Wikipédia

Alberto Aquilani

olasz labdarúgó

Alberto Aquilani (olasz kiejtéssel:[alˈbɛrto akwiˈlani]; Róma, 1984. július 7. –) olasz válogatott labdarúgó, irányító középpályás, de bevethető támadó középpályásként is. 2023-tól a Serie B-ben szereplő Pisa vezetőedzője.[1] A sidetackle.com szerint nagyon jók a gyors és éles passzai, és a távoli lövéssei.[2]

Alberto Aquilani
Aquilani 2011-ben a Liverpool színeiben
Aquilani 2011-ben a Liverpool színeiben
Személyes adatok
Születési dátum1984. július 7. (39 éves)
Születési helyRóma, Olaszország
Állampolgárságolasz
Magasság186 cm
Testtömeg77 kg
BecenévIl Principino (A Kis Herceg); Albertone;
Snappy, il piccolo coccodrillo (Snappy, a kis krokodil)
Posztközéppályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1999–2002Olaszország AS Roma
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2002–2009Olaszország AS Roma102(9)
2003–2004→ Olaszország Triestina41(4)
2009–2012Anglia Liverpool18(1)
2010–2011→ Olaszország Juventus33(2)
2011–2012→ Olaszország Milan23(1)
2012–2015Olaszország Fiorentina81(13)
2015–2016Portugália Sporting CP19(3)
2016–2017Olaszország Pescara16(0)
2017→ Olaszország Sassuolo16(0)
2017–2018Spanyolország UD Las Palmas21(0)
Válogatottság
2000Olaszország Olaszország U168(0)
2000–2001Olaszország Olaszország U1713(0)
2001–2002Olaszország Olaszország U188(0)
2001–2003Olaszország Olaszország U1918(3)
2003Olaszország Olaszország U202(1)
2004–2005Olaszország Olaszország U2120(5)
2006–2014Olaszország Olaszország38(5)
Edzőség
IdőszakKlub
2019Olaszország Fiorentina (U18)
2019–2020Olaszország Fiorentina (segédedző)
2020–2023Olaszország Fiorentina (primavera)
2023–Olaszország Pisa
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2019. október 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Alberto Aquilani témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Olaszország színeiben
Labdarúgás
Konföderációs kupa
bronz
2013

Aquilani karrierjét a Romaban kezdte, és egy rövid triestinai kölcsönjáték után visszatért a Serie A-csapatba, ahol stabil kezdő lett a 2005–06-os szezonban. A következő szezonban combsérülést szenvedett, és emiatt több hónapig nem játszhatott. A 2009–2010-es szezon előtt szerződtette a Liverpool, de 2010 augusztusában kölcsönbe került a Juventushoz a 2010–11-es szezon végéig, mert kevés játéklehetőséget kapott az Anfielden. Mivel a Juventus nem élt vételi opciójával, Aquilani a szezon végén visszatért a Liverpoolhoz. A 2011–12-es szezonra kölcsönadták az AC Milannak. Érdekesség, hogy az utóbbi csapat akkor lett bajnok, amikor Aquilani éppen a másikban (Juventus) játszott, és fordítva.

Aquilani képviselte hazáját ifjúsági szinteken és a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságon. A válogatottban 2006 novemberében, egy Törökország elleni 1–1-es meccsen mutatkozott be.

Pályafutása szerkesztés

Klubcsapatokban szerkesztés

AS Roma szerkesztés

2001-ben, Aquliani 17 éves korában, a Chelsea és az Arsenal is szerződést ajánlott neki, de ő elutasította az ajánlatokat, hogy továbbra is gyerekkori csapatában, az AS Romában játszhasson.[3]

A Serie A-ban Fabio Capello keze alatt mutatkozott be, 2002. május 10-én a Torino ellen 18 évesen léphetett pályára. Az AS Roma 3–1-re nyert. A 2003–04-es szezonra kölcsönbe a Serie B-s Triestinához került kölcsönbe, hogy szert tegyen tapasztalatra egy első csapatban.

Amikor a 2004–05-ös szezonban visszatért az AS Romába, betört a kezdőcsapatba. 2005. március 31-én Aquilani új, 5 éves szerződést kötött az AS Romával, amelyik az első évben 1,1 millió, a második évben 1,25 millió, aztán 1,48; majd 1,61; végül 1,79 millió eurót biztosít.[4] A 2005–06-os szezonban ő lőtte a 2006. február 26-odiki derbigyőzelem második Roma-gólját, a sikerrel a Sárga-bordók megdöntötték a sorozatos győzelmek Serie A-rekordját,[5] ezt a teljesítményt később az FC Internazionale múlta felül a 2006–07-es szezonban.

A következő szezonban Aquilani megkapta az addig Marco Ferrari által hordott 8-as számú mezt. Egy sérülés miatt több hónapig nem játszhatott.[6][7] Aquilani 2007 májusában tért vissza, és a szezon végéig még három meccsen játszhatott, beleértve az utolsó kettőt.

Két távoli gólt szerzett a 2007–08-as szezon első két meccsén (a Palermo és a Siena ellen).[8] Habár 2007 októberében megsérült,[9] 2008 januárjában már visszatérhetett a keretbe.

Aquilani 2008. október 22-én a Chelsea elleni mérkőzésen ismét megsérült.[10] 2009. január 11-én az AC Milan ellen tért vissza, de februárban ismét megsérült.[11] Habár 2009. március 11-én az Arsenal ellen utolsó perces csereként pályára léphetett,[12] a szezon hátralevő részében már nem játszott.

2009. május 26-án új, 2013-ig szóló szerződést kötött az AS Romával, három évet hozzáadva az addigi kontraktushoz. Az éves bruttó fizetése a 2008–09-es szezonban 3,2 millió, a 2009–10-es szezonban 3,6, a 2010–11-es szezonban már 3,9 millió, a szerződés utolsó két évében 4,2 millió euró lett.[13][14]

Liverpool szerkesztés

 
Aquilani 2011 júliusában a Liverpool edzésén.

2009. augusztus 5-én a Liverpool bejelentette, megállapodtak az AS Romával Aquilani átigazolásáról, a játékosnak már csak az orvosi vizsgálaton kellett átmennie.[15][16] A klub nemsokára bejelentette azt is, hogy a középpályás egészségesnek bizonyult, és 2009. augusztus 7-én ötéves szerződést kötöttek vele.[17] Elsősorban a Real Madridhoz igazoló Xabi Alonso helyére szerződtették. Az AS Roma nyilvánosságra hozta a vételárat, a Liverpool 20 millió eurót (17 millió fontot) fizetett, továbbá bónuszokat is fizethet majd a játékos teljesítményétől függően.[18] Aquilani a 2008–09-es szezon végén a Bayer Leverkusenhez távozó Sami Hyypiä 4-es mezét kapta.

 
Martin Škrtel és Aquilani melegítenek a Liverpool AS Roma elleni meccse előtt.

Aquilani a Liverpool tartalékcsapatában 15 percet kapott 2009. október 21-én a Sunderland tartalékjai ellen 2–0-ra megnyert meccsen.[19]

Aquilani az Arsenal elleni negyedik fordulós Ligakupa-meccsen játszhatott először a 'Poolban, a 2–1-re megnyert meccs 77. percében Damien Plessis helyére állt be.[20] Sokáig kellett várni Premier League-debütálására, 2009. november 9-én a Birmingham City elleni 2–2-es meccsen Lucas Leiva helyett lépett pályára a 82. percben.[21] November 24-én a magyar Debreceni VSC ellen 30 percet játszott, David N'Gog góljával 1–0-ra győzték le a Lokit. Aquilani először a 2009. december 9-én játszott, Fiorentina elleni Bajnokok Ligája-meccsen kezdett, a The Reds 2–1-re alulmaradt.[22] Aquilani a Premier League-ben először 2009. december 26-án a Wolverhampton ellen kezdett, amikor a 84. percben Daniel Pacheco állt a helyére, a Kop felállva tapsolta meg a levonuló középpályást.[23]

Aquilani legközelebb a Bolton Wanderers ellen tartózkodott a kezdő sípszó pillanatában a pályán, a 2–0-s siker alkalmával megszerezte második gólpasszát a Liverpoolban, ismét Dirk Kuijtöt hozta helyzetbe. Első liverpool gólját 2010. március 15-én a Portsmouth ellen lőtte, és a negyedik gólt pedig az ő passzából szerezte Fernando Torres. A Liverpool hivatalos oldalán szavazó szurkolók neki adták a "Meccs embere" díjat. Aquilani lett a meccs embere akkor is, amikor legközelebb kezdett, az Anfielden gól nélküli döntetlent játszottak a Fulham ellen. Amikor legközelebb volt a kezdőcsapat tagja, a Burnley elleni 4–0-s siker alkalmával három gólpasszt adott. 2010. április 29-én gólt lőtt az Atlético Madrid elleni Európa-liga-meccsen, semlegesítve ezzel Diego Forlán gólját, amit az uruguayi az odavágó félidő előtti perceiben lőtt. Aquilani jó teljesítménye ellenére az angol csapat kevesebb idegenben lőtt gólja miatt kiesett, mivel Josszí Benájún góljára, amivel már 2–0 volt a Liverpoolnak, Forlán a hosszabbításban válaszolni tudott, 2–2-re alakítva az összesített állást.[24] A meccs után Aquilani kapta meg az LFC Man Of The Match (Liverpool Meccs Játékosa) díjat.[25] Aquilani pályára lépett a Liverpool utolsó két meccsén: az Anfielden a Chelsea 2–0-ra verte őket,[26] és gól nélküli döntetlen a Hull City ellen a KC stadionban.[27] Aquilani 26 meccsen 2 gólt lőtt a vörösök mezében, de csak ritkán játszotta végig a meccset.

2010 júniusában Rafael Benítez távozott, az új edző, Roy Hodgson játszatta az előszezon alatt, de augusztusban hivatalossá vált, hogy Aquilani egy szezonra visszatér Olaszországba, ahol több meccsrutint szerezhet.[28]

Juventus (kölcsönben) szerkesztés

2010. augusztus 21-én a Liverpool és a Juventus megegyezett, Aquilani egy évre kölcsönbe került a Zebrákhoz, vételi opcióval.[29][30][31][32] Szeptember 12-én a Sampdoria elleni 3–3-as döntetlen alkalmával mutatkozott be a Bianconeriben, Simone Pepe cseréjeként. Szeptember 23-án is csere volt: a szicíliai Palermo 3–1-re verte őket Torinóban. Először szeptember 26-án, a Cagliari 4–2-es legyőzésekor kezdett. Aquilani 80 percet játszott a címvédő Internazionale elleni gól nélküli döntetlen alkalmával, majd két héttel később, október 17-én, meglőtte első gólját a Juventus színeiben, ez a Lecce 4–0-s hazai megverésekor történt. Először a Bologna ellen játszott végig egy találkozót (ismét 0–0). Február 5-én végigjátszotta a Cagliari elleni 3–1-es meccset, majd a következő, Inter elleni 1–0-s győzelem alkalmával is végig pályán volt. Április 21-én Kenny Dalglish kielentette, Aquilaninak van jövője a Liverpoolban,[33][34] annak ellenére, hogy a játékos kijelentette, Olaszországban akar maradni. Aquilani azután tért vissza Angliába, hogy a Juventus úgy döntött, túl sok a 14 millió fontos átigazolási ár, amiben a szezon előtt megegyeztek.[35] Amíg Olaszországban játszott, Aquilaninak volt a legjobb a passzpontossága a Serie A-ban, ez az érték nagyjából 80% volt.[35]

AC Milan (kölcsönben) szerkesztés

2011. július 4-én Aquilani elkezdte az alapozást a Liverpoolal, habár az ügynöke elárulta, a középpályás a Serie A-s Juventusnál szeretne maradni. Nevezték az ázsiai túrára, és július 13-án mérkőzésen is visszatért: a Guangdong Sunray Cave elleni barátságos meccsen pályára lépett.[36][37] Ezután egy malajziai csapat ellen is játszott.[38]

2011. augusztus 25-én Aquilani csatlakozott az AC Milanhoz, kölcsönbe érkezett a 2011–12-es szezonra, az évad végén érvényesíthető vételi opcióval.[39][40] A Liverpool edzője, Kenny Dalglish sok szerencsét kívánt Aquilaninak, elmondta, távozása egyetlen oka az volt, hogy az olasz nem illeszkedett a csapat játékrendszerébe.[41] Damien Comolli, a Liverpool sportigazgatója azt mondta: "Tisztelettel adózok Albertónak, aki maga tárgyalt távozásáról. Egyetlen vágya volt: az, hogy játsszon. Ez megelőzött minden más szempontot, és anyagi költséget."[40]

 
Aquilani a Fiorentina mezében.

Aquilani a 2011–12-es szezon nyitómeccsén debütált a Rossoneriben a Lazio ellen, az első gól előtt ügyes passzt adott Antonio Cassanónak, majd ő végezte el a szögletet, amely után a második gól született. 2011. szeptember 13-án bemutatkozhatott Milan-mezben a nemzetközi porondon is: a Camp Nouban rendezett, FC Barcelona elleni Bajnokok Ligája-meccsen a padról szállt be, hogy segítsen a 2–2-es döntetlen megőrzésében. 2011. szeptember 18-án Aquilani megszerezte első milanos gólját, második il Diavolos Serie A-meccsén Cassano átadását követően fejelt a Napoli kapujába Nápolyban, a San Paolo Stadionban, megkezdve ezzel a gólgyártást.[42]

Fiorentina szerkesztés

Aquilani a 2012–13-as szezon alapozására tért vissza Liverpoolba. Nevezték a Liverpool észak-amerikai felkészülési túrájára, a Toronto FC elleni nyitómeccsen egy félidőt kapott.[43] Habár ügynöke azt nyilatkozta, marad Liverpoolban,[44] a klub elfogadta az olasz Fiorentina ismeretlen összegű ajánlatát, az átigazolást 2012. augusztus 3-án véglegesítették.[45] Az átigazolás után Aquilani azt mondta, túlzott volt az ár, amit a 'Pool meghatározott a Juventusnak és az AC Milannak sikeres kölcsönjátékai után.[46] A Fiorentina nyilvánosságra hozta, hogy a középpályás mindössze 790 000 eurójába került a klubnak.[47] A Liverpool engedte, hogy Aquilani szabadon elhagyja a klubot, így a Roma nem kapott a bónuszokból.[48]

Január 26-án Aquilani meglőtte karrierje első mesterhármasát a Genoa elleni izgalmas 3-3-as meccsen.[49]

Válogatottban szerkesztés

Juniorkorában Aquilani részt vett az olasz válogatottal a 2001-es U16-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben. Olaszországgal megnyerte a 2003-as U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, a tornán egy gólt szerzett. Ezután felkerült az U21-es csapatba, és részt vett a 2006-os U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőin, de a tornáról egy sérülés miatt lemaradt.[50]

Aquilani a nagyválogatottban 2006. november 15-én egy Törökország elleni 1–1-es felkészülési mérkőzésen mutatkozott be.[51] Alapembere volt a Hollandiában rendezett 2007-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon 5. helyezett olasz csapatnak, két gólt lőtt, beválasztották a torna csapatába. Olaszország ezzel a helyezéssel kvalifikálta magát a 2008-as olimpiára. Nevezték a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság 23-as keretébe, első nagyobb nemzetközi tornájára. Olaszország harmadik meccsén csereként állt be, Franciaországot 2–0-ra verték. Kezdett a Spanyolország elleni negyeddöntőn Andrea Pirlo és Gennaro Gattuso eltiltása miatt. Olaszország gól nélküli rendes játékidő és hosszabbítás után tizenegyesekkel 4–2-re kapott ki.[52]

Aquilani első válogatott gólját 2008. október 15-én a 2010-es világbajnokság Montenegró elleni selejtezőjén lőtte, majd még a meccsen megduplázta találatai számát.[53] Ennek ellenére Marcello Lippi szövetségi kapitány nem nevezte a világbajnokságra utazó 23 fős olasz keretbe.

Olaszország 2012-es Európa-bajnoki selejtezősorozatában Aquilani a Szlovénia elleni első meccset végigjátszotta. Kezdett a következő, Észtország elleni meccsen is, de az első félidőben le kellett jönnie a pályáról fejsérülés miatt. 2011. augusztus 10-én meglőtte harmadik gólját, a világbajnok spanyolok elleni barátságos meccset egy kései góllal nyerték meg.[54]

Sikerei, díjai szerkesztés

Klubcsapatban szerkesztés

AS Roma

Válogatottban szerkesztés

Olaszország
Olaszország U19

Statisztikák szerkesztés

Klubcsapatban szerkesztés

Klub Bajnokság Kupa Európa1 Egyéb2 Összesen
Szezon Klub Bajnokság Meccs Gól Meccs Gól Meccs Gól Meccs Gól Meccs Gól
2002–03 Roma Serie A 1 0 1 0 — — — — 2 0
2003–04 Triestina (kölcsönben) Serie B 41 4 — — — — — — 41 4
2004–05 Roma Serie A 29 0 4 0 5 0 — — 38 0
2005–06 24 3 4 2 8 1 — — 36 6
2006–07 13 1 3 0 5 0 1 2 22 3
2007–08 21 3 4 1 5 0 1 0 31 4
2008–09 14 2 1 0 4 0 1 0 20 2
2009–10 Liverpool Premier League 18 1 2 0 5 1 1 0 26 2
2010–11 0 0 0 0 2 0 0 0 2 0
2010–11 Juventus (kölcsönben) Serie A 33 2 1 0 0 0 0 0 34 2
2011–12 AC Milan (kölcsönben) 23 1 1 0 7 0 0 0 31 1
2012–13 Fiorentina 25 7 2 0 0 0 0 0 27 7
2013–14 31 6 3 0 10 1 0 0 44 7
2014–15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen Olaszország 255 29 24 3 44 2 3 2 326 36
Anglia 18 1 2 0 7 1 1 0 28 2
Karrier összesen 273 30 26 3 51 3 4 2 354 38

1Az "Európa" tartalmazza: Bajnokok Ligája, UEFA-kupa és Európa-liga
2Az "Egyéb" tartalmazza: Olasz labdarúgó-szuperkupa és Angol labdarúgó-ligakupa

Válogatott szerkesztés

[55]

Olaszország
Év Meccsek Gólok
2006 1 0
2007 2 0
2008 7 2
2009 1 0
2010 1 0
2011 9 1
2012 1 0
2013 11 2
2014 2 0
Összesen 35 5

Válogatott gólok szerkesztés

2013. október 11. szerint

Gól Dátum Venue Ellenfél Aquilani gólja után Végeredmény Kiírás
1. 2008. október 15. Lecce, Olaszország   Montenegró 1–0 2–1 2010-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
2. 2–1
3. 2011. augusztus 10. Bari, Olaszország   Spanyolország 2–1 2–1 Barátságos
4. 2013. május 31. Bologna, Olaszország   San Marino 4–0 4–0 Barátságos
5. 2013. október 11. Koppenhága, Dánia   Dánia 2–2 2–2 2014-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező

Források szerkesztés

  1. ↑ Comunicato Societario (giovedì 29 giugno 2023) (olasz nyelven), 2023. június 29.
  2. ↑ Archivált másolat. [2016. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)
  3. ↑ Alberto Aquilani. Campionatoprimavera.com. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  4. ↑ „Prolungato il contratto economico per le prestazioni sportive del calciatore alberto aquilani”, AS Roma, 2005. március 31. (Hozzáférés: 2013. december 24.) (olasz nyelvű) 
  5. ↑ „Aquilani blossoming at Roma”, UEFA.com, 2006. március 21.. [2006. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  6. ↑ „Aquilani blow for Roma and Italy”, UEFA.com, 2006. november 26. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  7. ↑ „Roma postpone Aquilani return”, UEFA.com, 2007. február 19. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  8. ↑ http://www.liverpoolecho.co.uk/sport/football/football-news/fans-welcome-new-liverpool-fc-3446544
  9. ↑ „Roma facing Aquilani absence”, UEFA.com, 2007. október 3. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  10. ↑ „Aquilani to miss Roma's Chelsea rematch”, UEFA.com, 2008. október 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  11. ↑ „Roma lose Perrotta to hip injury”, UEFA.com, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  12. ↑ „Arsenal advance after epic Rome shoot-out”, UEFA.com, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  13. ↑ „Prolungato il contratto economico per il diritto alla prestazioni sportive del calciatore Alberto Aquilani”, AS Roma, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2013. december 24.) (olasz nyelvű) 
  14. ↑ Aquilani extends Roma contract. football.co.uk, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  15. ↑ „Reds agree Aquilani deal”, 'Liverpool F.C. Official website', 2009. augusztus 5. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.) 
  16. ↑ „Liverpool agree fee for Aquilani”, BBCSport, 2009. augusztus 5. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.) 
  17. ↑ „Aquilani agrees contract”, 'Liverpool F.C. Official website', 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.) 
  18. ↑ „Raggiunto l'accordo per la cessione a titolo definitivo del diritto alle prestazioni sportive del calciatore Alberto Aquilani”, AS Roma, 2009. augusztus 8. (Hozzáférés: 2012. november 10.) (olasz nyelvű) 
  19. ↑ „Aquilani gives Reds timely boost. He was nominated for the 'best Italian player to move to the English premier league award' in November 2009”, BBC Sport, 2009. október 21.. [2009. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. október 24.) 
  20. ↑ Sanghera, Mandeep. „Arsenal 2 – 1 Liverpool”, BBC Sport, 2009. október 28.. [2009. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. október 28.) 
  21. ↑ „Liverpool 2 – 2 Birmingham”, BBC Sport, 2009. november 9.. [2009. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. november 10.) 
  22. ↑ „Liverpool 1 – 2 Fiorentina”, BBC Sport, 2009. december 9. (Hozzáférés: 2010. február 16.) 
  23. ↑ Chase, Graham. „Liverpool 2 Wolverhampton Wanderers 0”, Telegraph, 2009. december 27.. [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. február 16.) 
  24. ↑ McCarra, Kevin. „Liverpool's hopes of silverware ended by Atlético Madrid's Diego Forlán”, Guardian, 2010. április 30.. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. május 29.) 
  25. ↑ Liverpool 2 Atletico Madrid 1. Liverpoolfc.tv, 2010. április 30. [2010. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
  26. ↑ „Liverpool 0–2 Chelsea”, BBC News, 2010. május 2. 
  27. ↑ „Hull 0–0 Liverpool”, BBC News, 2010. május 9. 
  28. ↑ „Aquilani joins Juventus on loan”, BBC News, 2010. augusztus 25. 
  29. ↑ Aquilani loan deal agreed – Liverpool FC. Liverpoolfc.tv, 2010. augusztus 21. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  30. ↑ Liverpool send Aquilani on loan to Juventus. ESPN Soccernet, 2010. augusztus 21. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
  31. ↑ Aquilani plans Juve stay. ESPN Soccernet, 2010. augusztus 27. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  32. ↑ „Agreement with Liverpool F.C. for the temporary acquisition of the registration rights of the player Alberto Aquilani”, Juventus FC, 2010. augusztus 25.. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 6.) 
  33. ↑ 'Don't forget about Aqua' – Liverpool FC. Liverpoolfc.tv, 2011. április 21. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  34. ↑ Alberto Aquilani offered Liverpool FC lifeline by Kenny Dalglish > Liverpool FC > Sport. Click Liverpool, 2011. április 21. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  35. ↑ a b John Edwards. „Liverpool stuck with Alberto Aquilani after Juventus pull out of deal”, Dailymail.co.uk, 2011. június 9. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.) 
  36. ↑ Aquilani relishing Liverpool return. ESPN Soccernet, 2011. június 30. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  37. ↑ First Day Training Photographs. Liverpoolfc.tv, 2011. július 4. (Hozzáférés: 2011. július 4.)
  38. ↑ Adam off the mark in Reds win. Liverpoolfc.tv, 2011. július 18. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  39. ↑ Aquilani joins AC Milan on loan. AC Milan. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
  40. ↑ a b „BBC Sport – Liverpool's Alberto Aquilani completes loan move to AC Milan”, BBC News, 2011. augusztus 26. (Hozzáférés: 2011. augusztus 26.) 
  41. ↑ Kenny explains Aquilani move. Liverpoolfc.tv. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  42. ↑ Napoli-AC Milan, thrilling game, Cavani enchants the San Paolo, – Football – La Gazzetta dello Sport. English.gazzetta.it. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
  43. ↑ Bascombe, Chris. „Toronto 1 Liverpool 1: match report”, The Daily Telegraph, 2012. július 21.. [2014. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.) 
  44. ↑ „The Sun”, The Sun 
  45. ↑ LFC confirm Aquilani transfer. Liverpool FC, 2012. augusztus 3. [2012. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)
  46. ↑ „Aquilani hits out at Liverpool's high asking price after completing Fiorentina move”, Goal.com, 2012. augusztus 8. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.) 
  47. ↑ ACF Fiorentina SpA bilanciuo (pénzügyi jelentése és beszámolója) 2012. december 31-én (olaszul), CCIAA
  48. ↑ Resoconto Intermedio Di Gestione al 30 settembre 2013 (olasz nyelven). AS Roma, 2013. november 14. (Hozzáférés: 2013. december 24.)
  49. ↑ Fiorentina 3-3 Genoa. ESPN, 2014. január 26. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  50. ↑ „Italy turn to Biondini”, UEFA.com, 2006. május 23.. [2006. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) 
  51. ↑ Italy 1–1 Turkey: Materazzi mistake. ESPN.com, 2006. november 15. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  52. ↑ McNulty, Phil. „Spain 0–0 Italy (4–2 pens)”, BBC Sport, 2008. június 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.) 
  53. ↑ Aquilani's crucial brace. ESPN.com, 2008. október 15. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  54. ↑ Italy vs Spain Report. Goal.com, 2011. augusztus 10. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
  55. ↑ Alberto Aquilani adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alberto_Aquilani&oldid=26452144”