Wikipédia-vita:Matematikai műhely/Archív3

Kampányszerű műhelytevékenység

• 2010. október utolsó hetét kineveztem a cikkértékelés hetének. Aki tud, szálljon be. Az értékelés nélküli cikkek itt találhatóak: Kategória:Besorolatlan matematikai szócikkek. Nem olyan sok, még kb. négyszáz cikknek kellene számpárt adni: milyen fontos, milyen kidolgozott. Ha kész, egyszerűen frissíthető a műhelylapon található ezirányú táblázat. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 24., 15:35 (CEST)

A műhelylapon található cikkértékelést nem kell kézzel frissíteni, bot végzi. Nem tudom, hogy a matműhelynél milyen gyakran frissül, ez ügyben Istvánkával érdemes konzultálni, mert Pityubotot láttam ezt a tevékenységet végezni. – Hkoala 2010. október 24., 19:10 (CEST)

• Köszi. De a táblázat frissítése igazán a legkevesebb. A cikkek besorolása durvább dolog, kb. 400 szócikket kellene átfutni és besorolni. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 24., 19:14 (CEST)

Valahol le vannak írva a műhely fontossági szempontjai? – Hkoala 2010. október 24., 19:29 (CEST)

Miért nem inkább cikket írtok? Komolyan, valaki magyarázza már el nekem, hogy mire jó ez az értékelősdi. – Malatinszky ^vita 2010. október 24., 23:49 (CEST)

Az értékelésnek akkor van értelme, ha működő műhely van mögötte. Ebben az esetben jó eszköz arra, hogy összefogja, célirányossá tegye a műhelytagok munkáját: jelzi, hogy melyek azok a cikkek, amelyekkel elsősorban foglalkozni kellene: a témáját illetően nélkülözhetetlen vagy nagyon fontos, a minőségét illetően gyenge. Sajnos, a jelenlegi műhelyek jó része nem tart még itt; majd egyszer, remélhetőleg. (Egyébként szoktam cikkeket írni, és Gubb is.) – Hkoala 2010. október 24., 23:54 (CEST)

Azonkívül az értékelés egy jelzés az olvasó számára is: melyek azok a cikkeink, amelyet jóknak tartunk, és melyek azok, melyeket magunk sem gondolunk komolyan, csak úgy valahogy megszülettek. Végül pedig: én is szeretnék áttekintést - legalább egy táblázat formájában - arról, hogy is állunk, ha ez lehetséges. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 25., 21:00 (CEST)

Gubb agymenései

1. Kell-e nekünk ilyen szócikk: "Nevezetes mértani helyek listája". Egy gyűjtemény lenne a szakirodalomból különféle mértani helyekre, rövid definícióval minden egyes esetben forrásokkal ellátva. Lexikoncikknek tkp. elmegy, bár inkább enciklopédikus jellegű. Hasonló lenne egy kicsit, mint a Halmazrendszerek kombinatorikus tulajdonságainak listája szócikk; azonban annál jóval nehezebb dió, mert a definíciók csoportosítása nehezen megoldható, hiszen a mértani helyeknek nincs annyira külön elnevezésük (pl. ha a mértani hely egy háromszög), szóval a betűrend nem fog menni. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 30., 23:06 (CEST)

Nem lenne haszontalan, de csak akkor, ha sikerül valami jól kereshető struktúrába szervezni az anyagot. Mi lenne, ha nyitnánk valahol egy allapot, és egyelőre elkezdenénk összehányni hogy minek is kéne felkerülnie erre a listára? Első körben még a forrásokkal se vesződnék sokat. Aztán ha már van elég anyagunk, talán majd körvonalazódik valami jól kezelhető csoportosítás. – Malatinszky ^vita 2010. október 25., 00:09 (CEST)

Ilyesmire gondoltam. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. október 25., 21:01 (CEST)

Prímszámok

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Sziasztok, valaki hozzáértő megnézné a prímszámok szócikk legutóbbi változtatásait? bekerült egy formázatlan szöveg és egy újonc teljesen átírt egy részt. Én nem tudom eldönteni, hogy ezek megfelelőek-e. – Jiélún de xiǎolóng^{(Jay kissárkánya) papírtekercs} 2010. november 16., 15:52 (CET)

Teljesen igazad volt, hogy gyanút fogtál. Köszönöm, hogy szóltál. – Malatinszky ^vita 2010. november 16., 22:28 (CET)

Mi újság? Logika.

E folyóirat pár nagyon érdekes cikke még két-három napig ingyenes. Akit még esetleg érdekel, kukkantson rá. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. november 26., 14:53 (CET)

A lófarokképlet, a popsláger-döntési algoritmus és hasonlók

• (index)
• Popslágerbejósoló orákulumszoftver (index).
• matematikai alapon komponált, Abszolút ismétlődés nélküli zenedarab
• A görög euátverés matematikai háttere
• Matematikai emlővizsgálatok: beyond perfection (vö. Prof. Unci írása)
• A Joyce-féle kocsmakerülési probléma szégyenszemre szoftveresen oldódott meg
• Mennyit érnek az egyes bolygók? - a brit tudomány természetesen már meg is lakotta a mindentudó képletet

Kedves Gubbubu! Saját magadnak jót tenne, ha kevesebb index.hu-t olvasnál, vagy hülyülni akarsz? misibacsi*^üzenet 2012. május 23., 22:48 (CEST)

Igen, ez egy kis humoros sarok a műhelyben. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 23., 22:52 (CEST)

Konvolúció

Kérem, valaki nézzen rá erre: Vita:Konvolúció, és válaszolja meg, hogy a névtelen számolt-e rosszul, vagy pedig tényleg ellentmondás van a matematikában! Köszönettel Szalakóta ^vita 2011. január 10., 20:49 (CET)

Én annak idején végigaludtam a funkanal órákat, de nekem úgy tűnik hogy a huwiki cikkében szereplő definíció rossz: nem valamilyen adott (véges) intervallumon kell integrálni, hanem az egész számegyenesen. A huwiki definícióját és a névelen hozzászóló példáját használva, ha a [0,1] intervallumon dolgozunk, és megpróbáljuk kiszámolni (f*g)(x) értéket x=0-ra, akkor az f(t)g(-t) függvényt kéne integrálnunk egy olyan intervallumon ahol g(-t) nincs is értelmezve. – Malatinszky ^vita 2011. január 10., 22:24 (CET)

A számítást ellenőriztem, az önmagában jó. Megnéztem az angol, német és francia cikkeket és egyikben sem beszél véges intervallumról. – Hkoala 2011. január 11., 07:37 (CET)

Igazán nem látsz különbséget az enwikin szereplő

$(f*g)(t)\ \ \,$   ${\stackrel {\mathrm {def} }{=}}\ \int _{-\infty }^{\infty }f(\tau )\,g(t-\tau )\,d\tau$

és a magyar wikin szereplő

$f*g=\int _{I}f(t)g(x-t)dt$

kifejezések között, különös tekintettel arra, hogy a névtelen hozzászóló példájában I=[0,1]?

– Malatinszky ^vita 2011. január 11., 14:16 (CET)

Már hogyne látnám a különbséget! Pont ezt írtam (vagy legalábbis ezt akartam írni), hogy a magyar cikkel ellentétben az általam megnézett wikik egyike sem véges intervallumra definiálja a konvolúciót, tehát egyetértek a te eredeti megjegyzéseddel. A "számítás önmagában jó" csak annyit jelent, hogy az anon számítási hiba nélkül alkalmazta a magyar cikk definícióját. Hozzáteszem, hogy nagyon régóta nem foglalkozom matematikával, tehát a hozzászólásomat fenntartással kell kezelni. – Hkoala 2011. január 11., 16:10 (CET)

Értem, bocs, félreértettelek. – Malatinszky ^vita 2011. január 11., 16:21 (CET)

Hadd piszkálódjak tovább: Ha az anon függvényeit kiterjesztjük úgy, hogy a véges intervallumon kívül azonosan nullának definiáljuk őket, akkor a probléma meg lesz oldva? (A hivatkozott képletet javítottam) Szalakóta ^vita 2011. január 11., 18:52 (CET)

A kérdéseden töröm a fejemet, addig is itt van egy bizonyítás a kommutativitásra. – Hkoala 2011. január 11., 19:16 (CET)

Ha nem néztem el semmit, akkor t1=(x-t) helyettesítéssel $\int _{a}^{b}f(t)g(x-t)dt=-\int _{a}^{b}f(x-t_{1})g(t_{1})t_{1}'dt=-\int _{t_{1}(a)}^{t_{1}(b)}f(x-t_{1})g(t_{1})dt_{1}=\int _{x-b}^{x-a}f(x-t)g(t)dt$. Bizonyítani nem tudnám, de intuitíve elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a kommutativitás bármilyen nemtriviális f,g-re csak akkor teljesül, ha a teljes számegyenesre integrálunk, vagy ha a két függvénynek közös periódusa van, és az intervallum hossza annak többszöröse. – Tgr^vita 2011. január 11., 21:27 (CET)

Szubcsonk

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Van egy matekos szubcsonk: Vektormező. Üdv – FoBe ^{ügyeletes tiszt} 2011. január 19., 18:05 (CET)

Köszi, tudok róla. törölni k'ék. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 21., 12:59 (CET)

Hinnye, nagyon elhúzott ez a szócikk színvonalba', már egész elfogadható lesz! ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 22., 10:08 (CEST)

Néhány elnevezési konvenció

• A neves tételekben a felfedező tulajdonneve és a tétel szó kiskötőjellel választandó el. Több felfedező esetén a felfedezők nevei közé nagykötőjel kerül. Erdős–Ginzburg–Ziv-tétel. Normális szemüveges ember különbséget úgyse lát, de így stílszerű.
• A halmazok nevei és a gyűjtőnevek - minden ellenkező tévhit, híresztelés és álirányelv ellenére - többesszámba kerülnek. "Természetes szám" szócikk nincs, természetes számok van(nak). A dolog indoklása: a Jevons-szám, Euler-konstans stb. egy darab állandót jelöl, míg a Fermat-prímek egy prímekből álló számsorozatot. A Fermat-prím szócikk egy olyan konstans számot jelölne, amelyet Fermat valami különleges tulajdonsága miatt felfedezett vagy vizsgált, és mellesleg prím. Nincs Fermat-prím, csak Fermat-prímek vannak.
• Ha egy szó több tudományágban is alkalmazható, akkor a szócikk címe legyen általában Fogalom (tudományág). Pl. Alakzat (geometria). Helyes lenne a geometriai alakzat is. Ez utóbbi azért rosszabb valamivel, mivel feltételezzük, hogy aki az "alakzat" szót keresi, az több jelentésére is kíváncsi lehet (már nem egyszerre, hanem ilyen ember ilyet, olyan meg olyat kereshet, az egyik katona és katonai alakzatok iránt érdeklődik, a másik matekházit akar megoldani, a harmadik meg művész stb., és mind olyan előítéletes, hogy a saját fogalmát hiszi az alakzatnak és így keresi). A kategóriákban való rendezés szempontjából is előnyösebb. Ha minden geometriai fogalom elé tennénk, hogy geometriai, akkor minden elnevezés a G betűnél lenne és így az túlzsúfolódna. A második eset elsősorban akkor preferálható, ha az elnevezés így gyökeresedett meg a szakirodalomban (...) vagy pedig a valamely tudományágban való jelentés annyira elsődleges (gyakorisága vagy alapvetősége miatt), hogy jobb így nevezni. Pl. komplex egységgyök és nem egységgyök (komplex számoké): másféle egységgyökök is vannak, de aki egységgyököt mond, először általában mégis a komplex számokra gondol.

aláíratlan, szerkesztő:Gubbubu

Én a középsővel vitába szállnék, mint gyakorlatban jól alkalmazható alapelv, például ellipszisek szócikk, vagy akár körök szócikk nagyon mellbe vágna. Körből is több különböző van, van 1 sugarú, van 2 sugarú, etc. De van (0,0) kp-ú, (0,1) kp-ú, etc. Sőt, körből konkrétan több különböző van, mint természetes számból, körülbelül R^3. Szerintem, mint elnevezési konvenciót ki kéne dobni. A természetes számot pedig visszamozgatni.

Nem követtem az erről szóló vitát, ha volt.

--bohocmasni ^levélláda 2014. február 24., 23:21 (CET)

A témával kapcsolatban érdemes elolvasni: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív98#Agyideg(ek). --Hkoala 2014. február 25., 15:51 (CET)

Az érvelésed arra az érvelési hibára épül, amit a filozófiában "kategóriahibának" neveznek. Az ellipszisek nem halmazok ebben az értelemben, ahogy értetted, és nem is gyűjtőnevek. Létezik ugyan az összes körök halmaza, de a szócikk a kör fogalmát nem mint halmazt tárgyalja (nem a körök halmazának tulajdonságairól van bennük szó elsősorban, hanem a körök közös tulajdonságairól, ami egyáltalán nem ugyanaz. A körök halmazának tulajdonsága pl., amit - ha jól értettem - említettél, hogy kontinuum sok van belőlük, míg a körök közös tulajdonsága, hogy van sugaruk, meg középpontjuk, meg érintőjük - ami a körök halmazáról már csöppet sem mondható el). Én továbbra is híve vagyok a fent vitatott konvenciónak, ami a gyakorlatban egyáltalán nem bizonyult használhatatlannak, sőt (hol is bizonyult annak? --- példák ---), a természetes számok szócikket pedig semmiképp nem mozgatnám vissza. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2014. március 4., 01:01 (CET)

Úgy vélem, amit te írtál, nem azonos azzal, amit az agyideges részben fejtegetnek. Amit ott írnak, nekem is tetszik, és abból valóban nem következik, hogy a kör helyett köröket kéne írni. Szerintem ezt tisztáztuk. --Bé Masni ^üzifal 2014. március 4., 10:58 (CET)

Van fizika muhely?

Sziasztok. Nem tudjatok van olyan a WPn, hogy fizika muhely? hoi^Hoi 2011. január 31., 15:00 (CET)

Itt van: Wikipédia:Természettudományi műhely. Üdv, – FoBe ^{ügyeletes tiszt} 2011. január 31., 16:47 (CET)

Wikipédia:Az év szócikke/2011

Kedves műhelytagok!

Már csak 6 hét van rá, hogy cikkeket nevezzetek Az év szócikke 2011 versenybe. A versenyben a 2011-ben született, vagy korábban létrehozott, de idén jelentősen (~40%-kal) bővített kiemelt minőségű cikkek vehetnek részt. (A kiemelt státusz megléte nem feltétel.) Jelölni idén, és még 2012 első három hetében lehet.

A kategorizálás egyelőre még képlékeny, ez a jelölésektől függően még változhat. Sajnos vannak bizonyos kategóriák, amik a többihez képest le vannak maradva, ezért arra szeretnénk titeket kérni, hogy segítsetek a jelölésben!

Köszönettel: User:OrsolyaVirág és User:RepliCarter

2011. december 3., 22:44 (CET) (Postás: BinBot ^vita)

aktivitás

Sziasztok! Érdeklődnék, hogy aktív-e még a műhely, vagy inaktívvá lehet nyilvánítani? Szajci ^pošta 2012. január 30., 19:43 (CET)

Én nem szeretném, ha inaktívvá nyilvánítanád. Tovább megyek: azt javaslom, hogy vagy írjál/fejlesszél/tervezzél matematikai tárgyú cikkeket, vagy inkább foglalkozz egy másik műhellyel. – Malatinszky ^vita 2012. január 31., 05:45 (CET)

Minden műhellyel foglalkozom. De látom figyeled a műhely vitalapját, úgyhogy aktívnak tekinthető. Sok műhely vitalapját senki sem figyeli ill. nem dolgoznak a műhelyben. Üdv Szajci ^pošta

2012. január 31., 07:25 (CET)

Sajnos ez a műhely nem aktív, ugyanakkor nem is inaktív. Mondjuk úgy, hogy küszködik a megmaradásáért valahol a kettő között. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 8., 12:50 (CEST)

Véleménykérés: komplex anal dupla kat

• Kategória:Komplex függvénytan
• Kategória:Komplex analízis

Melyik legyen? magam preferálnám a komplex függvénytant, azonban az a baj, hogy ez igazából helytelen helyesírású. A helyes forma a valószínűség-számítás mintájára komplexfüggvény-tan lenne ;((((, és Bennó biztosan átnevezné; azonban ebben a tizennyolcadik századi formában természetesen épelméjű matematikus nem használja, legfeljebb ha viccelni akar. Hasonló a gond a megfelelő szócikkel is. Kérnék véleményeket előreköszönettel. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 22., 10:03 (CEST)

már úgy értem, hogy én köszönöm előre. gondolom, ki lehetett találni, de maradjunk exaktak, és rögzítsük le.

Teljesen egyetértek az érveléseddel: a komplex függvénytan és a komplex analízis közül én is az előbbit választanám, de nekünk, sajnos, csak a komplexfüggvény-tan és a komplex analízis között adatik választanunk, és így persze én is inkább az utóbbit preferálom. Malatinszky ^vita 2012. május 22., 13:35 (CEST)

A komplex függvénytan alakot preferálom, mivel ez a helyes alak. Nem tudom, honnan veszi bárki is, hogy ez helytelen helyesírású lenne (és a "függvény-tan" szóval jön elő, ami talán a 18. században(?) helyes alak volt?). Az OH-ban csekkoltam, abban nincs benne egyik formában sem. misibacsi*^üzenet 2012. május 22., 22:18 (CEST)

Nem a függvénytan komplex, hanem a függvény, ezért a komplexfüggvény-tan a helyes alak. --Pagony^foxhole 2012. május 22., 22:48 (CEST)

Így van, a mai helyesírási szabályzat szerint igazából ez. Csakhogy, mint matematikai kifejezés, ez a szakirodalomban nem létezik. Ezért nem a komplex függvénytan és a komplexfüggvény-tan között kell választani, hanem a komplex függvénytan és a komplex analízis között. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 22., 23:28 (CEST)

Ezzel több szakma így van, mi viszont ugyebár deklaráltuk: A magyar Wikipédiában minden külön szavazással nem szabályozott kérdésben az AkH. az irányadó. Indoklás: a Wikipédiának nem feladata, hogy a magyar helyesírás rendszerét kialakítsa vagy megváltoztassa, és erre szakmai kapacitása sincs. Rendelkezésünkre áll az erre illetékes testület, a Magyar Tudományos Akadémia szabályzata, tehát azt minden külön értesítés helyett egyszerűen a Wikipédiában érvényes helyesírási irányelvnek tekintjük. Ezért aztán a kettő közül csak a komplex analízist fogadhatjuk el. --Pagony^foxhole 2012. május 22., 23:34 (CEST)

OK, akkor eddig már hárman ugyanúgy gondoljuk. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍

Megadom magam, akkor legyen komplex analízis. misibacsi*^üzenet 2012. május 23., 22:08 (CEST)

Véleménykérés: Matematikusok és matematikatörténet kategóriájának viszonya

Sok szerkesztő beleteszi a matematikus életrajzokat a matematikatörténet kategóriájába. Ld. pl. George Bruce Halsted. Ezt elég fárasztó gyakorlatnak gondoltam, amikor megláttam; nem lenne-e célszerűbb az egész matematikusok kategóriát beletenni a matematikatörténet kategóriába? Csakhogy ez nem teljesen jó, mivel élő matematikusok is vannak. Létre kellene-e vajon hozni egy olyan, történelmi matematikusokat gyűjtő kategóriát, amelyet beletehetünk a matektöri kategóriába, ha igen, mi legyen ennek a neve? Vagy maradjunk a jelenlegi gyakorlatoknál, hogy A) ne csináljunk ezzel semmit, vagy B) pedig matematikusonként tegyünk bele mindenkit? Mi legyen? ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 26., 10:02 (CEST)

Ui. elfelejtettem írni, hogy az angol wikiben szemmel láthatóan az A) megoldást választják (vagyis a matematikusok semmilyen formában nincsenek benne a matektöri kategóriában), de talán csak azért, mert nem jutott eszükbe jobb. Persze nem néztem meg alaposan, ha valaki tud idegen nyelven, és érdekli a dolog, utánanézhetne még, hogy az angolban és más wikikben hoghy van ez. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 26., 10:09 (CEST)

A "Matematikusok" kategória az alábbi kategóriákban van benne az egyes wikikben:

• Német: Matematika, Tudósok
• Francia: Matematikai kutatás, Matematikatörténet, Tudósok szakterület szerint, Személyek foglalkozás szerint
• Olasz: Személyek tevékenység szerint, Matematika, Tudósok
• Román: Tudósok, Matematika

--Hkoala 2012. május 26., 10:18 (CEST)

Az első javaslatot támogatom, azaz bele a matematikusokat egyben, és ki velük a matematikatörténetből. Nagyon sok olyan kategóriánk van, amelyik kilóg a szülőkategóriából, de benne van, eddig sem volt követelmény, hogy részhalmaza legyen a szülőkategóriának, csak valami pontosan meg nem fogalmazott relevancia. Különben is, amelyik matematikusról éltében szócikkünk van, az már nyilván alkotott valami maradandót, és az már matematikatörténet. Lovász László vagy Szemerédi Endre első ifjúkori eredményei fölött már könnyes szemmel nosztalgiázhatunk, mert bevonultak a történelembe. :-) (Kivéve, ha mondjuk a politikusi pályája miatt van szócikkünk róla, de ez nem hiszem, hogy jelentős arányt képviselne a kategóriában.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. május 26., 23:28 (CEST)

Jó, akkor el is kezdem a dolgot. Ha zavar valakit, és szól egy-két héten belül, akkor legfeljebb visszacsinálom. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 27., 09:25 (CEST)

Nyári cikkíró verseny

Üdv a műhelytagoknak! A Wikimédia Magyarország Egyesület ismét cikkíró versenyre buzdítja a szerkesztőket, ezúttal a műhelyek saját témáinak körében. Minden műhely 1-2-3. helyezettjeit az egyesület Wikipédiás ajándéktárgyakkal jutalmazza. Tudnivalók: Szükség van a résztvevő műhelyekből két tagra, akik egyrészt szomorúan lemondanak a versenyzés lehetőségéről , másrészt vállalják, hogy saját műhelyükben meghirdetik és lebonyolítják a versenyt, az elbírálást. A szervezők az áldozatukért cserében biztosak lehetnek a tudatban, hogy kedves témájuk új szócikkekkel, műhelyük, ha csak ideiglenesen is, új tagokkal bővül, és ha sikeres a verseny, nekik is félreteszünk az ajándékokból a munkájuk elismeréseként. A versenyt a két szervező megléte és a műhely aktivitása esetén indítjuk el egy-egy adott műhelyben. A verseny időtartama július 1. és augusztus 31. közötti 2-3 hét lesz valamikor, attól függően, hány műhely jelentkezik, ezt még pontosítjuk. A versengő cikkeknek a verseny időszaka alatt kell megszületnie és befejeződnie, illetve meglévő cikkek kibővítésével is részt lehet venni. Természetesen a résztvevőknek nem muszáj műhelytagnak lenniük. Egy szerkesztő akár több műhely versenyén is részt vehet, a különösen ügyes szerkesztőknek félreteszünk néhány különdíjat. A cikkek írásakor a szerkesztők legyenek figyelemmel az alapvető formai szabályokra (cikkfelépítés, források), a cikk elkészülésekor a cikket listázni kell a műhely által megadott oldalon. Ha tehát akad a műhelyben két szervező tag, 2012. július 1-ig jelentkezzetek a vitalapomon. - RepliCarter Hagyj üzenetet 2012. június 27., 22:30 (CEST)

Nem hiszem, hogy akadna két aktív tag, aki még le is mondana a versenyről, bár a magam részéről örülnék neki. 80.99.223.31 (vita) 2013. január 17., 13:13 (CET)

Új sablon: Q. E. D.

Implementáltam, merthogy van róla cikkünk, és így szép és egységes lesz: {{QED}}. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 22., 08:22 (CEST)

Archívum

Bekerült a lap archívuma a tartalomjegyzék-programba, fent az archívumsablonból elérhető. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 27., 20:46 (CEST)

Hilbert-tényező

Sziasztok! Tudnátok nekem segíteni abban, hogy mi a Hilbert-tényező? Munkásságáról van fent jó pár cikk, ám olyat, hogy tényező, sem itt, sem pedig a gugliban nem találtam... - Prücsök ^Panaszkönyv 2012. október 27., 19:29 (CEST)

Én sem tudom megmondani a választ, de így érdemes keresni: kezdd el gépelni a Google-ablakban, hogy "Hilbert factor", és amikor odaérsz, hogy "Hilbert fact", akkor nézd meg, miket dobott fel a Google keresési ajánlatként. Abban szerintem megtalálod a választ. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. november 11., 09:39 (CET)

Ingyenes matekcikkek

• [1]

Nem írják, hogy időkorlátos akció, de azért siessen mindenki, akit érdekel. 80.99.223.31 (vita) 2013. január 17., 13:12 (CET)

Műhelytalálkozó

Sziasztok!

Ha bármikor kedvetek szottyanna egy műhelytalálkozót összehozni az aktivitás felrázása céljából, a Wikimédia Magyarország Egyesület budapesti, Madách Imre téri irodájában /33nm/ bármikor tető alá tudjátok hozni; ahogy bármiféle találkozót is. Pl ha jó lenne infókat (képet, szöveget, stb.) szerezni erről/arról, akkor ide el lehet hívni a megpuhítandó intézmény képviselőit és jól rádumálni őket erre :) (kapcsolat az egyesülettel)

Az egyesületnél utazási (vonat, busz), illetve egyéb (pl kaja a talira :) ) támogatásra is lehet pályázni (nincs kritérium, csak keret, amit ki lehet meríteni). Lásd: [ pályázatok ].

Azért van az iroda és a pályázati lehetőség is, hogy használjuk, úgyhogy bátran :)

Üdv, --Vince ^blabla :-) 2013. március 28., 20:17 (CET)

Obádovics - Matematika

Szervusztok!
Számottevő a különbség Obádovics J. Gyula Matematika c. könyvének 11. és 19. kiadása között? Előre is köszönöm a választ! Üdvözlettel: --Ronastudor ^{a sznob} 2013. április 12., 14:05 (CEST)

még mindig stílus

aktuális formai javaslatok helyett újabb

A műhely kezdőoldaláról a Formai javaslatok a matematikai szócikkekkel kapcsolatban wink a vita-archívjába mutat. Szerintem ez nem célszerű, én legalábbis nem tudtam kihámozni belőle az ajánlásokat, nekem olyan érzésem van, mintha kétlépéses párbeszédből állna az egész, mintha valaki mondana valamit, és másvalaki ráírná hogy szerinte miért nem jó, és ennyiben lenne maradva. Hasznosabbat nem találtam. Engem leginkább a képletek elhelyezése (szövegbe folyatva? a fontosat középre, a közepesen fontosat egy lépéssel beljebb, a szintaktikai átalakításokat egy naggyal beljebb, mindet újsorban?), a képletek belső formázása tex szerint, a képek használata, illetve a bizonyítások érdekelnek. Bizonyításokból mennyit, milyen pontosan, és hova?

Javaslom csináljunk egy külön lapot a műhelyegységességi előírásoknak, amely kimondottan azokra fókuszálhat, illetve nem archív, tehát folyhat róla diskurzus a vitalapján, illetve módosulhat.

képletek

Azt hiszem a javaslatok (és az ésszerűség, és a jelenlegi konvenciók) szerint:

• folyó szövegben a változók html karakterek
• a nem szövegbe ágyazott képletek eggyel beljebb vannak húzva

Ezeken kívül pedig minden random. De például a képleteket belül hogyan formázzam? Egyáltalán, melyik megjelenítési mód legyen a követendő? Most (most, írás közben) váltottam mindigPNG-ről mathjax-ra, hogy megnézzem milyen: kattintásra felugró ablakokkal ijesztget, nem gyorsítótáraz de legalább lassú.

A baj az, hogy a tex nem adat, hanem stíluskezelő nyelv. Azok, akik a tex forrást nézik, majdnem csak a formázást fogják látni, és nem a képletet. Képlet szerkesztése közben mennyire a végeredményt nézzem, és mennyire azt, hogy szemmel is olvasható maradjon? Esetleg van-e arra mód, hogy a szöveges böngészősök emberileg olvasható formában is hozzájussanak a képlethez? Nekik mindenkép más adatot kéne küldenünk, mint a kép/mathml vagy a tex kód (ami tele van rakva kép számára fontos, információt nem hordozó formázásokkal). Megoldható amúgy, hogy más adatot kapjanak? Tud valaki nem formázás, hanem tartalom központtú képletíró konvenciókról? Például szerintem valamiféle megoldás lehetne, ha minden képlet mögé megjegyzésben odaírnánk olvasható formában.

geometria

Engem leginkább a geometria érdekel, amely nagyjától azt jelenti, hogy a sík pontjait néhány egyenletrendszer megoldáshalmaza szerint kiszínezzük. Nem sokat ér ábrák nélkül, anélkül csak koordinátageometria lenne. Egységes geometriai képszerkesztőre javaslatok? Illetve egységes vonal-, pont-, betűméretre, színvilágra? (mostanában feltűnt, hogyha a 200*200-as képen és a 700*700-as képen ugyanolyan vastagok a vonalak, ugyanakkorák a betűk, akkor mindkettőt 200*200-asra méretezve már nem lesz). Azt hiszem érdemes megosztani a képek forrásfile-át is a könnyebb módosíthatóság végett. Vagy hasznosabb a commons képeit használni/oda feltölteni?

Illetve azt hiszem érdemes lehet a képeket egy képkategóriában együtt kezelni, hátha úgy jobban átláthatók és egységesíthetők a betűzések és a stílus. --Bohocmasni ^vita 2013. május 1., 23:14 (CEST)

Kiplakátoztam a kocsmafalon, remélhetőleg lesz hozzászóló. --Karmela posta 2013. május 2., 22:12 (CEST)

Csebisev-egyenlőtlenség / Csebisev-összegegyenlőtlenség

Felmerült az alábbi kérdés: hogyan kéne ezt: en:Chebyshev's sum inequality nevezni?

• Csebisev-egyenlőtlenség - van más ilyen nevű is, legtöbb helyen azt nevezik így; szinte csak statisztikai találatok ilyen néven
• Csebisev-összegegyenlőtlenség - angolul Chebyshev's sum inequality, viszont eléggé zagyvának hangzik; csak wikipédiás találatok ilyen néven
• Csebisev-féle összegegyenlőtlenség - kicsit érthetőbben hangzik, de kicsit magyartalanabbnak is

Javaslatok, más ötlet? Kétséges ^vita 2013. május 5., 11:15 (CEST)

Nem túl érdekes egyenlőtlenség, nem tudom, miért kapott saját nevet és szócikket, a Szűcs Adolf rendezési egyenlőtlenségből például azonnal látszik. Mindazonáltal a Matematikai versenytételek II 62. oldalán „Egy CSEBISEV-féle egyenlőtlenség”-ként hivatkoznak rá (és látják be a Szűcs Adolfból), ha segít az a tudat, hogy Hajós, Neukomm és Surányi nem találtak ki neki magyar nevet.

szerk: hoppá, most nézem hogy azt is te csinálod, és írtad is, hogy azonnal kijön :D A rendezési egyenlőtlenséget én is szeretem. --Bohocmasni ^vita 2013. május 6., 22:51 (CEST)

Euler

Hogy lehet megkülönböztetni az Euler-tételeket, formulákat, képleteket, összefüggéseket egymástól? És hogyan lehet megtudni, hogy valamiről van-e már szócikk? Valamit tenni kéne Euler ellen. Am nem tudja valaki, hogy az Euler-féle összefüggést a háromszög beírt és körülírt körének sugara és távolsága közt, létezik-e erről szócikk már, illetve hogy hogyan hívják/kéne elneveznem? --Bohocmasni ^vita 2013. május 7., 02:33 (CEST)

Lamarit matematikai cikkei

Szeretném felhívni a műhely figyelmét erre a két lapra:

• Wikipédia:Szerkesztők véleményezése/Lamarit
• Wikipédia:Szerkesztők véleményezése/Lamarit/Ellenőrzésre és javításra váró cikkek]

valamint ezt is fel kéne vennetek a figyelőlistátokra:

• Szerkesztő:Lamarit

mert sok az matematikai az érintettek között.

--Karmela posta 2013. május 12., 06:51 (CEST)

Bolyai János - kiemelés

Szalakóta szépen kibővítette a Bolyai János szócikket; szerintem megérné kiemeltnek jelölni. Kérem az érdeklődő műhelytagokat, nézzék át. --Hkoala 2013. június 20., 20:06 (CEST)

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Bolyai János. --Hkoala 2013. október 13., 10:56 (CEST)

Tompa Péter

Sziasztok!

Van egy újonc, Szerkesztő:Tompa Péter, akitől sok új matematikai képlet várható itt: Szerkesztő:Szalakóta/Tompa Péter. Szalakóta ^vita 2013. október 27., 11:23 (CET)

Nekem saját kutatásnak és zagyvaságnak tűnik, amiket ír. misibacsi*^üzenet 2013. október 27., 13:11 (CET)

főoldalon levő tételek

Valaki aki nagy ismerettséggel rendelkezik a magasabb szintű tételekről és fontosságukról, annak át kéne néznie a műhely főoldalán levő tételeket, és a pirosakhoz hozzárendelni azokat, amelyekre eredetileg mutani akarnak (mondjuk az angol wiki megfelelő lapját, csak hogy egyszerű legyen). Én egyrészt nem ismerem a piros tételeket, másrészt nem találom ilyen néven őket az interneten. Egyébként nem tartom hasznosnak, hogy csak úgy ott legyen egy rakat tétel a főoldalon, hosszútávon szerintem ki kéne őket venni - esetleg az érdekeseket a portálra áthelyezni - de egy darabig még jó, hogy mutatja a pirosakat, hogy valaki egyszer aki kijárta az egyetemet összegyűjtött néhány szükségeset. Bohocmasni ^vita 2013. november 16., 21:48 (CET)

Gondolom, itt az volt az elképzelés, hogy ezekről a tételekről kellene legyen cikkünk, a piros linkek szerepe tehát az, hogy ötletet adjon, hogy miről írjunk cikkeket. Ennek megfelelően nem lenne hasznos, ha az enwiki megfelelő lapjára irányítanánk a piros linkeket. --Malatinszky ^vita 2013. november 16., 23:53 (CET)

Ilyen technikával lehet megtenni az enWiki hozzárendelését, ha megvan:

• - [[Heaviside kifejtési tétele]]{{linkiw|Heaviside kifejtési tétele|Heaviside cover-up method|en}} -

ez lesz belőle:

• - Heaviside kifejtési tétele(en) -

(Remélem, hogy a példa jó, és a megfelelő Wikipédia-cikket találtam meg. Azt hiszem, hogy a tétel korrekt neve Heaviside's Expansion Theorem vagy Heaviside's Expansion Formula lenne.)

Ha pedig már a Wikidatán is van róla lap, akkor így:

• - [[Herbrand dedukciótétele]]{{wd|Q1182249}} -

ez lesz belőle:

• - Herbrand dedukciótétele -

--Karmela posta 2013. november 17., 13:02 (CET)

Stolz vagy Stoltz

Az „Ízelítőül egy tétellista” szakaszban a főoldalon szerepel egy „Stoltz tétele”. Valóban Stoltzról van szó, így, t-vel? Nem Stolz, úgyis mint Otto Stolz osztrák matematikus? Mert akkor ez lenne Stolz tétele: wikidata:Q1052752. Stoltzként viszont nem találom.

--Karmela posta 2013. november 18., 17:52 (CET)

Én Stolznak tanultam. Hkoala 2013. november 18., 22:28 (CET)

MIvel Stoltz-tételről vagy Stoltz theoremről a google nem hallott, Stolz-nak is csak ez az egyetlen tétele létezik, de ez legalább ismert és hasznos, azt kell gondolnunk, hogy aki ezt annó a főoldalra helyezte, ezt értette alatta. A színezésekre vonatkozó Pólya-tételnek meg ennek kell lennie: wikidata:Q1037559. Bohocmasni ^vita 2013. december 6., 01:58 (CET)

Kuratowski-lemma

A fő oldalon hiányolt Kuratowski-lemma mintha már meg lenne írva Zorn-lemma néven. --Karmela posta 2013. november 19., 00:12 (CET)

Church-tézis

A főoldalon reklamált Church-tézis nem azonos a Church–Turing-tézissel? Ha igen, akkor átirányítást kell csinálni belőle. --Karmela posta 2013. november 19., 00:20 (CET)

Bézout-tétel

A Bézout-tétel lapnak es tetelnek uj cimet es nevet kell adni, ha van neki magyar neve. Ezen a neven egy masik tetelt ismer a magyar szakirodalom (es konkretan az egesz wiki-vilag, gyanitom az egesz vilag is, de ezt nehez bizonyitani). A kulfoldi wikicikkek alapjan: Bezout-azonossag vagy Bezout lemma lehet megfelelo. Valakinek remlik ilyen neven az allitas? (a wikiben mindketto szerepel, pl a Lemma es az Étienne_Bézout oldalakon).

--bohocmasni ^levélláda 2014. január 31., 23:07 (CET)

Wilson-tétel

Kedves matematikához értő szerkesztők!

Jól sejtem, hogy a Wilson-tétel összefoglalójában szereplő általánosítás bizonyítási leírását az anon szakszerűen írta le (Wilson-tétel május 29-i lapváltozata)? Gondolkoztam, megemlítsem ezt a problémámat, de láttam a járőrök kézikönyvében, hogy járőrök is kérhetnek szakmai segítséget aktív műhelyektől. Ha nem érkezik a kérdésemre egy héten belül válasz, legfeljebb kiteszem az anon szakaszára a lektor illetve a részben nincs forrás sablont. Kellemes napot kívánok! Apród ^vita 2014. május 31., 00:56 (CEST)

A ma élő tudományok káosza a fogalmak világában

– Tompa Péter ^vita 2015. november 21., 18:44 (CET)– Tompa Péter ^vita 2015. november 21., 18:44 (CET)– Tompa Péter ^vita 2015. november 21., 18:44 (CET)Tisztelt Szerkesztők Tisztelt figyelmükbe ajánlom:" A ma élő tudományok káosza a fogalmak világában" című írásomból egy részletet, melyhez hozzászólásukat, véleményüket segítségüket kérem az esetleges publikálás szempontjából! (ehhez különös tisztelettel kérném KARSTER szerkesztő Úr segítségét!) ….Ha a négyzet és kör területe azonos, akkor a ma élő, elfogadott tudás alapján felírhatom, hogy: "a" a négyzeten = "r" a négyzeten x Pi, ebből a tényből: "a" = "r" x négyzetgyök Pi, Pi = "a" a négyzeten/"r" a négyzeten-el, „r” pedig „r” = „a”/négyzetgyök Pi Amikor a kocka térfogata azonos a henger térfogatával, akkor a mai tudás szerint érvényes a következő egyenlőség: 2 x "a" a köbön/3 = 4 "r" a köbön x Pi/3. Ebből az egyenletből következik, hogy: Pi = "a" a köbön/2 x"r" a köbön. A "Pi" értéke már ismert az előző egyenletből, így felírhatom, hogy: "a" a négyzeten/ "r" a négyzeten = "a" a köbön/2"r" a köbön. Megoldva: "a" = 2"r"-el. Az "a" értéke is ismert az előző képletből, így felírhatnám, hogy: 2"r" = "r" x négyzetgyök Pi. Mivel ez az egyenlőség irreális, nem áll fenn, következik, hogy: 2"r"≠ "r"x négyzetgyök Pi, "a"≠"a"-val, Pi ≠ Pi- vel. Ha a kocka alapja és térfogata azonos a henger alapjával és térfogatával, akkor a mai elfogadott tudás alapján felírhatom, hogy: "a" = "h"- val. Elfogadva az "a" = "r"x négyzetgyök Pi értéket, felírhatom, hogy: "a" a köbön = "r" a négyzeten x Pi x "r" x négyzetgyök Pi, avagy: "a" a köbön = "r" a köbön x Pi x négyzetgyök Pi. Amikor ezen henger térfogata alapján a gömb térfogata: V = 2 x"r" a köbön x Pi x négyzetgyök Pi/3, ez az érték pedig újra nem egyenlő a ma elfogadott és érvényes képlettel: 4 x"r"a köbön x Pi/3 ≠ 2 x"r" a köbön x Pi x négyzetgyök Pi/3-mal. Tévedést csak tévedéssel lehet bizonyítani! Felmerül a kérdés- hol tévedett CAVALIERI a ma élő, elfogadott és használt gömb térfogata képlete helyességének bizonyításakor? Abból a tényből indult ki, hogy az "r" sugarú és "r" magasságú henger 2/3-da azonos a félgömb térfogatával! V/henger = "r"a négyzeten x Pi x "r"= "r" a köbön x Pi. Ennek a hengernek 2/3-da a félgömb térfogatával azonos: V gömb/2= 2"r"a köbön x Pi/3. Pl.: ha a henger térfogata 1,5 cm a köbön, akkor a félgömb térfogata 1 cm a köbön. Ennek a gömbnek sugara "r" = köbgyök 3 x V/2 x Pi= 0,78159cm Mivel a gömb térfogatát két azonos térfogatú félgömb térfogata alkotja, így Cavalieri a félgömb térfogatának képletét beszorozta 2- vel és megkapta, hogy a gömb térfogata: V = 4"r"a köbön x Pi/3. Amikor most az előbbi példánál használt értékeket is beszorozzuk 2- vel, a henger térfogata 3 cm a köbön, míg a gömb térfogata pedig 2 cm a köbön- nel lesz egyenlő. Ezt az értéket behelyettesítve a gömb képletébe: 2 cm a köbön = 4"r" a köbön x Pi/3. Megoldva az egyenletet megkapom, hogy "r" = 0,78159 cm. Egy lehetetlen, irreális eredményt kapok, amikor az 1 cm a köbön térfogatú gömb sugara azonos a 2 cm a köbön térfogatú gömb sugarával. És itt követte el Cavalieri a hibát! Mivel a félgömb térfogatát nem a kúp térfogatával fejezte ki, (amelynek duplája a hengerben a gömb térfogatával lesz azonos) hanem a félgömböt gömbbé alakította át, így a 2"r" magasságú hengerben nem egy 2 cm a köbön térfogatú gömb van jelen, hanem két 1 cm a köbön térfogatú gömb van jelen. Megbontotta a henger sugara és magassága közötti arányt, mert a henger magasságának növelésével a henger térfogatánál megmaradt a 3:2:1 arány, de a nagyobb magasság miatt a gömb sugara kisebb lett a valóságénál. Mivel a gömb felületének nagyságát a henger oldala határozza meg, így a gömb felületének képlete pontos lenne, ha elhanyagoljuk a "Pi" irreális elvetendő fogalmát és értékét: F = 4x"r"a négyzeten x Pi! A gömb felületénél integrálszámítással bizonyított tény, hogy a félgömb térfogatával azonos sugarú és térfogatú kúp oldala O = 2"r"-el. Ennek a kúpnak duplája határozza meg a gömb térfogatát az azonos magasságú és sugarú hengeren belül. Ebből a tényből kiindulva meghatározhatjuk a henger magasságát, mert: h= négyzetgyök (2"r")a négyzeten - "r" a négyzeten = "r"x négyzetgyök 3! Amikor ezt az értéket behelyettesítem a henger képletébe, akkor: V henger= 3 x"r"a köbön x négyzetgyök 3. A kúp térfogatának képlete ennek az 1/3-da, azaz: V kúp= "r" a köbön x négyzetgyök 3, a gömb térfogata pedig: V gömb = 2 x "r" a köbön x négyzetgyök 3. Ha a gömb felületének képletébe behelyettesítem az irreális elvetendő "Pi" helyes értékét, akkor megkapjuk a helyes képletet, hogy: F gömb= 4 x "r" a négyzeten x 3 = 12 x"r" a négyzeten. A kör területe: T = 3 "r" a négyzeten, míg a kör kerülete: K = 4 x "r"x négyzetgyök 3. Amikor elvégzem azokat a számtani műveleteket a képleteimnél is, amelyekkel bizonyítottam a "Pi" fogalom elvetendő irreális tényét, akkor felírhatom, hogy: "a" a négyzeten = 3 x "r" a négyzeten-el. Ebből: "a" = "r"x négyzetgyök 3, négyzetgyök 3 = "a"/ "r" A kocka térfogatának 2/3-a: 2 x "a" a köbön/3 = 2 x"r" a köbön x négyzetgyök 3, akkor megoldva: négyzetgyök 3 = "a" a köbön/3x "r" a köbön. Mivel a négyzetgyök 3, az előbbi egyenletből = a/r "a"/"r" = "a" a köbön/3 "r" a köbön, ebből : "a" = "r" x négyzetgyök 3. Tompa törvényben mondtam ki, hogy: "A testek térfogatát a testek felülete határozza meg, így az azonos térfogatú testeknek azonos a felülete is!" A mai tudás mégis azt vallja, hogy: "A gömbnek van a legkisebb felülete az azonos adott térfogatú testek közül." (izoperimetrikus egyenlőtlenség). Hiba csak hibát szülhet! Mivel az azonos sugarú gömbök a mai tudás által elfogadott és használt képletnél a magasság téves ténye miatt (h= 2r) nagyobb a valóságnál, így történhetett meg, hogy helytelen következtetést vontak le az izoperimetrikus egyenlőtlenségnél. Pl.: Ha a gömb sugara: "r" = l0 cm, akkor a gömb térfogata a ma használt képlettel: V = 4x"r" a köbön x Pi/3 = 4188,88 cm a köbön. Az én képletemmel: V = 2x"r" a köbön x négyzetgyök 3 = 3464,1 cm a köbön. Ugyan akkor a felület mind két esetben azonos: F= l200 cm a négyzeten. Az igazamat, ami ritkaság a mértanban, kísérlettel is bizonyítani tudom: " Ha egy ismert sugarú gömbnek vízbe merítve meghatározom a pontos térfogatát, akkor az a képlet a helyes, amelyik a megadott sugárral megegyezik!" Ha a kocka éle "a" = 10 cm, akkor a térfogata : V="a" a köbön = 1000 cm a köbön. Felülete: F= 6 "a" a négyzeten = 600 cm a négyzeten. A gömb térfogata és felülete a kockának 2/3-da, így a kockával azonos térfogatú és felületű gömbhöz hozzá kell adni 1/3-madot, és felírhatom, hogy: "a" a köbön = 2"r" a köbön x négyzetgyök 3 + "r" a köbön x négyzetgyök 3 = 3 x"r" a köbön x négyzetgyök 3. A felülete pedig: F = 12 x "r" a négyzeten + 6 x "r" a négyzeten = 18x"r" a négyzeten. Amikor a gömb térfogata 1000 cm a köbön, akkor a sugara "r" = köbgyök V/3 x négyzetgyök 3 = köbgyök 1000/5,1962 = 5,7735 cm. A felülete pedig: F = 18 x "r" a négyzeten = 18 x 5,7735 a négyzeten = 600 cm a négyzeten. Ennek a ténynek alapján kimondhatom Tompa törvényben, hogy: "AZ IZOPERIMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉG TÉNYE LÉGBŐLKAPOTT IRREÁLIS ÉS MINT ILYEN NEM ELFOGADHATÓ, ELVETENDŐ!" Tompa törvényben mondtam ki azt is, hogy: "A KOCKA ÉS A GÖMB, VALAMINT A NÉGYZET ÉS A KÖR EGY ADATTAL VANNAK MEGHATÁROZVA, ÍGY A NÉGYZET TERÜLETE ÉS KERÜLETE, VALAMINT A KOCKA TÉRFOGATA ÉS FELÜLETE NEM VÁLTOZHAT AZ "a" MEGFELELŐ ELVÁLTOZÁSA NÉLKÜL, UGYAN AKKOR A KÖR TERÜLETE ÉS KERÜLETE, VALAMINT A GÖMB TÉRFOGATA ÉS FELÜLETE NEM VÁLTOZHAT AZ "r" MEGFELELŐ ELVÁLTOZÁSA NÉLKŰL!" (ezért olyan fontos az "a" és az "r" pontos aránya!!) És mégis! A Magyar Tudományos Akadémia ezeknek a légből kapott irreális fogalmaknak és értékeknek alapján még a 19-edik század közepén elfogadott ügyrendjének 162.pontja szerint:"...A KÖR NÉGYSZEGESITÉSÉT, A SZÖG HÁROMFELÉ METSZÉSÉT S ÖRÖKMOZGONY FELTALÁLÁSÁT TARTALMAZÓ ÉRTEKEZÉSEK VIZSGÁLATLANÚL VISSZAUTASITATTNAK!" Ezen ügyrend szerint a MTA elveti a helyes tudást, és védi az évezredek-óta helytelen és téves képleteket, adatokat, fogalmakat, tudást! Mivel a MTA ügyrendjének szövegéhez nem szólhatok hozzá, így kénytelen vagyok megalapítani "A Magyar Bulvár Tudományos Akadémia cím alatt azt a Tudományos Akadémiát, amelyben megfogalmazom a Tompa Péter VILÁGEGYETEM ÉRTELMÉN alapuló MINDENSÉG ELMÉLETÉT a „NAGY EGYSÉGES ELMÉLETET”, amelynek ÜGYRENDJE értelmében kimondom, hogy: " MINDEN KÉPLET, ÉRTEKEZÉS AMELY A "Pi" LÉGBŐLKAPOTT, IRREÁLIS FOGALMÁT ÉS ÉRTÉKÉT TARTALMAZZA VIZSGÁLATLANÚL VISSZAUTASÍTANDÓ, ELVETENDŐ, NEM ELFOGADHATÓ, ÉPP ÚGY, MINT MÁS IRREÁLIS FOGALMAKON ALAPULÓ TUDÁS, MI TÖBB, EGÉSZ TUDOMÁNYÁGAK Pl.: MÉRTAN, FIZIKA, A MODERN FIZIKA TUDÁS, (Pl.: Einstein az energia ekvivalencia képletét is E = m x C a négyzeten! Minkowski-féle TÉRIDŐ), ATOMSZERKEZET, a ma használt KVANTUMELMÉLET, stb. stb.!" A Magyar Bulvár Tudományos Akadémia tudásának birtokában elvégeztem a kör területének háromszögesítését, négyszögesítését, valamint a kör kerületének KIEGYENESÍTÉSÉT euklideszi szerkesztéssel. P.S.: Sajnos a komputer kezelési technikám nagyon hiányos, így nem tudom mellékelni a fájl-hoz csatolt szkennelt ábrát, és kénytelen leszek az egész szerkesztésnek folyamatát öntött szöveggel leírni, és megkérni a tisztel Szerkesztőket, hogy vonalzó, körző segítségével kéziratban végezzék el a szerkesztést a megadott utasítás szerint. Egy tetszés szerinti „0” pontból körzőnk segítségével szerkesszünk egy „r” sugarú kört. Ennek a körnek területe T = 3 „r” a négyzeten, míg a kerülete pedig K = 4 x „r” x négyzetgyök 3 Vonalzónk segítségével húzzunk egy egyenest az „0” ponton keresztül amely az „A” és „B” pontban metszi a kör kerületét és az „AB” szakasz a kör átmérőjével lesz egyenlő azaz : „AB” = 2r-el Az „A” pontból körzőnk segítségével vigyük át a „B” pontot az „A” ponttól balra lévő egyenesre egy félkörív segítségével és metsszük el az egyenest amely által megkapjuk az „B1” pontot. Ugyan ezt a műveletet végezzük el körzőnkkel a „B” pontból is, és a félkörívvel metsszük át a „B” ponttól jobbra eső egyenest megkapva az „A1” metszési pontot. Az így megszerkesztett egyenes szakasz „B1A1”egyenlő lesz 6 r-el. A szerkesztéshez használt két körív „0” pont feletti metszési pontját jelöljük „C” ponttal, ezáltal összekötve ezeket a pontokat megszerkesztettük a „B1A1C” háromszöget amelynek magassága az „0C” szakasz egyenlő „r” x négyzetgyök 3-al. Az „0C” szakasz és a körkerületének metszéspontját jelöljük „H” ponttal, amely pontot összekötve az „A1” és a „B1” ponttal megszerkesztettük a „B1A1H” háromszöget, amelynek alapja „B1A1” szakasz egyenlő 6r, míg a magassága „0H” = r-el. Ennek a háromszögnek a területe T = 6r x r/2 = 3 „r” a négyzeten, azaz azonos a kör területével: 3 x „r” a négyzeten-el Körzőnk segítségével szerkesztjük meg az „a” = „r” x négyzetgyök 3 oldalú négyzetet az „0C” szakasz segítségével és így megszerkesztettük az „0””C1””01””C” pontokkal meghatározott négyzetet, amelynek területe azonos lesz a kör és az „B1A1H” háromszög területével amikor is: „a” a négyzeten = (r x négyzetgyök 3) a négyzeten = 3 „r” a négyzeten-el. Amikor az „B1C” szakaszt vonalzóm segítségével meghosszabbítom, és a „C” pontból körzőmmel átviszem a „B1””A1””C” pontokkal meghatározott egyenlő szárú háromszög „A1C” oldalát, a „B1CA1” szakasz azonos lesz a kör kerületének kiegyenesített hosszával mert:K = 4x”r”x négyzetgyök 3. Ha egy tetszés szerinti egyenesre egy meghatározott pontból körzőmmel ráviszem a négyzet oldalával meghatározott „0C” szakasz, négyszeresét, „0C”= „a” = „r” x négyzetgyök 3, megkapom a kör kerületének kiegyenesített hosszát, a: K = 4 x „r” x négyzetgyök 3 Amikor a meglévő „r” sugarú körömre rászerkesztem az azonos alapú és h = „r” x négyzetgyök 3 magasságú hengert, ugyan akkor, az „a” = „r” x négyzetgyök 3 oldalú négyzetemre rászerkesztem az „a” = „r” x négyzetgyök 3 élű kockát, akkor a két idom térfogata és felülete azonos lesz: V = „a” a köbön = 3 x „r” a köbön x négyzetgyök 3 F = 6x „a” a négyzeten = 18 x „r” a négyzeten-el. Ebből a tényből, a hengerrel azonos alapú és magasságú kúp: V kúp = „a” a köbön/3 = „r” a köbön x négyzetgyök 3. Ennek a kúpnak a felülete: F kúp = 2 x „a” négyzeten = 6 x „r” a négyzeten. A hengerrel azonos sugarú gömb térfogata: V gömb = 2 x „a” a köbön/3 = 2 x „r” a köbön x négyzetgyök 3. Ennek a gömbnek a felülete: F gömb = 4 x „a” négyzeten = 12 x „r” a négyzeten

Már az első mondatokban összekeveredik a "henger" és a "gömb" fogalma, illetve még ha a "henger" helyébe "gömböt" írunk is, teljesen rejtélyesen kerül a 2/3 szorzó a képletben a kocka térfogatához. Ráadásul az egyik (négyzetről való) eszmefuttatásban "a" egy négyzet egyik oldalát jelenti, míg a másik (kockáról való) eszmefuttatásban "a" egy kocka egyik oldala - de semmi garancia arra, hogy ezek tényleg egyenlőek, mint ahogy nem is azok (annak a kockának az oldala, aminek a térfogata egyenlő egy henger/gömbével, meg annak a négyzetnek az oldala, ami egyenlő egy körével - ez két különböző oldalméret is lehet, és nagyon valószínű, hogy a valóságban tényleg különbözőek). Innentől kezdve az egész gondolatmenet masszív zagyvaság, természetesen. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2016. szeptember 27., 10:10 (CEST)

44 Felelet egy megjegyzéssel kapcsolatban.[forrásszöveg szerkesztése] # Tisztelt szerkesztő Úr! Elcsodálkoztam, amikor a Matematikai műhely vitaoldalán megjelent szövegem alatt, észrevettem az Ön beszúrását, hozzászólását, nem is tudom megfogalmazni mijét, minek nevezhetem, mert úgy van feltüntetve, mint ha az, az én szövegemhez tartozna. Ugyan akkor, a Márti szerkesztő írásához is beszúrta saját szövegét, mintha az a szerkesztőnő szövege lenne. Meggyőződésem, hogy Ön egy nagyon MŰVELT ember! Magas beosztású ember! Ön vette a bátorságot, hogy ZAGYVASÁGNAK nevezze írásom! Nem veszem sértésnek véleményét, mert azt mondják: " Ne csak azt nézd mit mond, hanem azt is, hogy KI mondja!" Ha olyan ember mondja, aki azt sem tudja, hogy a henger térfogatának 2/3- a az, az azonos sugarú gömb térfogatával egyenlő, azonos. Aki nem tudja felfogni, hogy ha az "a" oldalú négyzet területe azonos "r" sugarú kör területével, akkor "a" a négyzeten = "r" a négyzeten x Pi. Amikor az azonos területű négyzetre és körre, azonos térfogatú kockát és hengert szerkesztünk, akkor a kocka magassága megegyezik a henger magasságával, mert mind a két idomnak térfogata az alap és a magasság szorzatával egyenlő: "a" a négyzeten x "a" = "a" a köbön, ugyan akkor: "r" a négyzeten x Pi x "a". Amikor a kocka és a henger térfogata azonos, akkor a henger 2/3-a a kockának is a 2/3- a lesz, tehát felírhatom, hogy: 2 x "a" a köbön/3 = 4 "r" a köbön x Pi/3. Privát levélként kerestem fel Önt, mert nem célom, hogy nyilvánosság témájává tegyem a megfogalmazott sértését. Maradok tisztelettel, mert biztos vagyok benne, hogy vannak értékei is, de a PÖKHENDISÉG nem pozitív erény! – Tompa Péter vita 2016. szeptember 29., 21:53 (CEST) Kedves tompa Péter! Ön azt írja, a pökhendiség nem erény, de úgy látszik, ez önnél csak elméleti és közel sem gyakorlati tudás. A gondolatmenete odáig rendben van, miszerint ha adott egy négyzet, A oldallal, akkor a vele egyenlő területű kör sugara r=1/√∏. Akár a Cavalieri-elv szerint, akár enélkül, de tudunk szerkeszteni az említett négyzettel mint alappal egy kockát, és a körrel mint alapidommal egy hengert. Nem tudom, próbálta-e lerajzolni ezt a két testet, de a henger sugara kb. három tizede a kocka alapélének, az A-nak, amint ezt számológéppel az 1/√∏-t kiszámolva is ellenőrizheti. Vagyis ez a henger egy kissé karcsú, nyulánk henger lesz --- ha élünk pl. az A=1 feltételezéssel, az alapátmérője kb. 0.6, míg a magassága, amely, mint ön is mondja, ugyanaz mint a kockáé, 1. Mármost a gondolatmenetében ott a hiba, hogy rosszul hivatkozik Arkhimédesz ismert tételére (innen, hogy nagyon pökhendi - ld. "olyan ember, aki azt sem tudja ...". Mármost valóban "nem tudom", sőt "tudom, hogy nem", ugyanis az ön által mondott tétel nem minden hengerre vonatkozik). Egy gömb térfogata nem mindig egyenlő a köré írt palástú (azonos alapterületű) henger térfogatával, ez csak akkor igaz, ha a hengernek az alaplapjai is pontosan érintik a gömböt, illetve ha a henger legalábbis azonos magasságú egy ilyen, a szó szűkebb értelemben véve a gömb köré írt hengerrel. Ennek egyszerű szükséges feltétele, hogy a henger magassága épp kétszer akkora legyen, mint a gömb sugara (rajzolja le, és elég jól látható lesz, mire gondolok). Az a henger, ami kellene, egy "köpcös" henger, harmonikus arányokkal (a tengelyén átmenő síkmetszetei négyzetek), a magassága épp akkora, mint az átmérője, az Ön kockával azonos térfogatú hengerére ez nem igaz, az egy "karcsúbb" henger, hiszen az alapátmérője 0.6, a magassága meg 1. Sajnos erre a hengerre az Ön által említett tétel nem igaz, így nem csoda, hogyha felhasználja, akkor fura eredmények születnek. Mielőtt az akadémiát vagy tudomisén kiket keresett volna levélben, meg kellett volna mutatnia a gondolatmenetét egy matematikatanárnak. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2016. október 4., 15:51 (CEST)

45 Felelet a vita ódalomon megjelent megjegyzésre.[forrásszöveg szerkesztése] #

Tisztelt Szerkesztő Úr! Mint tizenharmadik gyermeke apámnak és anyámnak, megszoktam azt, hogy az utolsó vagyok, akinek mindenkihez alkalmazkodnia kell!!! Ön, nem értheti meg, hogy engem taposhat, mert én azt megszoktam! Nem is veszem észre! De!!!? Hogy azokat az embereket, akik engem megértenek, egyetértenek velem, megalázza, AZ!, a népszaván mondva:"NEM FÉR A BÖGYÖMBE!" Azért, mert a Matematikai műhelyben megjelent írásomnak elsőként reagált szerkesztő, JÁRŐR ÚR, arról értesített, hogy nem ez a hely, ahol elsőként közölhetem gondolataimat! Megértettem, és elfogadtam! Amikor "Márti" szerkesztő, megértette, hogy valami igazság van a gondolataimban, és felajánlotta jóindulatú segítségét; NAGYON NAGY HÁLÁVAL, és köszönettel fogadtam tőle! De! A Tompa Úr nem azért nem tette fel írását a megadott helyre, mert nem szerette volna, hanem azért, mert nem vagyok MŰVELT ember, és bevallom önszorgalomból 81 évesen, tanulom a komputer kezelését, és egyszerűen nem tudtam feltenni! Mert majd 700 oldalt újra írni nagyon nagy munka, ugyan akkor átmásolni egyszerűen NEM TUDOM!! De!!!! Azt, hogy Ön ezért: "ZAGYVA AGYÚNAK" nevezze ŐKET!? Mert megértették az én ZAGYVASÁGAIMAT- KIKÉREM MAGAMNAK!!! Ha, Ön mint TANÁR, előad egy témát a diákjainak, és a három közül kettő megérti amit mond, egy pedig nem! Kinek ad pozitív osztályzatot? Nagy alázattal kérem arra, hogy olvassa újra írásomat. Ha nem tudja megérteni, ha a tanára lennék, Önt kellene megbuktatnom! DE! nem zárom ki annak lehetőségét még így sem, hogy lehet, hogy Önnek van igaza! Hisz mi a különbség a ZSENI és a HÜLYE közt? – Tompa Péter vita 2016. október 1., 23:10 (CEST) Kedves Tompa Péter! Ön nemcsak zagyván fogalmazza meg a gondolatait, de sajnos fantáziál is. Ugyanis "zagyva agyúnak" - így idézőjelben - sosem neveztem senkit. Honnan vette ezt az újabb agyrémet? Mellékvágány, de a tanári munkáról is tévképzetei vannak. Ha valaki nem ért meg valamit, attól még nem feltétlenül érdemel negatív osztályzatot. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy a magyarázat volt-e elégtelen és miért, vagy pedig a befogadó hibájából történt-e a nemmegértés. Ha valaki nem képes valamit megérteni, az lehet, csak azért van, mert az a valami zagyvaság. Mármost higgye el, hogy az, amit a matematikai műhely oldalára írt, közönséges zagyvaság. Ennek két (egymást nem kizáró) oka is lehet: 1.: alapvetően igaz, amit írt, vagyis az íráskor az ön fejében lévő tartalom alapvetően helyes volt, azonban nem tudta ezt megfelelő módon, érthetően megfogalmazni. 2.: Már maga a tartalom is helytelen, rossz kiindulópontokkal vagy következtetésekkel van tele. Sajnos csakis egy rossz szöveg ismeretében általában nem dönthető el, hogy melyik eset áll fennt, ehhez általában további kommunikáció szükséges. Ez azonban nem változtat azon, hogy az említett szöveg zagyvaság. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2016. október 3., 01:28 (CEST)

46 Felelet egy nekem szánt, nekem írott véleményre[forrásszöveg szerkesztése] # Tisztelt Szerkesztő Úr Sajnos nem szólíthatom a nevén, mint ahogy Ön szólít engem, mert a szerény véleményem szerint, a művelt emberek túlnyomó részének az a tulajdonsága, hogy ÁLNÉV és a DIPLOMÁJUK mögé bújnak, így Ők mindig BÖLCSEK maradnak, hisz nem szólnak senkihez semmit. Az én paraszt eszem (amelyhez adom a nevem), úgy fogja fel a feltett témát, az AGYRÉMEMMEL kapcsolatban, hogy: „Csak a ZAGYVA AGY tud, ZAGYVASÁGOKAT ÍRNI!” Ez a tény annyit jelent, hogy a kreatív, józan ész nem tudja felfogni, megérteni; esetleg a hasonló „ZAGYVA AGYÚAK!” Innen vettem az AGYRÉMEMET! Pl.: Ha Ön azt mondja, hogy: „ A tisztaság fél egészség!” Én pedig a zagyva agyammal azt mondom, hogy: „ A piszkosság fél egészség!” Mind a ketten ugyan azt mondtuk, csak Ön a tisztaságot mondta ki, és a piszkosságra utalt mint az egészség másik fele, én pedig a piszkosságot mondtam ki és a tisztaságra utaltam mint az egészség másik fele. Ön nem mondta ki , hogy zagyva agyúak, csak megértették a zagyva agyú írását, tehát csak utalt arra, ezért tettem idézőjelek közé!

               „MELLÉKVÁGÁNY!?” A vessző utáni szöveg arra enged következtetni, hogy ön a politikai tudományokkal foglalkozik. (csűröm- csavarom). A zagyva agyam megfogalmazásában, konkrétan kimondtam annak a szólás- mondásnak, népi bölcseletnek az igazát: „ Ha 100 bolond között egy normális van, akkor az esik ki bolondnak!” Ön úgy tünteti fel, mint ha azt mondtam volna, hogy senki sem értett meg, és akkor igaza van az elmefuttatásának! DE!? Nem azt mondtam, hanem azt, hogy:” CSAK ÖN NEM ÉRTETT MEG!” 
               A harmadik bekezdésénél is a politikai agy, politikai hozzáállás dominál. Illedelmesen megkérem Önt, olvassa újra ha kell százszor is  szövegét. Egyezek vele, hogy: „ ennek két oka is lehet.” és itt megfogalmaz két bővített mondatot. Szerintem:” Nesze semmi, fogd meg jól!” A második mondat, a második OK, kizárja az első OK lehetőségét! Azért, mert Ön eddig, sehol nem olvashatta el mint művelt ember azt, amiről írok. Nincs az az ENCIKLOPÉDIA, amelyik kétségbe vonja az évezredeken át hasznát képletek helyességét, tévedéseit, hibáit! Nincs az az írás, ENCIKLOPÉDIA amely kimondja, hogy a „Pi” fogalom és érték, nemcsak IRRACIONÁLIS (ez megvan írva), de IRREÁLIS, légből kapott, elvetendő, értéktelen fogalom! Ön mint művelt, tanult, olvasott ember, hiába keresi az írásokban erre a feleletet, nem találhat, ezért csak egy lehetőség maradt, vagy megérti amit mondok, ha egyáltalán érdekli, vagy nem. Ha Önt valóban érdekelné a kreatív tudás, akkor venné a fáradságot, és olvasáskor igyekezne megérteni amit olvas, nem pedig megtanulni, bemagolni. ( A papagáj is megtud tanulni szavakat!) Az ember agya, értelme nemcsak tanulásra, magolásra alkalmas, hisz ha mindenki arra használná, akkor még mindig azt hinnénk, hogy a föld lapos. Nemcsak Ön tartja ZAGYVASÁGNAK amit írok, mert a Magyar Tudományos Akadémia még a 18- adik század közepén TABU témává nyilvánította, elutasította, rendeletbe foglalta, ÜGYRENDJÉNEK 162- tedik pontjában. 
           Abban egyetértünk, hogy a kommunikáció nagyon lényeges tényező, hogy az emberek megérthessék egymást, de ha Önnek csak az a CÉLJA (csak a politikának vannak céljai), hogy megértesse velem, hogy amit írok, az ZAGYVASÁG, ahelyett, hogy konkrétan megmondaná, itt és itt, ezt és ezt csináltad rosszul, tévedtél, hibáztál! Higgye el, rájönnék egyedül is, hogy ZAGYVASÁGOKAT írtam, és köszönetet mondanák segítségéért. Akkor lenne értelme a kommunikációnak! Avval, hogy Ön nem jóindulatból, hanem rosszindulatból mutat rá a hibáimra, sem lényeges, mert rákényszerít, hogy gondolkodjak tovább, hogy megtaláljam a helyes megoldást, megkíséreljem megfogalmazni úgy a mondanivalóm, hogy Ön is megértse, ha úgy érzem, hogy igazam van. Bevallom nagyon röstellem, mi több szégyellem, hogy a kézirataimat nem tudom úgy beírni a komputerbe, hogy az megtartja külalakját, matematikai mivoltát, hanem egy öntött szövegben, átláthatatlan zagyvaságnak néz ki, nem könnyen áttekinthető és így még fárasztóbb megérteni.
          Illedelmesen kérem, hogy ezután a nekem szánt véleményét, nekem küldje el, mert nem biztos, hogy újra, véletlenül rátalálok az Ön vitaoldalán. – Tompa Péter vita 2016. október 5., 15:57 (CEST)

47 Felelet egy nekem szánt, nekem írott, de nem nekem elküldött véleményre.[forrásszöveg szerkesztése] # „ Szólalj meg, és megmondom ki vagy!” Tisztelt Szerkesztő Úr!

          Hagy kezdjem az utolsó kérdésére adott feleletemmel. Miért nem fordulok matematikusokhoz? Azért, mert a következő a véleményem! Ha előadást tartanák 10 művelt, iskolázott matematikusnak, és 10 művelt kíváncsi embernek, akkor a következő eredmény születne, mind a 10 matematikus megértené, amit mondok, de egy sem ismerné be, egy sem fogadná el amit mondok! (számon kérnék tőlem, hogy mutassam meg, melyik enciklopédiából  merítettem a mondanivalóm.) A 10 kíváncsi ember közül nem mind értené meg, de amelyik megértené, az elfogadná, jóváhagyná amit mondtam.
          Arkhimédész tételénél nem értünk egyet! Törvényként fogadom el, hogy: Minden henger térfogatának 2/3- da, a henger sugarával azonos sugarú gömb térfogatával egyenlő. ( ezt megtalálhatja az enciklopédiákban is). Saját törvényemként mondom ki: Csak a kocka és a gömb térfogata van meghatározva egy adattal, „a”- val és „r”- el, ezért; a kocka és a gömb térfogata nem változtatható meg, az „a” és az „r” megfelelő arányú elváltozása nélkül. Ezért nem szabad megváltoztatni az „a” és az „r” arányát! (ezt nem találja meg egy enciklopédiában sem, tehát nem kötelező elfogadni).
          Most, térjünk a véleménye elejére, ahol egyetértünk abban, hogy az azonos területű négyzet és körnél az:

„r” = „a”/ négyzetgyök Pi ! Folytatom: A négyzetbe írt körnél az „r” = „a”/2 A négyzetköré írt körnél az „r” = „a” x négyzetgyök 2 ( ezek mind megtalálhatók az enciklopédiákban) És LÁM? Ön rákényszerített, hogy még egyszerűbben megmagyarázzam, bebizonyítsam igazam, hogy az elismert, elfogadott, ma is használt gömb térfogatának képlete téves, helytelen. Amikor én az írásomban azt mondtam, hogy az azonos területű négyzetre és körre (amelynek sugara „r” = a/ négyzetgyök Pi, szerkesszünk kockát és hengert, akkor Ön a négyzetbe írt körre szerkesztette a hengert, és elkövette azt a hibát, hogy megváltoztatta az „a” és az „r” arányát, mert az „r” = „a”/ négyzetgyök Pi helyet, az „r” = „a”/2- ő sugarú kört alkalmazta. Lerövidítette a henger sugarát, így érthető, logikus, hogy a henger magassága „h” nem lett „a”/ négyzetgyök Pi, hanem, h = 2 r- el. Az itt elkövetett hiba után, már feleslegessé váll tovább vitatkozni a karcsú, kövér, hengerekről, síkkal metszett négyzetről, ami mind megtalálható az enciklopédiákban, mert ezek a tévesen megadott hengerre mind igazak, de a hiba ezek előtt van, evvel már nem javíthatjuk ki az elkövetett hibát, esetleg csak összeveszhetünk, sértegethetjük egymást. Nem mást bizonyítok én sem az írásomban, csak azt, hogy a henger magassága helytelen, mert az „a” = r négyzetgyök Pi helyett „a” = 2 r áll.

          Említi az enciklopédiákban megtalálható CAVALIERI nevét. Sajnos Cavalieri is elkövetett hasonló hibát, és így, nem azt sikerült neki bebizonyítani, hogy a ma is használt gömb képlete helyes, hanem, hogy az „X” térfogatú gömb sugara „r”, egyenlő a 2”X” térfogatú gömb sugarával, „r”- el.
          Cavalieri szerint az „r” sugarú és magasságú hengerben, a félgömb térfogata V = „r” négyzet x Pi x r x 2/3 = 2 r a köbön x Pi/3. Vegyük példának a V = 1,5 cm a köbön térfogatú hengert. Ebben a hengerben a félgömb térfogata V = 1 cm a köbön. Helyettesítjük be ezt az értéket a megadott képletbe: 1 = 2 r a köbön x Pi/3. Ebből az   

„r” = köbgyök 3/2 x Pi megoldva, r = 0,782 cm.

           Mivel a gömb térfogata két félgömbből áll, így Cavalieri beszorozta a képletét kettővel, és megkapta, a gömb képlete helyességének a bizonyítását: V = 4 r a köbön x Pi/3. Az előző példánknál maradva, beszorozva a henger térfogatát is 2- el, megkapjuk, hogy a henger térfogata V = 3 cm a köbön- el. Ennek 2/3- a a gömb térfogatával egyenlő: V = 2 cm a köbön. Amikor ezt az értéket is behelyettesítjük a gömb képletébe: 2 = 4 r a köbön x Pi/3. Ebből az r = köbgyök 6/4 x Pi, megoldva r = 0,782 cm. Létre jött a KOLUMBUS tojás!  
           Az Ön asztalára teszem, állítsa fel, hol, miben tévedett Cavalieri? ( Előrebocsátom, a feleletet ne keresse az enciklopédiákban, mert ott nem találja meg. A felelet csak az Ön, esetleg barátai, ismerősei fejében található meg. Ha nem sikerül megtalálni, akkor állok elébe és megadom a választ.)– Tompa Péter vita 2016. október 6., 16:06 (CEST)

Kedves Tompa Péter! Ön azt kérte tőlem, mondjam meg, hol volt a hiba a gondolatmenetében. Ezt ezen a vitalapon egy Ön által korábban indított szakaszban („Felelet egy megjegyzéssel kapcsolatban”) itt megtettem pár napja. Ezzel tulajdonképpen le is zárhatnánk ezt a beszélgetést, de nem akarom Önt az előző hozzászólásában elkövetett számos tévedésében meghagyni, ezért részletesen is válaszolok. 1. Nem vagyok semminek a szerkesztője, egy ugyanolyan mezei internetező vagyok, mint Ön. Csak Önnel ellentétben meglehetősen jó áttekintésem van a matematikáról. 2. Nem vagyok politikus vagy politológus sem, és általában semmi különösebb közöm a politikához. 3. Nem kértem, hogy forduljon matematikusokhoz. Azt kértem, hogy mielőtt valami újabb "hibát" fedez fel valami évezredek óta kipróbált és bevált, bizonyított matematikai képletben vagy fogalomban, konzultáljon egy matematikatanárral. Egy tanárral, jó? 4. "Mind a 10 matematikus megértené, amit mondok, de egy sem ismerné be, egy sem fogadná el amit mondok! (számon kérnék tőlem, hogy mutassam meg, melyik enciklopédiából merítettem a mondanivalóm.) A 10 kíváncsi ember közül nem mind értené meg, de amelyik megértené, az elfogadná, jóváhagyná amit mondtam." - huh, próbálta már? Nem menne. Egyrészt a matematikusok valószínűleg nem is értenék, amit mond, mivel hajlamos elkeveredni a képletek között és összekeverni (csúnyább szóval: zagyválni) dolgokat. Másrészt én egy kíváncsi, művelt ember vagyok, nagyjából megértettem, amit mond (már amennyire ez lehetséges), megtaláltam benne a hibát, és nem fogadtam el a mondandóját - mivel tévedésekre alapoz. 5. "Arkhimédész tételénél nem értünk egyet! Törvényként fogadom el, hogy: Minden henger térfogatának 2/3- da, a henger sugarával azonos sugarú gömb térfogatával egyenlő." - hogy nem értünk egyet, az már az Ön baja. Törvényként, legyen szíves, ne fogadja el, amit állít, mivel butaság. Ráadásul komoly matematikai tudás sem kell, hogy ezt belássuk, egyszerű józan ész és némi általános iskolás matektudás (esetleg egy Négyjegyű függvénytáblázat) is elégséges. Ha ugyanis minden henger térfogatának 2/3-a lenne a henger alapjával azonos sugarú és/vagy területű gömb térfogata, ez azt jelentené, hogy bármely két szám egyenlő. Vegyen ugyanis egy nagyjából tetszőleges gömböt, a sugarát vegyük egységnyinek, jelöljük az egyik főkörének síkját a tengerszintnek (vízszintes síknak) . Elképzelte? Jó. Most hajtogasson köré egy hengerpalástot úgy, hogy az alapkörök/főkörök sugara megegyezzen. Elképzelte? Jó. Most vágja a hengerpalástot 100 hosszegység távolságban alul és felül a gömb főkörétől. Ön azt állítja, hogy e henger térfogata 2/3-a a gömb térfogatának. OK. Most készítse el a gömböt és hengerpalástot még egyszer, de legyenek a méretek egyformák. Most vágja le a palástból a hengert úgy, hogy a vágások 200 hosszegységre legyenek alul és felül a gömb főkörétől. Az előző henger térfogata T(alap)×Magasság = R×R×Pi×M = 1×1×Pi×200= 200×Pi volt, a nagyobb henger térfogata meg hasonló okok miatt R×R×Pi×M' = 1×1×Pi×400 = 400×Pi. Ön azt állítja, mindkét henger térfogatának 2/3-a a gömbé, azaz a két henger térfogata egyenlő, azaz 200×Pi = 400 × Pi. Osztva az utóbbi egyenletet 200×Pi-vel, adódik 1 = 2 . Innen már Ön is könnyedén bizonyíthatja, hogy bármely két szám egyenlő egymással. Mivel hamis állítást kaptunk, nyilvánvalóan hibáztunk valahol. De mivel mindent levezettem Önnek, csak egy helyen lehetett a hiba: ott, hogy feltételeztük azt, amit ön a gömb és henger térfogatáról mondott. Ez tehát a hibás állítás. Akár elfogadja Ön ezt, és egyetért vele, akár nem. Innentől kezdve minden további matematikai állítása helytelen (mind a műhelyen hagyott eszmefuttatásban, mind abban, amit ezen a vitalapon mondott), mivel valami nagyon-nagyon nemigaz dologra építi az egészet! 6. "Ön a négyzetbe írt körre szerkesztette a hengert, és elkövette azt a hibát, hogy megváltoztatta az „a” és az „r” arányát" - Ezt meg honnan veszi? Semmi ilyesmi nem történt, Ön egyszerűen próbálja kimagyarázni magát. Mellesleg az "a" és "r" aránya tényleg megváltozott ahhoz képest, mint amilyen hengert Ön szeretett volna látni, azonban a hibát sajnos nem én követtem el, hanem Ön! Ön egy rossz hengerre alkalmaz egy rossz tételt! És csodálkozik, ha "hibát" fedez fel! A hiba azonban nem Cavalieri készülékében van, hanem az Önében! Kérem, fogadja ezt el! Higgye el, értek a dologhoz, ez a szakmám, tanítom! Abban mellesleg igaza van, hogy a Cavalieri-elv nem igazán egy szilárd, 100%-osan bizonyított tétel, de egyáltalán nem amiatt, hogy hibás képletet adna a "Pí"-re vagy a hengerre! Épp ellenkezőleg, nagyon is jó eredményeket ad, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egy pongyola, szerencsétlenül megfogalmazott állítás, amit ha egy mai egyetemista követne el egy analízisvizsgán, akkor lehet, hogy ismételnie kellene! De egyébként ez teljesen köztudott, és ebben a tekintetben sem fedezett Ön fel semmi újat, higgyen nekem! De ha valaki középkori kémiatételeket mondana el tutiként a kémiaszakon, azzal is ugyanez lenne a helyzet! Ezért is nem hívják "Cavalieri-tételnek", hanem "elvnek"! 7. Szerintem hagyja abba a geometria és a tudománytörténet megreformálását, Ön jelenleg nincs ilyesmire felkészülve. Sajnálom. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2016. október 6., 16:57 (CEST)

49 A kivégzésem előtti, utolsó szó jogán![forrásszöveg szerkesztése] # Tisztelt Szerkesztő Úr! Ön valóban hülyének néz engem! Nem lehet igaz, hogy Ön, mint matematikával foglalkozó egyén, nem fogja fel, nem érti meg, hogy az amiről olyan körülményesen beszél a gömb és a henger létrehozásánál, nem más, mint a Wikipédiában szereplő ábra, amelynek alapján levezették a gömb térfogatának képletét, és amely azonos a négyzetbe írt körre szerkesztett 2 r magasságú hengerrel, ahol a négyzet oldala a = 2 r- el. Ön azt mondja, hogy ennek a gömbnek főköre két egyenlő részre osztja a henger magasságát; a főkör feletti és alatti rész. Ha hozzá szabad tennem, mind a két rész „r”- el egyenlő, azaz a gömb és henger sugarával azonos. Amikor Ön ezt a sugarat 100 részre metszette, kapott 200, r/100 magasságú r sugarú hengert. Amikor a sugarat 200 síkkal metszette, megkapta a 400, r sugarú és r/200 magasságú hengert. Ha X síkkal metszi át, az r- t, akkor megkapja a 2 X, r sugarú és r/X magasságú hengert. (Jól értettem?) Ebből következik, hogy Ön nem téved, ha felírja, hogy a 200 henger térfogata, azonos a 400 henger térfogatával. V = 200 henger = V = 400 henger térfogatával. Tehát Ön ezt mondta, közben ezt írta le: 200 = 400. Amikor ezt az egyenletet, egyenlőséget elosztotta 200- al, az eredmény 1 = 2! Ebből Ön azt a következtetést vonta le, hogy az eredmény hibás, mert az 1 nem egyenlő 2- vel. Ezzel akarta bebizonyítani, hogy nem minden henger 2/3- dának térfogata, azonos az azonos sugarú gömbével! Ha ezt eltudnám fogadni, megtudnám érteni, akkor valóba igaza lenne, hogy zagyva agyú vagyok. Önre ezt nem mondhatom, mert Ön, nem a saját véleményét mondta, hanem az Enciklopédiából megtanultat, idézte, ami az Ön számára, SZENT ÉS SÉRTHETETLEN TUDÁS! Azonban, Ön elhanyagolta oda írni, mit jelent az 1, hogy az, az r sugarú és az r/100 magasságú henger térfogata, a 2- pedig, az r sugarú és az r/200 magasságú henger térfogata! Ebben az esetben pedig az egyenlőség IGAZ! 4 r/2 = 200 r/100 = 400 r/200 = 600 r/300 = 2 X r /X = 2 r- el.

         Annak, hogy Ön átvette az Enciklopédiában elkövetett tévedéseket nem én vagyok az oka, de megtudom érteni. De, hogy mit akart elérni avval, hogy egy teljes év után hozzászólt a Matematikai műhely vitaoldalán megjelent írásomhoz, azt nem tudom felfogni. Ezt a helyzetet már átéltem egyszer a Wikipédia Kocsmafalán megjelent írásommal. Ott „misibácsi” Szerkesztő JÁRŐR Úr ugyan ezzel a a papagáj ként betanult szöveggel: Zagyvaság, zagyvaság! Kiütött (KO), és letiltott a kocsmafalról. (Talán még gorombábban mint Ön). Jóindulatú ajánlásra, megkíséreltem a Matematikai műhely vitaoldalán kísérletezni, de sajnos ott is kiderült, ez sem a segítőkész matematikusok műhelye, Ön lett az első, aki hozzászólt írásomhoz, de sajnos Ön is csak a papagájként betanult szöveget fújja, hajtogassa: Zagyvaság, zagyvaság! Ne talán az volt a célja, hogy még egy utolsót rúgjon belém? Hiszen már így is kivóltam ütve; milyen dicsőség az, ha egy fekvő embert rugdos?
          Elfogadom, hogy az ilyen kommunikációnak nincs semmi értelme, ahol csak én igyekszem megérteni Önt, Önt pedig a legkevésbé sem érdekli, hogy én mit mondok! Ön tudja, hogy, ha a Lexikonban írott tudást támadom, az csak ZAGYVASÁG lehet. Egy szóval sem mondtam, hogy a lexikonokban csak a gömb képlete hibás, hisz az írásom címe is, ha elolvasta: „A ma élő tudományok (tudás) káosza a fogalmak világában.” Ebbe beletartozik, a fizika, mértan, kémia, még a filozófia is. Ha alkalmam lenne arra, hogy a világegyetem értelmén alapuló, mindenség elméletét, a „NAGY EGYESÍTETT ELMÉLETET, megismertessem, és megértessem a magyar emberekkel, akkor Ön is másképp viszonyulna az írásaimhoz! Nekem nem az a célom, hogy a tudásomat minél drágábban adjam el, (akkor nem a magyar nemzetnek ajánlanám fel tudásom), hanem az a célom, hogy a magyar nemzet hírnevét öregbítsem, és a magyar nemzetet gazdagítsam. Ezt a kis kiruccanást, csak reklámnak szántam, hogy felhívjam magamra a figyelmet, hisz ennek az egésznek semmi értéke sincs, de látom, hogy elmefuttatásnak is nehéz téma. Ha véletlenül is, a rúgásába belehalok, úgy megkérem, hogy a keresztfámra ne csak a nevem és a tulajdonságomat írják, ( itt nyugszik Tompa Péter a ZAGYVA AGYÚ), hanem, mint én is tettem, nyomtatja ki az Ön vitaoldalát, és mellékelje a keresztfám mellé,az utókornak, hogy az utókor is láthatja minek alapján lettem elítélve. De lehet, hogy megteszem én saját magam, és az egész vitaoldalát felteszem a Matematikai műhely vitaoldalára, hisz ennek ott is lett volna a helye, ahhoz a témához és íráshoz tartozik, de még fenn áll annak a lehetősége is, hogy akadnak hozzászólók is, nem kell várni az utókorra.– Tompa Péter vita 2016. október 9., 20:45 (CEST)

Ha véletlenül is, a rúgásába belehalok, úgy megkérem, hogy a keresztfámra ne csak a nevem és a tulajdonságomat írják, ( itt nyugszik Tompa Péter a ZAGYVA AGYÚ), hanem, mint én is tettem, nyomtatja ki az Ön vitaoldalát, és mellékelje a keresztfám mellé,az utókornak, hogy az utókor is láthatja minek alapján lettem elítélve. Ha Gubbubu írta volna ugyanezt mondatot Önnek, nem tartotta volna furcsa tartalmúnak? Ezt a kis kiruccanást, csak reklámnak szántam, hogy felhívjam magamra a figyelmet, hisz ennek az egésznek semmi értéke sincs, Aminek nincsen értéke, annak miért van reklámja? Apród vita 2016. október 9., 21:06 (CEST) Kedves Tompa Péter! Sajnos ahogy halad előre a kommunikációnk, úgy válik egyre vállalhatatlanabbá ez az egész. Az előző hozzászólásaiban még voltak valóságos tények, azonban a mostani üzenetének gyakorlatilag minden lényeges közlése tévedés. 1. "Ön valóban hülyének néz engem!" - nem nézem éppen hülyének, csak arra kértem, hogy a jelenlegi tudásával és hozzáállásával tartsa magát távol a matematika megreformálásától. Ettől még lehet, hogy a szőlőmetszés, a bálnavadászat, az összehasonlító anatómia vagy a fejlődéspszichológia terén kiváló szakember; vagy hogy 250-es IQ-val rendelkezik, nem tudom. De ha matematikával akar foglalkozni (eredményesen), ahhoz előbb mindenképpen javaslom az általános iskolás és középiskolai tankönyvek tüzetes átnézését, begyakorlását. A matematikát nem lehet pár lexikon elolvasásával megtanulni, pláne megreformálni. 2. "hogy az amiről olyan körülményesen beszél a gömb és a henger létrehozásánál, nem más, mint a Wikipédiában szereplő ábra, amelynek alapján levezették a gömb térfogatának képletét" - hogy micsoda? soha semmiféle létező ábráról nem beszéltem és nem használtam fel ilyeneket. Ön valamit nagyon félreértett. 3. "Ön ezt a sugarat 100 részre metszette" - soha nem metszettem semmit 100 részre. Azt mondtam, a henger magasságának a fele legyen 100 egység. Az előbb azt mondtam, nem használtam ábrát, de most már tényleg ábrát kellene készíteni, mert úgy látszik, anélkül nem érthető. Sajnos a wikin nincs egyszerű lehetőség ábrarajzolásara. 4. "Enciklopédiából megtanultat, idézte" - Enciklopédiából? Miféle enciklopédiából? Nem idéztem semmit semmiféle Enciklopédiából. Fogalmam sincs, hogy miről beszél. 5. "mit jelent az 1, hogy az, az r sugarú és az r/100 magasságú henger térfogata, a 2- pedig, az r sugarú és az r/200 magasságú henger térfogata! Ebben az esetben pedig az egyenlőség IGAZ!" - ez most komoly? Tegyük most félre, hogy a henger térfogatképletéből elhagyta a pí-t! Erről megfeledkezve, Ön tényleg azt állítja, hogy A) ha egy henger magasságát kétszeresére növelem (és más változtatás nem történik), akkor a térfogatuk ugyanaz marad, továbbá B) hogy érvényes az 1=2 egyenlőség? Ezt nem is tudom, hogy képes vagyok-e elhinni Önről! Ha ennyire fáradt, inkább írjon választ máskor! 6. "mit akart elérni avval, hogy egy teljes év után hozzászólt a Matematikai műhely vitaoldalán megjelent írásomhoz, azt nem tudom felfogni." - pedig egyszerű. A munkám komoly része, hogy matematikai (és általában logikai) tévedéseket, rossz gondolatmeneteket és érveléseket tanulmányozok és javítok - hol téves, miért téves. Érdekes munka, hobbiból is csinálom. Semmi egyebet nem akartam elérni. 7. "Zagyvaság, zagyvaság!" - ha ennyien mondják Önnek, akkor kérem fontolja meg, hogy hátha igaz lehet. 8. "Ha alkalmam lenne arra, hogy a világegyetem értelmén alapuló, mindenség elméletét, a „NAGY EGYESÍTETT ELMÉLETET, megismertessem és megértessem a magyar emberekkel, akkor Ön is másképp viszonyulna az írásaimhoz!" - Nem valószínű, és szerintem túl nagy fába vágta a fejszéjét. 9. "Nekem nem az a célom, hogy a tudásomat minél drágábban adjam el" - A kérdés, hogy van-e mit eladnia. Szerintem nincs. Többet ér, ha keres valami fórumot és ott beszélget, kérdéseket tesz fel. 10. "vitaoldalát felteszem a Matematikai műhely vitaoldalára" - nem, ez a beszélgetés nagyon jó helyen van itt is. Ha jót akar magának, akkor rám hallgat, és egyetlen dolgot tesz: papírral-ceruzával az asztalon nekiül a matematika-tankönyveknek. Minél előbb. Különben még sok ilyen kellemetlen beszélgetés és vélemény vár Önre másoktól is. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2016. október 9., 21:39 (CEST)

50 Azt hittem, hogy befejeztük[forrásszöveg szerkesztése] # Újra, az Ön 10- es pontjától indulok ki. Volt a kezemben ceruza és papír, mi több, körző és vonalzó is, és még attól is több számtankönyvek is. Mit gondol? Nekem külön előadásokat tartottak, nem azt tanultam amit a többi iskolástársam? Nekem külön számtankönyvet írtak? Minek alapján szereztem a diplomámat? Ön nem veszi észre, hogy én nem Önnel, hanem pont a számtankönyvek tartalmával vitatkozom? Hiába tanulom újra, most már nem értek egyet avval amit ír, és ahogy le van írva. (Egyszer már voltam papagáj! Csak tovább léptem, és többé nem elégedek meg avval a tudással, hogy ami nem úgy van leírva, ahogy én tanultam, az mind ZAGYVASÁG!) Ezért most visszatérek a 2. pontra. Most én kérem, hogy vegyen papírt, ceruzát, körzőt és vonalzót, és szerkessze meg az egységnyi sugarú gömb köré az Ön által ajánlott hengert. Ha kész hasonlítja össze a Wikipédiában szereplő ábrával! Egy szóval se mondtam, hogy Ön mondta, hogy arról az ábráról van szó! Azt én mondtam! 3. pont Ezt írja:” Azt mondtam, a henger magasságának a fele legyen 100 egység!” Ön elfelejtette, hogy Ön az EGYSÉGES sugarú gömbből indult ki, ennek a sugárnak a kétszerese lett a henger magassága, tehát ezt az egységet nem keverheti össze az Ön újonnan felosztott egységeivel, hisz ezek csak az egységnek a kisebb egységei lehetnek, ahol a 100 egység teszi ki a henger magasságának a felét. 4. „ Fogalmam sincs, hogy miről beszél.”, ha sehol nem tanulta, akkor az ÚJÁBÓL szopta ki amit vall, amit mond? 5. Ne legyünk gyerekek, nem a henger térfogatának képletéről beszéltem, hanem a henger, hengerek térfogatáról. (A „Pi” a henger térfogatának képletében szerepel.) Egy szóval sem mondtam sehol, hogy az 1 cm sugarú és 1 cm magasságú henger térfogata azonos az 1 cm sugarú, és 2 cm magasságú henger térfogatával! Ezt valóban nem feltételezheti rólam!” Ezt is az újából szopta ki! Azt mondtam, más szavakkal, de evvel az értelemmel, hogy: ha 1 almát kettőbe, négybe, nyolcba vágok, akkor az 1 alma térfogata egyenlő lesz a két fél alma, a négy negyed alma, a nyolc nyolcad alma térfogatával! 6. Semmi mást nem kérek én sem Öntől! Azt tegye, és ne azt ismételje, hogy: „Zagyvaság, zagyvaság!” Figyeljen oda amit mond, és arra is amit mondok!” Akkor lesz értelme a kommunikációnknak. 7. Attól, hogy hány papagáj ismétli a „ZAGYVASÁG” fogalmat, és egy papagáj sem olvassa el amit írtam, tehát nem tudhatja mire mondja, hogy ZAGYVASÁG, addig, nincs mit MEGFONTOLNOM. 8. Itt a bizonyíték, hogy igazat beszélek! Önnek fogalma sincs, mi van a könyvemben leírva, de már tudja, hogy ZAGYVASÁG! 9. Ehhez jobb lenne, ha nem szólnák hozzá, hisz így is nagyképűnek tart, és már itt is kimondta a jól betanult idézetét: „ZAGYVASÁG”, csak a „számomra nincs” képen fogalmazta meg, fejezte ki. ( Csak egy; az energiaváltság megoldása elég érték- e Önnek, és az emberiség számára?)– Tompa Péter vita 2016. október 10., 18:43 (CEST)

 megjegyzés Kedves Péter, a gondolatmenet lebilincselő, de a Wikipédia sajnos nem a megfelelő fórum a publikálásra, mivel mi az eredmények első közlésére szándékosan nem vállalkozunk. Ehelyett valamelyik általános témájú matematikai folyóiratot tudom ajánlani. Malatinszky ^vita 2015. november 22., 06:43 (CET)

Tisztelt Malatinszky szerkesztő Úr Mindenek előtt köszönetemet fejezem ki jóindulatú véleményéért. Sajnos már évekkel ezelőtt Misibácsi szerkesztő „járőr” Úr jóvoltából megértettem, hogy a Wikipedia nem a tudás, hanem a HÁZIREND ENCIKLOPÉDIÁJA. Nem azért fordultam a Matematikai műhely szerkesztőihez, hogy publikáljam az írásomat a Wikipédián, hanem mert úgy értettem, hogy ezek a szerkesztők szívesen segítenek amiben tudnak a cikkek szerkesztésében. Bekel vallanom, hogy önszorgalomból sajátítom el a komputer használatát, és így egyszerűen nem tudom a kézirataimat megírni és megszerkeszteni olyan formában, ahogy az megvan-írva, és engem is nagyon idegesít ez az öntött szöveg amely matematikailag analfabétán van megírva, nem áttekinthető, stb. Szócikkem elején előrebocsátottam, hogy véleményt kérek, segítséget ki miben tud. Azért is neveztem meg egyik szerkesztő urat, mert a neve mellett az áll, hogy segíteni tud a Szócikkek szerkesztésében. Ön is említi, hogy: „ valamelyik általános témájú matematikai folyóiratot ajánlja!” Lekötelezne, amennyiben tud, ismer ilyen konkrét címet, adja meg, ahová elküldhetném a segítségükkel átírt Szócikket. Előrebocsátom, hogy kísérleteztem már több általam nagyra becsült helyen, mint Pl.: a MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, de sajnos sikertelenül, még csak feleletre sem méltattak. Még egyszer köszönet, és nagy érdeklődéssel várom segítségét.

        Köszönet egy ismeretlen jóakarómnak.

Minden nap megnéztem Matematika műhely vitaoldalát, hozzászólásra, segítségre, kritikára várva, közben teljesen megfeledkezve a saját szerkesztői vitalapomról, ahol igaz, ismeretlentől, de ott várt rám a segítség, amelytől kipattant az isteni szikra, amely által sikerült megoldanom, kijavítanom, nemcsak az ezer évekkel ezelőtt elkövetett hibákat, tévedéseket, hanem sikerült korrigálnom még az általam elkövetett tévedéseket is. Névtelenül szólt hozzám, az ismeretlen szerkesztők vitaoldaláról, habár jó szándék vezérelte, így nem tudom kilétét, de annyit biztosan tudok, hogy a logikája, IQ-ja nagyon magas. Mivel ezen az oldalon biztosan járt, ezért itt is megkísérlem elérni,(mert jelentkeztem az ismeretlen szerkesztők vitalapján is), és illedelmesen megkérem, hogy ha véletlenül rászalad és elolvassa ezen soraimat, adjon valami úton, módon lehetőséget, hogy személyesen is megismerhessem, és ha lesz rá alkalom, kezet rázhassak vele elismerésem, és tiszteletem jeléül. --Tompa Péter ^vita 2016. február 6., 14:52 (CET)

Ha véletlenül is, a rúgásába belehalok, úgy megkérem, hogy a keresztfámra ne csak a nevem és a tulajdonságomat írják, ( itt nyugszik Tompa Péter a ZAGYVA AGYÚ), hanem, mint én is tettem, nyomtatja ki az Ön vitaoldalát, és mellékelje a keresztfám mellé,az utókornak, hogy az utókor is láthatja minek alapján lettem elítélve. Ha Gubbubu írta volna ugyanezt mondatot Önnek, nem tartotta volna furcsa tartalmúnak Ezt a kis kiruccanást, csak reklámnak szántam, hogy felhívjam magamra a figyelmet, hisz ennek az egésznek semmi értéke sincs, Aminek nincsen értéke, annak miért van reklámja? Apród vita 2016. október 9., 21:06 (CEST) 24 Köszönet[forrásszöveg szerkesztése] # Tisztelt Szerkesztő Úr A Gubbubu szerkesztő Úr vitaoldalára írt szövegem egy részének idézése után ( ha nem is tette idézőjelbe), a feltett kérdésére a feleletem: Ha, én tiltanám meg Gubbubu szerkesztő Úrnak, mit írhat és mit nem írhat, ha én jelentettem volna ki azt, hogy amit ír az ZAGYVASÁG, ha én venném a bátorságot, hogy arra szólítsam fel Gubbubu szerkesztő urat, hogy hagyja abba amit csinál, és csinálja azt amit én mondok; a feleletem egyértelmű NEM! „nem tartotta volna furcsa tartalmúnak?”

          A második észrevételét, nagyon szépen köszönöm! Valóban a kijelentésem, amit idéz az írásomból, nem szabatos, nem pontos. Ugyan is a pénzbéli értékre gondolva, elhanyagoltam a MORÁLIS értéket. Elismerem igazát, kérem fogadja el helyesbítésemet! (de, evvel nagyon eltávolodtunk a Matematikai műhely vitaoldalán megjelent írásom vitatémájától!) Megértem, hogy az ismerőse, netán barátja?, mellett ránt kardot. De az elvem, hogy a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha: „A tudományba keverjük a politikát, barátságot!  Ha a vitatémával kapcsolatba is van véleménye, előre nagyon –szépen köszönöm, szívesen fogadom.” – Tompa Péter vita 2016. október 10., 19:00 (CEST)

@Tompa Péter: Megértem, hogy az ismerőse, netán barátja? Nem ismerem személyesen a szerkesztőt, keveset érintkeztünk az elmúlt évek során, amióta szerkesztek, egyszerűen csak figyelmesen követtem a vitát (továbbra is). „nem tartotta volna furcsa tartalmúnak?” Nem tartotta volna ezek szerint furcsának a rúgásába belehalok, a keresztfa emlegetését egy matematikai vitában? A halálnak és a keresztfának mi köze itt a számtanhoz? Az pedig fontos dolog, hogyha valaki egy matematikai kérdést taglal, bevallva is nem matematikai jellegű mondatban pontatlan. Mert hogy akar valaki matematikával foglalkozni, ha nem matematikai jellegű mondatban pontatlanul fogalmaz? Hiszen a matematikának pont a pontos meghatározások az alapjai. Ha valaki egy nem matematikai jellegű mondatban pontatlan, hogy akar a matematikában mások előtt pontosnak mutatkozni vagy látszani? Apród vita 2016. október 10., 19:09 (CEST) 25 Ezért már nem kérek elnézést, bocsánatot[forrásszöveg szerkesztése] # Tisztelt Szerkesztő Úr. „egyszerűen csak figyelmesen követem a vitát (továbbra is).” És, közben arra reagál, amihez kedve szottyan! Csak nem vette szó szoros értelembe a test halálának a halál fogalmát? Kérdem Öntől, mi különbözteti meg az embert a többi élőlénytől? Szerény véleményem az ÉRTELEM! Ha tényleg figyelmesen kíséri a vitát, többek között észre kellett vennie azt is, amikor Gubbubu szerkesztő Úr ezt mondta: a főkör alatti részt (én szakasznak értelmezem!) osszam 100 egységre, majd ugyan ezt a részt (szakaszt) osszam 200 egységre. Mivel a főkör feletti rész (szakasz) is azonos hosszúságú, mint az alsó, megkapom a henger magasságának 200 és 400 egységét. Amikor Ő ennek alapján felírta, hogy 200 = 400, akkor megölte az ÉRTELMEMET, ami emberré tesz! Erről a halálról beszélek! Ha Ő nem tudja, vagy nem akarja felfogni a hibát, az nem változtat az igazságon. Felírható:1 m = 10 dm = 100 cm = 1000 mm egységgel, és ez az egyenlőség reális, igaz, elfogadható! Nem írható fel azonban, hogy: 1 = 10 = 100 = 1000 egység! Az igaz, hogy ezek mind egységek, de nem azonos értékű egységek. A konkrét esetben, amikor a főkör alatti részt (szakaszt) 100 egységre osztotta, megkapta a főkör alatti résznek 1/100- át, mint egységet, de nem azt is, hogy miben van kifejezve. Amikor ugyan ezt megtette a felső résszel (szakasszal) is, megkapta a henger magasságának 200 egységét. Amikor ugyan ezt a főkör alatti részt (szakaszt) 200 egységre osztotta, megkapta a rész (szakasz) 1/200- ad egységét, a vagy a henger magasságának 400 egységnyi részét. Ebből, reálisan csak azt lehet felírni, hogy: 1 : 100 = 2 : 200- hoz! Vagy: 1 : 200 = 2 : 400- hoz! Ebből azt a következtetést levonni, hogy 200 = 400- al? Mi több, még ennek alapján engem ítél el – magát pedig a logika őrzőjének titulálja?! Illedelmesen kérdem Öntől, hol volt akkor? Miért nem mentett meg? Miért hagyta, hogy tapossák, rugdossák az értelmemet, ami EMBERRÉ tesz? Elnézést, de azt hiszem nem vagyok elfogult, amikor úgy fogalmazok, hogy Ön is több mércével rendelkezik. Nem fogok senkire jelzőket ragasztani, mint azt velem teszik, majd az idő bebizonyít mindent.– Tompa Péter vita 2016. október 11., 20:08 (CEST)

Logaritmus

A Logaritmus cikket kiemelésre jelölöm. Szalakóta ^vita 2017. augusztus 2., 21:12 (CEST)

Én rögtön az első mondatnál elakadtam. Hogy lehet egy műveletnek két inverze? Szerintem az invertálás egyértelmű. A hatványozás és a gyökvonás inverzei egymásnak. (Utólagos beszúrás: a lentiek szerint ez is csak a hatványfüggvényre és a gyökfüggvényre vonatkozik adott konkrét kitevő esetén, a műveletekre nem.) A logaritmus is ebbe a bandába tartozik, de nem inverze egyiknek sem. Az inverzió lényege, hogy ha valamit kétszer invertálok, akkor visszakapom az eredetit, már pedig ha A-nak B és C is inverze, akkor simán kaphatom a kétszeri invertálásból a B→A→C láncot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 3., 08:58 (CEST)

Ha a művelet kommutatív, akkor az inverz egyértelmű. Ha nem kommutatív, akkor az eredmény és az egyik operandus ismeretében nem ugyanaz megkeresni a bal, mint a jobb operandust. Ezt majd megpróbálom jobban elmagyarázni, ha eddig nem magyarázták volna el. Szalakóta ^vita 2017. augusztus 3., 11:38 (CEST)

Mást is felmérgesítettem már ezzel mostanában, de nem magyarázatot, hanem forrást várok. Amit írsz, az ellentmond a permanenciaelvnek. Az inverzió fogalmának immanens tulajdonsága az egyértelműség, és abszolút célszerűtlen a többértelműség irányába kiterjeszteni. De persze mindenféle definíciókat lehet kreálni. Mint függvénynek, a logaritmusnak az inverze az exponenciális függvény, de ott csak egy konkrét alapról beszélünk. Általánosságban a logaritmusnak mint műveletnek az inverzéhez a reláció inverzét kéne alapul vennünk, hiszen a műveletek relációk. A logaritmus egy adott (a,b) rendezett párhoz rendel egy valós számot, vagyis az R² x R halmazba tartozó relációról beszélünk. Ennek az inverze a szokásos definíció szerint csak R x R² halmazbeli reláció lehet. Viszont a hatványozás és a gyökvonás szintén R² x R halmazbeli reláció. Így nézve bizony semelyik kétváltozós művelet nem tud egy másik kétváltozós műveletnek inverze lenni. Szigorú dolog ez a halmazelmélet, de pont ettől használható, különben dobhatnánk a szemétre. Meg lehet próbálni

• a nem homogén relációk inverzére a homogén reláció inverzétől eltérő definíciót találni, ami alátámasztja ezt a furcsa inverziófelfogást, ebben az esetben viszont várom a nem homogén reláció inverzének alkalmas definícióját a Wikipédia szabályainak megfelelő forrásból
• háromváltozós relációként értelmezni őket, ebben az esetben viszont várom a háromváltozós reláció inverzének alkalmas definícióját a Wikipédia szabályainak megfelelő forrásból
• kitalálni a műveletekre valami teljesen új definíciót, amely függetleníti őket a relációktól, és a permanenciaelv értelmében nem ássa alá a matematika alapjait, ebben az esetben ennek a forrása szükséges.

Addig csak annyit mondhatunk, hogy a hatványozás, a gyökvonás és a logaritmus egymással szoros kapcsolatban álló műveletek. Ez igaz. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 3., 15:02 (CEST)

Ha a hatványozást kétféleképpen tekintjük: vagy egy rögzített a kitevő esetén mint az x→x^a műveletet, vagy egy rögzített a alap esetén mint az x→a^x, akkor az első esetben a gyökvonás, a második esetben a logaritmus az inverze. Zerind ^üzenőlap 2017. augusztus 3., 09:21 (CEST)

Egy műveletnek egy definíciója van. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 3., 15:02 (CEST)

Természetesen mindent körbe lehet magyarázni, de a logaritmus fogalmát az adott a alapú logaritmussal összekeverni nagyobb tévedés volna, mint télikabátban és usankában kimenni ma Budapest utcáira. Lehet mindenféle rögzített paraméterekről beszélni, és vizsgálni, hogy milyen rögzítés esetén milyen másik rögzített műveletnek az inverze az adott alapú logaritmus, de akkor ezt csak pontosan, szépen, ahogy a matematikus definiál az égen, úgy érdemes. Nem ilyen pongyolán, mint egy talk-show-ban. Merthogy akkor már egyváltozós műveletekről beszélünk, ami fogalmilag teljesen más! És az már rég nem a cikk első mondatába való, hanem a közepébe. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 3., 15:16 (CEST)

Úgy képzelem, mindannyian, akik frekventáljuk ezt a lapot, értjük, hogy mire gondol a cikk első mondatának szerzője. Ha azt a feladatot kapjuk, hogy tegyünk fel olyan kérdéseket, amikre a válasz az, hogy 2^3=8, akkor az egyik kézenfekvő kérdés az, hogy "minek a harmadik hatványa a nyolc?", a másik meg az, hogy "hányadik hatványra kell emelni a kettőt ahhoz, hogy nyolcat kapjunk?". Az első kérdés a (köb)gyökvonást firtatja, a második meg a kettő alapú logaritmust. A hétköznapi enciklopédiaolvasó szintjén valahol ezt jelenti az a gondolat, hogy a logaritmus a hatványozás egyik lehetséges megfordítása. Szerintem ha a cikk amúgy egy ponton korrektül definiálja, hogy mi is az a logaritmus, akkor az ilyen kollokviális, heurisztikus magyarázatnak igenis helye van a bevezetőben, mert így tudjuk didaktikusan, közérthetően megmagyarázni, hogy mi is az a logaritmus, és mi a bánatért jut eszünkbe foglalkozni vele.

De értem én, hogy az ilyen eretnek gondolkodásért elégtelen jár a mat-fiz-szakos anal szigorlaton, úgyhogy vizsgáljuk csak meg, hogy hogyan is lehet formálisan megfogalmazni ezt a kétféle inverzes gondolatot. Biztos nem ez az egyetlen módja, de én valahogy így vágnék neki:

Először is észrevételezném, hogy a (kétváltozós) műveletek nem egyszerűen relációk, hanem specifikusan (kétváltozós) függvények. A kettő között, ugye, az a különbség, hogy egy reláció egy dologhoz számos másik dolgot rendelhet, a függvénykapcsolat viszont egyértelmű. Márpedig mi pont azt szeretjük, ha egy műveletnek egyetlen jól meghatározott eredménye van: háromszor nyolc az huszonnégy, nem pedig 24, 17 és 9. Ebben a felfogásban tehát a hatványozás egy kétváltozós h függvény, aminek az első változója pozitív valós szám, a második változója meg akármilyen valós szám: h(2,3)=8; h(1000,0)=1, h(1024,1/10)=2, h(10,-2)=1/100. Kár, hogy ennek a kétváltozós h függvénynek nincsen inverz függvénye, ugyanis inverz függvénye csak a szürjekcióknak van, márpedig a h nem szürjekció, hiszen h(2,3) éppúgy 8 mint h(8,1). Ebből a csávából úgy vághatjuk ki magunkat, hogy a h helyett bevezetünk egy olyan u függvényt, aminek az értékkészlete rendezett párokból áll: u(a,b)=(h(a,b), b). Az u(x,2) szokásos neve négyzetreemelés; az u(x,-1)-et reciprok értéknek szoktuk becézni. Ez az u függvény már szürjekció, így van inverze is. Ez az inverz a gyökvonás. Persze ugyanezt a szürjekcióvá alakításos trükköt másképp is elvégezhetjük: mondhatjuk azt is, hogy v(a,b)=(a, h(a,b)). A v(10,x) a 10 alapú exponenciális függvény; a v(e,x) deriváltja saját maga. Ez a v is szürjekció, neki is van inverze -- na, ez a logaritmus. Így lehet egy műveletnek kétféle inverze. Malatinszky ^vita 2017. augusztus 4., 02:10 (CEST)

Malatinszky, ez klassz. De nem érzem az előrelépést benne. Azt gondolom, hogy egy enciklopédia szócikke, és különösen egy enciklopédia matematikai szócikke nem olyasmi, hogy „Írjunk valamit, amiről majd a jelenlevő szakmabeliek persze értik, hogy mire gondolhatott a költő, amikor ezt írta.” A Wikipédiában szeretjük a pontosságot, a matematika pedig meghal a pontosság nélkül. A szabatosság, a fogalmak helyes használata a matematika alapja, anélkül visszaesünk a XVII. század környékére. A matematika tantárgy nevelési célja is ez egyébként, bár ez nekünk nem sokat számít. Ha a matematikáról elkezdünk pongyolán beszélni, hogy majd csak megérti valaki, akkor jobb eltemetni az egészet a föld alá. Nagyszerű érzés lehet, hogy vége a szigorlatnak, és nem húznak meg, ha mellébeszélünk, de aztán az ember rájön, hogy a diploma azt jelenti, hogy önállóan alkalmazhatjuk a szakma szabályait, és nem a szigorlati bizottságnak akarunk megfelelni.

Én teret adtam annak a lehetőségnek, hogy létezik a szokásostól eltérő értelmezés, amely ezt a fogalmazást megengedi, csak akkor legyen forrásolva. Azért relációként és nem függvényként értelmeztem a műveleteket, mert amit mondani akartam, ahhoz bőven elég volt a relációk tulajdonságaira hivatkozni. (Egy relációnak mindig van inverze, és már azzal sem sikerült megoldani. A függvény inverze egy szigorúbb fogalom, amely csak bijektív függvényeknél nyer értelmet, de akkor azonos ugyanannak a függvénynek a relációkénti inverzével. Igazából kétféle inverziófogalomról beszélünk, de ha mind a kettő értelmes, ugyanazt jelentik, és már a megengedőbbel sem stimmel a dolog.) Én is tudom, hogy függvény, de ez nem változtat a dolgon. Amit mondasz, azzal három problémám van, bár elegáns a gondolatmenet:

1. Bevezettél egy másik fogalmat, ami viszont már nem a hatványozás (nevezhetjük valami metahatványozásnak vagy minek), hiszen a hatványozás értékkészlete valós számokból áll.
2. Bevezettél egy u-t és egy v-t, ami különbözik, de mind a kettőnek van saját külön inverze, és ezzel azt akarod mondani, hogy egy dolognak van két inverze, de továbbra sincs; a hatványozás két különböző metakiterjesztésének van két különböző inverze. Maga az inverzió fogalma sértetlen, az egyértelműségre alapul. Nem sikerült átlépni azon, hogy a rendezett párok és a valós számok nem cserélhetők fel, csak két újabb függvény bevezetésével tartunk ugyanott.
3. Saját kutatás, nincs forrás.

Nem az a dolgunk, hogy megmagyarázzunk dolgokat, amik magából a szócikkből nem derülnek ki, hanem hogy másodlagos forrásokból harmadlagos forrást állítsunk elő, amely kiáll önmagáért. (Analógia: a törlési megbeszélésen is azt mondjuk, hogy nem a tmb-n kell a forrásokat felsorolni, hanem a szócikkben.) Ebbe hagyományosan belefér az, hogy az ember leír dolgokat, amelyek a szakmabeliek számára triviálisak, de nem könnyű forrást találni rájuk, mert senkinek nem jutott eszébe abban a formában leírni. Én nem állok doktríner módon az öt pillérhez. De itt messze kiléptünk a trivialitások köréből, különben nem is lenne vita.

A javaslatom tehát, hogy a bevezetőben csak az a mondat legyen, amit írtam, hogy a logaritmus szoros kapcsolatban áll a hatványozással és a gyökvonással. Egyébként is stílszerűtlen a logaritmusról szóló cikk első mondatában azt taglalni, hogy mi a hatványozás másik megfordítása (feltéve, de meg nem engedve, ahogy mondani szokás, hogy van ilyen). Így már félig a hatványozásról szól, és ez a cikk első mondata, amelynek az a dolga, hogy a szócikk tárgyát foglalja össze röviden, nem az, hogy egy másik szócikk tárgyáról tegyen állításokat. Valahol a cikk belsejében aztán megfelelően lehet tárgyalni a konkrét alapra/kitevőre vonatkozó egyváltozós műveletek összefüggéseit. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 08:08 (CEST)

Ha megnézed a cikket, akkor már betettem forrásokat a logaritmus, mint inverz művelethez. Ne vesztegessük tovább a szót! Szalakóta ^vita 2017. augusztus 4., 17:54 (CEST)

Eddig nagyon tiszteltelek téged az itteni munkásságodért, és emlékeim szerint a 11 év alatt, amióta itt vagyok, még sosem kerültünk összetűzésbe, és ezért – bár számomra érthetetlen volt – le is nyeltem az első pökhendi reakciódat, amely úgy hangzott, mintha én egy hülyegyerek volnék, akinek el kell magyarázni a trivialitásokat, nem pedig odafigyelni arra, amit mond. Hogy trivialitásokról rég nincs szó, abban talán egyetérthetünk. Azt gondoltam, hogy egy részletes szakmai érveléssel talán kivívom azt a figyelmet, hogy érdemben foglalkozol az általam felvetett problémával. Ehelyett másodszor is csak egy nyegle lerázó választ tudtál beírni.

Ami mármost a „forrásaidat” illeti:

1. A kislexikon.hu nem forrás. Én a Wikipédia szabályainak megfelelő forrásokról beszéltem, nem huszadrangú izékről. Oda van vetve valami állítás a fogalmak tisztázása nélkül, és aláírva, hogy szerkesztette egy robotkarokkal, kiállítási kellékekkel és miegymással kereskedő cég. Hurrá. Nekem lesülne a bőr a képemről, ha ilyen forrást tennék egy cikkbe, de még inkább attól, ha ezzel akarnám kiemelésre vinni. (Fel is tettem a kocsmafalra, már régen akartam, ez jó apropó volt. Nem hittem, hogy ilyen komoly szerkesztő tényleg erre akar hivatkozni.)
2. A második „forrás” nem tartalmaz semmiféle mérlegelhető állítást. Az alján van két link az inverzműveletek szóval (hibásan egybeírva), amire kattintva a képernyőről félig kilógó olvashatatlan ablakok jelennek meg, ezeket még a képernyőre behúzni sem sikerült (lehet, hogy a készítő monitorbeállításaival működtek); ha jól sejtem, ezek valami egyszerű számológépet hoznak fel, amibe be lehet írni számokat, és megmondja, hogy jó-e a beírás vagy ilyesmi. Ezt az állítás forrásának tekinteni, főleg ilyen részletes vita után, elég nagy merészség.
3. A harmadik forrás telitalálat, ugyanis pontosan arra forrás, amit én mondtam: „A logaritmus definíciójából következik, hogy az a alapú exponenciális és az a alapú logaritmusfüggvény egymás inverze.” Ezt próbálom elfogadtatni. Vagyis nem a logaritmus mint művelet általában, hanem az a alapú (egyváltozós) logaritmusfüggvény. A szezon meg a fazon esete.

Mármost hajlandó vagy-e érdemben reagálni arra, amit írtam, vagy csak le akarsz rázni? Még az is lehet, hogy meg tudsz győzni, de legalább meg kéne próbálnod. Legalább azon a szakmai színvonalon, ahogy én érveltem. Ha azt hiszed, hogy írtál egy tökéletes cikket, és én vagyok a kötekedő, aki a kiemelésedbe akar belezavarni, akkor rossz nyomon jársz, és ettől nem lesz jobb a cikk. Örülök, hogy van ez a cikk, a laptörténetbe belepillantva úgy látom, hogy elég sok munkád van benne, és szeretném, hogy jó legyen és tényleg alkalmas a kiemelésre, hiszen az nagy öröm mindannyiunk számára, ha kiemelt matematikai szócikkek születnek, és az is, ha egy megbecsült szerkesztőtársunk ilyen sikert ér el.

Ahhoz, hogy a vitatott állítás komolyan vehető legyen, rendelkezni kéne az inverzió erre alkalmas fogalmával, ezt még várom. Az általam ismert (és a Wikipédia által részlegesen leírt) inverziófogalomba ez az állítás nem fér bele. Teljesen korrekt dolog azt állítani, hogy egy fogalomnak van többféle értelmezése, ezeket leírom, forrásolom, és teszek egy állítást, amelyik a fogalom megfelelő értelmezése mellett érvényes. De ez hiányzik. A Wikipédiának valamennyire egységesnek kell lennie, tehát nem mondhatjuk, hogy valahol írunk az inverzióról, máshol felhasználunk egy teljesen más inverziófogalmat, és az enciklopédia egyik szócikke a másikkal ellentmondásba kerül, és ezt meg sem próbáljuk feloldani. Ez a problémám. Továbbá:

• Kétszer is tettem egy konstruktív javaslatot, hogy lehetnek korrektül és kiemelésre alkalmasan megfogalmazni a cikket, ezt mind a kétszer válasz nélkül hagytad.
• Megemlítettem a bevezető mondat stiláris problémáját, amely a konkrét matematikai kérdéstől függetlenül fennáll. Az én javaslatom ezt a problémát is áthidalná.

Tehát akkor tisztelettel megkérdem, hogy számíthatok-e érdemi reakcióra tőled, hogy továbbra is úgy gondolhassak rád, mint eddig? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 20:28 (CEST)

 megjegyzés Hadd fussak neki ennek még egyszer, mert minél többet gondolkodom ezen a problémán, annál inkább az az érzésem, hogy rossz irányban keressük a megoldást. Hogy nagyobb tekintélyt kölcsönözzek a szavaimnak, számozott listában mondom meg nektek a frankót, mint a Jóisten Mózesnek. Tehát:

1. A nézeteltérés forrása a „hatványozás egyik fordított (inverz) művelete” fordulat. Szerintem a vitának nem tett jót az inverz szó használata, ugyanis ezzel aztán a képbe kerültek olyan fogalmak, mint az inverz függvény, a reláció inverze, sőt még mindenféle algebrai struktúrák inverzfogalmai is, amik aztán félretereltek minket (engem is). Sokkal szerencsésebb lenne (lett volna), ha egyszerűen a művelet megfordítása kifejezést használnánk.
2. A fenti -- valljuk be, eléggé meddő -- vita meddőségének fő oka az, hogy úgy vitatkoztunk a hatványozás megfordításáról, hogy előtte nem definiáltuk világosan, mit is értünk egy nem kommutatív művelet megfordításán. (Na, ez az a hiba, amit egy matematikusnak sosem szabad elkövetnie!) Hadd pótoljam most ezt a hiányosságot: Mit is jelent az, hogy az osztás megfordítása a szorzás? Azt jelenti, hogy amikor az a:b=c összefüggés alapján, a b és a c ismeretében keressük az a-t, akkor a szorzás lesz az a művelet, amit a b és a c elemekre alkalmazunk, hogy megkapjuk az a-t (a=bc). Hasonlóan, azt mondjuk, hogy a kivonás megfordítása az összeadás, mert amikor az a-b=c összefüggés alapján, a b és a c ismeretében keressük az a-t, akkor az összeadás lesz az a művelet, amit a b és a c elemekre alkalmazunk, hogy megkapjuk az a-t (a=b+c). A definíciónk tehát az lehetne, hogy a nem kommutatív * művelet megfordítása az a ? művelet, aminek a segítségével az a*b=c összefüggés alapján, a b és a c ismeretében a=b?c alakban visszanyerhetjük az a-t. Szándékosan fókuszálok itt a nem kommutatív műveletekre, mert azt akarom, hogy tudatosodjon bennünk, hogy amikor a művelet megfordításról beszélünk, hallgatólagosan arra gondolunk, hogy a művelet jobb oldali operandusa és az eredmény ismeretében keressük a bal oldali operandust.
3. Mit jelent a fenti definíció a hatványozásra, mint nem kommutatív kétváltozós műveletre nézve? Mi a hatványozás megfordítása? (Hadd használjam itt a ^ szimbólumot műveleti jel gyanánt, tehát pl. 2^5=32.) Mi lesz az a ? művelet, amelynek segítségével az 3^4=81 összefüggés alapján, az eredmény és a jobb oldali operandus ismeretében 3=4?81 alakban visszanyerhetjük a bal oldali operandust? Ez a művelet nyilván a gyökvonás. Ha tehát elfogadjuk az előző pontbeli (ismerjük el, teljesen észszerű) definíciót, akkor azt kell mondanunk, a hatványozás inverze a gyökvonás és nem a logaritmálás.
4. Van persze valami önkényes abban, hogy a művelet megfordításának definíciójában abból indulunk ki, hogy a jobb oldali operandus ismeretében keressük a bal oldali operandust, nem pedig a bal oldali operandus ismeretében keressük a jobb oldalit. Miért nem azt mondjuk, hogy az osztás megfordítása az a ? művelet, amelyiknek a segítségével az a:b=c összefüggés alapján b=a?c alakban kifejezhetjük az osztót a hányados és az osztandó segítségével? Ez is egy művelet, csak egy kicsit szokatlan ebben az alakban; a?c helyett általában a:c-t szoktunk írni. Mondhatnánk tehát azt is, hogy az osztás megfordítása az osztás, és csak azért nem mondjuk, mert az osztásra nézve egy kicsit semmitmondó, nem különösebben termékeny ez az állítás. Más azonban a helyzet a hatványozás esetében. Itt sokkal érdekesebb kérdés az, hogy melyik az a ? művelet, amelynek segítségével a 2^5=32 összefüggés alapján 5=2?32 alakban kifejezhetjük a jobb oldali operandust a bal oldali operandus és az eredmény ismeretében. Ez a ? művelet a logaritmálás: szokás szerint az 5=2?32 összefüggést 5=log₂32 alakban szoktuk írni.
5. Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a művelet megfordításának szokásos értelmét használva a hatványozás megfordítása a gyökvonás, de ebben a definícióban van egy nagy adag esetlegesség: nincs ugyanis abban semmi törvényszerű, hogy a hatványozásnál az alapot írjuk le először, a kitevőt meg másodszor. Minden további nélkül alakulhatott volna úgy a matematika története, hogy a 2⁵=32 kifejezés írásmódja mondjuk inkább 5\2=32 alakban válik szokásossá (mint ahogy a gyökvonás esetében is a gyökkitevőt az alaptól balra írjuk), és akkor a 2. pontbeli definícióból az jönne ki, hogy a hatványozás megfordítása a logaritmálás.
6. Rátérve végre a cikkre: szerintem didaktikailag hasznos mindjárt a cikk bevezetőjében rávilágítani arra, hogy a gyökvonás és a logaritmálás egyaránt a hatványozás valamelyik operandusának visszakeresésére szolgál, de amíg a gyökvonás a kitevő ismeretében keresi az alapot, addig a logaritmálás az alap ismeretében keresi a kitevőt. Mindjárt teszek is egy kísérletet a bevezető ilyen értelmű átírására; remélem, az eredmény megnyugtató lesz minden vitatkozó fél számára.

– Malatinszky ^vita 2017. augusztus 5., 17:41 (CEST)

Tettem még egy pontosítást, szerintem így most már jó a bevezető, köszi. És elég jól közeledik az álláspontunk is, mert én végig azt mondtam, hogy a definíció hiányzik. Remélem, mind egyet tudunk érteni abban, hogy a matematika alapja a pontos fogalomalkotás, és abban is, hogy az enciklopédia szócikkei nem kerülhetnek egymással ellentmondásba. Túllépve a bevezető problémáján: amennyire körülnéztem itt-ott, nem a Wikipédia hibája ez a definícióhiány. A matematikus szerzők sem sietnek tisztázni a fogalmat. Én azt látom, hogy a megfordítás vagy inverz (én ezeket szinonimáknak tekintem) alapvetően a kétváltozós relációk, ill. egyváltozós függvények körében tűnik érdekesnek a szerzők számára. Amibe csak egy a alapú logaritmus vagy hatvány fér bele, az általánosítás nem. Ezt köznyelvi, iskolai használatra szokás úgy egyszerűsíteni, hogy a megfordítás az a művelet, amivel visszakapjuk az eredeti számot. Ez nagyjából meg is felel, ha nem matematikai szövegkörnyezetről van szó. Úgy tűnik, hogy a problémát az kelti, hogy ez az egyszerűsített fogalmazás némely emberek gondolkodásában definícióvá válik, és pontos matematikai megalapozás nélkül kiterjesztődik többváltozós függvényekre is. Ha mondjuk a matematikát úgy írnánk, mint a szoftvert, ezen a ponton egy fejlesztői környezet azonnal bejelezne, hogy hoppá, olyan dologra hivatkozol, aminek nincs definíciója. Tehát erőlködünk a többváltozós művelet megfordításának a meghatározásával, és ebből kipottyanhatnak olyan eszmék, hogy a nem kommutatív műveleteknek több is van, de ez csak káprázat; valójában a kommutatívaknak sincs egy se a műveletek körében, csak az egyváltozósaknak. (Nem azt mondom, hogy nem lehet csinálni, hanem hogy nem találtunk elterjedt kész megoldást.) Ez egy kidolgozatlan fehér folt, és aki megbízható másodlagos forrásokból akar dolgozni, azt nagy kihívás elé állítja. A bevezető mostani megoldása, az „egy bizonyos értelemben” jól a helyére teszi ezt a dolgot, és pontosan kifejezi a definíciós bizonytalanságot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 6., 15:34 (CEST)

Euklideszi algoritmus

Az Euklideszi algoritmust kiemelésre jelölöm. Szalakóta ^vita 2017. szeptember 6., 13:52 (CEST)

Gottlob Frege ksm

Kedves műhelytagok! A Gottlob Frege szócikket felülvizsgálatra küldtem, ugyanis véleményem szerint nem felel meg a kiemelt szócikkek elvárt követelményeinek! – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2018. február 15., 21:12 (CET)

"A" Laricsev

Sziasztok! Készült egy szócikk a Laricsev példatárról, amit törlésre jelöltek. Egy kicsit kiegészítettem, hogy legalább csonk-szintű legyen, de ezt még rendesen ki lehetne (kellene) bővíteni. A segítségeteket kérem, hogy megmaradhasson a szócikk, mert kortörténeti jelentősége van, ezért helye van egy enciklopédiában. – Dodi123 ^vita 2018. március 20., 14:15 (CET)

Tizennégyszög

Lenne valaki olyan jó és átnézné ezt a rövidke cikket hogy minden helyes-e benne? Nekem a matematika kínaiul van, az enwiki cikkét, valamint a tizenháromszög szócikkének felépítését felhasználva dobtam össze, hogy ez se hiányozzon, de abban nem vagyok biztos hogy minden 100%-ig helyes benne. Köszönöm ha valaki lektorálja! – XXLVenom999 ^vita 2018. július 19., 16:31 (CEST)

Lendület program

Sziasztok! Szeretném felhívni a figyelmeteket a szakaszcímben hivatkozott szócikkre. A cikk egy szakasza ma is aktív, kiváló és díjazott kutatókat sorol fel. Sajnos sokuk nem rendelkezik önálló szócikkel, pedig biztosan sokukra teljesül a nevezetességi kritérium, és jó eséllyel a legkiválóbb mai fiatal magyar kutatók közé tartozhatnak. A lista jó kiindulás lehet azok számára, akik önéletrajzi szócikkek írásához cikkalanyt keresnek. A linkeket én illesztettem be, és ahol sikerült, igyekeztem az egyértelműsítést is előre rendbe tenni. Ahogy időm engedi, magam is próbálom majd törleszteni ezt az adósságot. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2018. november 29., 14:46 (CET)

A nem geometriai pontokról

Sziasztok! Helyesírási javítás közben néhány tömegesen előforduló hibára, ill. rossz gyakorlatra bukkantam. Ezeket hasznos lenne mellőzni.

1. A mondatzáró pont mindig tapad az előtte álló betűhöz, számhoz, matematikai jelhez. Akkor is, ha a műveleti jelek között egyébként szóközt hagytunk az olvashatóság kedvéért. Nincs létjogosultsága a mondatzáró írásjel előtti szóköznek, képletet tartalmazó mondatban sem.
2. Intervallumokat ne jelezzünk halmozott pontokkal, mint pl. a Pascal programnyelvben. A matematikában tökéletes és korrekt jelkészletünk van rá.
3. A három pont, akár három ponttal írjuk, akár egy darab … karakterrel, szintén mindig tapad az előtte álló karakterhez, az összes többi írásjelhez hasonlóan. Ilyen előfordulhat pl. a néhány tagjukkal jelzett sorozatok népies stílusú leírásánál (habár tudjuk, hogy ez matematikailag szigorúan véve nem korrekt, de egy ilyen enciklopédiában megesik).

Köszönöm! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 3., 14:24 (CEST)