Skylab-program

Az Apollo-program továbbfejlesztésével épült meg az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt.

Skylab
Repülésadatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Személyzet	3
Hordozórakéta	Saturn V
A repülés paraméterei
Start	1973.május 14. 17:30:00 UTC
Starthely	Cape Canaveral Complex 39A
Keringések száma	34 981
Földet érés
ideje	1979.július 11. 16:37:00 UTC
helye	Perth-hez közel, Ausztrália
Időtartam	171 nap; pályán: 2249 nap
Űrhajó tömege	77 088 kg
Megtett távolság	~1 400 000 000 km
Pálya
Perigeum	434 km
Apogeum	442 km
Pályahajlás
Föld körül	50°
Periódus
Föld körül	93,4 min
A Wikimédia Commons tartalmaz Skylab-program témájú médiaállományokat.

Feladatai

A Skylab tudományos programjának fő feladatai a következők voltak:

• A földi erőforrás-kutatás kozmikus módszereinek kidolgozása. Információgyűjtés a geológia, a földrajz, az oceanográfia, a környezetvédelem, a meteorológia, a mezőgazdasági termelés és a halászat számára.
• A Napon végbemenő folyamatok vizsgálata a földi légkörön túlról.
• Technológiai folyamatok kísérleti vizsgálata az űrrepülés körülményei között.
• Különféle felszerelések, eszközök kipróbálása hosszú időtartamú repülésekhez.

Az űrállomást a kutatási program végrehajtásához mintegy 270 különböző műszerrel, berendezéssel látták el. A diákok számára kiírt pályázatra, melynek témái az űrállomáson végrehajtandó tudományos kísérletek voltak, összesen 3400 javaslat érkezett, melyből 25-öt fogadtak el és végeztek el az űrállomáson.

A földi erőforrás-kutatás szempontjából a Skylab legfontosabb műszerei voltak:

• multispektrális fotokamera egység,
• a Földet fényképező kamera,
• univerzális infravörös spektrométer,
• spektrozonális letapogató rendszer,
• mikrohullámúsugárzás- és magasságmérő.

Az orvosi, biológiai kísérleti program keretében azt vizsgálták, hogy a tartós súlytalanság állapota milyen hatást gyakorol az emberi és állati szervezetekre, a sejtekre és az anyagcsere-folyamatokra. Az űrhajósok fizikai állapotának és reakcióinak megóvása céljából különböző tornaszereket és edzőberendezéseket vittek fel az állomás fedélzetére, egészségük folyamatos figyelésére pedig orvosi mérőműszereket telepítettek.

A fölvitt műszerek segítségével az űrállomás fedélzetéről csillagászati megfigyeléseket is végeztek. Ezeket két csoportba oszthatjuk: a teleszkóp egységben elhelyezett Napmegfigyelő berendezésekre és az asztrofizikai célú műszerekre. A kutatási tervek összeállításánál figyelembe vették, hogy milyen mérések nem végezhetők el a Földről. Így kerültek fel a Nap megfigyelését végző műszerek is, melyek lehetővé tették a Nap nyolc hónapos intervallumban történő vizsgálatával csaknem valamennyi napjelenség tanulmányozását. A különböző technológiai vizsgálatok során egyes anyagfajták viselkedését tanulmányozták a súlytalanság állapotában. A kísérleti berendezések lehetővé tették az égés keletkezésének, terjedésének megfigyelését, a fémolvadékoknál a különböző komponensek viselkedésének, keveredésének, diffúziójának, kristályosodásának vizsgálatát. A világűrben lehetőség nyílt nagyon finom eloszlású és szabályos kristályszerkezetű anyagok előállítására.

Leírás

Az űrállomás testét a Saturn V hordozórakéta S-IVB harmadik fokozatából alakították ki. Ezt egészítették ki a felső részen egy dokkoló egységgel és egy naptávcsővel, melynek szerkezetét egy Apollo holdkomp alapján építették meg. Az űrállomás teljes tömege 90 t, hossza 36 m, szélessége (napelemek nélkül) 6 m, hermetikus térfogata pedig 330 m³.

Repülés

A Skylab 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból az utolsó Saturn V rakétával. 450 km magas, 56° hajlású pályára állt. Indításkor leszakadt az egyik napelemtábla, és megsérült a hővédő burkolat. Későbbi űrséták során ez utóbbit kijavították.

Az 1973–1974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott.

Minden személyzet új repülési időtartamrekordot állított fel. Az űrhajósok 10 űrsétát hajtottak végre, melyeknek összidőtartama 41 óra 56 perc.

A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Maradványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre.

A Skylab személyzetei

Küldetés	Űrhajósok	Indulás	Visszatérés	Időtartam
Skylab–2	Charles Conrad Joseph Kerwin Paul J. Weitz	1973. május 25.	1973. június 22.	28 nap
Skylab–3	Alan Bean Owen Kay Garriott Jack Lousma	1973. július 28.	1973. szeptember 25.	59 nap
Skylab–4	Gerald Carr Edward Gibson William Pogue	1973. november 16.	1974. február 8.	84 nap

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Skylab-program témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak

• Járdány Barna cikke

Külföldi oldalak

• The Skylab Project (Kennedy Space Center)
• The Skylab Space Station (HEASARC)
• Project Skylab Archiválva 2004. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• W. David Compton és Charles D. Benson: LIVING AND WORKING IN SPACE – A HISTORY OF SKYLAB (online könyv a Skylab-programról angol nyelven)