Főmenü megnyitása

Andrássy család (csíkszentkirályi)

Az Andrássy család címere

A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egy ezer éves székely eredetű főnemesi magyar család.

A család hitelesnek elfogadott leszármazása Andrássy Mártontól ered, aki jó viszonyt ápolt Izabella királynével, ennek bizonyítéka egy levél 1543-ból „Izabella királyné megparancsolja Andrássy Mártonnak, hogy a török szultánnak küldendő ajándékok, élelmi szerek és adó ügyében tartandó tanácskozmányra aug.15-dikére teljes fölhatalmazással jelenjék meg nála Gyalu várában.” Az 1568-as tordai országgyűlés után János Zsigmond egész falvakat adományozott az őt hűségesen szolgáló főembereknek és lófőknek fejedelmi oklevéllel. Egy 1569-es keltezésű oklevéllel Andrássy Mártonnak és fiának Péternek adományozza az egész Csíkszentimre helységet és a csíkszentkirályi 42 jobbágytelekből álló részjószágot. Ettől kezdve használják a csíkszentkirályi előnevet. Péter a „rossz oldalon”, Báthory ellen harcolt, ezért elveszítette az összes eddig szerzett vagyonát. Száműzetése után, 1578-ban Krasznahorka vára kapitánya lett, majd hűséges szolgálataiért 1585-ben örökös adományul kapta a várat. Innen ered a második, a krasznahorkai előnév. Andrássy Péter és felesége Betz Zsófia 1676-ban bárói rangot kaptak, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a család két részre szakadt, amikor a kurucok és a labancok oldalán is harcoltak. A család, a két testvér (István és György) szétválásával a betléri és a monoki ágra szakadt. A 18. században érdemei elismeréséül mindkét ág grófi címet kapott. A betléri ágnak három kisebb ága volt, a homonnai (megalapítója Andrássy Aladár), a tőketerebesi (megalapítója Andrássy Gyula) és a betléri főág (megalapítója Andrássy Manó).

Tartalomjegyzék

SzármazásukSzerkesztés

Az Andrássy család az elbeszélések szerint Erős Andorás vitéztől származik, aki I. István magyar király idejében élt. A legenda szerint Andorás az egyik honfoglaló vezér leszármazottja volt. Nemesi rangra emelését azonban a már Szent Istvántól nyerte el, amiért annak koronázásán egy harcjátékon legygyőzött egy külföldi lovagot. Prokuj erdélyi gyula legyőzése után – amihez Andorás is hozzájárult – ő lett a székelyek főbírója. Andorásnak három ismert fia született: Józsa, Vid és László. Józsa és Vid I. András magyar király seregében szolgálva haltak hősi halált 1051-ben, illetve 1061-ben. László örökölte apja méltóságát, és a történet szerint az ő ivadékai voltak a ma közismert grófi Andrássy család. Andorás legendáját Benedek Elek mesébe foglalta.

A többek által hamisítványnak tartott Csíki székely krónika 18., 19 és 27. versében is felbukkan Andorás vitéz mint Uopuolet fia és Uopour Sándor öccse, de mivel ez az írás a történészek szerint nem hiteles, ezek az információk is csak fenntartással fogadhatóak el.[1]

Legközelebb 1217-ben bukkant fel Andrássy Simon, aki II. András magyar király oldalán harcolt a Szentföldön. Hősi halála után emlékoszlopot állítottak fel számára.

Olasz rokonságSzerkesztés

Andrássy Zsigmond temesi bán Nagy Lajos alatt tűnt fel a nápolyi, a moldvai hadjáratokon és 1350-ben Canossa ostrománál. Gróf vajai Vay Sarolta szerint Zsigmond egyik fia volt az, aki Itáliába költözött, és ott alapított családot, amely Andreasi néven a XVI. században hercegi rangra emelkedett, legjelesebb képviselőjük mégis Mantovai Boldog Andreasi Hozsanna (1449–1505), Mantova városának védőszentje. Szintén Vay Sándor információi szerint 1725-ben az olasz rokonság meg akarta erősíteni családi kapcsolatait a magyar Andrássyakkal, de ők hazafias okokból elutasították felkérésüket.

Kastélyok, kúriákSzerkesztés

  • Betlér: A mai Szlovákia területén elhelyezkedő kastélyt a XVIII. században húzták fel Andrássy István utasítására, a Bebek család egykori várának helyére. 1790-ben alapította könyvtárát Andrássy Leopold, amely ma több mint 14 ezer kötetből áll. Az eredetileg gótikus kastélyt az 1790-es években építették át klasszicista stílusban, majd 1880-ban nyerte el mai, barokk stílusú alakját Andrássy Manó tervei alapján. Az államosítás után berendezésében nem tettek kárt, így minimális restaurálás után a kastély ma is látogatható. Az épülethez pompás angolkert is tartozik.
  • Letenye: A zalai épületet a gróf Szapáry család építtette, gróf Andrássy Károly és gróf Szapáry Etelka házassága révén került az Andrássy család birtokába. Jelenleg művelődési házként funkcionál, melyben városi mozi és háromtermes múzeum működik. A letenyei általános iskola a család emlékét őrizve Andrássy Gyula nevét vette fel. A kastélyparkban lévő 150 éves platánfát 2010-ben az év fájának választották meg.
  • Monok: A zempléni kastély valamivel 1620 előtt került a család tulajdonába gróf Andrássy Mátyás és Monoky Anna házassága által. A kastély azért is igen látogatott napjainkban, mivel a településen van Kossuth Lajos szülőháza. A barokk kastélyt a XIX. században klasszicista stílusban építették át, 1881 után pedig gróf Andrássy Dénes kihasználatlanság miatt az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozta, 1914 óta általános iskola működik az épületben. A kastély mellett található egy rokokó kápolna és egy díszterem.
  • Tarcal: A zempléni kúria eredeti tulajdonosa gróf Károlyi Ferenc volt, az 1830-as években vásárolta meg tőle az Andrássy család. A barokk kastély szintén klasszicista átépítésben részesült. Érdekesség, hogy a kúria kapuján a tarcali székhelyű kisnemesi Andrássy család címere található (bizonyított rokonság nincs a két család között). Jelenleg az épület szállodaként működik, Mészáros Lőrinc vállalkozó tulajdona. A folyamatos felújítások miatt csak nyomokban fedezhető fel régi kinézete.
  • Tiszadob: A kastélyt Andrássy Gyula építtette 1880-1885 között romantikus és neogótikus stílusban, építésze Meinig Artúr volt. Az épület érdekessége: az évszakok számának megfelelően 4 bejárata, a hónapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számának megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. Az államosítás óta gyermekotthonként működik, Oláh Ibolya énekesnő is ebben az épületben nevelkedett.
  • Tóalmás: A Pest megyei kastélyt 1894–95-ben építették. Hozzá tartozik egy angolpark és egy üvegház is. Az épület a XX. század első felében, a második világháborúig az Andrássy család tulajdonában volt, akik ezt a kastélyukat nyaralásra és vadászatok alkalmával használták. Jelenleg a WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány tulajdonában van, és ifjúsági táboroknak, bibliaiskolának, konferenciaközpontnak ad helyet.
  • Tőketerebes: 1786-ban építtette gróf Csáky Imre, akinek unokája gróf Szapáry Etelka volt, aki gróf Andrássy Károllyal házasodva adta hozományként a kastélyt az Andrássy család tulajdonába. A mai Szlovákia területén elhelyezkedő kastély honismereti múzeumként funkcionál.

Híres családtagokSzerkesztés

 
Andrássy István tábornok
 
Id. Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök 1870-ben

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Az Andrássy család neves tagjai
  • Martin Bartoš 2004: Andrášiovci zo Szentkirályu - Dejiny a genealógia rodu do r. 1733. Diplomamunka, Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, Katedra archívnictva a pomocných vied historických
  • Csucsomi 2005: A csíkszentkirályi és krasznahorkai Gróf Andrássy nemzetség története
  • Hegedűs István: Az Andrássy család monoki ágának birtokviszonyairól

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar elektronikus könyvtár
  2. Nagy László: Az „ifjabb” Andrássy – Ifj. gr. Andrássy Gyula politikai, tudományos és kulturálistevékenységének fő irányelvei]
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy család (csíkszentkirályi) témájú médiaállományokat.