 2006. augusztus 12., 12:18 (CEST)

A dolgozó népet szolgálom. Gubb     2006. augusztus 12., 12:21 (CEST)

Ami az egy sorba rakást illeti, a bugreportban valaki azt írta, hogy neki épp akkor lép fel, ha egy sorba teszi, úgyhogy nem tűnik megbízható módszernek. Ez a MediaWiki szoftver hibája, teljesen rossz HTML kódot gyárt a wikitextből, szavazzatok rá, hogy hamarabb kijavítsák. --Tgr 2006. augusztus 12., 12:30 (CEST)

Iszonyatos gyanú a görög betűkkel kapcsolatban

Bennem egyre erősebb a gyanú, hogy matematikai szövegben dőlt görög kisbetűk vannak.

TEX-kel: .

Görög betűk mint spec karakterek: α β γ δ θ π φ ω.

Ugyanez dőlten: α β γ δ θ π φ ω.

Ezek alapján én úgy gondolom, hogy amikor html formátumban írok matematikai szöveget, akkor a latin betűket (többnyire) dőltre veszem, a zárójeleket nem, a görög kis betűket igen, de a nagyokat nem. Ti hogy látjátok?

--Kuba Péter 2006. augusztus 18., 15:54 (CEST)

Engusz egy kérdése

a matematikusok életrajzát bele lehet venni a műhelybe? Mert abban be tudok segíteni.--Engusz 2006. október 9., 19:55 (CEST)

Gubb helyett is válaszolok: Kérlek Engus, segíts a matematikusok életrajzai témában! (Az esetleges matematikai-szakmai kérdésekben természetesen szintén számíthatsz a segítségünkre.) Üdv: Mozo 2006. október 9., 20:44 (CEST)

Rendben számíthattok rám az életrajzokban!--Engusz 2006. október 9., 20:54 (CEST)

Dürer-sejtéssel kapcsolatos kérdés

itt. --Tgr 2006. október 21., 12:33 (CEST)


ezt a címszót úgy ahogy van át kell írni, ha lesz időm, megcsinálom. Legelőször is, ez nem Dürer-sejtés, hanem Shepheard-sejtés (vagy mi). Branko Grünbaum írta egy cikkében, hogy ezt már Dürer is kimondta, csak sajnos hónapok óta képtelen vagyok lokalizálni, hogy hol írta Grünbaum ezt. Másodszor, sok ember sok szép tételt igazolt erről, a legjelentéktelenebb és legérdektelenebb Bezdek Dánielé, aminek a mélysége lemérhető azon, hogy a mai napig nincs publikálva. Az egész ügy egy elfogult, cinikus, gátlástalan apuka visszaélése a magyar médiák (többesszám!) mérhetetlen tudatlanságával és nacionalizmusával. Kope 2006. október 21., 13:00 (CEST)

Mértékelmélet

Jó lenne kijavítani a mértékelmélet linkeket. A fizikai oldalát már megtettem. Most már azt hiszem csak a mértékelmélet (matematika)| kell (a userlapokon nem javítottam hivatkozást). (Sajnos nem látom, hogy minden jó-e fizika oldalon, mert a mi hivatkozik erre oldalak lassan módosulnak.)

Lásd: mi hivatkozik erre: mértékelmélet (a mértékelmélet egyértelmüsítő lap)

-- Árpi (Harp) 2007. január 8., 13:52 (CET)

Ékezetek képletekben

WP:KF-K#Ékezetek képletekben

Tudtok esetleg ott segíteni?

Köszi, nyenyec  2007. szeptember 12., 19:54 (CEST)

Célok

Formulanyelvi egységesség

  • Meg lehet-e állapodni abban, mennyire legyen egységes (és legyen-e) a Wikipédiában használt matematikai formulanyelv (nem igazán ragaszkodom hozzá);
  • Ha egységes legyen, hol és milyen formában tüntessük fel a használt jelölések alternatíváit,
  • ha nem egységes, hol és milyen formá(k)ban szerepeljen a magyar-matematikai szótár (inkább ilyesmi felé hajlok)
  • Vannak-e olyan jelölések, melyek használata kerülendő;
  • Illetve olyanok, melyeké ajánlott;
  • Mik ezeknek a kritériumai (történetiség, tartalmi használhatóság/kifejezőerő, ergonómia, tradíció, esztétikum)

Matematikai-didaktikai stílus

  • A cikkek stílusa mennyire legyen komoly, tudományos, mekkora részük kell hogy legyenek a példák, ábrák, vicces vagy szórakoztató kommentárok vagy feladatok, egyáltalán kell-e ezt eldönteni
    • Közérthetőség kontra precizitás
    • Elemi matematika kontra felsőbb matek
    • Tömörség kontra alaposság
    • Spirális körüljárás adott cikken belül ill. nagyobb cikkhalmazokban (az egész lexikonban)
  • A cikkek mennyire építkezzenek egymásra, ill. mennyire legyenek önállóan is értendőek?

Általában

Szerencsés-e megállapodni mindebben és van-e optimum?

Mérés

  • Mérhető-e a matematikai cikkek színvonala? Kísérlet valamilyen szempontrendszer alapján vett standard skála (pl. egy tesztlap) kidolgozására (általában a wikipédiában)?

Cikkek formája

  • HTML és TEX jelölőnyelv alkalmazásai: mikor melyiket?
  • Sablonok kidolgozása: a "matematika területei" pl. (ld. német wiki), színek és formák milyenek legyenek
  • Ábrák és többé-kevésbé egységes ábrasorozatok készítése: ehhez milyen rajzprogramok kelolenek és kinek milyenje van;
  • halmazok elnevezése: egyes vagy többesszámot használjunk a szócikkcímekben (természetes szám/természetes számok)?

Tervezett irányelvek: A Cikkheadben ne használjunk texet, vagy nem muszáj azt használni; csak ha feltétlenül szükséges (miér? azér, mer én aszontam, ld. lentebb), és lehetőleg egynél több képlet se szerepeljen benne (de puszta képlet szavak nélkül sose: ilyen esetben a köznyelvi-szaknyelvi interpretációval bővíteni kell). A cikk többi részében a definíciók és tételképletek (kikötéseik is) lehetőleg PNG-kényszerített vagy micsoda TEX-ben legyenek (jobban kiemelkedik a cikkből). Más képletek viszont lehetőleg ne vagy ne kötelezően texben-legyenek (ezt úgysem lehet egyébként gyakran megvalósítani a gyenge html-unicode-eszköztár miatt); a kikötések nyugodtan lehetnek nemtexesek (ez viszont ált. megvalósítható, lásd Grin's unichart-2.. Gubb

ezeket az előírásokat tapasztalataim és céljaim közti kompromisszumok indokolják. Egyrészt a tex nem kerülhető meg, mivel a html-unicode eszköztár csak nagyon korlátozottan alkalmazható. Ekkor természetesnek tűnik, hogy a fontosabb dolgok legyenek tehát texben. Viszont ezzel rengeteg probléma van: például a wikipédia mint dokumentum nehezen kezelhető, konvertálható, terjeszthető. Például az OCR-ek nem képesek a Tex formulákat szövegként felismerni, elmentve a lapot bizonyos esetekben a formulák tex-kóddá degradálódnak stb. Az lenne az ideális, ha egyáltalán nem is kéne a tex-et használni, noha ez lehetetlen. Nem tudom, ki az a hülye, aki azt terjeszti, hogy a TEX a legjobb és legfontosabb matematikai dokumentumok írására alkalmas eszköz (több matematikakönyvben is olvastam: ennek semmi köze sincs az igazsághoz. Kénytelen vagyok beismerni, hogy bár a $átán terméke ugyan, de a legjobb matematikai szövegszerkesztő az általam ismertek közül egyértelműen az MS Word.) Gubb

Tartalmi dolgok

Figyelem! Mindezek nem kőbe vésett szabályok, csak útmutatások olyan esetre, ahol nincs más útmutatás!

  • A modern (bár kissé avulni látszó, de valszeg még sokáig vezető szerepű) formalista halmazelmélet legyen a tárgyalás alapja.
  • A modern (szintén kissé avulni látszó) formalista logikai nyelv használata ne legyen kötelező, de legyen szabad. Viszont ajánlott, hogy a retorikus-szinkopált tárgyalás mellett vagy után a szimbolikus logikai változatot is oda lehessen írni, sőt ez pozitívuma a cikknek (hát ezzel az emberek 90%-a szerintem nem ért egyet, kivéve engem és néhány matematikust).
  • Halmazelmélet: e tudományág alapcikkeinek megírását vállalom (halmaz, rendezett pár stb.). Ezt matematikus általában nem tudná rendesen megcsinálni (amint azt sok minden mutatja), csak egy didaktikai és filozófiai irányultságú tanár. Gubb 2005. június 5., 13:50 (CEST)
  • Mat Logika: ez nagyon készül, alapcikkek nemsokára (1-2 év, ha semmi nem történik) kész lesznek, így tkp. értelmetlen vitázni, ki írja meg ezeket. Gubb
  • Absztrakt algebra alapfogalmai (struktúra, neutrális elem stb.): ezt is vállalom. Gubb
  • Számításelmélet: nem vállalom az egész megalapozást, de a különféle automatákról szóló cikkek írásába biztos besegítek. Gubb

Persze ha bárki bármelyikbe besegít, csak örülni tudok. Gubb

Egyéb

Neves matematikai tételek és eredmények listája

Neves függvények:

Neves egyebek (ált. algoritmusok)

Közepek

kétparaméteres:

  • Stolarsky-közép
  • Gini-közép

Tárgyalások

Na akkor lassan belevágnék.

Halmazkivonása jele

Szeretném - elsősorban a matematikusok, de természetesen mások is - véleményét kikérni: a cikkekben a halmazok kivonását a magyarországon talán elterjedtebb \, vagy pedig a - szimbólummal jelöljem-e (jelöljük-e?). Azt nem tudom, ezt itt beszéljük-e meg, vagy a Kocsmafalon. Lehet, hogy elindítom a műhelyt, és így majd hivatalosabb lesz. Most még abban a stádiumban vagyunk, hogy a / jeleket - -ra cserélhetjük (már ha ez szükséges). --Kuba Péter 2006. augusztus 2., 11:06 (CEST) Nekem jobban tetszik a -, de a \-t szoktam használni. Gubb     2006. május 18., 08:48 (CEST)


A következő kérdésekre kérnék válasszt:

  1. Mennyire szeretnétek, hogy egységes legyen e jel használata
  2. Ha szeretnétek, akkor melyiket tartjátok jobbnak.
  3. Abban megállapodhatunk-e, hogy egy cikkben legfeljebb az egyik jelet használjuk.
  4. Ha esetleg nem alakulna ki egyetértés, akkor mennyire tartjátok magatokra, illetve más szerkesztőkre nézve kötelezőnek a többi véleményét (gondolom, egy szimbólumon nem fogunk összeveszni, de sose lehet tudni ... :-). Gubb     2006. május 18., 08:51 (CEST)

(Ezt talán a vitalapján lett volna jobb felvetni.) Szerintem a tankönyveink a \ jelet használják. Szerintem maradjon ez. Egy témakörön belül (pláne egy szócikkben) ne nagyon legyen kétféle jelölés, de ha van olyan terület, ahol a - megszokottabb, ott lehet. -- Árpi (Harp) 2006. július 14., 11:57 (CEST)

A - ronda és nehezen olvasható, a tipográfiailag helyes alak a – (&ndash; vagy &minus;). TeX képletben persze nincs ilyen probléma. --Tgr 2006. július 14., 12:34 (CEST)

Én az egységesség mellett tenném le a voksomat, és szerintem is inkább a \ jelet használjuk. Pl. a középiskolás tankönyvek is azt használják. Természetesen a másik jelet is meg kellene említeni a műveletről szóló szócikkben. --Kuba Péter 2006. augusztus 2., 11:06 (CEST)

Még egyszer a szócikkek formájáról

Az angol wikin elég esztétikus, következetes formájú szócikkek találhatók (persze nem minden témakörben) matekból (pl: Riemann-Stieltjes_integral). Gyakran a német is ilyen. A következőket tapasztalom és én általában ehhez tartom magam.

Szövegbeli képletek, formulák html-es kódolással készülnek, főleg dőlt betűkkel. Ez azért jobb mint a TEX, mert nem esik szét a szöveg. Pl:

Amennyiben y = y(x) olyan, hogy y(a) = b és F(x,y(x)) = 0, akkor fennáll a 0 = dF1(a,b)h + dF2(a,b) k egyenlőség és k kifejezhető, amennyiben az A = dF2(a,b) mátrix invertálható. A B = dF1(a,b) jelöléssel ekkor ...

Ezzel ugye az lehet a baj, hogy a "monitor" szélén a szóközökkel esztétikusan elválasztott képletek eltörhetnek, és akkor elég furcsa jelenségek keletkeznek. Pl f(x) helyett

f
(x)

Az a jó benne, hogy lehet linkesíteni:

V *

Továbbá itt lényegében minden szükséges jel megtalálható http://grin.hu/unicode/chart-2.html.gz Egyébként R-t használnak inkább mint ℝ-t mert ez nem minden böngészőben jelenik meg.

Ezzel szemben a http://www.w3.org/TR/html4/sgml/entities.html lap jelei majdnem mind megjelennek (és szöveges parancs is van hozzájuk: & exist ; – ∃)Mozo 2006. augusztus 2., 12:15 (CEST)

Kiemelt képletekben Latex. Arra nagyon vigyáznak az angol kollégék, hogy ha latexet akarnak, akkor az is legyen, azaz kikényszerítik az ilyen megjelenési formát:

helyett
vagy

– Ebből következik egy másik alternatíva a szövegbeli képletekre. Ezt úgy használják, hogy a nem kiemelt, latexen használják, direkt, azaz határozottan vigyáznak rá, hogy ne legyen nagy a betű:

A folytonosságra vonatkozó átviteli elv alapján ekkor az ( () ) sorozat, mely az () részsorozata, konvergens és határértéke az ( )-beli szám.

Ebben az a jó, hogy egyszerűbb x_1-et írni, mint ' ' x ' ' < sub > ' '1' ' < sub > -et és ráadásul tulajdonképpen szebb is. Például az I indexhalmaz jel helyett érdemesebb inkább -t írni.

– Mégis van, amikor érdemes szövegen belül is kierőszakolt Latexet használni, mert a html gyatrán néz ki pl:

Ul0

hibás kivitelezésű is, nem is bír vele a html és szánalmas is. Ilyen esetekre Gubbnál láttam tök jó megoldást, mely nem szedi szét a szöveget:

Mivel egy speciális rendszám, ezért képezhető a számosság is, annak ellenére, hogy ilyet azért a halmazelméleti formalizmusban nemigen szoktunk írni, sőt akár -is írhatunk, de ez aztán már a jelölésmód non plusz ultrája, ennek ellenére nem rontja el az összképet, miközben még igen.
Ugyanígy is, míg csak annyiban, hogy ducibb és általában középmagasságba kerül a jel.

Én akkor is ezt használom, amikor a képlet valahogy olvashatatlan másképpen:

f'(x)
Bocs, hogy beleszólok, de ez a méret így:; elegánsabb, mint így:
(A TeX forrás így néz ki: \scriptstyle f'(x))

– A kiemelt képletek sora általában be van húzva:

Ritkán látható, hogy középre lennének igazítva, de az is előfordul, főleg fontosabb és egyszer előforduló dolgoknál. Pl. Saharon Shelah bebizonyította, hogy

Mozo 2006. július 31., 13:55 (CEST)

  • Ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor a zárójeleket nem vesszük dőltre, ez jól látszik a TEX-kel szedett f(x)-en is. --Kuba Péter 2006. augusztus 2., 11:07 (CEST)

Sajnos a html-kódolással nemcsak az a baj, hogy az esztétizált szóközös képletek eltörhetnek (ez nbsp-bel kiküszöbölhető, bár fáradtságosan), hanem hogy Grin unikód karaktereinek túlnyomó többségét a legelterjedtebb Explorer böngésző nem támogatja. Ez bizony komoly gond, mert az explorert használókat kirekeszti a képletes cikkek olvasásából. Én azt szoktam csinálni, hogy egyezerű formalizmusú (csak betűk, számok, indexek) cikkekben ahol lehet, html-t használok, ha meg ezel valami gond van, inkább az egész cikkben texelek, kivéve esetleg a fejrészt. Gubb     2006. augusztus 2., 11:34 (CEST)

Azt nagyon kérem viszont, hogy a képleteket ha csak lehet, igazítsátok középre. Ez a legszebb megoldás (ritka kivételekkel, amikor a sorok hossza nagyon változó), minden normális matematikai szaklapban így van, az áttekinthetőséget és szépséget általában jelentősen növeli. Gubb     2006. augusztus 2., 11:40 (CEST)

Sajnos ezzel nem tudok egyetérteni. Egyrészt az izlés dolga, hogy a középre, vagy a balra igazítás-e a szebb. Másrészt a kiemelt képlet alapértelmezésben TeX-ben középen van, de ez tekinthető úgy, hogy ezek a nagyon kiemelt jelentősségű képletek, illetve, hogy a pdf formához ez illik a legjobban. De a wikis cikkekben nem feltétlenül néz ki jól a középreigazítás, tekintve, hogy itt az alapértelmezett nem a sorkizárt, hanem a balra igazított forma. Az angolban többségben balra igazított, egyszer behúzott képletek találhatók (sok esetben nem is TeX, hanem html kódban). Mozo 2006. augusztus 2., 11:54 (CEST)

Én abban egyetértek Gubb-bal, hogy ha kiemelt a képlet (vagyis külön sorban van), akkor legyen középen. De az is igaz, hogy ezek kiemelt jelentőségűek, és csak indokolt esetben kell használni. Azaz, ahol lehet a folyó szövegbe írjuk a képletet. Kérdés persze, hogy mondjuk egy levezetésnél hogy lehet ezeket az igényeket ötvözni, ott nyilván nem jó, ha a folyó szövegben van, de az sem, ha minden sor kiemelt. (Gondolom az erre kitalált tex-es array környezetek itt nem nagyon működnek.) Péter 2006. augusztus 2., 12:03 (CEST)

A HTML vs. PNG kérdés remélhetőleg csak egy átmeneti kellemetlenség, előbb-utóbb megoldják a TeX-MathML konverziót, és akkor szövegben is, külön sorban is szépen fognak megjelenni a formulák. (A BlahTeX wikin meg lehet nézni, hogy is fog ez működni.) Addig is a matematikai szerkesztődobozban lévő karakterek (amik szabvány HTML entitások) Explorer alatt is biztonságosan használhatóak. Unicode karakterekhez valószínűleg valami hasonló hekkelés kéne, mint az {{IPA}}(?), de nem hiszem, hogy megér annyit a dolog.

Az array környezetek közül jelenleg tudtommal csak a mátrixok és a cases használható. Azt ígérik, idővel majd lesz aligned meg még jópár dolog. --Tgr 2006. augusztus 2., 15:16 (CEST)

A matematikai-didaktikai stílusról

Én a következőket gondolom erről.

1. Közérthetőség vs. precizitás. Én nagyon annak a pártján vagyok, hogy minden bekezdést kezdjünk egy közérthetőbb megfogalmazással, vagy legalább valahol az elején legyen egy érthetőbb megfogalmazás. Emellett azt is nagyon üdvösnek tartom, ha valamit (nem feltétlen az elején de valahol) ír arról a szócikk, hogy mi a jelentősége, értelme, haszna az adott fogalomnak, tételnek. Én, ha rám van hagyva, akkor lehetőleg egy érthetőbbnek szánt kevésbé precíz meghatározás (vagy sokszor inkább megvilágítás) után írnám a pontos definíciót, lehetőleg jelezve, hogy ez a pontos definíció.

Erre a meggondolásra az vezet, hogy a matematikai fogalmak egy nagy része olyan, hogy a pontos definíció csak azoknak mond valamit, akik már igen járatosan a matekban. Úgy szoktam mondani, hogy aki már tudja olvasni a matematikát. Kedves példám ezzel kapcsolatban a folytonosság, ami szerintem egy olyan foglom, ami azokkal a függvényekkel kapcsolatban, amikkel egy közgazdász, mérnök, vegyész, biológus (matektanár!) valaha életében találkozni fog öt ábrával három perc alatt elmagyarázható. Olyan szinten, hogy lesz egy benyomása a fogalomról, és a legtöbb függvényről azonnal ránézésre meg tudja mondani, hogy folytonos-e vagy nem. Szemben a jó kis elpszilon deltás meghatározással, amit gyanúm szerint a közgazdászok, mérnökök, vegyészek, biológusok (matektanárok!) legalább fele soha az életben nem ért meg rendesen, jó részük semennyire se, és jó eséllyel semmilyen szemléletes jelentést nem hordoz számukra.

Ezért vagyok én annak a pártján, hogy a kezdjünk egy szemléletes meghatározással, majd ezután adjuk meg a pontos meghatározást. Ha nagyon szépre szeretnék csinálni egy szócikket, akkor még arra is ki lehetne térni, hogy a precíz definíció hogyan is ragadja meg a korábban nagy vonalakban megadott szemléletes jelentést.

Én abban szoktam gondolkodni, hogy a wiki-t az lapozza fel, aki nem tudja az adott dolgot és nem is feltétlen nagyon járatos benne. Nem tartom szakszótárnak. De erről persze lehet - sőt azt gondolom nagyon érdemes is volna - vitatkozni.


2. Elemi matek vs. felsőbb matek. Érdekes, hogy ezen soha nem gondolkodtam el. Engem a felsőbb matek izgat. Azt hiszem csak ezzel szeretnék itt foglalkozni. Ugyanakkor szerintem nagyon fontos volna elemi (ami alatt én középiskolást értek) dolgokkal is foglalkozni. És azt is gondolom (középiskolai matematika tanári diplomával), hogy egészen más tárgyalási módot igényel.

Bizonyos témákhoz szerencsére nem is lehet felsőbb matekos módon hozzáállni a szócikkhez. Például a rombusz esetén nem tudom mit kéne mondani ami nem elemi, illetve elég erőltetettnek érzem az angol szócikkbeli Klein-csoportra hivatkozást (nem értem ennek mi értelme van). A középiskolás tananyaghoz kapcsolódó szócikkekben szerintem eleve hagyomány szerint az elemi tárgyalás adja magát, míg a kontinuumhipotézis esetén ez nem lenne stílusos.Mozo 2006. augusztus 2., 12:01 (CEST)


3. Tömörség vs. alaposság. Részemről alaposság. Azt gondolom, hogy a precíz definíció lehet tömör, lehet egy külön pont alatt tetszőleges terjengősséggel magyarázni, hogy ez a definíció hogyan ragadja meg a szemléletes jelentést. Aki ért a tömör definícióból, az úgyis átugorja. Aki meg nem ért, azzal úgyis jól kitolna a puszta tömör definíció. És a magam részéről nagyon hasznosnak tartom a minél több érthető példát. Vagy talán nem minél több, de mindenképpen jól megvilágító példát. Én azt gondolom, hogy a tömörség szerelmesei átugorhatnak minden feleslegeset, ha jól tudjuk jelölni, hogy hol van a lényeg. Matekban ezt könnyű megtenni.

4. Spirális körüljárás. Ezt nem teljesen értem. Erről jobb lenne, ha írnál még valamit.

5. Én egyébként az egységesség híve vagyok, tehát szerintem szerencsés ha vannak ilyen alapelvek. Magam részéről még azt is szerencsésnek tartanám, ha olyan jelölési egységesség is meg tudna születni, hogy pl. minden szócikkben V jelölné a vektorteret és a relációt (hacsak nem valami speciális vektortérről, vagy relációról van szó). Az a tapasztalatom ugyanis, hogy egy témával csak ismerkedő tanuló számára segíti a megértést az ilyenfajta kövekezetesség. --Kuba Péter 2006. augusztus 2., 11:43 (CEST)


Nagyon helyes észrevétel. És a többi is. -- Árpi (Harp) 2007. február 13., 16:47 (CET)
Visszatérés a(z) „Matematikai műhely/Archív1” projektlaphoz.