Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív98

Agyideg(ek)

MegoldvaTambo ^vita 2013. október 21., 14:34 (CEST)

Üdv! Az Elnevezési szokások irányelv alapján („olyan szócikkeket készíts, amelyek megnevezése egyes számban van, hacsak nem a többes szám az egyetlen használt forma, vagy az egyes szám jelentése eltérő”) az agyidegek szócikket nemrég átneveztem az egyes számban lévő agyideg névre. Tambo szerktársunk szerint viszont a többes számú agyidegek kellene legyen a cikk címe, az agyideg pedig átirányítás, mivel „szerkezetileg összetartozó, egymástól el nem választható képződményekről van szó”. Kérdésem: mi legyen a szócikk címe? ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. október 10., 15:01 (CEST)

Jelen esetben az egyes szám jelentése eltérő, sőt azt kell mondjam, értelmetlen. Sok(féle) agyideg van, szerintem itt indokolt a többes szám. Az "agyideg" szó csak akkor áll meg egyes számban, ha sokszorosító jelzőt teszünk hozzá: "sok agyideg", "többféle agyideg", stb. – LA^pankuš 2013. október 10., 15:06 (CEST)

Vajmi kevés érdeklődés mutatkozik. Pedig hasonló a probléma a koponyacsont esetéhez, ami szerintem helyesen mutat átirányítással a koponyacsontok címre. Mindenesetre kitettem egy függőt, hátha még valaki mond valamit. – LA^pankuš 2013. október 12., 11:20 (CEST)

Teljesen egyetértek LA-val. Úgy tűnik, az irányelv Wikipédia:Elnevezési szokások#Használj egyes számot szakaszában felsoroltakon túl is szükség van további kivételekre. Néhány ilyet már évekkel ezelőtt megemlített egy szerktárs az irányelv vitalapján, de helyes további példa a Koponyacsontok vagy akár az Aradi vértanúk is. Általában úgy fogalmaznék, hogy ha a többes számú kifejezés alapvetően egyforma, felcserélhető dolgok sokaságát írja le, akkor helyette inkább az egyes számot kell használni: Kecske és nem Kecskék, Könyv és nem Könyvek, ugyanis a szócikk szemszögéből egyik kecske olyan, mint a másik, és egyik könyv olyan, mint a másik. Ezzel szemben ha a többes számú kifejezés olyan dolgok összességét fejezi ki, amelyek egymással nem felcserélhetőek, akkor többes számot kell használni: A piréz nyelv magánhangzói és nem A piréz nyelv magánhangzója; Bunkesztán megyéi és nem Bunkesztán megyéje, Szabályos testek és nem Szabályos test. Javaslom nem csak az Agyideg cikk visszanevezését Agyidegekre, hanem az irányelv ilyen irányú módosítását is. Malatinszky ^vita 2013. október 16., 19:35 (CEST)

 támogatom Az irányelv ilyen értelmű kiegészítését; a példák feltétlenül legyenek benne, mert ez így nagyon szemléletes. – Hkoala 2013. október 16., 19:39 (CEST)

 támogatom Egyetértek. Az irányelv eddig valóban csak az irányt adta meg, de a távolságot nem. Pontosítani kéne. – LA^pankuš 2013. október 16., 22:29 (CEST)

Borovička - Borovicska

Megoldva--Panda10 ^vita 2013. október 21., 11:47 (CEST)

Az OH és az értelmező kéziszótár szerint borovicska. Itt a borovicska csak átirányítás, de nem a cikk címe. Ez így helyes? --Panda10 ^vita 2013. október 15., 22:53 (CEST)

Borovicska (köznév) szerintem magyarul borókapálinka, ez átirányítás a borókapárlatra (ez is kérdés lehet). Ez a három mindenképpen egybevonandó lenne. Viszont jó lenne tudni, hogy a Borovička (ilyen írásmóddal) esetleg nem eredetvédett márkanév-e a cseheknél? Akela ^vita 2013. október 15., 23:03 (CEST)

Ezt bizony Phoney kolléga annak idején jól megbonyolította, az eredetileg borovicska című cikk tartalmát egyszerűen átmásolta a szlovákos címűbe, így nem lehet átnevezni sem. Természetesen ez honosodott szó, főleg ha az OH is így hozza. Átviszem az adminüzenőre, hogy oldják meg a problémát. – LA^pankuš 2013. október 20., 22:06 (CEST)

Magyar idézőjel

Mozigépész-tanfolyamom lejártával, emlékeztetném a t. Kollégákat, hogy a szabályos magyar idézőjelek változatlanul nem helyettesíthetők macskakörömmel és alant rendelkezésre is állanak, mintául, a Karakterek sorában. Sajnos nemcsak itt, hanem a szócikkekben is sokunk ignorálja őket (bizonyára régimódi, elavult, fáradságos stb., azért használjuk helyette a nemzetközit.) Ha nem tetszik ez a „hungarikum”, kéretik az MTA illetékes bizottságnál megvétózni, mert addig magyartalannak tűnik. Voxfax ^vita 2013. október 20., 17:21 (CEST)

Egyetértek. Én a vitalapokon használom a macskakörmöt, mert egyszerűbb, de cikkben soha. Van pl. a Microsoft Wordben olyan funkció, ami automatikusan lecseréli. A hozzáértőktől kérdezem, ide nem lehetne beplántálni? – LA^pankuš 2013. október 20., 17:28 (CEST)

Éppen így vagyok vele én is. Az automatikus lecseréléssel egyébként jó óvatosnak lenni, mert a wikikódokban muszáj az angol stílusú idézőjelet használni. Az, hogy <ref name=„gyepmesterek_lapja”/> aligha fog működni. Malatinszky ^vita 2013. október 20., 18:13 (CEST)

Van erre két megoldás, ami a Wordben is műxik. 1: a beírásnál felkínálja egy kis felugró buborék, hogy enter nyomására rögtön kicseréli. 2: az automatikus formázást egy azonnali backspace visszaállítja. – LA^pankuš 2013. október 21., 08:49 (CEST)

Szintén egyetértek. Már számos szerkesztőt figyelmeztettem, hogy a cikkek folyószövegében a magyar idézőjelet kell használni. --Joey ^{üzenj nekem} 2013. október 20., 19:36 (CEST)

Giardini pubblici

Ezzel a címmel két cikk van a magyar wikiben: Giardini pubblici (Milánó) és Giardini Pubblici (Velence), a milánóira van átirányítás nagybetűs verzióról. Lehetne, kellene-e egységesíteni és mire? --Porrima^eszmecsere 2013. október 20., 18:51 (CEST)

Természetesen a kisbetűsre, még az olasz eredeti is kisbetűs. És nem ártana hozzá egy egyértlap, az olaszok hét ilyenről is tudnak. – LA^pankuš 2013. október 20., 19:05 (CEST)

Nem teljesen egyértelmű, ui. az általad idézett egyért lapon a velencei nincs is rajta. Az itwiki egyenlőségjelet tesz a Biennálé-kertek és az ottani közkertek között. Ezek nálunk még valamiért külön szerepelnek. a cesenai és a cagliari kerteket az olaszok is naggyal írják. Különben náluk ez nem számít hibának, címekben is gyakori. Voxfax ^vita 2013. október 21., 08:31 (CEST)

Az, hogy „az olaszok hét ilyenről tudnak”, nem jelenti, hogy mindről tudnak (ami persze jellemző az olasz slendriánságra). Fogalmazzunk úgy, hogy többnyire náluk is kicsi. Lehet, hogy náluk is terjed a címírási anglicizmus, mint nálunk (ti. minden szó nagybetűs bennük), de ezt nem tudom, mert nem tudok olaszul és nem ismerem az olasz helyesírást. Ettől függetlenül a kisbetűset tartom helyesnek a huwikin. – LA^pankuš 2013. október 21., 08:47 (CEST)

Azért e sommás megjegyzést a helyedben törölném. Ezt a németek terjesztik róluk, irigységből. Hányszor több szócikkük is van? A világon hányadik a gazdaságuk? A kultúrájukról még nem is beszélve. Nem is szerepel a közkert kifejezés a Biennáléban, hogyan is lenne rajta az egyért listán? Szerintem mi vagyunk lemaradva néhány brosúrával, fumigálásukkal csak még jobban lemaradunk... A nagybetűs latin írásból visszamaradt nagy kezdőbetűket az angol is csak átvette. Voxfax ^vita 2013. október 21., 09:07 (CEST)

Off: nem törlök semmit, ha már egyszer leírtam. Egyébként szarkasztikus megjegyzésnek szántam. De még egyébként ha valami problémám volt régebben az iw-kkel, akkor azt általában az olaszok okozták az összevissza linkelgetéseikkel. Sőt az ilyen iw-javítási kísérleteimet is legtöbbször az olaszok torpedózták meg. Off vége. – LA^pankuš 2013. október 21., 09:10 (CEST)

Jó, akkor csak a slendriánt offold, mint az én szabálytalan „oszlós” bejegyzésemre adott válaszod.  :-) Voxfax ^vita 2013. október 21., 09:18 (CEST)

Azt nem magam miatt offoltam, hanem azért, mert az tűnt el, amire válaszoltam. De ez már tényleg kétszeresen is off itt. – LA^pankuš 2013. október 21., 09:25 (CEST)

Commissariat à l'énergie atomique et aux énergies alternatives

Mi ennek a tisztességes magyar neve? Ezeket találtam:

1. Atom- és alternatív energia-bizottság
2. Atom- és Alternatív Energia Bizottság
3. Atomenergetikai és Alternatív Energetikai Bizottság

 megjegyzés a Commissariat à l'énergie atomique et aux énergies alternatives cikk magyarra való átnevezésre és aktualizálásra is szorul, mert 2009-es jelenidővel van írva. --Karmela posta 2013. október 21., 11:20 (CEST)

Atomenergia- és Alternatívenergia-bizottság, brrr.--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 21., 11:40 (CEST)

 megjegyzés A commissariat nem személycsoport (comité, commission), hanem (fő)biztos irányítása alatt álló hivatal (commissaire „megbízott személy” régies elnevezés az adminisztráció nyelvén, a köznapi szóhasználatban commissaire = rendőrkapitány, commissariat = helyi rendőrség). Oliv0 ^vita 2013. október 21., 12:31 (CEST)

Tudomásom szerint a commissariat legközkeletűbb fordítása főbiztosi hivatal. Újságcikkekben röviden atomenergiai főbiztosként találtam előfordulásokat magára a hivatalvezetőre. Talán Atom- és Alternatív Energiai Főbiztosi Hivatal. Pasztilla ^vita 2013. október 22., 10:53 (CEST)

Azt nem tudom, a francia közigazgatásban minek fordítják, de tartalmilag hivatal vagy (fő)biztosság tűnik megfelelőnek. A főbiztosi hivatal szerintem túl sok, felesleges ennyi szó a korrekt fordításhoz. (Viszont az nem pontosan igaz, hogy egyszemélyi vezetés alat álló szervről van szó, hiszen egy testület irányítja. Azonban ha a neve bizottság akarna lenni, az commission lenne.)

Olyan viszont magyarul nem van, hogy energiai. Vagy tömörítő összetétel (energia-), vagy még inkább energiaügyi a magyar kifejezés.

A magyar fordítás nehézségét valójában a név bővítése okozza, hiszen a régi elnevezés egyszerűen Atomenergiaügyi Biztosság. Az "alternatív energiák" kifejezés viszont elég új, nem akar könnyen beleilleszkedni a szövegkörnyezetbe. A francia névben is kétszer szerepel az energia szó, pedig önmagában véve egy tömörebb megoldásnak nyelvi akadálya nincs, csupán az érthetőséget rontaná, ha az "alternatív energiák" kifejezés nem egészben szerepelne.

Fordítási javaslatom: Atomenergia és Alternatív Energiák Biztossága.

--Peyerk ^vita 2013. október 22., 11:43 (CEST)

A csupa nagybetű szükséges a magyarban? A francia névben nem úgy van.

--Karmela posta 2013. október 22., 11:53 (CEST)

Igen, egy korábbi ügyben kiderítettük, hogy az intézménynevek esetében a magyar helyesírás szabályai szerint kell írni a lefordított hivatalos elnevezést. (AkH.¹¹ 192.) --Peyerk ^vita 2013. október 22., 14:38 (CEST)

Itt az uniós fordítók szerint „Franciaország korábbi atomenergia-ügyi főbiztosa” valaki, aki még mindig „magas rangú tanácsadó” az „Atom- és Alternatív Energia Bizottság”-ban. Oliv0 ^vita 2013. október 22., 15:27 (CEST)

Szegény uniós fordítók sorsa se könnyű, én tudom. Tegnap épp egy fordítási igazgatói posztra pályázók meghallgatását végeztem egész nap, és a gyorsuló technológiai fejlődésből fakadó menedzsmentfeladatokról faggattam őket.

Ez egy fordító egyszeri megoldása egy olyan szövegben, ahol az intézmény neve nem központi jelentőségű. Az uniós fordításokból csak a terminológiai adatbázisokba felvetteket kell igazán komolyan venni, ilyen alkalmi fordításokat nem kell kőbe vésettnek tekinteni. Ez a konkrét megoldás szerintem helyesírásilag sem oké.

--Peyerk ^vita 2013. október 22., 16:21 (CEST)

• Várok még egy kicsit, és ha senkinek sincs kifogása az Atomenergia és Alternatív Energiák Biztossága megoldás ellen, akkor átnevezem arra. A többi felmerült elnevezésből pedig átirányítást fogok csinálni.

--Karmela posta 2013. október 22., 16:32 (CEST)

Dzs

MegoldvaGaja  ✉ 2013. október 22., 22:57 (CEST)

Ahoj! Ebben Џ (cirill betű) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) biztos, hogy kell a „(cirill betű)” egyértelműsítés? Mivel nem nagyon téveszthető össze semmivel. Átnevezhetem? - Gaja  ✉ 2013. október 22., 19:04 (CEST)

Szerintem nevezd át. Viszont a dzs (cirill betű) lehetne átirányítás, bár nem tudom, szokunk-e ilyet. --Peyerk ^vita 2013. október 22., 20:20 (CEST)

OK. Megtörtént minden. Köszönöm a hozzászólást! - Gaja  ✉ 2013. október 22., 22:57 (CEST)

Hanuka vagy hanukka?

Megnéztem az OH-ban, és a 786. oldalon ez áll:

• hanuka hanukát, hanukák, hanukája || hanukia

Tehát az átírás már korábban, a Wikpédián kívül megtörtént, és jól forrásolható.

Nem maradt ránk ez a feladat, mint azoknál a magyarban eddig nem használt, vagy alig használt, vagy ha használt is, de szabályozatlanul maradt nem-latin írású szavaknál, amikhez az átírást az enciklopédiában való szerepeltetéshez kénytelenek vagyunk magunk kiötölni.

Bizonyára van valamilyen különös oka, ha mégis eltérünk a már lefektetett átírástól, a tekintélyes OH-tól.

Mi ez az ok?

--Karmela posta 2013. október 20., 22:53 (CEST)

A הַנֻכָּה (hănukkâ) eredetileg két kával van. Számomra ez ez egy az OH. helytelenségei közül. Amit persze, nem szabad mondani, mert az OH szent.

• Arról van szó, hogy az íráskép kettőzést jelöl (az a pont a betűben jelzi ezt), amit valszeg ejtettek egykoron, a maiban azonban nem ejtik a kettőzéseket (épp most írtam hasonló tárgyban Hkoalának, ajánl figy.). Csakhogy: ez nem egy héber műszó csak, aminél tökmindegy lenne, hogy a mai ivrit kiejtés szerint írom-e, vagy sem, hanem ez egy általánosan ismert és használt vallási vagy teológiai fogalom. És mint ilyen, két k-val ismert. És zömmel két kával is ejtik magyar hangkörnyezetben. Ez az én véleményem.
• Ha valaki összeveti az OH héber kiejtési útmutatóját azzal, amit én a WP:HÉBER-be írtam (csak elég a mássalhangzók és a magánhangzók első táblázatait megnézni), akkor eléggé világos lesz, milyen szinten van az OH héber része (elnézést, akit ez most sért), ugyanis a wp-n lévő tartalmaza az összes jelet, ami előfordulhat, ehhez képest az OH súlyosan hiányos.
• Szóval nálam két k. (megjegyzem, ez egy eléggé új divat, hogy egy k-val van. (De a kaotikus keleti átírásokban mindenre van példa és ellenpélda.) --eLVe ^abcdefg 2013. október 22., 18:53 (CEST)

Hozzáteszem, hogy a két leginkább mértékadó wikin (de, en) is két k-s, míg a latin betűs wikik egy részén egy, más részén kettő. Jelen esetben javaslom felvenni az OH-tól szándékosan eltérő formák közé. – LA^pankuš 2013. október 22., 19:21 (CEST)

• A szememben nagy a súlya annak, hogy miként használják a magyarban a szót manapság azok, akiknek a sajátja.

Ezért körülnéztem egy kicsit a magyar nyelvű neten, és találtam mindent: hanuka, hanukka, Chanuka, Chánuká, Chanukah, Chanukka. Tendenciájában azonban éppen a zsidó portálokon láttam egy k-val írva, az eltérésekben inkább a szókezdő K/Ch volt érintett.

Tehát távolról sem egységes a használat, és jócskán megtalálni az OH által javasolt írásmódot is, és ami fontos, főleg azok körében, akiknek a szó elsősorban szolgál.

Egy ilyen helyzetben azt tartanám jó megoldásnak, ha az átírás lehetőségeiről egy külön kis szakaszt kapna tőled a cikk (már ha kedvetek van hozzá), vagy legalábbis egy megjegyzést a bevezetőben, de a cikk címeként alkalmaznánk az OH által javasolt formát.

A többi alak zárójelben lenne felsorolva, továbbá átirányításként is létrejönnének.

--Karmela posta 2013. október 22., 19:44 (CEST)

A ch-s egyszerűen csak németes. Szerintem az nem lényeges alternatíva semmilyen szempontból. A magyar átírásban semmiképp sem, mert nem khaffal kezdődik, hanem hével, amit nem írunk át sem ch-val, sem kh-val. – LA^pankuš 2013. október 22., 19:53 (CEST)

Nem tudom, hogy mi áll az OH döntése mögött, talán a használók ejtési módját vették figyelembe, talán átírási vagy más meggondolásaik voltak, és hiányzik a hozzáértésem ahhoz, hogy meg tudjam ítélni az OH-t érő kritikátokat.

Egyet tudok csak, hogy a Wikipédiában az az elvárt, hogy egy ilyen kritikát előbb szakmai körökben kell publikálni és esetleg érvényre is juttatni. A Wikipédia nem az első közlés helye, és nem tehetünk úgy a cikkcím megválasztásán keresztül, mintha ez lenne a mainstream döntés, ezzel félrevezetnénk az olvasókat.

Szerintem csak akkor van mérlegelési szabadságunk, ha nincs lefektetve még valaminek az írásmódja, vagy ha az ellentmondásosan történt meg.

Ha valaminek már meg van szabva a helyesírása, akkor fölösleges azon spekulálni, hogy hogy írnánk át, ha miránk lenne bízva az átírás, és hogy vajon az átírás szerint írnánk-e, vagy valamilyen más szempontot figyelembe véve, például egy hagyományos írásmódot követve.

--Karmela posta 2013. október 22., 20:29 (CEST)

Én sem tudom, hogy az OH mit miért választ, mivel legtöbbször nem magyaráz, csak közöl. Jelen esetben két dolog lehetséges: ilyen formában tekintették honosodottnak, vagy a mai anyanyelvi kiejtést vették alapul. Az első esetet rövid guglizással lehet cáfolni: nincs bevett változata, mert mindenki másképp írja. A második esetet meg eLVe írta le, miszerint e nemzetközi teológiai fogalomnak nincs köze a mai ejtéshez, mivel az a klasszikus héberből ered.

Mérlegelési lehetőségünk sok esetben lehet. Például egy bolygót lefokoznak kisbolygóvá, amiről az OH még nem tudott. Ez esetben mindegy, hogy mi van az OH-ban, mert nem naprakész. Vagy a példatár egy halmaz sokaságából csak egy-két elemet tartalmaz, ami azonban a mi elnevezési szokásainknak ellentmond. Ez esetben e néhánynál nem érdemes eltérni. Még sok-sok indok lehet az eltérésre, ezek közül az egyik, hogy nem találjuk a magyarázatát az OH-ban lévő alaknak (példa van rá, Hubble űrtávcső kontra Hubble-űrtávcső). Ez a kérdés pont ennek az analógiája. Én legalábbis egyelőre nem találtam az okát annak, hogy miért kellene ezt egy k-val írni. (Az kevés, hogy azért, mert az OH azt mondja.) Ha valaki megindokolja, hogy miért jó az egy k-s alak, meggyőzhető vagyok. – LA^pankuš 2013. október 22., 22:43 (CEST)

(Nagyon szerény vélemény) Az én környezetemben sok zsidó (származású) ember van (én magamat is ide sorolom, noha a zsidók szabályai szerint goj lennék), akik tudtommal nem tudnak héberül, nem vallásosak (ugye ez örök probléma), de nem ez a lényeg, itt "minálunk Pesten (mármint Budán)" a hanuka az hanuka, így ahogy írom, mondom, egy k-val--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 22., 22:52 (CEST).

„Akinek kalapács van a kezében, az mindenhol szögeket lát. Akinek átírási kulcsa van, az mindenütt átírnivalót lát.”

A hanuka magyar szó, és írásmódját illetően tökéletesen érdektelen, hogy honnan származik. A következő majd a karácsony lesz, annak is az etimológiája alapján fogjuk megreformálni az írásmódját? A szabályaink szerint az OH-tól való eltérést meg kell indokolni, erre eddig nem került sor.

--Peyerk ^vita 2013. október 22., 23:00 (CEST)

Tényleg meg kell indokolni. De ha ezt az eddigiekben nem láttad, azt sajnálom. Magyar szó? Kétlem. Bizonyos körökben használják, de egyáltalán nem közszájon forgó, nincs a köztudatban, ellenben teológiai szakszó Európában. Az átírásra vonatkozó megjegyzésed is csak azt mutatja, hogy nem gondolkodtál el a dolgon: átírva hánukká lenne. – LA^pankuš 2013. október 22., 23:07 (CEST)

Nem tudom, végeztél-e közvéleménykutatást vagy van-e valamilyen statisztikád, nekem pl. úgy tűnik, kevesen ismerik a flódni nevű süteményt, oszt mégis így írjuk, mivel legalább annyira magyar, mint zsidó, úgy értve, hogy máshol nem is ismerik. Vannak ilyen, a zsidó kultúrkörbe tartozó szavak, amelyek magyarosodtak, és elég félreérthetően hangzik az a kitétel, hogy "bizonyos körökben ismert".--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 22., 23:31 (CEST)

Nem végeztem közvéleménykutatást. De amennyire eddigi tapasztalataimból tippelni mernék, 80%-ra tenném azokat, akik vagy nem is hallották még ezt a szót vagy nem tudják, mit jelent. – LA^pankuš 2013. október 22., 23:49 (CEST)

Veszélyesek az ilyen számmegadások, mert az én környezetemben kb. 80% ismeri a hanuka szót, és akkor alulbecsültem, mert valójában 100% lesz az. De mondjuk én nem vagyok társasági ember, ismerek talán 50 embert jól. Mondjuk, te ismersz 500 embert, az tízszer annyi, és ebből levonsz messzemenő következtetéseket egy 10-12 milliós nyelvi közösség tudásáról.--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 23., 10:05 (CEST)

Igen, magyar szó, ezért szerepel az OH-ban is például. Van forrás, ami szerint nem az? És hidd el, röviden elgondolkodtam, és ennek eredményét osztottam meg itt. Nem azt állítottam, hogy átírást javasoltok, csupán azt, hogy értelmetlen és indokolatlan mindenféle etimologizálás az ügyben. --Peyerk ^vita 2013. október 22., 23:20 (CEST)

Természetesen értelmetlen beszélni róla, ha nincs partner hozzá. Annyit azért még hozzáteszek, attól, hogy az OH-ban benne van, még nem lesz magyar szó. Nekem tök mindegy, hogyan írjuk, de azért hadd mondhassam már el a véleményem. Ha megengeded. – LA^pankuš 2013. október 22., 23:49 (CEST)

Szerintem semmi okod értelmetlennek nevezni a beszélgetést csak azért, mert kifogytál az érvekből. Szerintem nyugodtan lezárhatjuk a dolgot azzal, hogy az OH-tól való eltérésre nincs ok, az OH írásmódja jól igazolt. --Peyerk ^vita 2013. október 23., 00:01 (CEST)

Nem tűnt fel, hogy ki nevezett értelmetlennek valamit? Mindegy. Az érveimből nem kifogytam, hanem leírtam őket. Jelenleg neked is van egy álláspontod meg nekem is. Honnan veszed, hogy a tiéd az, ami miatt le lehet zárni a kérdést? Mi az, hogy az OH írásmódja jól igazolt? Mi igazolta? Mert én olyat nem láttam, ellenben eLVe éppen leírta, hogy miért nem az. Azt még megérteném, hogy egyelőre az OH-ra hivatkozva valaki átnevezi a cikket, de hogy beszélni se lehessen róla, csak mert eldöntötted egyedül a kérdést, az merész. – LA^pankuš 2013. október 23., 07:02 (CEST)

LA, annyit beszélsz róla, amennyit akarsz. De azzal nemigen lehet mit kezdeni, hogy te nem ismered ezt a szót, tehát az OH-tól eltérően kell írni. Ez tényleg nem érv. --Peyerk ^vita 2013. október 23., 10:30 (CEST)

Az sem igazán érv, hogy folytonosan elferdíted a vitapartnered szavait. Jobb helyeken ezt kútmérgezésnek nevezik, én meg nem gondolnám, hogy ennek itt muszáj folyton jelen lenni. Mivel a kérdés egyébként a legkevésbé sem érdekel, ezt itt most lezártam a részemről. – LA^pankuš 2013. október 23., 18:43 (CEST)

Oké, zárjuk le. De semmiféle mérgezésről nics itt szó, csupán arról, hogy magyar szó-e a hanuka, és ha esetleg valaki szerint nem az, az mivel tudja a véleményét alátámasztani. Úgy tűnik, tisztáztuk ezeket. --Peyerk ^vita 2013. október 24., 12:21 (CEST)

Semmi sincs tisztázva. Az egyetlen érv, hogy benne van az OH-ban, amiben egy rakás nemzetközi vándorszó is szerepel – ráadásul már tudjuk, hogy nem tévedhetetlen. Ez önmagában még nem igazolja, hogy ez egy magyar szó lenne. Azt sem tudni, milyen alapon jutottak arra, hogy az egy k-s alakot vegyék sztenderdnek. A másik oldalon is voltak érvek, még ha ignorálod is, mert egyikre sem volt válasz. De nem is várom el, legyen az OH és kész. – LA^pankuš 2013. október 24., 12:57 (CEST)

De, mindent tisztáztunk, ami felmerült. A felmerült kérdéshez, a hanuka szó helyes írásmódjához se annak nincs köze, hogy vándorszóról van szó, se annak, hogy az OH-ban nincs megindokolva, miért így kell írni. Ezek irreleváns dolgok addig, amíg nem mutat rá valaki, hogy a vándorszavak esetében az OH-ban szereplő írásmódtól el kell térnünk, vagy arra, hogy az OH-ban szereplő megoldás valamilyen magyar helyesírási szabállyal ellenkezik. Ilyesmit viszont nem láttam. --Peyerk ^vita 2013. október 24., 14:25 (CEST)

• Köszönöm a véleményeteket, sikerült ezek alapján tovább jutnom a magaméval is:

Ennek a vallási ünnepnek a fogalmát van aki ismeri, van aki nem, de aki ismeri, az tudtommal csakis ezt az egy szót használja rá a magyarban, és korántsem tegnap óta.

ELVe szerint is egy ez egy általánosan ismert és használt vallási vagy teológiai fogalom.

Hhgygy és eLVe hozzászólásából, valamint megnézve az online lapokat és portálokat, az a benyomásom, hogy a szó kiejtése összefügg azzal, hogy a beszélő a teológiai irodalommal a kezében használja a szót (dupla k), vagy a inkább a saját vallásával kapcsolatos való mindennapos beszédében (szimpla k). Ez természetesen csak egy felszínes benyomás, és ettől még így is, úgy is lehetne írni.

Lényeg ami lényeg: egyetértek azzal, hogy a héberből vagy a mai ivritből való átírás már nem játszik, és hasonlóan az is mindegy, hogy más nyelveken hogyan írják. Magyar helyesírási kérdésről van szó, és ebben elsősorban az OH illetékes.

Én most az OH-ra való hivatkozással átnevezem a cikket, és a különböző változatokból átirányítást készítek. Ha újabb érvek merülnének fel, persze újra felvehetjük ezt a fonalat.

--Karmela posta 2013. október 23., 11:16 (CEST)

Spitz vagy spicc

Ez a kutyafajta mindkét alakban előfordul a wikin. Német spitz, finn spicc, japán spitz, törpespicc. Melyik a helyes? Érzésem szerint a spicc. Hidaspal ^vita 2013. október 22., 06:18 (CEST)

http://helyesiras.mta.hu/ csak spicc alakot ismer fel. A neten sajnos nagyon vegyes. Az akadémia szótároldala viszont szintén spiccnek hozza http://www.szotar.net/keres/angol/spicc Xiaolong Üzenő 2013. október 22., 09:15 (CEST)

• OH 1275. oldal:

spicc spiccet, spiccek, spicce, spiccel || spiccel, spicces | spicc-cipő || → szalon (és ott: szalonspicc)

Az OH a Spitzbergákon kívül nem sorol fel más „spitz” kezdetű szót.

--Karmela posta 2013. október 22., 11:50 (CEST)

De ebből egyik sem a kutyafajta, ha jól sejtem. Itt a német szó általános jelentésben való átvételéről van szó, meg a becsípésről. A jelentéstől viszont függhet az írásmód. --Peyerk ^vita 2013. október 22., 14:48 (CEST)

spicc hegyes orrú, selymes szőrű ...stb. kis testű kutya Osiris Idegen szavak szótára

Most kapásból két kutyakalauzt kaptam le a polcról, az egyik a Szinák-Veress, ami asszem elég etalon: mindkettőben spicc. Tehát szerintem az összes kutyás cikket spicc-esíteni kéne.--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 22., 14:51 (CEST)

Ez már döfi, ezzel valóban eldőlt a dolog. Tehát spicckutya --Peyerk ^vita 2013. október 22., 16:02 (CEST)

Köszi, akkor eszerint átnevezem a spitzeket. Hidaspal ^vita 2013. október 22., 16:08 (CEST)

Az "FCI V. Spitzek és ősi típusú kutyák" kategóriát nem kellene átnevezni?--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 25., 20:39 (CEST)

brahman, brahmin, bráhman, bráhmin, brahmana, bráhmana

Megoldva--Panda10 ^vita 2013. október 25., 21:23 (CEST)

Mi a javaslatotok az egységesítésre? A következő változatokat találtam itt:

• bráhmana, brahmana, Bráhmana (ezeket nem láttam nyomtatott szótárban)
• brahman, Brahman
• bráhman, Bráhman
• Bráhminok (cikkcím), Brahmin, bráhmin, brahmin

Más nyomtatott szótárban:

• OH: brahman,
• Bakos Idegen szavak: bráhman (pap), Brahman, Brahmá (egyetemes erő)
• Akadémiai Kiadó Ért. szótár: brahman (pap, egyetemes erő)
• Osiris Idegen szavak: brahman = brahmin (pap), Brahma = Brahman (egyetemes erő)
• Tótfalusi Idegenszó-tár: brahman = brahmin (pap)

--Panda10 ^vita 2013. október 23., 16:36 (CEST)

Többféle jelentése van, az egységesség miatt javaslom a KNMH-t. Átírás szerint ब्राह्मण = bráhman, de ezt nem veszik figyelembe sehol. A KNMH szerint brahmana, az egyik főisten Brahma. A vallás brahmanizmus. A papi kaszt tagjai brahminok, de a róluk elnevezett írás bráhmi. Az OH és a KNMH alapján maradjunk a brahmannál, illetve a brahminoknál. A cikk szerintem átnevezendő. Ogodej ^vitalap 2013. október 23., 18:18 (CEST)

Nagyon köszönöm a segítségedet. Eddigi javítások: bráhman --> brahman, bráhmin --> brahmin (ragozott alakok is), Bráhminok cikk átnevezve Brahminokra. A többiben még mindig bizonytalan vagyok:

• Mi legyen az -a betűre végződő alakokkal (bráhmana, brahmana)?
• Mi legyen a nagy kezdőbetűs alakokkal?
• Mi legyen azokkal a szavakkal, amik könyvekben, dalcímekben szerepelnek a forrás szakaszban? Ezek valószínűleg ilyen helyesírással jelentek meg.
• Mi legyen ezekkel a további szavakkal, amiket ma találtam: bráhmanista (elképzelés), bráhmanikus (kor, áldozat)? --Panda10 ^vita 2013. október 24., 15:55 (CEST

A brahmana is rövid magánhangzó, csak akkor nagy kezdőbetű, ha név, egyébként kicsi, könyvek címeit nem változtatuk, még ha helytelen is, brahmanista, brahmanikus a helyes. Ogodej ^vitalap 2013. október 24., 18:01 (CEST)

Lunar Orbiterek helyesírása

Négy cikk van a Lunar Orbiterekről; eddig kiskötőjellel voltak kapcsolva az 1-2-3-4 számok. A Lunar Orbiter-1 cikket ez év augusztus 11-én egy szerkesztő átnevezte kötőjel nélkülire, miközben a másik három Lunar Orbiter maradt kötőjeles. Mielőtt rendeznénk (egységesítenénk) a címeket, el kellene dönteni, hogy mi a helyes írásmód. Ebben kérném a szakértők segítségét. --Porrima^eszmecsere 2013. október 23., 18:48 (CEST)

A Szojuzokat és Szaljutokat nagykötőjellel számozzuk. --Malatinszky ^vita 2013. október 23., 19:05 (CEST)

Igen, a Szojuzok, Szaljutok és a Koszmosz-sorozat is mind nagykötőjelesek. --VargaA ^vita 2013. október 24., 18:03 (CEST)

Oké, akkor átnvezhetem ezeket Lunar Orbiter–1, Lunar Orbiter–2, stb. névre, így nagykötőjellel vagy érvényesül itt valamilyen más helyesírási szabály is, amit eddig nem vettünk figyelembe? --Malatinszky ^vita 2013. október 26., 16:05 (CEST)

Mindenki a kötőjeles változat mellett szavazott (a korábban kötőjelről átnevező is), úgyhogy ha felajánlottad, akkor légy szíves ejtsd meg az átnevezéseket. --Porrima^eszmecsere 2013. október 26., 16:55 (CEST)

Úgy látom, az AkH.¹¹ 263. d) az, ami idevág: azaz nagykötőjel. --Sphenodon ^vita 2013. október 26., 17:05 (CEST)

Nem szavaztam a kötőjeles változat mellett, mert a típusjelzésük nem tartalmaz kötőjelet. Annyit írtam csupán, hogy a Szojuzok nagykötőjelesek. Az Orbitrek pedig kötőjel nélküliek. --VargaA ^vita 2013. október 27., 09:57 (CET)

Igazad van, rosszul fogalmaztam, elnézést kérek érte. --Porrima^eszmecsere 2013. október 27., 12:14 (CET)

Azt is látom, hogy az amerikaiak az Apollo 11-et is így, kötőjel nélkül írják (http://www.nasa.gov/mission_pages/apollo/missions/apollo11.html#.UmzjlHAz1O8), míg a fent említett helyesírási szabályzat kötőjellel írja, azaz úgy tűnik, hogy a nagykötőjeles verzió a magyar helyesírásra jellemző. No, szóval ezt akkor nem értem teljesen: a valós típusjelzést figyelmen kívül hagyva a magyarban minden ilyent kötőjellel írunk? Ezek szerint nem számít annyira a típusjelzés, hogy ne lehessen helyesírási szempontból módosítani rajta? --Sphenodon ^vita 2013. október 27., 11:04 (CET)

Olyan soha nem lesz (legalábbis én biztosan nem érem meg), hogy mindenki egyformán ír mindent. De ha még születik is netán egy megegyezés a magyar Wiki tekintetében, jön egy új szerkesztő, és minden kezdődik elölről... --Porrima^eszmecsere 2013. október 27., 12:14 (CET)

Ji-dinasztia vs House of Yi

Van egy Kategória:Ji-dinasztia, ami így biztosan nem jó. Van külön kategória a Kategória:Csoszon-dinasztia. A Ji-dinasztia kategória érzésem szerint a en:House of Yi megfelelője lenne. A dinasztiát magát Csoszonnak hívják. Csoma Mózes leveléből: "az utolsó koreai uralkodói dinasztia elnevetzése egyértelműen Csoszon-dinasztia, ami 1392-1910 között regnált. (Annak ellenére, hogy 1897 és 1910 között a Csoszon, mint államnév már nem létezett, a dinasztia nevére ezt szokták használni. A Li-dinasztia elnevezés kevésbé elterjedt, régebbi jellegű".

Tehát a House of Yi maximum I-ház lehetne (az Árpád-ház mintájára). Esetleg I-dinasztia, de azon gondolkodtam, hogy ez megtévesztő lehet. Vélemények? Xiaolong Üzenő 2013. október 23., 18:59 (CEST)

Nekem ezek alapján úgy tűnik, hogy a Kategória:Ji-dinasztia-t kategóriaátirányítássá kellene akkor tenni a Kategória:Csoszon-dinasztia felé. Az említett angol cikk is Csoszon-dinasztiáról beszél. Hidaspal ^vita 2013. október 24., 17:48 (CEST)

ott viszont van külön House of Yi kategória is. Xiaolong Üzenő 2013. október 24., 18:20 (CEST)

Aha, látom, a Yi náluk csak a dinasztia tagjait, a Csoszon viszont minden eseményt is tartalmaz. Nálunk az utóbbi esetben ilyenkor a Csoszon-kor vagy Ji-kor kategórianevet használjuk (Kategória:Árpád-kor, Kategória:Anjou-kor). Hidaspal ^vita 2013. október 24., 19:46 (CEST)

Joseon Dynasty-ként magára az államra is szoktak utalni, ez lehet az oka. Én akkor azt javaslonám, hogy legyen a Csoszon-dinasztia a House of Yi kategória megfelelője (tehát a dinasztia tagjai), az állam/kor pedig legyen simán Csoszon. Amúgy is ez a szócikk címe is az enwikin en:Joseon, a Joseon Dynasty ide irányít át (viszont van House of Yi szócikk is...Nálunk az legyen szerintem I-ház). Xiaolong Üzenő 2013. október 24., 22:33 (CEST)

Ha államnév, akkor lehet úgy, ahogy mondod szerintem is. Hidaspal ^vita 2013. október 25., 03:07 (CEST)

Én azon a véleményen vagyok, hogy szimplán legyen átnevezve I-dinasztiára. Oppashi ^{Posta a frontról} 2013. október 25., 15:07 (CEST)

Kosovska Mitrovica?

Kosovska Mitrovica, vagy más néven Mitrovica (szerb nyelven: Косовска Митровица, ...) De akkor miért nem Koszovszka Mitrovica, mint Koszovó? Illetve van itt egy alapvető vita, hogy nem az albán nevet - Mitrovicë, vagy Mitrovica - kellene-e használni, mert már itt is 70%-os a többségük --hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 24., 20:58 (CEST)

Van másik Mitrovica, ezért kell mellé egy egyértelműsítő. Mivel albánul Mitrovica, szerintem a Mitrovica (Koszovó) lenne jó. – LA^pankuš 2013. október 25., 10:16 (CEST)

Ez egy jó kérdés, végre el kellene dönteni, hogy Koszovó esetében mit tekintünk hivatalos nyelvnek, most is gondom van ezzel. Porbóllett kolléga a szerb névre javítja át a cikkben az albán neveket, én meg nem tudom, hogy jóváhagyjam-e... Szerintetek? - Gaja  ✉ 2013. október 25., 22:37 (CEST)

Fentebb van a Prishtina című szakasz hasonló problémával. A szerb és az albán is hivatalos. Úgy tűnik, az albán lesz a mi alapunk (többségi hivatalos nyelv). – LA^pankuš 2013. október 25., 22:52 (CEST)

Igen tudom, de itt érzékenyebb a probléma, mert ugye ez máig szerb fennhatóságú terület... Akkor is? - Gaja  ✉ 2013. október 25., 23:05 (CEST)

Bonyolult ugyan a politikai helyzet Koszovóban, de szerintem – mivel Mitrovica2 Koszovó területén található – akkor is a többségi hivatalos nyelv kéne. Bár mi megszoktuk a szerbet, úgyhogy talán jobban körbe kéne járni és többeknek elmondani a véleményét erről. Az biztos, hogy ha az albán mellett maradunk is, a szerb nevekről átirányítás kell, és még mindig ott marad az a kérdés, hogy a cirill szerbből átírjuk-e a cirill átírás alapján vagy a szerbhorvátot vesszük át. – LA^pankuš 2013. október 26., 09:12 (CEST)

Sztenderd mandarin nyelv és mandarin dialektus

Azt a két fogalmat, amit ez a két angol cikk ír le: en:Standard Chinese és en:Mandarin Chinese így oldottam meg egyelőre a Mandarin (egyértelműsítő lap)-on:

* [[Mandarin nyelv|Mandarin]], sztenderd mandarin nyelv, Kína, Tajvan, Malajzia és Szingapúr hivatalos nyelve 

ez az, ami a en:Standard Chinese cikknek felel meg

* [[Észak-kínai dialektus|Mandarin]]{{wd|észak-kínai dialektus|Q9192}}, észak-kínai dialektus

ez az, ami a en:Mandarin Chinese cikknek felel meg.

Lehet, hogy a téma ismerői ennél jobb megoldást találnak, esetleg más cikkcímeket választva. Ha kell, változtassátok meg az egyért lapot, már nem dolgozom vele.

--Karmela posta 2013. október 25., 12:56 (CEST)

Páter?

Ha a P. Huszár Imre Jeromos, P. Papp Asztrik és P. Henri Boulad S. J. nevében a "P." a "páter" rövidítése, akkor nem lenne jobb kihagyni a címből? --Hkoala 2013. október 25., 16:23 (CEST)

Egyik cikkből se derül ki, hogy minek a rövidítése. De ha tényleg az, akkor nem a név része, tehát nem kell a címbe. – LA^pankuš 2013. október 25., 17:48 (CEST) Nekem úgy tűnik, pl. Papp Asztrik esetében felesleges:
http://lexikon.katolikus.hu/P/Papp.html
http://ofm.ro/udvarhelyiferencesek/content/p-leon-rd
--hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 25., 18:00 (CEST)

Mindegyikban atyát jelent, viszont P. Henri Boulad S. J. nevéből viszont nem csak a pátert, de az S.J-t is el kéne hagyni, mert az csak azt jelenti, hogy Jézus-társasági/jezsuita-rendi (Societas Jesu). Gyurika ^vita 2013. október 25., 18:15 (CEST)

A francia wikiben is csak Henri Boulad. --Wikizoli ^vita 2013. október 25., 18:20 (CEST)

Szanszkrit szójegyzék

Volna-e értelme egy szanszkrit szójegyzék cikket kezdeni, ahol a Wikipédiában használt szanszkrit szavak javasolt átírását listáznánk? Ez segítene egységesíteni a különföle formában szereplő szavakat. Lehet, hogy már van ilyen, de nem találtam. --Panda10 ^vita 2013. október 25., 21:36 (CEST)

Valami ilyesmi nekem is eszembejutott a brahma/brahmi kapcsán. Hidaspal ^vita 2013. október 26., 14:42 (CEST)

Nem érdemes szanszkrit szójegyzéket írni, mikor a probléma inkább a dévanágari illetve a dravida írások átírásával van, azaz ez érinti az összes szanszkrit és nem szanszkrit kifejezéseket. A szójegyzék egyébként megegyezne a KNMH idevágó mintegy 60 oldalas anyagával. Érdemes ezt beszerezni, vagy itt érdeklődni konkrétan, de lehet a vitalapomon is, szívesen segítek. Ezeken felül is sokat átírtam már a vonatkozó WP:ÚJIND alapján. Létezik egyébként egy ehhez hasonló szószedet, elsősorban földrajzi nevekhez: Dél-Ázsia főbb helyneveinek listája. Ogodej ^vitalap 2013. október 26., 18:32 (CEST)

A KNMH Ó- és középind nyelvek címszó alatt hozza ezeket az átírásokat. Persze össze lehet ezeket gyűjteni egy lapon, kvázi standardizálni itt a wikin is. Ogodej ^vitalap 2013. október 26., 18:39 (CEST)

Nekem nincs meg a KNMH, de azt hittem, hogy az OH-ban található szanszkrit átírási irányelveket lehet követni. Értem az érveléseidet. A WP:ÚJIND cikk tényleg nagyon jó és részletesen leírja az alapelveket. Nekem mégis hiányzik egy egyszerű lista, ahol a konkrét szavakat gyorsan meg lehetne nézni. Az eddigi keresgéléseim azt mutatják, hogy a szavak több variációban léteznek a wikin és ezeket egységesíteni kellene, de nem tudom, mi a legjobb megoldás. --Panda10 ^vita 2013. október 26., 20:03 (CEST)

Igen, az OH irányelvei és a KNMH szerint készültek a WP átírási irányelvei is. A cikkcímek meg már csiszolódtak annyira, hogy többnyire jók... Ogodej ^vitalap 2013. október 26., 20:26 (CEST)

Dinoszauruszok reneszánsza

A Dinoszaurusz reneszánsz szócikk címe így a helyes, ahogy van? --Hkoala 2013. október 27., 19:02 (CET)

Ez egy érdekes kérdés. Ha dinoszauruszok reneszánsza a téma, akkor konkrétan a létező dinók felvirágzása, felfutása, evolúciós kibontakotása jutna eszembe róla, nem az, amiről ez a cikk szól: a tudományos érdeklődés reneszánszáról. Lehet, hogy jó így, de én kötőjellel írnám. Vagy konkrétabb címet adnék neki: A dinoszauruszok tudományos reneszánsza. Vagy még jobb: A dinoszauruszkutatás reneszánsza. – LA^pankuš 2013. október 27., 19:09 (CET)

Teljes mértékben egyetértek A dinoszauruszkutatás reneszánsza címmel. --Wikizoli ^vita 2013. október 27., 19:38 (CET)

Hasonlóan Wikizolihoz, támogatom LA ötletét A dinoszauruszkutatás reneszánsza címmel kapcsolatosan. Az angol kifejezés tükörfordítását kötőjellel írnám (dinoszaurusz-reneszánsz), de aztán elmosolyodtam magamban, mivel én arra asszociáltam, hogy a dinoszauruszok történelmében esetleg volt egy reneszánsz kor, s erre jöttek rá dinoszaurusz-kutatók művészettörténészek segítségével. Aztán megláttam, miről szól a szócikk. :D --Sphenodon ^vita 2013. október 27., 20:22 (CET)

Sphenodon + 1. – Winston ^vita 2013. október 27., 20:23 (CET)

+1, megjegyezve, hogy a dinoszauruszt nem tekintjük összetett szónak, tehát ha maradna a cím, akkor egybe kellene írni. --Pagony^foxhole 2013. október 27., 20:31 (CET)

Off: Puff az értelemtükröző helyesírásnak. Ez le van írva valahol, hogy nem összetett szó? Aki nem tud őslénytanlatinul (na jó, görögül), az is érzi, hogy összetétel. Szerintem. De szerencsére mindegy, mert nem játszik sem egyben, sem kötőjellel, sem külön. – LA^pankuš 2013. október 27., 20:38 (CET)

Én is ezzel a gondolattal ütöttem fel az OH-t, de azt látom benne, hogy: dinoszaurusztojás. Ez pedig hét szótag. --Pagony^foxhole 2013. október 27., 20:40 (CET)

Érdekes. Off vége. – LA^pankuš 2013. október 27., 20:43 (CET)

Pórosz városok

Szerintetek hogyan kéne egyértelműsíteni a Pórosz nevű görög városokat, ha kettő is van belőlük. Az egyik Pórosz szigetén (Pórosz), a másik Kefalonián (en:Poros, Cephalonia). – LA^pankuš 2013. október 27., 09:27 (CET)

Na ha senki, akkor Pórosz (Attika) és Pórosz (Kefalonia) lesz a régiók alapján (már csak azért is, mert a [ Pórosz (Pórosz) ] elég hülyén nézne ki. – LA^pankuš 2013. október 27., 13:15 (CET)

Kefaloniá sziget régiója Jón-szigetek. Oliv0 ^vita 2013. október 28., 07:33 (CET)

Valóban. Egy sorral odébb néztem az infoboxot. Akkor viszont baj van, mert Lefkáda szigetén is van Pórosz város szintén a Jón-tenger-régióban. Akkor viszont a prefektúrákat átnézem, hogy van-e azonos és prefektúra lesz az egyértelműsítő. – LA^pankuš 2013. október 28., 08:59 (CET)

Alfasugárzás, bétasugárzás, gammasugárzás

Ezeket nem kellene így latin betűvel kiírva egybeírni: Alfa-sugárzás, béta-sugárzás, gamma-sugárzás? Hidaspal ^vita 2013. október 28., 13:51 (CET)

Úgy tűnik, nem. Az Akh. szótári része explicite említi az alfa-sugárzás és a béta-bomlás alakokat. --Malatinszky ^vita 2013. október 28., 14:33 (CET)

Gondolom, azért van így, mert eredetileg görög betűk (α, β, γ) szerepeltek. Csak így logikus. --Wikizoli ^vita 2013. október 28., 17:29 (CET)

Valószínűleg ez lehet mögötte, mert a neutronsugárzás már egybeírva szerepel ugyanabban a szószedetben. --Malatinszky ^vita 2013. október 28., 17:39 (CET)

Győri Könyvszalon Alkotói-díj

A szócikkünk címe: Győri Könyvszalon Alkotói-díj, a lehetséges források után kutatva egyaránt láttam "Győri Könyvszalon Alkotói Díj" illetve "Győri Könyvszalon alkotói díja" alakban. Melyik a helyes? --Trevor ^vita 2013. október 29., 13:38 (CET)

Az utolsó biztos, hogy nem. Noha van/volt/ Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is, de az sem felel/t/ meg a magyar nyelv szabályainak. --hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2013. október 29., 14:30 (CET)

két kérdés a mai kezdőlapról

1. Britannica Hungarica világenciklopédia vagy minden szó nagy kezdőbetűs? (lásd a szócikk vitalapját; én úgy tudtam eddig, hogy a könyvcímek szavai kisbetűsek)
2. Belle Époque nagybetűs? --Hkoala 2013. október 30., 07:33 (CET)

   Franciául mindenképpen Belle Époque = a századforduló, belle époque = szép korszak. Oliv0 ^vita 2013. október 30., 08:23 (CET)

Tekintve, hogy a hungarica nem tulajdonnév (hanem melléknév), semmi oka sincs a nagybetűs írásnak. A könyv címe helyesen Britannica hungarica világenciklopédia. (A helyesen persze még így is relatív fogalom, hiszen az egész név úgy ahogy van egy rakás dagályos értelmetlenség, de ez már nem helyesírási kérdés.) Mindenesetre a kérdésben nem játszik szerepet az, hogy a könyv maga milyen tipográfiai megoldást alkalmaz. --Malatinszky ^vita 2013. október 30., 14:33 (CET)

Nekem úgy tűnik, magyarul nem szoktuk a korszakokat nagybetűzni, kivéve, ha személyről vannak elnevezve (atomkorszak, vészkorszak, de: Rákosi-korszak, Horthy-korszak). Konkrétan a belle époque nem szerepel az Akh. szószedetében, de a reneszánsz igen, méghozzá így, kisbetűsen, dacára annak, hogy franciául nagybetűs a fr:Renaissance. Ebből arra következtetek, hogy a belle époque nagybetűzését sem indokolja az, hogy az eredeti franciában a nagybetűs írásmód a szokásos. --Malatinszky ^vita 2013. október 30., 14:44 (CET)

Két dimenziós vagy kétdimenziós

Három dimenziós vagy háromdimenziós, s a továbbiakat tíz dimenziós vagy tízdimenziós; egybe vagy külön kell írni? Akad bőven a wikiben mindegyikre példa, most Szerkesztővita:Tudor987 elkezdte egy csomó cikkben az egybeírást, s csak ezt javítja.--Márti^forrás 2013. október 30., 01:04 (CET)

Az OH. szerint egybe kell írni: egydimenziós, kétdimenziós, háromdimenziós tér, négydimenziós, sokdimenziós, többdimenziós. --Panda10 ^vita 2013. október 30., 01:30 (CET)

Ez érdekes. A két dimenziós felület pontosan ugyanazt jelenti, mint a kétdimenziós. Nem látom az okát az egybeugrasztásnak. – LA^pankuš 2013. október 30., 08:27 (CET)

Kétnapos, háromhetes, tízdimenziós. Mind, mind egybeírandó. Ez nem jelentésértelmezési kérdés, hanem helyesírás. Számnévi jelzős kapcsolatok minden esetben egybeírandók. Ld. Akh 117. és Akh 119. Vagy itt. --84.206.40.98 (vita) 2013. október 30., 08:33 (CET)

Akkor azért értelmezhetetlen, mert kivétel. Majd megpróbálom megjegyezni. – LA^pankuš 2013. október 30., 08:48 (CET)

Én is csodálkoztam rajta, de azután a Google annyira egyértelmű volt, hogy csak úgy nyomkodtam tőle az ellenőrzést. Hidaspal ^vita 2013. október 30., 10:57 (CET)

AkH.¹¹ 119. – de ha van valami, ami dimenziós, és kettő van belőle, az már két dimenziós valami (két [darab] dimenziós egészségkártya, kétdimenziós film). Illetve ha összetett is külön: tizenkét dimenziós, két dimenziókapus. Ezt igazából az ötéves terveknek köszönhetjük. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. október 30., 13:00 (CET)

Milyen az a dimenziós valami, amiből két darab az két dimenzós? Én nem tudom egyelőre másképp elképzelni a dimenzió szót, mint az adott koordinátarendszer tengelyeinek számaként. – LA^pankuš 2013. október 30., 14:25 (CET)

A térhatású képeket, vagy az olyan képeket, amik megváltoznak, ha más szögből nézel rájuk, szokták néha dimenziósnak nevezni. --Malatinszky ^vita 2013. október 30., 14:27 (CET)

Sose hallottam még így őket emlegetni. De elképzelhető. Persze marhaság, mert dimenziója mindennek van, akkor is, ha mindig ugyanúgy néz ki. – LA^pankuš 2013. október 30., 15:28 (CET)

Te nem gyűjtöttél kártyanaptárat gyerekkorodban? Nem tudod, hogy egy dimenziós kártyanaptárat két, esetleg három nem dimenziós kártyanaptárra is el lehet cserélni? --Malatinszky ^vita 2013. október 30., 17:31 (CET)

Nem gyűjtöttem ilyesmiket, legfeljebb az ÁFÉSZ néhány csajos naptára volt. De ismertem, csak nem így neveztük őket. – LA^pankuš 2013. október 30., 18:22 (CET)

A példa adott volt, csak a mintát akartam bemutatni :). Ezért is van a példámban a Dimenzió egészségpénztár neve az eredeti köznév helyett. De akkor vegyük ezt: [egy darab] ötéves terv és öt [darab] éves terv. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. október 30., 16:52 (CET)

Az ötéves terv esetében érthető. Csak mint utaltam rá, nem volt világos, hogy a dimenzió fogalom jelenthet-e bármi mást. Bár nyilván az öt éves terv olyan rövidülés az eredeti megfogalmazás helyett (öt darab egy éves terv), ami már értelemvesztő volt, ezért kellett kivételt tenni a számneves jelzők esetén. Bármi másnál is a számnév a mennyiséget jelzi alapesetben (tehát az egy heti ugyanazt jelenti, mint az egyheti), csak szeretünk mennyiségeket rövidíteni és a mértékegységet (darab) nem kiírni. – LA^pankuš 2013. október 30., 18:22 (CET)

Sok ilyen van: Négyéves gyerek, százholdas pagony, húszforintos érme, hatelemű test, ötoldalas elemzés – ezekből csak egy helytelen. Malatinszky ^vita 2013. október 30., 18:45 (CET)

Persze, mint mondtam, értem. Csak mondjuk a négy éves gyerek azért kétértelmű, mert nem szeretjük kibontani, mire gondolunk. Valójában a négy éves gyerek ugyanazt jelenti, mint a négyéves gyerek, csak az előbbibe belegondolhatjuk, hogy négy (darab egy) éves gyerek. Jobb körökben nem is írnak olyat, hogy négy éves, hanem legalább annyit, hogy négy egyéves. Itt is csak azért kell egybeírni, mert a négy után nincs mértékegység, ami tagolná az egymás után következő számokat. Vagyis ez ismét a magyar nyelv tömörítő erejének bizonysága. – LA^pankuš 2013. október 31., 09:30 (CET)

Alacsonyenergiájúantiproton-gyűrű

Szörnyű ez a cím, de a LEAR-t (Low Energy Antiproton Ring) értelem szerint így kell fordítani és kötőjelezni. Nins mégis valami kibúvó? Hidaspal ^vita 2013. november 1., 03:14 (CET)

Valamit javíthat a kisenergiájúantiproton-gyűrű, a high energy physics-et és nagyenergiájú fizikának fordítjuk. Hidaspal ^vita 2013. november 1., 04:27 (CET)

Jól érzed, hogy hibás a fenti alak. Szerintem így kellene írni: „Alacsony energiájú antiproton-gyűrű”. misibacsi*^üzenet 2013. november 1., 05:10 (CET)

Én attól félek, nem, de ha mégis, akkor hogyan lehet megindokolni? Van olyan szabály, hogy hány tagja lehet egy összetett szónak? Amit írsz, az azt jelentené, hogy a gyűrű az alacsony energiájú, de eredetileg azt jelenti, hogy az antiprotonok az alacsony energiájúak, amelyeket szolgáltat, lassít. A gyorsító maga elég nagy energiájú ahhoz, hogy le tudja kezelni a kezdetben nagy energiájú antiprotonokat. Egy olyan szabály lehet a kibúvő, amelyik a megengedi az „Alacsony energiájú antiproton gyűrű” kifejezést. Hidaspal ^vita 2013. november 1., 12:38 (CET)

Az antiproton-gyűrű kötőjelezését semmi sem indokolja. --Pagony^foxhole 2013. november 1., 12:44 (CET)

Mert (alacsony energiájú antiproton)-gyűrű lenne. --84.3.90.28 (vita) 2013. november 1., 12:58 (CET)

A http://home.web.cern.ch/about/accelerators/low-energy-antiproton-ring alapján négy, egymással együttműködő gépből álló szerkezetről van szó, melyek „to collect, cool and decelerate antiprotons for use in experiments”. Ha magyarítani kell, akkor e forrás alapján lehetne Antiproton-energiacsökkentő Gyűrű? Kissé más, mint az angol eredeti, de a szerkezet funkcióját visszaadja. --Sphenodon ^vita 2013. november 1., 12:55 (CET) Elnézést, figyelmetlen voltam, rosszul fordítottam. --Sphenodon ^vita 2013. november 1., 13:08 (CET)

ÚNMH

Akinek van ÚNMH-ja, kérem nézze meg, hogy az Ambrakiai-öböl szerepel-e benne, mint a szoros átírástól eltérő hagyományos. Mert ha nem, akkor át kell nevezni átírás szerint Amvrakiai-öbölre. – LA^pankuš 2013. november 3., 14:36 (CET)

Kerekes szék

Miután az OH alapján átneveztem a kerekesszéket kerekes székké, javítgatom a hivatkozásokat, és két esetben kétségeim vannak:

• Nemzetközi Kerekesszékes Vívószövetség / Nemzetközi Kerekesszékesvívó-szövetség (mindkettő a Szekeres Pál cikkben)
• Kerekesszékes labdarúgás vs. Kerekes székes rögbi

Jól érzem, hogy itt helyes az egybeírás? --Hkoala 2013. november 4., 20:23 (CET)

Láthatatlan elválasztójel

Kalandozásaim során megtaláltam a láthatatlan elválasztójelet (&shy), ami csak akkor válik láthatóvá, ha a szöveg szélességének változása miatt kell (en:Soft hyphen, de:Weiches Trennzeichen, és a Word-ben is van: Control -). Ez a huwikiben nem működik. Nekünk nem kell ilyesmi? Akela ^vita 2013. november 6., 19:14 (CET)

Mint minden HTML entitás (kód), a &shy; is pontosvesszőre végződik, és modern böngészőkben vidáman működik a magyar Wikipédián is. Az alábbi egybeírt mondatban pl. minden szóköz helyén ilyen kód van:

Romuald­hamarosan­olyan­tekintélyre­tett­szert,­hogy­rávette­a­velencei­dózsét­Orseolo­Pétert­hogy­hagyja­el­világi­életét­és­álljon­ő­is­szerzetesnek­Orseolo­Péter­Barcelona­mellett­Romualddal­és­Marinusszal­Cuxai­Szent­Mihály­kolostora­mellett­remeteközösséget­hozott­létre.

Én még nem láttam szükségét, de használd bátran, ha kell.

--Malatinszky ^vita 2013. november 6., 19:48 (CET)

Ja, bocs, azért nem működött, mert a pontosvesszőt kifelejtettem : &shy;. Érdemes időnként használni (én Word-ben rendszeresen használom), mert a magyar nyelvre jellemzőek a hosszú szavak, amelyek egy keskeny oszlopban, pl. képek aláírásakor, táblázat oszlopaiban nehézséget okoznak. Linken belül alkalmazható-e, keresőket, botokat nem zavarja-e meg? (Megjegyzem: Ennek ellentétes párja, az el-nem-váló szóköz valóban vidáman alkalmazható, linken belül is, ez utóbbit én például be szoktam tenni a II. Lajos típusú kapcsolatokba, hogy a sor végén a sorszám és név ne váljon szét). Akela ^vita 2013. november 6., 20:46 (CET)

A feltételes kötőjelet pl. itt is használjuk: lopadotemakhoszelakho…pterügón, szóval tud igencsak hasznos lenni. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. november 6., 21:40 (CET)

Britannica Hungarica világenciklopédia

Lát valaki olyan okot, ami miatt a Britannica Hungarica világenciklopédia című cikket nem kellene átnevezni az AkH.¹¹ 198.-nak megfelelő Britannica hungarica világenciklopédiára? --Malatinszky ^vita 2013. november 7., 14:21 (CET)

Nem. – LA^pankuš 2013. november 7., 14:50 (CET)

Oké, akkor átnevezem. --Malatinszky ^vita 2013. november 8., 00:43 (CET)

Bíró / Biró

Két éve vár válaszra a kérdés Bíró József (művészettörténész) vitalapján: A forrásként használt Romániai magyar irodalmi lexikon címszavában hosszú í-vel szerepel, viszont a cikkein, könyvein röviddel szerepel; az ilyen esetekben mi a teendő? --Hkoala 2013. november 10., 08:09 (CET)

Ez egyáltalán nem válasz a kérdésedre, de az egyetemen volt egy Biró vezetéknevű nagytiszteletű tanárom, akinek a nevét szintén állandóan elrontották, és hosszú í-vel írták. Ettől még rövid i-vel volt helyes a neve. Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. november 10., 12:45 (CET)

Vigh Andrea esetében könnyebb volt kideríteni, mi az igazi, mert létezik egy induló állapotban levő saját weblapja, ahol rövid „i”-vel írja a nevét, valamint a rektori kinevezési dokumentumon is „i”-vel írták a nevét, így ezt fogadtam el. Regasterios javasolta, hogy maradjon meg az átirányítás a „í”-s változatról, mert sok helyen „í”-vel írják a nevét az interneten. Nem tudom, hogy Biró/Bíró József esetében találni-e mérvadó dokumentumokat. Tévedhet a lexikon is, és ugyanúgy tévedhetnek a könyvkiadók is; bár az talán mondhat valamit, ha több könyvén is „i”-vel szerepel a neve. Nem tudom, milyen „jellegű” és „súlyú” információk vannak még erről; lehet, hogy az is segíthet. --Sphenodon ^vita 2013. november 10., 14:25 (CET)

Azokat a helyeket venném alapul, ahol saját maga is beleszólhatott a nevének írásmódjába. A másik írásmód csak átirányítás legyen. --Karmela posta 2013. november 10., 17:00 (CET)

Havasalföldi László vagy Ulászló, valamint morgás a helyesírási segély sablonnal kapcsolatban

I. László havasalföldi fejedelem és II. László havasalföldi fejedelem román neve Vladislav. Miért lett László, és nem Ulászló, mint a lengyel Władysław? (Már két éve megkérdeztem a cikk vitalapján, de azóta se szólt hozzá senki; úgy tűnik, hogy a {{helyesírási segély}}^(?) sablon teljesen felesleges, mert hiába gyűjti kategóriába a cikkeket és hiába listázza ki itt a kocsmafalon, senki nem foglalkozik velük). – Hkoala 2013. november 10., 08:36 (CET)

Azt kellene tudni, hogy a magyar kortársak hogy hívták, vagy hogy melyik az elterjedt a történészek körében. De gondolom I. László magyar királyt, aki Lengyelországban született, mint a lengyel fejedelem unokája, szintén Vladiszlávra keresztelték, akárhogy is írták ezt akkor az akkori lengyel latinban. Hidaspal ^vita 2013. november 10., 14:58 (CET)

Litosztratigráfiai egységek helyesírása

MegoldvaSphenodon ^vita 2013. november 10., 22:18 (CET)

Sziasztok! Azt látom, hogy a litosztratigráfiai egységek neveivel kapcsolatosan a helyesírási szótár szabályait követi a wikipédia; azaz a kezdőbetű nagy, a többi pedig kicsi (pl. Navajo homokkő, Carmel formáció stb.). Az egyetemen úgy tanultam, hogy minden szavuk nagy kezdőbetűvel írandó, s a szakmában ma is így írják, pl. http://www.docstoc.com/docs/50610849/A-PLEISZTOC%C3%89N-PERIGLACI%C3%81LIS-FORM%C3%81K-KIALAKUL%C3%81S%C3%81NAK-GEOL%C3%93GIAI-%C3%89S (korábban ez nem volt így, ezért lehet olvasni régebbi szakmunkákban pl. a dachsteini mészkő nevet kis kezdőbetűkkel). Azonban létezik e nevek helyesírásával kapcsolatosan egy szakmai állásfoglalás, így előbányásztam a Magyar Rétegtani Bizottság litosztratigráfiai egységek elnevezésével kapcsolatos irányelveit. Az inkább szakmai állítások között egy-egy helyen olvasható a helyesírásra vonatkozó megfogalmazás is. Ami a helyesírási állásponttal kapcsolatos:

„2.13 Nevek (names). A litosztratigráfiai egységek neveit úgy kell képezni, hogy egy megfelelő, helyi földrajzi alakulat nevét kombináljuk a rangban megfelelő rétegtani terminussal (Formációcsoport, Formáció, Tagozat, Rétegtag; pl. Kiscelli Formáció), vagy az egységet felépítő domináns kőzettípussal (pl. Kiscelli Agyag), vagy mindkettővel (pl. Kiscelli Agyag Formáció). A litosztratigráfiai egység nevében nem szerepelhet leíró melléknév. [...]

b) Nagybetű használata. Az elnevezett hivatalos litosztratigráfiai egységek nevének képzésénél minden szót nagy kezdőbetűvel kell írni. [...]” (2.13 Nevek (names). In A rétegtani osztályozás, nevezéktan és gyakorlati alkalmazásuk irányelvei: A Nemzetközi Rétegtani Osztályozási Albizottság (ISSC) irányelveinek figyelembevételével és a Magyar Rétegtani Bizottság állásfoglalása alapján. Szerkesztette: Fülöp József, Császár Géza, Haas János, J. Edelényi Emőke. (hely nélkül): Magyar Rétegtani Bizottság. 1975. 14. o.  )

A kérdésem az, hogy ez tekinthető-e mérvadónak a kőzetrétegtani egységek helyesírásával kapcsolatban a wikipédián (a szakmában mérvadónak tekintik, így használják, az teljesen bizonyos; s mivel szakmai nevekről van szó, ezért azt gondolom, ez alkalmazható a wikipédián). Üdvözlettel: --Sphenodon ^vita 2013. november 10., 21:11 (CET)

Erről már volt szó itt a helyesKF-en, keress rá az archívumban. Először én is a nagybetűzés mellett voltam, de meggyőztek és magamévá tettem, hogy a formációnevek képzésének módját előírhatja a rétegtani bizottság, a helyesírását viszont nem. Mivel nem helyesírástudorok ülnek ott, ez teljesen érthető is. Helyesen kisbetűs. – LA^pankuš 2013. november 10., 21:20 (CET)

Értem, köszönöm, LA! Nem örülök neki, de elfogadom (a szakmai anyagokban én továbbra is a nagybetűs verziókat fogom használni, mert ott annak kell megfelelni). Volna még egy kérdésem: amennyiben az MRB készítene a helyesírástudorokkal együttesen egy kiadványt, amelyben rögzítve lennének a speciális helyesírási szabályok, akkor más lenne a felállás? --Sphenodon ^vita 2013. november 10., 21:38 (CET)

Gondolom igen. Már csak azért is, mert ha lennének ott olyanok, akkor nem határozták volna el a csupa nagybetűzést és nem kellene speciális helyesírási szabály hozzá. A helyzet szerintem az, hogy az angol nyelvű szakirodalmon nevelkedett szaktudósoknak fel sem tűnik, hogy a Hell Creek Formation magyarul helyesen Hell Creek-i formáció lenne. De ha már így határozták meg névadást, akkor meg a magyar helyesírás szabályait kellett volna alkalmazni és nem újat gyártani. – LA^pankuš 2013. november 10., 22:05 (CET)

Köszi! :) --Sphenodon ^vita 2013. november 10., 22:18 (CET)

Wikiesszé készül a gépi fordításról

A Szerkesztő:Apród/Gépi fordítás - készülő wikiesszé lapon Apród egy olyan lapot készít elő Apród, amit majd be lehet linkelni ott, ahol tájékoztatni akarunk valakit arról, mi is a baj a gépi fordításokkal. A lap segítségével nem kell majd sokat magyarázni.

Apród a segítségünket kéri a lap kialakításához: konkrét wikipédiás és nem wikipédiás esetek leírását és azoknak a problémáknak az elvi hátterét is, amik a gépi fordítások kapcsán fellépnek.

Ha valakinek ötlete van, hogy miként lenne jó a lapot strukturálni és olvasmányosabbá, érdekesebbé tenni, ne titkolja el!

Valószínűleg jó lesz a vitalapjára átköltöztetni a megbeszéléseket.

Nézzétek meg a lapot, és még ha egyelőre nem is írtok oda vagy a vitájára, akkor se felejtsétek el felvenni a figyelőlistátokra: azt jósolom, hogy hamarosan érdekes dolgokat fogunk ott látni.

--Karmela posta 2013. október 19., 12:14 (CEST)

Levettem a függőbent erről a témáról, mert elaludt. Viszont érdemes lesz idővel újra visszatérni rá, és az összegyűjtött anyagot felhasználni.

--Karmela posta 2013. november 16., 18:16 (CET)

Táblázatok fejléce

Ez pont egy idevágó kérdés, helyesírási és stilisztikai.

Egy hosszabb vitám volt Laszlovszky Andrással (Wikitanács tagja!), mivel átírta az általam szerkesztett Sablon:Görög mitológia "navbox" fejlécében szereplő "kategóriákat". Én nagybetűvel írtam, s ő átírta kisbetűvel. (pl. Titánok -> titánok) Mindezt a magyar helyesírás szabályaira hivatkozva.

Az üzenetváltásunk megtekinthető az ő vitalapján. [1]

Hiába érveltem és küldtem linket arról, hogy ez elfogadott megoldás táblázatok esetében. [2] Az sem használt, hogy rámutattam minden más portál, sablon és navbox (a magyar Wikipédián) nagybetűt használ a táblázatok feljécében. Pl. Sablon:Irányelvek és útmutatók (A "navbox" nem más mint egy vízszintes táblázat!)

Itt nem is a helyes vagy nem helyes a legfontosabb, hanem a forma. (nem helytelen!) Sokkal jobban mutat, könnyebben áttekinhető és az összes többiekkel egyforma lenne!

A görcsös ragaszkodás egy valamikor megtanult szabályhoz, nem vezet semmi jóra. Ebben az esetben már személyesnek tűnik az egész! Szereztem magamnak egy "barátot"? Minden nyelv változik, a magyar is. Néha jó irányba, néha nem. (anno, anon, stb.)

Előre is köszönöm a véleményeket/hozzászólásokat. --Pegy22 ^üzenet 2013. november 9., 15:08 (CET)

Hm, érdekes kérdés. Szerintem a navbox fejléce olyan, mint a szócikkben a szakaszcím, ezért nagybetű. A listaelemek benne viszont kisbetűsek, kivéve a tulajdonneveket, persze. Ez az én véleményem. Xiaolong Üzenő 2013. november 9., 15:52 (CET)

A sablonban szócikkek címei vannak, de itt tekinthetők szakaszcímnek. Ha ráklikkel az ember, nagy betűs címhez jut, tehát szerintem nagybetűvel kellene írni. Azért is, ahogy Pegy22 mondja, jelenleg ez az általános a Wikipédián. Megváltoztatni egy diszkusszió és esetleg szavazás után lehet. Hidaspal ^vita 2013. november 10., 00:13 (CET)

Nem annyira általános, mert amit én csináltam, abban biztosan nem. De a navbox nem cikkcímeket tartalmaz, hanem fogalmak felsorolását. Ha cikkcímek lennének, akkor mindegyiket úgy is kéne használni, nem másképp, mint ahogy a cikk címe van, márpedig ez a legkülönbözőbb okokból nem teljesül. Ha viszont egy link automatikusan cikkcímet jelent, akkor megyek és minden cikkben minden linket azonnal nagybetűsítek. Továbbá az AkH így rendelkezik: Az útbaigazító feliratokat, a táblázatok, grafikonok, ábrák stb. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat, Házfelügyelő, Igazgató, Pénztár; Széntermelésünk; stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll, akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely, Nyilvános telefon, B porta; A légfék vázlatos rajza; stb. – Ha a szöveg első szava számnév, s ezt számjeggyel írjuk, az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. metróvonal, 5. ajtó, III. vágány stb. (152. §) Ezek a szövegek nem a táblázat alján (magyarázó feliratként) szerepelnek, hanem a cellák tartalmaként. Erről nem rendelkezik külön az AkH, pedig ha a táblázat alatti szövegről rendelkezik, akkor a cellatartalomról is megtehette volna. Nem tette, tehát a minden egyéb eset kisbetű áll fenn. – LA^pankuš 2013. november 10., 00:36 (CET)

Szerintem a sablon minden pontja egy külön magyarázó felirat, tehát nagybetű. A „Kettős megállóhely” nem úgy két szó, mint az „Igazgató pénztár”. Hidaspal ^vita 2013. november 10., 01:41 (CET)

A navigációs sablonok semmit sem magyaráznak, hanem felsorolnak egy rakás kapcsolódó fogalmat a navigáció segítésére. A sablon táblázatos tartalma miatt pedig nem pontjai, hanem cellái vannak, a cellatartalom pedig sima folyószövegnek felel meg, indokolatlan minden cellát nagybetűvel kezdeni, ahogy a sima felsorolások pontjait is felesleges pontonként nagybetűzni. A táblázatnak van egy nagybetűs címe, a többinél csak a tulajdonnevek indokolják a nagybetűt. – LA^pankuš 2013. november 10., 10:53 (CET)

Nekem helyesebbnek tűnik a kisbetűs írásmód ("eposzok · költemények"). Ezek nem szakaszcímek. misibacsi*^üzenet 2013. november 10., 05:32 (CET)

Te a listaelemekre gondolsz. Azok kisbetűsek. Itt a fejlécben lévő címekről beszélünk: Műfajok: eposzok · költemények. Xiaolong Üzenő 2013. november 10., 11:02 (CET)

" A lefektetett táblázat fejléce baloldalt van, és nem felül." Ezt írja Pegy22. Ne mondd meg a másiknak, hogy szerinted ő mit gondol, ez helytelen gondolkodásra vall. A bal oldalon lévő szövegekre gondoltam, ha érdekel. misibacsi*^üzenet 2013. november 10., 13:45 (CET)

Én elég sok (műszaki) könyv létrejöttében működtem közre. Ezekben (és akkor) a táblázatok fejlécszövegét nagy kezdőbetűvel kellett írni.  … szalax ^üzenő 2013. november 10., 11:42 (CET)

Eleve kérdés, hogy ezeknek a sablonoknak van-e fejlécük és ha van, melyik része az. De mutasson valaki egy szabályt, ami leírja, hogy a fejléc nagybetűs, abban a pillanatban átírom. (De csak azt, a felsorolás részt nem. ) – LA^pankuš 2013. november 10., 11:46 (CET)

Szerintem a navbox bal szélén lévő feliratok az AkH.¹¹ 152. értelmében vett útbaigazító feliratok, és ezért első szavuk nagy kezdőbetűs: Titánok, Titaniszok, Második generációs titánok, Olümposzi istenek. --Malatinszky ^vita 2013. november 10., 16:16 (CET)

Szerintem is nagybetűvel írandók, legalábbis ritkán látok olyat, hogy kisbetűvel lennének írva. Én ezenfelül a listaelemeket is nagybetűvel írom a navboxokban, mivel ezek szócikkeket jelentenek, így lényegében címekről van szó. --Sasuke88  ^vita 2013. november 10., 16:21 (CET)

"Lényegében cím". Ezzel kapcsolatban írtam fentebb, hogy ezen eszmefuttatás mentén az összes cikk minden linkjét nagybetűvel kéne írni. Azok is mind címek. Meg még mást is írtam hozzá. Erre van válaszod? – LA^pankuš 2013. november 10., 16:27 (CET)

Táblázatok fejléce - illusztráció

Az előző szakaszbeli vita illusztrációjául. --Karmela posta 2013. november 10., 16:42 (CET)

Táblázatok fejléce – az érvek összefoglalása

Akkor rendszerezzük kicsit a kérdést. Az eddig elhangzott érvek:

• Nagybetűs, mert

1. fejléc
2. eligazító felirat
3. cím
4. így esztétikus
5. nem helytelen
6. egységes

• Kisbetűs, mert

1. nem nevek
2. nem közvetlenül címek, még akkor sem, ha vannak ilyen című cikkek
3. egyszerűen fogalmak csoportosításáról van szó
4. az AkH nem rendelkezik a táblázatok fejlécéről, tehát alapeset.

Nem sértődöm meg, ha valaki kiegészíti az egyiket vagy másikat, és most már jó lenne ezekről konkrétan beszélni. – LA^pankuš 2013. november 10., 16:41 (CET)

5. A nagybetűs oldalára ezt a linket: [3], hogy ne higyje senki hogy úgy helytelen. -Pegy22 ^üzenet 2013. november 10., 17:08 (CET)

6. Még egy dolog, szintén a nagybetűs javára: a portálok és navboxok 90%-a nagybetűt használ az ilyen esetekben. Egységesebb lesz az egész. – Pegy22 ^üzenet 2013. november 10., 17:28 (CET)

Esetleg el tudok képzelni egy olyan megközelítést is, hogy azt mondjuk, az AkH nem rendelkezik a táblázatok fejlécéről, tehát ez nem helyesírási, hanem stiláris kérdés (mint az, hogy nem teszünk pontot a képaláírások végére), és akkor mégiscsak szavazás kérdése, hogy ezek a dolgok kis vagy nagy kezdőbetűvel írandók-e. Malatinszky ^vita 2013. november 10., 17:40 (CET)

+1 Xiaolong Üzenő 2013. november 10., 18:09 (CET)

Megjegyzem, a 266. § rendelkezik a pontról: ha az eligazító felirat magában áll, akkor nem kell pont utána. Ez a képaláírásokra is igaz, tehát egyelőre nem látom az analógiát, illetve nem vagyok meggyőzve a stiláris viszonylatról. – LA^pankuš 2013. november 10., 19:05 (CET)

Az OH 148. oldala egyértelműen leírja, hogy lehet kis- és nagybetűs is, csak egyforma legyen. Nekem egyébként a nagybetűs jobban tetszik. Csigabi^{itt a házam} 2013. november 10., 19:21 (CET)

Köszi. Akkor már lehet beszélni tetszésről meg nem tetszésről. – LA^pankuš 2013. november 10., 20:11 (CET)

Én a táblázatfejlécekben nagybetűt használnék, a táblázat tartalmában pedig attól függően kis- vagy nagybetűt, hogy miről van szó: általában kisbetűt, de pl. teljes mondatokat és hasonlókat nagybetűvel kezdenék (a felsorolásokkal kapcsolatos szabályokkal analóg módon). Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. november 10., 20:17 (CET)

Rendben, legyen nagy. De csak a kezdőbetű, az „Istenek, nimfák” és „Félistenek, héroszok” sorában is. – LA^pankuš 2013. november 10., 20:22 (CET)

Örülök hogy beláttad. Ha nem is jobb, de nem is rosszabb így, csak szebb és egységesebb.

Sajnos nem úgy van felépítve, hogy vesszőkkel legyenek elválasztva. Mindegyik szó egy külön "kategória". Van amelyikhez lesz link is, lesz amelyikhez nem. Attól függ mennyire leszünk szorgalmasok. A "héroszokat" pedig vissza akarom cserélni "Hősökre". Ha megengeded? -Pegy22 ^üzenet 2013. november 10., 22:18 (CET)

Nem láttam be semmit. Továbbra is úgy gondolom, hogy a burjánzó nagybetűzés nem jó, de képes vagyok elfogadni, hogy másnak más a véleménye bizonyos dolgokról. Akár kategória, akár nem, a több szóból álló cellában ne legyen minden szó nagybetűs. A görög héroszokról pedig külön cikket kell majd írni, az szerintem ne legyen a hősökre irányítva. Ez a görög mitológia, nem egy általános mitológia-sablon. – LA^pankuš 2013. november 10., 22:55 (CET)

Köszönöm LA, hogy engedni tudtál, és így pont kerülhet ennek az áldatlan vitának a végére. --Karmela posta 2013. november 10., 23:46 (CET)

LA-nak

Kár! A görög mitológia hősei (héroszai) is "Hősök". Azt megtehetjük esetleg, hogy nem irányítjuk a hősökre. Én magukról a hősökről akarok cikkeket írni, nem a kategóriájukról/gyüjtőnevükről, annak a "hősök" is elég. Ha majd megírtad a Héroszok (nagybetűvel!) cikket, akkor átirányítjuk oda a linket. Remélem ez elfogadható megoldás. -Pegy22 ^üzenet 2013. november 11., 00:03 (CET)

Itt most két dolgot szeretnék hozzáfűzni. Egyrészt a hősök valóban nem azonosak a héroszokkal a görög mitológiában. A hérosz félisten, a hős teljesen ember. Utóbbira nem tudom, volt-e az ógörögöknek szavuk, úgy sejtem nem. Másrészt a sablon jelenlegi állapotában a félistenek • hősök a helyes, hiszen ez a két kategória van benne együtt, nyilván, hogy legyen elég tartalom, ahogy az istenek • nimfák esetén is. Talán külön sorban kellene őket szerepeltetni így: héroszok (félistenek) és külön sorban hősök. Mert ha csak héroszok és hősök lennének, azt sok olvasó nem értené, mert nem tudja a különbséget. Hidaspal ^vita 2013. november 11., 01:34 (CET)

Most már átmentünk tartalmi kérdésbe, ami nem baj, csak nem a helyesKF-re való. Annyi megjegyzésem van ehhez, hogy a „hős” fogalom túl általános egy görög mitológiával foglalkozó navboxhoz. Ebben a sorban akkor fel kellene sorolni az összes mitológiai és irodalmi mű minden szereplőjét, amihez viszont már vannak külön navboxok, mivel nagyon sok van belőlük. A héroszok ugyan mindannyian félistenek, de nem minden félisten hérosz is egyben, ezért ez a két fogalom nem fedi egymást teljes mértékben. A „félistenek, héroszok” szerintem megfelelő skatulya, bár a hérosz elhagyható belőle. – LA^pankuš 2013. november 11., 09:33 (CET)

Karmela-nak Akkor érdemelne igazán köszönetet ha nem kezdte volna el! -Pegy22 ^üzenet 2013. november 11., 00:03 (CET)

Wtf? Neked talán nem lehet ellentmondani? A dolgok normális menete a megbeszélés. Mindjárt visszavonom a fentit. Mégis hogy gondolod ar ilyen hozzászólásaidat??? Egyébként meg te csináltál belőle akkora ügyet, mintha ez lenne a világ legfontosabb dolga. – LA^pankuš 2013. november 11., 00:36 (CET)

Csatlakozom Karmelához! --Sphenodon ^vita 2013. november 11., 00:23 (CET)

Mérsékeld magad, ne tégy úgy mint egy durcás kisgyerek!

De lehet, sőt megkérlek mondj ellent ha az pozitiv irányba viszi az ügyet. A "Wtf" nem!

Nem akarom a görög hősök családfáját tovább kutatni, lehet hogy minden ember az istenektől származik. Az ellenben biztos, hogy vannak görög hősök akik "látszólag" mégsem. Ezért jobb a Hősök kategória, mert az fedi mind a kettőt. A felállításban (amikor visszaállítottam a nagybetűs változatot) lesznek (vannak) a csoportban félistenek és halandók is. -Pegy22 ^üzenet 2013. november 11., 10:28 (CET)

Ne visszaállíts, mert abban lesz olyan, amiért megint be kell avatkoznom. Ésszel csináld. Például a halandó hősök jó része már szerepel más navboxokban. Felesleges. A wtf-et pedig az iszonyatos vitastílusod hozza ki. Folyton minősítgetsz, kompromisszumkészség nulla. – LA^pankuš 2013. november 11., 10:43 (CET)

A durcás kisgyerekezés sem viszi előre az ügyet, ezért arra kérlek, Pegy22, hogy itt fejezd be mások minősítgetését. Köszönöm. Csigabi^{itt a házam} 2013. november 11., 10:36 (CET)

Én meg köszönném ha objektivek, pártatlanok lennétek! Az ő "Wtf"-jére nem reagáltatok! Az "iszonyatos vitastílusod"-ra sem! Szerintem, azok sokkal durvábbak mint a "durcás kisgyerek". "A verekedés úgy kezdődött, hogy a sógor visszaütött." --Pegy22 ^üzenet 2013. november 11., 15:16 (CET)

N.B. Wtf-jára. Arra kérlek, hogy ha érdemi mondanivalód nincs, akkor itt fejezd be. Csigabi^{itt a házam} 2013. november 11., 15:33 (CET)

---

Nem kell rögtön faxot küldeni ha valaki esetleg elírt volna valamit. (tipikus uralkodási taktika) Még ráadásul el sem írtam, Double-u ti ef-jére. Legalább annyi érdemi mondanivalója van, mint a te korábbi intésednek! Miért nem folytattad, "akkor itt fejezd be"... Mert különben? Mi lesz? A Wikipédia nem a tiétek, hanem mindenkié! Ne próbáljatok minden, NEKTEK KELLEMETLEN szerkesztőt elhallgattatni, inkább oldjátok meg a felmerülő problémákat. Na ennyi! Itt fejezem be! Pegy22 ^üzenet 2013. november 11., 17:57 (CET)

Ho Si Minh mint társ

Võ Nguyên Giápról azt tudjuk a cikkéből, hogy „találkozott Ho Si Minh-nel”. De vajon milyen helyesírással? Ho cikkében van egy hallható kiejtés, nekem az inkább ny-nek tűnik.

Nekem az is furcsa, hogy több helyen kedélyesen a keresztnevén emlegetjük a cikkben (az örök és megbonthatatlan magyar–vietnami barátság alapja, hogy ők is a családnevüket hordják elöl), de az enwiki róla szóló cikke fölött egy olyan megjegyzés olvasható, hogy a vietnami hagyomány szerint ez így helyes. Teljesen tanácstalan vagyok. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. november 12., 06:11 (CET)

A Ho Si Minh cikk szerint „[hò̤ tɕǐmɪ̄ɲ], vietnamiul Hồ Chí Minh”, tehát ez a helyesírás hagyományos magyarul, de vietnamiul magyar hangokkal kb. ho tyiminy. Oliv0 ^vita 2013. november 12., 07:59 (CET)

Ngô Đình Diệm esete is hasonló, nem tudom miért, de Giáp tábornokként és Diệm elnökként emlegetik őket mindig, máshogy az ember már rájuk sem ismerne. Võ tábornok, Ngô elnök, ilyet még sosem hallottam. Hidaspal ^vita 2013. november 12., 13:47 (CET)

Ha belegondolok, van is valami logika abban, hogy az embert a saját nevén emlegetik nem pedig a felmenői nevén. --Malatinszky ^vita 2013. november 12., 15:40 (CET)

A ragozáshoz: az OH, miután leszögezi, hogy ho tyi miny az ejtése (persze a vietnami Hô Chi Minh alaknak), így ragozza: Ho Si Minh-nel. --Pagony^foxhole 2013. november 12., 15:55 (CET)

Én magyar, román és angol nyelven mindig "hosimin" alakban hallottam ejteni. E három nyelv körül csak a magyar tudná kiejteni az "ny"-t. --Wikizoli ^vita 2013. november 12., 16:50 (CET)