Detroit (Michigan)

Detroit (franciául: Détroit) az Amerikai Egyesült Államok Michigan nevű államának legnagyobb városa. A Detroit folyó mentén található, közvetlenül a kanadai határ mentén. Jelentős kikötő- és iparváros volt, az amerikai autógyártás fellegvára, a Ford, a Chrysler, a Dodge, a GM és a GM leányvállalatai egy részének (Saturn, Chevrolet, Pontiac, Hummer, GMC, Cadillac és Buick) otthona. Becenevei többségét is ebből eredően kapta, messze a leggyakrabban Motor city vagy rövidebben Motown néven emlegetik. A 2004-es népességszámlálás alapján az Egyesült Államok 11. legnagyobb városa. Az elektronikus zene egyik fellegvára. Innen indult útjára a város nevét is magába foglaló un. "Detroit-techno" (Carl Craig, Derrick May, Juan Atkins stb.). Híres a sportjáról is, pl. Detroit Pistons az NBA-ben vagy a Detroit Red Wings az NHL-ben.

Detroit
Az óra járásával megegyezően: Detroit látképe, Ally Detroit Center, Fox Theatre, Észak‑amerikai Nemzetközi Autókiállítás, Ambassador Bridge, Detroit folyó, Ford Field, Eastern Market, Renaissance Center, Belle Isle üvegház, Greektown, Guardian Building, Woodward Avenue, Spirit of Detroit szobor
Detroit zászlaja Detroit pecsétje
Becenév: Motor City, Motown, D-Town, The "D", The Renaissance City, Detroit Rock City Mottó: Speramus Meliora; Resurget Cineribus" (Latin: „Bízunk a jobb sorsban; Hamvaiból fel fog emelkedni”)
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Michigan
Megye	Wayne megye
Alapítás éve	1701
Irányítószám	Lista 48201
Körzethívószám	313
Testvérvárosai	Lista Minszk Tojota Torino Bukarest Csungking Dubaj Kitwe Nassau Baszra Dubaj
Népesség
Népesség	639 111 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	2 647 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	190 m
Terület	370,03 km²
- ebből vízi	10,67 km²
Időzóna	EST
Azonosítók
GNIS	1617959 1626181
GeoNames	4990729
Elhelyezkedése
Detroit Pozíció Michigan térképén
é. sz. 42° 19′ 54″, ny. h. 83° 02′ 51″42.331666666667, -83.0475
Detroit honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Detroit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Detroit belvárosának légifotója

A Renaissance Center, a General Motors székhelye, Michigan állam legmagasabb épülete

A Woodward Avenue 1942 júliusában

Egy a több mint tízezer üresen álló épületből

A Michigan Central Station állomás elhagyatott és omladozó belseje

Történelme

Detroitot francia szőrmekereskedők alapították 1701-ben, miután egy évvel korábban a LaSalle expedíció során a csapat katolikus papja, Louis Hennepin atya kiváló helynek találta városalapításra a környéket. Antoine Laumet, 1701-ben saját pénzből megalapította Fort Pontchartrain du Détroit erődjét. A város szépen fejlődött, majd több indián támadást is átvészelve végül a francia-indián háború végén, 1760. november 29-én, egyetlen puskalövés nélkül brit kézre került. Az utolsó indián támadás 1763-ban érte a várost, a mindkét részről véres népirtásba torkollott Pontiac-felkelés során.

Az amerikai függetlenségi háború alatt végig, illetve utána is angol kézen maradt erőd végül a Jay megállapodás (Jay Treaty) keretében (mely során a Nagy-tavak környéki angol kézen, de amerikai területen levő erődöket a brit csapatok átadták az amerikaiaknak) 1796. február 29-én Detroit is az új állam fennhatósága alá került. 1805-ben Michigan fővárosává tették, mely címet egészen 1847-ig birtokolta, amikor a kanadai brit erők támadásától tartva egy határtól messzebb eső városba, Lansingbe helyezték át a város vezetését (Lansing a mai napig Michigan állam fővárosa). Az 1812-es háború során a britek visszafoglalták ugyan, de alig egy év múlva, 1813-ban az amerikai csapatok felszabadították. Még a háború vége előtt (1815-ben) városi rangra emelkedett.

A 20. század első felében a gépkocsigyárak munkaerő-szükséglete és az autóipari dolgozók viszonylag magas munkabérének vonzereje miatt sokan költöztek Detroitba. Köztük sokan feketék, akik a déli államok vidéki területeiről érkeztek, de más nemzetek is vándoroltak be: görögök, lengyelek és magyarok (jó részük Delray városrészben élt). A gazdasági fellendülés egészen a második világháború végéig tartott, ekkor ugyanis a fegyvergyártás központjaként is funkcionált a város.

Az 1950-es években, részben az autógyártás hanyatlása, az ipar visszaszorulása, részben pedig a fokozódó faji ellentétek miatt a fehér középosztály elkezdett kitelepülni a peremvárosokba. Az 1967-es zavargások során 43-an életüket vesztették, 1189-re rúgott a sérültek száma, 7200 embert letartóztattak, továbbá több mint 2000 épület semmisült meg. Ezt követően is sokan a távozás mellett döntöttek.

A 2010-es évekre Detroit lakossága megfeleződött és a város jelentős része kiürült, szellemvárossá lett. Sok felhőkarcoló, családi házak ezrei, templomok, iskolák, színházak és rendőrségi épületek ma már konganak az ürességtől, sőt a szegények lakta külvárosok is elnéptelenedtek. Az elhagyott épületek időről időre szándékos gyújtogatás miatt kapnak lángra, évtizedeken keresztül rendszerint minden október 30-án kellett a tűzoltóknak több tucat tűzesethez kivonulniuk. Az üres házakat többen szemétlerakóhelynek vagy meggyilkolt személyek holttesteinek elrejtésére használják. Becslések szerint a városban ötvenezer kóbor kutya él, melyek veszélyt jelentenek a lakosokra és azok háziállataira egyaránt. A legrosszabb állapotban lévő házakat a városvezetés rendszeres időközönként elbontja.

2008 januárja és 2009 júliusa között Detroitban a munkanélküliség 14,8%-ról 28,9%-ra emelkedett. 2013 nyarán a város csődöt jelentett.

Éghajlat

Detroit éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,0	1,8	7,7	15,1	21,1	26,3	28,6	27,4	23,3	16,4	9,3	2,3	15,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−7,5	−6,4	−2,2	3,8	9,4	15,1	17,4	16,8	12,4	6,0	0,9	−4,7	5,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	50	51	58	74	86	89	86	76	83	64	71	62	849
Havi napsütéses órák száma	120	138	186	216	275	303	316	282	228	176	105	86	2431
Forrás: NOAA

Népesség

Az 1970-es években az Egyesült Államokban a detroiti városi agglomerációnak volt az ötödik legnagyobb lélekszámú külföldön született magyar lakossága New York, Los Angeles, Cleveland és Chicago után.

Év	Lélekszám
1820	1 422
1830	2 222
1840	9 102
1850	21 019
1860	45 619
1870	79 577
1880	116 340
1890	205 876
1900	285 704
1910	465 766
1920	993 768
1930	1 568 662
1940	1 623 452
1950	1 849 568
1960	1 670 144
1970	1 511 482
1980	1 203 339
1990	1 027 974
2000	951 270
2010	713 777
2013	680 250

Etnikai összetétel

Detroiti lakosság etnikai összetétele

Népcsoport	2010	1990	1970	1950	1940	1930	1920	1910
Fehér	10.6%	21.6%	55.5%	83.6%	90.7%	92.2%	95.8%	98.7%
—Nem spanyol ajkú fehér	7.8%	20.7%	54.0%	n. a.	90.4%	n. a.	n. a.	n. a.
Afroamerikai	82.7%	75.7%	43.7%	16.2%	9.2%	7.7%	4.1%	1.2%
Spanyol ajkú és latin-amerikai	6.8%	2.8%	1.8%	n. a.	0.3%	n. a.	n. a.	n. a.
Ázsiai	1.1%	0.8%	0.3%	0.1%	0.1%	0.1%	0.1%	n. a.

Sportélete

Csapat	Sport	Bajnokság	Aréna
Detroit Tigers	baseball	Major League Baseball	Comerica Park
Detroit Pistons	kosárlabda	National Basketball Association	Little Caesars Arena
Detroit Lions	amerikai futball	National Football League	Ford Field
Detroit Red Wings	jégkorong	National Hockey Leauge	Little Caesars Arena
Detroit City FC	labdarúgás	USL Championship	Keyworth Stadium

Testvérvárosok

• Dubaj, Egyesült Arab Emírségek
• Kitwe, Zambia
• Minszk, Fehéroroszország
• Nassau, Bahama-szigetek
• Tojota, Japán
• Torino, Olaszország
• Csungking, Kína

A város nevezetes szülöttei

Dorothy Ashby Steve Ballmer Alaina Marie Beaton William E. Boeing Sonny Bono Jerry Bruckheimer Kenny Burrell Ellen Burstyn Avery Brundage Donald Byrd Ben Carson Lewis Cass Seymour Cassel Art Clokey Alice Coltrane Alice Cooper Francis Ford Coppola Roger Corman John DeLorean Sherilyn Fenn

Glenn Frey Kenny Garrett Judy Greer Milt Jackson Ken Jeong Cobi Jones David Patrick Kelly Piper Laurie Carl Levin Charles Lindbergh Viola Liuzzo Lene Lovich Naima Mora Ted Nugent Avery Brundage James O’Barr George Peppard Suzi Quatro Della Reese Sugar Ray Robinson

Mitt Romney Diana Ross Michelle Ruff Tom Selleck J. K. Simmons Tom Skerritt Lily Tomlin John Vanbiesbrouck Courtney B. Vance Robert Wagner John Welchli Jack White Max Wright Xzibit Eminem

Források

• Bak, Richard. Detroit Across 3 Centuries. Thompson Gale (2001). ISBN 1-58536-001-5 
• Burton, Clarence M. Cadillac's Village: A History of the Settlement, 1701–1710. Detroit Society for Genealogical Research (1896). ISBN 0-943112-21-4 
• Burton, Clarence M. Early Detroit: A sketch of some of the interesting affairs of the olden time. Burton Abstracts. OCLC 926958 (1912) 
• Catlin, George B.. The Story of Detroit. The Detroit News Association (1923) 
• Dunnigan, Brian Leigh. Frontier Metropolis, Picturing Early Detroit, 1701–1838. Great Lakes Books (2001). ISBN 0-8143-2767-2 
• Farley, Reynolds, et al.. Detroit Divided. Russell Sage Foundation Publications (2002). ISBN 0-87154-281-1 
• Farmer, Silas. (1884) (Jul 1969) The history of Detroit and Michigan, or, The metropolis illustrated: a chronological cyclopaedia of the past and present: including a full record of territorial days in Michigan, and the annuals of Wayne County, in various formats at Open Library.
• Farmer, Silas. History of Detroit and Wayne County and Early Michigan. Omnigraphics Inc; Reprint edition (October 1998) (1889). ISBN 1-55888-991-4 
• Gavrilovich, Peter and Bill McGraw. The Detroit Almanac. Detroit Free Press (2000). ISBN 0-937247-34-0 
• Hill, Eric J. and John Gallagher. AIA Detroit: The American Institute of Architects Guide to Detroit Architecture. Wayne State University Press (2002). ISBN 0-8143-3120-3 
• Parkman, Francis. The Conspiracy of Pontiac. University of Nebraska Press (1994). ISBN 0-8032-8737-2 
• Poremba, David Lee. Detroit: A Motor City History (Images of America). Arcadia Publishing (2003). ISBN 0-7385-2435-2 
• Powell, L. P (1901). "Detroit, the Queen City," Historic Towns of the Western States (New York).
• Sharoff, Robert. American City: Detroit Architecture. Wayne State University Press (2005). ISBN 0-8143-3270-6 
• Sobocinski, Melanie Grunow. Detroit and Rome: building on the past. Regents of the University of Michigan (2005). ISBN 0-933691-09-2 
• Woodford, Arthur M.. This is Detroit 1701–2001. Wayne State University Press (2001). ISBN 0-8143-2914-4 

További információk

• Hivatalos honlap (angolul)
• USA Travel – Detroit (magyarul)
• Detroit magyar nyelvű útikalauz

Kapcsolódó szócikkek

• Delray