Wikipédia

Kistokaj

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Kistokaj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában, a vármegyeszékhely Miskolc déli agglomerációjában.

Kistokaj
Kistokaji református templom
Kistokaji református templom
Kistokaj címere
Kistokaj címere		 Kistokaj zászlaja
Kistokaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterBernáth József (független)[1]
Irányítószám3553
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2444 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség213,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 41″, k. h. 20° 50′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 41″, k. h. 20° 50′ 26″
Kistokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kistokaj
Kistokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kistokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistokaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Hejő patak partján helyezkedik el, Miskolc központjától mintegy 9 kilométerre, Szirma városrésztől 4 kilométerre délre. További szomszédai: kelet felől Sajópetri, délnyugat felől pedig Mályi. Közvetlenül határos még délkelet felől Sajóláddal is, de utóbbinak csak lakatlan külterületeivel érintkezik, maga a település a Sajó túlsó partján fekszik.

Bortermelő hely, szőlő- és borgazdasági szempontból a Bükki borvidékhez (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) tartozik.

Megközelítése szerkesztés

Közigazgatási határai között áthalad, lakott területétől néhány kilométerre nyugatra a 3-as főút, illetve keleti határszéle mellett az M30-as autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Központját azonban csak két mellékút érinti, a 3603-as, mely Mályival és Sajópetrivel, valamint a 3604-es, mely Miskolc központjával köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, Kistokaj megállóhely a község nyugati külterületei között helyezkedik el, a 3603-as út vasúti keresztezésének déli oldalán.

Nevének eredete szerkesztés

Neve valószínűleg török eredetű, jelentése "folyó menti erdő", a "kis" előtag pedig a Tokajjal való összetévesztést hivatott elkerülni. Borsod vármegyében több Tokaj nevű község volt, s ezeket Felső-, Boros-, Békás-, Farkas-, Nagy-, Kis-, Virág-, Középtokaj néven nevezték.

Története szerkesztés

A település már a honfoglaláskor lakott hely volt, területén honfoglaláskori, nagyjából 150 sírhelyes temetőt találtak, melyből 73 sírt tártak fel. A leletanyag alapján az elhunytak a honfoglalók köznépi rétegéhez tartoztak, mégpedig ennek a gazdagabb első csoportjába. A temető, illetőleg feltárt részeinek kora a honfoglalástól a X. század 60-as, 70-es évei fordulójáig határozható meg.[3]

1256-ban említik először a települést Tokoy néven, de már jóval korábban is állhatott. A Miskolc nemzetség tagjainak öröklött földje volt. István ifjabb király a nemzetség tagjaitól: Tamás fia Sceuke Miklóstól és nagybátyjától Pétertől elkobozta és a rokon Ponith ispánnak adta. Egy 1256-ban és 1291-ben kelt oklevél Ponith ispán fiainak: Péternek és Istvánnak a birtoka. Családnévben legkorábban 1405-től ismerjük.

Az 1787-es első népszámláláskor mintegy 500-an lakták a települést.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bajor Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Bajor Józsefné (független)[5]
  • 1998–2002: Bajor Józsefné (független)[6]
  • 2002–2006: Bajor Józsefné (független)[7]
  • 2006–2010: Bajor Józsefné (független)[8]
  • 2010–2014: Kupainé Ambrus Gyöngyi (független)[9]
  • 2014–2019: Ambrus Gyöngyi (független)[10]
  • 2019-től: Bernáth József (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
1846
2057
2343
2391
2444
20012011202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,8% németnek, 0,8% ruszinnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,9%, református 22,9%, görögkatolikus 4,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,1% (31,7% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,7% volt római katolikus, 20,9% református, 5,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 12,1% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[13]

Látnivalók szerkesztés

  • Református templom. Korábban másik helyen volt a falu, abban 1733-ig állt egy fatemplom, amit a Sajó árvize vitt el. Az ezután új helyére települt faluban a jelenlegi templom helyén állt egy patics falú, nádfedeles templom. A mai templom 1811-12-ben épült, nyugati homlokzata előtti 24 m magas tornyával, késő barokk stílusban. Keleti félköríves záródása, a belsőnek sík, hajópalló mennyezete van. 1985-ben újították a templomot. Orgonája a II. világháborúban tönkrement. A torony déli külső oldalán láthatjuk a két világháború áldozatainak emléktábláját.[14]
     
    Kistokaji-tó
  • Kistokaji-tó. A belterületen található bányató partján közel 200 hétvégi ház épült. A tó nagyon népszerű a horgászok, a pihenni vágyók körében.
  • Hősi emléktábla a világháborús hősök emlékére. Pankotai Farkas Béla alkotása (1932), melyet a II. világháborús áldozatok emléktáblájával is kiegészítettek, a református templom falán látható.
  • Petőfi Sándor mellszobra, Tokár András alkotása (1998).

Híres emberek szerkesztés

  • Kistokajban született Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), a XIX. század első évtizedeinek egyik jelentős költője. Sajátos, magában álló és magában élő egyéniség, a szűk itthoni szempontokon túlnéző európai szellem, rendkívüli kultúrával, kísérletező izgalommal, a maga korában igen ritka természettudományos érdeklődéssel és műveltséggel bírt. Weöres Sándorra hatott leginkább személyiségével és alkotásaival, több művének ihletőjévé vált.[15] Kistokaj református templomában helyezték el Ungvárnémeti Tóth László emléktábláját.
  • Szuhánszki János metodista lelkész 1949-től a településen kezdte el gyülekezetépítő munkáját.
  • Csernák István metodista lelkész, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense Kistokajban nőtt fel.
  • A településen nőtt fel Guzi Blanka, csapatban Európa-bajnoki aranyérmes, egyéniben ezüstérmes magyar öttusázó.
  • Kistokajban nőtt fel és végezte tanulmányait Tóth Zsófia színművész.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Végh Katalin: A kistokaji honfoglalás kori temető. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXX–XXXI. évf. 1. sz. (1993) 53–103. o. ISSN 0544-4225
  4. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Kistokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Kistokaj Helységnévtár
  13. ↑ Kistokaj Helységnévtár
  14. ↑ Várady József: Tiszáninnen református templomai. Borsodi Református Egyházmegye, Miskolc, 1989,  ISBN 9630012030
  15. ↑ „Merényi Annamária: Adalékok Ungvárnémeti Tóth László biográfiájához. Irodalomtörténeti Közlemények, 2002., CVI évf., 3-4. szám, 350-363.p.”.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kistokaj&oldid=26683356”