Főmenü megnyitása

A Solymár vasútállomás Solymár vasútállomása, melyet a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet.

Solymár vasútállomás
Solymár railway station.jpg
Cím
Ország Magyarország
Hely 2083 Solymár, Vasút utca 1.
Állomáskód S
UIC állomáskód 5501420
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Egyéb jellemzők
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak és járatok
Szolgáltatások
Vonatnemek személyvonat
Elhelyezkedése
Solymár vasútállomás (Pest megye)
Solymár vasútállomás
Solymár vasútállomás
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 35′ 45″, k. h. 18° 56′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 45″, k. h. 18° 56′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymár vasútállomás témájú médiaállományokat.

Áthaladó vasútvonalak:

LeírásaSzerkesztés

VágányhálózatSzerkesztés

Az állomás eredetileg (1895-ben) négyvágányosként épült az akkor még egyvágányos vonalszakaszon, az áthaladó vágány az állomásépülettől számított harmadik vágány volt. Az első vágány már az 1990-es években használaton kívül került, a második vágány alkalomszerűen teherforgalmi, rakodási illetve tárolási célokat szolgált, az utasforgalom pedig szinte kivétel nélkül a harmadik és negyedik vágányokon bonyolódott.

A vasútvonal 2012-2015 közti átépítésének eredményeként ezen a szakaszon a vágányok száma kettőre nőtt (az H5-ös HÉV és Szentendrei út felüljárója és Pilisvörösvár vasútállomás között), viszont a solymári állomás vágányainak száma is ugyanennyire csökkent, miután a rakodási és tárolási célra fenntartott – ám már csak egészen elvétve használt – vágányokat felszámolták. Ugyanakkor az állomás utasforgalmi területén kívül, a keleti (óbudai) kijárat közelében meghagytak egy rövid, leágazó rakodóvágányt a Solymár II. téglagyár egykori rakodórámpája mellett. Így lényegében az egykori állomásból megállóhely lett.

A felújítás során az állomási peronokat az utasvédelem miatt egymástól eltolva képezték ki, úgy, hogy az utasok nemcsak az állomásépület melletti első vágány, de a második vágány peronját is lépcsőzés nélkül, szintbeli átjárón közelíthetik meg, amely átjárót így csak az induló vonatok keresztezik.[1] A felújítást követő újbóli forgalomba helyezést (2015. augusztus 20.) követően a vasútállomás hivatalosan megálló-rakodóhellyé minősül vissza.[2]

Az állomásépületSzerkesztés

Az állomásépület az 1890-es évek vasúti építményeinek jellegzetes példája, az akkori helyiérdekű vasutak kiszolgáló épületeinek tervezési szabványa alapján épült. Az egyemeletes, személypénztárt, várótermet, az emeleten két szolgálati lakást és különféle szolgálati helyiségeket is magában foglaló épület korábban (főleg az 1980-as években) több kosztümös film forgatásához is szolgált helyszínül.

A vasútvonal 2012-2015-ös átépítése során az állomásépületet is teljesen felújították, melynek során – az építmény külső megjelenését illetően – az eredeti, 1895-ös állapot visszaállítását tűzték ki célul. Ugyanakkor megszüntették a két szolgálati lakást, az élő munkaerővel működő személypénztárat, sőt a forgalmi irodát is, a vonalszakasz forgalomba helyezését követően az állomás teljes vezérlése automatizált lett.

A vasútállomás kitelepítési emlékműveSzerkesztés

 
A kitelepítési emléktábla az avatása után

Az állomásépület keleti homlokzatán 2016. április 23-án emléktáblát avattak a környék településein élt német nemzetiségű lakosság többségét érintő kitelepítés 70. évfordulója alkalmából. A helyszínválasztást az indokolta, hogy Solymáron kívül négy másik környékbeli település, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Pilisborosjenő és Üröm kitelepítésre kijelölt sváb lakosait is a solymári vasútállomáson rakták vagonokra, amelyek aztán Németországba szállították őket; ennek megfelelően az emléktábla avatása is az öt érintett település összefogásával valósult meg. Az emlékmű részét képező bronz dombormű Kovács Jenő szobrászművész alkotása.

KihasználtságaSzerkesztés

A solymári vasútállomás a település történelmi központjától viszonylag nagy távolságra épült meg, ezért jobbára kis utasforgalmat bonyolított; a vasúti közlekedés főként az 1990-es években megindított fejlesztések eredményeként kezdett népszerűvé válni az itt élők körében. Ehhez hozzájárult, hogy a 10-es út állandósuló zsúfoltsága miatt vonaton (legalábbis egyes napszakokban) lényegesebben rövidebb idő alatt lehetett bejutni a községből Budapestre, mint amennyi az autóval vagy sárga busszal történő utazás időtartama volt.

Vélhetően hozzájárult a vasútállomás kihasználtságának növekedéséhez az is, hogy a 64-es busz útvonalát – amelynek külső végpontja korábban Solymár főtere volt – 2012. augusztusától meghosszabbították a solymári Auchan áruházig, így már kék busszal is el lehet jutni a település központjából (sőt Hűvösvölgyből és Pesthidegkútról is) a solymári vasútállomáshoz. Az állomás forgalmának növekedését eredményezhetik – a 2015. augusztusi, újbóli forgalomba helyezést követően – a település önkormányzatának az állomás környékét érintő turisztikai fejlesztései (a solymári vár felújítása, a várdomb lábánál új kulcsos turistaház létesítése, stb.) is.

Megközelítés tömegközlekedésselSzerkesztés

ForgalomSzerkesztés

Járat Útvonal Gyakoriság
 S72  Budapest-NyugatiRákosrendező (– Vasútmúzeum)AngyalföldÚjpestAquincumÓbudaAranyvölgyÜrömSolymárSzélhegyVörösvárbányaPilisvörösvárSzabadságligetPázmáneumKlotildligetPiliscsabaMagdolnavölgyPilisjászfaluPiliscsévLeányvárDorogEsztergom-KertvárosEsztergom Hétköznap hajnalban 30 percenként, késő este és hétvégén óránként
 S72  AngyalföldÚjpestAquincumÓbudaAranyvölgyÜrömSolymárSzélhegyVörösvárbányaPilisvörösvárSzabadságligetPázmáneumKlotildligetPiliscsaba Munkanapokon óránként
 G72  Budapest-NyugatiRákosrendezőAngyalföldÚjpestAquincumSolymárPilisvörösvárPiliscsabaPilisjászfaluLeányvárDorogEsztergom Munkanapokon óránként
 Z72  Budapest-NyugatiÚjpestAquincum (→ Aranyvölgy)SolymárPilisvörösvárSzabadságliget (→ Pázmáneum)KlotildligetPiliscsabaMagdolnavölgyPilisjászfaluPiliscsévLeányvárDorogEsztergom-KertvárosEsztergom Óránként

Látnivalók a környékenSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés