Wikipédia

Nedeczky István (földbirtokos)

(1832–1908) földbirtokos
Ez a szócikk a földbirtokos és országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Nedeczky István (egyértelműsítő lap).

Nedecei Nedeczky István (Lesencetomaj, Zala vármegye, 1832. március 22. – Biharugra, 1908. szeptember 3.[1]) földbirtokos, 1848-as honvéd, az 1860-as években a magyarországi függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, országgyűlési képviselő.

Nedecei Nedeczky István
Nedeczky István
Nedeczky István
Született1832. március 22.
Lesencetomaj, Zala vármegye
Elhunyt1908. szeptember 3. (76 évesen)
Biharugra, Békés vármegye
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiNedeczky Lajos
Foglalkozása1848-as honvéd, országgyűlési képviselő.
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1869–1878)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

 
A Nedeczky-kastély, Lesencetomaj (2011)

Az ősrégi nemesi származású nedecei Nedeczky család sarja. Apja nedecei Nedeczky Lajos (1800–1841), Deák Ferenc kedves, ifjúkori barátja, balatonedericsi és lesencetomaji földbirtokos volt, megyei aljegyző, majd szolgabíró a szántói járásban, anyja a nemeskéri Kiss család sarja, nemeskéri Kiss Emma (1813-1856), Deák Ferenc unokahúga volt. Apai nagyszülei nedecei Nedeczky Ferenc (1769–1835), Zala vármegyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, és lomnicai Skerlecz Mária Klára (1777–1828) voltak. Anyai nagyszülei nemeskéri Kiss József (1786-1829), földbirtokos és kehidai Deák Jozefa (1791–1853) voltak.

A fiatal Nedeczky István 1848 augusztusában, alig 16 évesen a zalaegerszegi nemzetőrök közé állt, később a forradalmi honvéd hadseregben részt vett a téli hadjáratban és a branyiszkói ütközetben is. Azután a 7. huszárezredhez vezényelték, ahol százados lett. Végigharcolta a nyári hadjáratot a világosi fegyverletételig. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után büntetésből közlegényként besorozták a császári hadseregbe, ahonnan 1852-ben váltságdíj ellenében szabadult. 1863-ban elhatározta, hogy Párizsba utazik a nagybátyjához, onnan esetleg tovább Itáliába, és beáll a magyar légióba. 1863. október–novemberében Kossuth Lajos a Torinóba érkező Nedeczkyt megbízta egy esetleges galíciai felkelés, illetve az olasz–osztrák háború esetén megszervezendő magyarországi felkelés előkészítésével.[2][3] Torinóban Nedeczky tagja lett a Dante Alighieri szabadkőműves páholynak.[4]

A Nedeczky–Almásy-összeesküvés szerkesztés

1864-ben szervezkedni kezdett Almásy Pállal és Beniczky Lajossal Magyarország függetlenségének helyreállításáért az 1848-as törvények alapján. Az egész országot átfogó szervezkedésnek az élén Nedeczky, illetve a Kossuthtól független Almásy Pál állt. A Nedeczky által vezetett szervezkedés a Dunántúlra terjedt ki, és jelentős részben az 1861-es honvédegyleti kapcsolatokra alapozta a működését, a Beniczky és Almásy vezette összeesküvők viszont a Dunától keletre és északra szerveződtek.[5] Pesten a „Kis Pipa” vendéglő volt a szervezkedők törzshelye és az idegen börtönökből hazaérkező hazafiaknak fővárosi útjukban az első megálló. Az Almásy és Nedeczky-féle összeesküvők is itt tartották gyüléseiket, és a szövetség egyik ré­szét itt robbantotta szét 1864. március 15-én az osztrák rendőrség. Még elfogatása előtt Nedeczky szervezkedése március 13-án, a bécsi forradalom évfordulóján Pest belvárosában kisebb utcai tüntetést rendezett.[6][7] A szervezkedés lebuktatója a császári besúgóhálózat egyik embere, az összeesküvő Asbóth Lajos volt, akit már 1862-től az osztrák rendőrség fizetett, és aki provokátorként 10 000 Ft díjazás fejében elvállalta az Almásy-féle összeesküvés katonai vezetését. Így hát a szervezkedés rövid úton lelepleződött, és Nedeczkyt Almásyval együtt a pesti Angol Királynő Szállóban letartóztatták. Nehéz helyzetbe került a két vezető, hiszen mindketten országgyűlési képviselők voltak Debrecenben, Almásy Pál pedig elnökölt is a Habsburg-ház trónfosztását kimondó ülésen, 1849. április 14-én. Ő hirdette ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot és ő volt – báró Perényi Zsigmond felsőházi másodelnök és Szacsvay Imre képviselőházi jegyző mellett – az okmány egyik aláírója is.

„ A Katonai Kerületi Törvényszék protokolluma szerint március 16-án hajnali öt órakor bizottság indult az Invalidusok házából (annak idején az épület nagyobb része Károly-laktanya néven kaszárnya volt, ma a fővárosi városháza) a városparancsnokság által elrendelt házkutatások és őrizetbe vételek végrehajtására. A Híd utca és a Dunasor (ma Deák Ferenc utca és Apáczai Csere János utca) sarkán álló Angol királynő Szállodába mentek, ahol a portás felvilágosítása szerint - Almásy Pál a második emeleti 62. számú szobában, Nedeczky István pedig az első emeleti 27-es szobában lakott. Ellenállásba nem ütköztek, a szobák gondos átkutatásakor minden iratot, könyvet, számlát stb. kofferba pakoltak, és azt lepecsételték. Nedeczkynél mindössze három levelet foglaltak le, egy 1864. március 7-én kelt levelet nagybátyjától, Deák Ferenctől, egy másikat 1863. január 16-i kelettel Botka Károlytól, húga férjének testvérétől és egy lepecsételt írást Kund Vince somogyfajszi birtokostól. Almásyt és Nedeczkyt ezután bekísérték a Károly-laktanyába. ”
– Nyárády Gábor: Júdáspénzért a bajtársakat… Adatok az Almásy–Nedeczky-szervezkedés történetéhez (1864)

A rendőrségi jelentésből sok minden megtudható Nedeczkyről: katolikus, magas, sovány férfi, haja fekete, szeme kék, körszakállt visel, beszél a magyaron kívül németül, kevéssé latinul és franciául, 330 forint és egy ezüst óra volt nála. Letartóztatásának indoka: hazaárulás. A haditörvényszék Nedeczkyt kötél általi halálra és nemességének elvesztésére ítélte, de kegyelemből a két fővádlott halálos ítéletét 20-20 évi várfogságra változtatták, amelyből Nedeczky három évet Olmützben le is töltött. Beniczky Lajost 10 évi várbörtönre ítélték, társaikat pedig több évi börtönbüntetésre.

 
Deák Ferenc fényképe, a felvétel Ellinger Ede pesti műtermében készült

I. Ferenc József osztrák császártól kegyelmet kapott, amikor a császár Deák Ferencet fogadta az 1866-os königgrätzi vereség után.

„ A császár …szelíden kérdé Deáktól: — Önnek is hiányzik valakije ?

— En nem panaszkodom, fölség, noha nekem is van egy unokaöcsém, a ki Olmützben raboskodik.

Másra fordult a beszéd, de érti a császár a maga mesterségét, el nem felejtette a Deák megjegyzését és alig hogy távozott, hivatta Belcredit.

- Még ma tegyen nekem jelentést, hogy az olmützi foglyok közül ki a Deák Ferencz unokaöcscse, s még ma menjen el a parancs, hogy azonnal szabadon bocsáttassák.

”
– Vasárnapi Ujság 1908. 39. szám

1878 és 1906 között az Országos Honvédsegélyző Egylet irodafőnökeként a volt honvédek segélyügyeivel foglalkozott.

Históriai tarokkparti szerkesztés

1869 és 1878 között Temes vármegye országgyűlési képviselője volt, Deák Ferenc unokaöccseként, annak politikailag egyik legfőbb támogatója.

 
Tarokkparti a Szabadelvű Párt klubjában. "…négy öreg ur üti a tarokkot. Jókai, Sváb Károly, Nedeczky István voltak a törzs-partnerek…" A tarokkpartinál Jókai mindig szemben ült Deák Ferenc unokaöccsével, Nedeczkyvel[8]
„ …Jó időkben, rossz időkben buzgón kártyáznak a honatyák. A legrégibb partié a billiárd melletti első szobában van, a hol ős-idök óta számos gibicztől körülvéve négy öreg ur üti a tarokkot. Jókai, Sváb Károly, Nedeczky István voltak a törzs-partnerek, valamint a mindenkori miniszterelnökök, a kik úgy örökölték a partnerséget, mint egykor a prímások az esztergommegyei örökös föispánságot. A miniszterelnökök rendszerint tarokkot játszanak, ezzel fejezik ki familiáris érzelmeiket és a párthoz való összetartozandóságot…. ”
– Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim

Házassága és gyermekei szerkesztés

Nedeczky István feleségül vette gyulai Gaál Konstancia (*1838–?) kisasszonyt, akinek a szülei gyulai Gaál János és Arnold Júlia lányát. Házasságukból két leány született:

Művei szerkesztés

  • Az írásművek elmélete. Pest, 1870
  • A tragédia elmélete. Pest, 1871
  • A komédia elmélete. Pest, 1872
  • A magyar nemzeti irodalom történetének vázlata. Pest, 1872
  • Aesthetikai dolgozatok. Bp., 1873
  • Stilisztika. Bp., 1875
  • Nedeczky István. Deák. A képviseleti alkotmány megalapítása. Rudnyánszky A., 478. o. (1876) 

Irodalom szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ István Nedeczky, geni.com
  2. ↑ Turulmadár fenn az égen: Nemzeti legendárium (1849–1914) A forradalmár
  3. ↑ Kossuth Lajos életútja (1802–94)
  4. ↑ Nyárády 1864
  5. ↑ Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859–1867
  6. ↑ Vasárnapi Ujság 1907. 54. évfolyam 8. szám
  7. ↑ A titokban ünnepelt március 15-ék története
  8. ↑ Anekdota estére – Egy játékos, aki…
  9. ↑ familysearch.org – római katolikus keresztelők – Nedeczky Franciska
  10. ↑ familysearch NedeczkyFerike halotti bejegyzése https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBW-L13?i=581&cat=834518
  11. ↑ familysearch.org Nedeczky Jenőné Nedeczky Emma gyászjelentése
  12. ↑ familysearch.org – római katolikus keresztelők – Nedeczky Emma
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Nedeczky Jenő

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Heraldika Kiadó, Bp., 2006
  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp., 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1969
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-) Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848–1892. R. Oldenburg Verlag, München, 1973
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1017. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, Veszprém, 1998
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, Zalaegerszeg 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 2005

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nedeczky_István_(földbirtokos)&oldid=26735416”