Főmenü megnyitása

Pitti Katalin

magyar opera-énekesnő

Pitti Katalin (Szentes, 1951. december 7. –) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes művész.

Pitti Katalin
Pitti Katalin.jpg
Életrajzi adatok
Született 1951. december 7. (67 éves)[1][2]
Szentes
Házastársa
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok opera
Aktív évek 1977
Hangszer énekhang
Hang szoprán
Díjak
Tevékenység

Pitti Katalin weboldala
Együttesének weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pitti Katalin témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének tanszakán kezdte Sík Olga és Bán Melitta tanárnőnél, majd a Zeneakadémiára, a mai Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre nyert felvételt, dr. Sipos Jenő professzor növendéke lett. Számos kiváló oktatója volt, t. k. Lukács Miklós, Mikó András, Egri István, Medveczky Ádám, Forrai Miklós, Pernye András, Patkó József, Varasdy Emmi.

Egyetemi évei alatt, 1976-ban részt vett a Lipcsei Nemzetközi Bach Versenyen, ahol második helyezést ért el.

Diplomája megszerzésének évében a Magyar Televízió Verdi Otellójából operafilmet készített, melynek női főszerepére választották ki több meghallgatás után. Így pályakezdőként együtt énekelhetett és játszhatott az akkori legnagyobbakkal, Simándy Józseffel és Melis Györggyel. Ferencsik János vezényelte a felvételt, mely a Magyar Rádió 6-os Stúdiójában készült. A film országos ismertséget és szakmai sikert hozott számára.

Az 1978/79-es évadtól a Magyar Állami Operaház magánénekeseként szerződtették, ahol az operairodalom legcsodálatosabb szerepeit énekelte. Kerekes Jánostól Medveczky Ádámig, Lukács Ervintől Giuseppe Patanéig, ifj. Palló Imrétől Lamberto Gardelliig, Kórodi Andrástól Jurij Szimonovig és Erdélyi Miklóstól Kovács Jánosig neves mesterekkel dolgozott együtt, akiktől a művésznő vallomása szerint sokat tanult, ahogyan kiváló rendezőktől, mint Mikó András, Békés András, Szinetár Miklós, akikkel a "munka" során sokat formálódtak szerepei, valamint gazdagodtak szerepformáló, teremtő energiái.

Minden mű, amit megszólaltatott és megszólaltat, emlékezetes élményt hagyott és hagy mai napig az emberekben.

A világ számos országában énekelt. Sikerei jellemző, hogy Drezdában Verdi A lombardok c. operája Giselda szerepének előadása után tizenhétszer hívták függöny elé.

A legtöbb különböző rendezésben Verdi Traviata c. operájának címszerepét, Violetta szerepét énekelte, játszotta, élte itthon és külföldön, t. k. Szófiában, Kassán, Kolozsvárott, Tokióban, Nagojában, Oszakában és a Magyar Televízió opera-keresztmetszetében.

Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét 16 éven át alakította, mellyel többször is vendégszerepelt Prágában, Puccini Bohéméletének Mimi szerepében és Csajkovszkij Anyeginének Tatjána szerepében fellépett Prágában, Moszkvában, Hamburgban, Rio de Janeiróban.

Operaszerepein kívül mindig szívesen énekli Bach, Mozart, Verdi, Liszt, Kodály oratórikus műveit, illetve dal- és áriaesteket a Magyar Rádióban és a Zeneakadémián. Itthon és külföldön rendszeresen koncertezik.

Sok felkérést kapott az operett világába is. A legtöbbet énekelt, játszott operettszerepe Lehár A víg özvegyének Glawary Hanna szerepe, melyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadtól a Staatsoperig énekelt, és ezzel a szereppel jutott el először vendégjátékkal Tokióba is. Hasonlóan sokat énekelt operettszerepe a Szaffi ifj. J. Strauss A cigánybáró c. művéből, Lisa Lehár A mosoly országa c. operettjéből és Marica grófnő, Kálmán Imre operettjének címszerepe. Jacobi Viktor Sybilljének főszerepét énekelte a Magyar Televízió operett-filmjében.

Számos jótékonysági munka résztvevője. Vannak szervezetek, melyeket több mint tíz éve patronál jótékonysági koncertjeivel, illetve annak bevételével.

Tíz éve rendszeresen tanít. Jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem SEK (Savaria Egyetemi Központ) Művészeti, Sport és Neveléstudományi Szakán kinevezett docens, a Budai Művészház alapítványi iskolájában oktat és a Tata város Zeneiskolájában hangképző tanár.

Hitvallása szerint minden elénekelt mű az élet megnyilvánulásának lehetőségeit és annak erejét sugározza. A megszólaltatás hat a művészre mint a hallgatóra és végtelen folyamatban, egymásra hatásban a Mindenséget szólítja meg, oda ad hírt az élet minőségéről. A tanítás pedig szent kötelesség, mert "...amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg! Szabad vagy a kövektől az étherig, de jajj neked, ha magadnak tartod meg!" – Hamvas Béla szavaival vallja a művésznő ars poétikáját.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 55.[3]

KötetekSzerkesztés

  • Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője. Pitti Katalin életútja; K. u. K., Bp., 2001
  • Égi mezőkön. Pitti Katalinnal beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Bp., 2006 (Magyarnak lenni)

FilmjeiSzerkesztés

 
Pitti Katalin (2016)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés