Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Európai Űrügynökség

(ESA szócikkből átirányítva)

Az Európai Űrügynökség (angolul European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Több mint 2100 alkalmazottja van, költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd, 2010-ben 3,7 milliárd, 2015-ben pedig 4,4 milliárd euró volt. Utóbbinak mintegy 20%-a az Európai Unió hozzájárulása a közös programok finanszírozásához.

Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség logója
Az Európai Űrügynökség logója

Korábbi neve(i)
  • Agence spatiale européenne
  • European Space Agency
  • Europäische Weltraumorganisation
Alapítva 1975. május 30.[1]
Tevékenység űrkutatás
Székhely Párizs
Nyelvek angol, francia és német[2]
Elnök Johann-Dietrich Wörner
Költségvetés 4,43 milliárd EUR (2015)[3]

Elhelyezkedése
Európai Űrügynökség (Franciaország)
Európai Űrügynökség
Európai Űrügynökség
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″
Az Európai Űrügynökség weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Űrügynökség témájú médiaállományokat.

Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) Francia Guyana-ból, Kourouból indítják, amelyet azért választottak, mert közel található az Egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása következtében az Egyenlítőn a legnagyobb a kerületi sebesség, tehát ha megfelelő (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsátáshoz.

A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

Magyarország már 1991 óta tart fent kapcsolatot az ESA-val, majd 2003-ban együttműködési megállapodást is aláírtak a felek. Végül 2015. február 24-én Magyarország az ESA teljes jogú tagjává vált.

Tartalomjegyzék

TagállamokSzerkesztés

 
Az Európai Űrügynökség tagállamai
  ESA tagországok
  Együttműködő (ECS) államok
  Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok

Az ESA 10 eredeti tagállama: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország + 1 tagállam: Írország (Írország 1975-ben, később csatlakozott, így Írórszág a 11. a sorban)

1979. január 1. óta Kanada az ESA együttműködő állama. Részt vesz a döntéshozásban és a programokban. Kanadai vállalatok pályázhatnak és elnyerhetnek szerződéseket az ESA-tól.

Ausztria és Norvégia 1986-ban csatlakozott az ESA-hoz, Finnország 1995-ben, Portugália 2000-ben, Luxemburg és Görögország 2004-ben írta alá a belépési szerződést, 2005 decemberében lettek az ESA teljes jogú tagjai.[4] Őket Csehország követte, a belépési szerződés 2008. július 8-ai aláírása után november 12-én lett az ESA 18. tagja.[5][6] Románia 2011. január 20-án írta alá a csatlakozási szerződést.[7]
Észtország 2015-ben csatlakozott az ESA-hoz. Évekig tartó egyeztetések után a 2015. február 24-én Budapesten, a Művészetek Palotájában aláírt csatlakozási szerződéssel Magyarország is az ESA teljes jogú tagjává vált.[8][9][10]

Tagállam Csatlakozás dátuma Nemzeti program
  Franciaország 1980. október 30.[1] Centre National d'Études Spatiales (CNES)
  Németország 1977. július 26.[1] Deutsche Zentrum für Luft- und Raumfahrt e. V. DLR
  Olaszország 1978. február 8.[1] Agenzia Spaziale Italiana ASI
  Egyesült Királyság 1978. március 28.[1] UK Space Agency UKSA
  Spanyolország 1979. február 7.[1] Instituto Nacional de Técnica Aeroespacial INTA
  Belgium 1978. október 3.[1] Belgian Federal Science Policy Office BELSPO
  Hollandia 1979. február 6.[1] Netherlands Institute for Space Research SRON
  Svájc 1976. november 19.[1] Swiss Space Office SSO
  Svédország 1976. április 6.[1] Swedish National Space Board SNSB
  Dánia 1977. szeptember 15.[1] Danish National Space Center DNSC
  Írország 1980. december 10.[1] Space Ireland SI
  Norvégia 1986. december 30.[1] Norwegian Space Centre NSC
  Ausztria 1986. december 30. Austrian Space Agency ASA
  Finnország 1995. január 1. National Technology Agency TEKES
  Portugália 2000. november 14. Foundation for Science and Technology TCT SO
  Görögország 2005. március 9. Institute for Space Applications and Remote Sensing ISARS
  Luxemburg 2005. június 30.
  Csehország 2008. július 8. Czech Space Office CSO
  Románia 2011. január 20. Romanian Space Agency ROSA
  Lengyelország 2012. november 19. Space Research Centre CBK-PAN
  Észtország 2015. február 4. Enterprise Estonia EAS
  Magyarország 2015. február 24. Magyar Űrkutatási Iroda MŰI

Magyarország 2003-tól a csatlakozási szerződés aláírásáig az ESA ún. európai együttműködő állama volt, így a PECS (Plan for European Cooperating State) programon keresztül vett részt az ESA programjaiban. A PECS célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. A PECS országai szinte minden programban részt vehetnek. A csaknem teljes egészében visszapályázható éves hozzájárulás sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében. Románia 2006-ban, Lengyelország 2007-ben, Észtország 2009-ben, Szlovénia 2010-ben, Lettország 2015-ben csatlakozott a PECS-hez. Csehország 2004-től 2008-as ESA csatlakozásáig vett részt a PECS programban.

Az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, attól független nemzetközi szervezet, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia). Mindamellett az Európai Űrpolitika alakításában az EU és az ESA 29 tagállama közösen vesz részt. Az Európai Unió tagállamai közül csak Horvátország nem tagja sem az Európai Űrügynökségnek, sem az azzal együttműködő államoknak.

Tagállam Együttműködés kezdete Nemzeti program
  Kanada 1979. január 1.[11] Canadian Space Agency
  Magyarország 1991. április[12] Magyar Űrkutatási Iroda MŰI
  Törökország 2004. június 15.
  Észtország 2007. június 26.
  Ukrajna 2008. január 25. State Space Agency of Ukraine SSAU
  Szlovénia 2008. május 28.
  Lettország 2009. július 23.
  Ciprus 2009. augusztus 27.
  Szlovákia 2010. április 28.
  Litvánia 2010. október 7.
  Izrael 2011. január 30.[13] Israel Space Agency ISA
  Málta 2012. február 20.[14] MCfST.[15]
  Bulgária 2015. április 8.

KözpontokSzerkesztés

 
Az ESA központja Párizsban

ESTECSzerkesztés

Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.

ESRINSzerkesztés

Az Európai Űrkutató Intézet (European Space Research Institute, ESRIN) információs központ, székhelye Frascati (Olaszország).

ESOCSzerkesztés

Az Európai Repülésirányító Központ (European Space Operations Centre, ESOC) irányítóközpont, székhelye Darmstadt (Németország). Innen irányítják az európai űreszközök nagy részét.

EACSzerkesztés

Az Európai Űrhajós Központ (European Astronauts Centre, EAC) az ESA űrhajós kiképzőközpontja, székhelye Köln (Németország).

ESACSzerkesztés

Európai Űrcsillagászati Központ (European Space Astronomy Centre, ESAC). Székhelye Madrid (Spanyolország) mellett található.

CSGSzerkesztés

A Guyana Űrközpont (Centre Spatial Guyanais, CSG) Európa űrrepülőtere, az ESA és a Centre National d'Études Spatiales (CNES) francia űrügynökség által közösen üzemeltetett létesítmény a francia guyanai Kourou közelében, innen indítják a világűrbe Európa hordozórakétáit.

HordozórakétákSzerkesztés

Az ESA flottája háromféle rakétából áll:

  • Ariane–5 – nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [1]
  • Szojuz – orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), Oroszország és az ESA együttműködési megállapodása alapján 2007-től folyik a kourou-i űrközpontban a Szojuzok indítóállásának kiépítése, az első startra várhatóan 2011-ben kerülhet sor [2]
  • Vega – kis hordozórakéta (1,5 tonna 700 km-es pályára), első indítására várhatóan 2011-ben került sor [3]

A korábbi Ariane–1, –2, –3, –4 rakétákat kivonták a forgalomból.

Egy európai-orosz együttműködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz hrodozórakétákat is használni fogja.[16] A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa jelentős mennyiségű pénzt és időt takaríthatott meg, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költenie. A Szojuz Kourouból mintegy 30%-kal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az Egyenlítőhöz.

Fontosabb programokSzerkesztés

(zárójelben az indítás éve)

Befejezett programokSzerkesztés

Aktív programokSzerkesztés

Előkészítés alatti vagy tervezett programokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m ESA Convention (HTML). ESA
  2. CONVENTION for the establishment of a European Space Agency (2003. március) (PDF). ESA
  3. ESA Budget 2015 by domain (HTML). ESA, 2015. január 15. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
  4. Greece joins the European Space Agency
  5. Czech flag raised over ESA (angol nyelven). ESA News, 2008. november 14. (Hozzáférés: 2008. november 14.)
  6. Frey, Sándor: Felvonták a cseh zászlót…. Űrvilág.hu, 2008. november 16. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  7. Romania accedes to ESA Convention (HTML). ESA
  8. Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez. Portfolio. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  9. Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez. Esti Hírlap. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  10. Az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lett Magyarország. Cink.hu. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  11. Canada and ESA: 20 Years of Cooperation (PDF). ESA
  12. ESA/Poland cooperation agreement (HTTP). ESA
  13. Israel signs Cooperation Agreement (HTML). ESA
  14. Malta signs Cooperation Agreement”, ESA, 2012. február 23. 
  15. Malta exploring ways of collaborating with European Space Agency”, EARSC, 2009. június 20. 
  16. ESA - Launchers Home - International cooperation
  17. Ulysses: 12 extra months of valuable science, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 30.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Űrügynökség témájú médiaállományokat.