Főmenü megnyitása

Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő

angol királyi hercegnő, orléans-i hercegné

Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő, angolul: Henrietta Anne Stuart, franciául: Henriette d’Angleterre, (Exeter, Anglia, 1644. június 16.Saint-Cloud, Franciaország, 1670. június 30.), a Stuart-házból való királyi hercegnő, I. Károly angol király leánya, 1661-től haláláig I. Fülöp orléans-i herceg első felesége, XIV. Lajos francia király sógornője.

Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő
(Henriette d'Angleterre)
Henrietta Anna orléans-i hercegné (Pierre Mignard festménye, 1644)
Henrietta Anna orléans-i hercegné (Pierre Mignard festménye, 1644)
Született 1644. június 16.[1][2][3][4]
Exeter
Elhunyt 1670. június 30. (26 évesen)[1][2][3][4]
Saint-Cloud
Állampolgársága francia
Házastársa Fülöp orléans-i herceg
Gyermekei
SzüleiBourbon Henrietta Mária angol királyné
I. Károly angol király
Foglalkozása arisztokrata
Halál okahashártyagyulladás
Sírhely Saint-Denis-székesegyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Stuart Henrietta Anna angol királyi hercegnő témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Édesapja a Stuart-házból való I. Károly angol király (1600–1649) volt, I. Jakab angol (VI. Jakab skót) király (1566–1625) és az Oldenburg-házból való Anna dán királyi hercegnő (1574–1619)˙legidősebb felnőtt fia, Stuart Mária skót királynő és II. Frigyes dán király unokája.

Édesanyja a Bourbon-házból származó Henrietta Mária francia királyi hercegnő (1609–1669), Anglia, Skócia és Írország királynéja, IV. Henrik francia király (1553–1610) és Medici Mária firenzei hercegnő (1575–1642) leánya, Antal navarrai király és Francesco de’ Medici toszkánai nagyherceg unokája.

Szülei házasságából kilenc testvér született, de csak négyen érték meg a felnőttkort.

  • Károly Jakab, Cornwall és Rothesay hercege (*/† 1629. május 13.), születésekor meghalt,
  • Károly trónörökös (1630. május 29. – 1685. február 6.), 1660-tól II. Károly néven Anglia királya, Bragança Katalin infánsnőt vette feleségül,
  • Mária hercegnő (1631. november 4. – 1660. december 24.), II. Vilmos orániai herceg felesége, Oránia hercegnéje,
  • Jakab herceg (1633. október 14. – 1701. szeptember 16.), 1685–1688 között II. Jakab néven Anglia királya,
  • Erzsébet hercegnő (1635. december 29. – 1650. szeptember 8.), fiatalon halt meg, Oliver Cromwell börtönében,
  • Anna hercegnő (1637. március 17. – 1640. december 8.), kisgyermekként meghalt,
  • Katalin hercegnő (*/†  1639. június 29.), születésekor meghalt,
  • Henrik herceg (1640. július 8. – 1660. szeptember 18.)
  • Henrietta Anna hercegnő (1644. június 16. – 1670. június 30.), I. Fülöp orléans-i herceg első felesége

Henrietta Anna szüleinek legfiatalabb gyermeke volt, a családban Minette-nek becézték. 1644. július 21-én az exeteri székesegyházban keresztelték, az anglikán egyház szertartása szerint. 1646-ban mindössze kétéves volt, amikor anyja, gyermekeivel együtt, az angol forradalom és polgárháború atrocitásai elől szülőhazájába, Franciaországba menekült. Párizsban állandó pénzhiányban, szűkösen éltek. Henrietta Anna négyéves volt, amikor apját, Károly királyt, a Cromwell által irányított parlament Londonban kivégeztette. Henrietta Anna testvérei közül a legidősebbel, Károly trónörökös herceggel alakított ki szoros baráti viszonyt.

A száműzött, trónfosztott királyi család legkisebb leányaként Henrietta Annának kevés reménye volt, hogy uralkodói rangú kérőt kaphasson. Ezt a hátrányt erőteljes tanulással, sokoldalú művelődéssel igyekezett kiegyenlíteni. 1660 októberében tizenhat éves volt, amikor a köztársaság bukása után özvegy anyjával és testvéreivel együtt hazatérhetett, és bátyját II. Károly néven Anglia királyává koronázták.

HázasságaSzerkesztés

 
Stuart Henrietta Anna 18 éves korában, 1662-ben

1660-ban, amikor bátyja visszanyerte Anglia trónját, Stuart Henrietta Anna hirtelen „jó parti” lett. Hamarosan eljegyezték egyik unokafivérével, Orléans-i Fülöp herceggel (1640–1701), XIII. Lajos király és Ausztriai Anna spanyol infánsnő második fiával, XIV. Lajos francia király öccsével, a Monsieur-vel. A házasságot XIV. Lajos hozta tető alá. 1661. március 31-én a párizsi Palais-Royal kápolnájában Fülöp herceg feleségül vette Henrietta Anna hercegnőt, ehhez a menyasszonynak előbb át kellett térnie római katolikus vallásra.

Fülöp nem kívánta a házasságot, nyílt homoszexuális viszonyt folytatott férfi kegyenceivel, elsősorban a kalandor Philippe de Lorraine-nel, elterjedt nevén „Loréna lovaggal”, a király neheztelése ellenére. Henrietta gyűlölte férjének kegyenceit, de maga is kikapós lévén, több szeretőt tartott, többek szerint viszonyba keveredett sógorával, a királlyal is.[5] Az udvar tagjai, maga Lorraine lovag is intrikált Fülöp felesége ellen. A rossz házasságból ennek ellenére kilenc terhesség keletkezett, bár csak három élő gyermek született, közülük ketten érték meg a felnőttkort:

Az utódlás miatt elvárt tennivalókon kívül Fülöp nem sokat törődött feleségével. Henrietta Anna, aki számos megalázást szenvedett el Lorraine lovag miatt, a királytól kért támogatást. XIV. Lajos maga is igyekezett eltávolítani az udvarból Lorraine lovagot, cserében politikai engedményeket remélt az angol királyi udvartól. 1670 januárjában XIV. Lajos választás elé állította a lovagot: vagy If várába záratja, vagy önként elutazik Rómába. A királyi döntésben Henrietta Anna hercegné követelése is szerepet játszott.[6]

Titkos diplomáciai szerepeSzerkesztés

 
Henrietta Anna hercegné Doverben tárgyal bátyjával, II. Károly angol királlyal

Lajos már 1669 márciusa óta titkos tárgyalásokat folytatott Henrietta Anna bátyjával, II. Károly angol királlyal a francia–angol katonai szövetségről. 1670 elején politikai megbízással Angliába küldte sógornőjét. Károly hajlandónak mutatkozott, hogy áttérne a római katolikus vallásra. Emellett Károly titokban arra készült, hogy elhagyja a hármas szövetséget, melyet Anglia 1668-ban kötött Svédországgal és a Holland Köztársasággal, meghátrálásra késztetve XIV. Lajost a devolúciós háborúban. Henrietta Anna a titkos doveri tárgyalásokon bátyjának, Károlynak bizalmas tanácsadója volt, közvetítve sógorának, Lajosnak szándékait.

1670. június 1-jén (Julián-naptár sz. május 22-én) megkötötték a titkos doveri szerződést Anglia és Franciaország között.[7] Ebben Franciaország segítséget ígért Károlynak, hogy országával együtt visszatérjen a római katolikus egyházba, Anglia pedig katonai támogatást ígért Franciaországnak a Hollandia ellen tervezett hódító háborújában (amelyet Lajos 1672-ben el is indított). A szerződés következménye a harmadik angol–holland háború lett, amely ugyancsak 1672-ben tört ki).

Hirtelen halálaSzerkesztés

 
Temetési szertartása a Saint-Denis-székesegyházban

A doveri tárgyalások után Henrietta Anna visszatért férjéhez, Franciaországba. Néhány nappal később a Saint-Cloud-i kastélyban rosszul lett. Lázas hasmenés lepte meg, ekkor jéghideg vadcikóriás vizet itattak vele, amelynek ekkoriban lázcsillapító és gyomorfekély-enyhítő szerepet tulajdonítottak). Állapota gyorsan súlyosbodott, másnap, június 30-án nagy kínok között meghalt.

Halála után azonnal felröppent a pletyka, hogy ellenlábasa, Lorraine lovag mérgeztette meg, a megvesztegetett kezelőorvosok útján. Az angol nagykövet jelenlétében megtartott hivatalos boncolási eredmény heveny hashártyagyulladást és hasfali perforációt állapított meg a halál okaként. A mérgezési gyanút nem vizsgálták ki, senkit nem fogtak perbe. Maga Lorraine lovag kiváló alibivel rendelkezett, hiszen a Madame halálának idején Rómában tartózkodott.[6] Hamarosan visszatért Fülöphöz, Saint-Cloud-ba.

Az elhunyt hercegnét a Saint-Denis-székesegyházban temették el 1670. július 4-én. Ravatalánál a köztiszteletnek örvendő Jacques-Bénigne Bossuet teológus és író, Gers püspöke tartott búcsúbeszédet.

Fejlemények elhunyta utánSzerkesztés

XIV. Lajos nyomban újabb házasságra sarkallta megözvegyült öccsét, aki erre azt a feltételt támasztotta, hogy elűzött kegyence, „Loréna lovagja” hazatérhessen hozzá. A gyászév leteltével, 1671 végén Fülöp herceg feleségül vette a Wittelsbach-házból való Erzsébet Sarolta (Liselotte von der Pfalz, 1652–1722) hercegnőt, I. Károly pfalzi választófejedelem és Charlotte hessen-kasseli őrgrófnő leányát, akit szintén királyi bátyja jelölt ki számára. Fülöp második házasságából született (II.) Orléans-i Fülöp (1674–1723), aki 1715 után Franciaország régense lett, és Erzsébet Sarolta (1676–1744), I. Lipót lotaringiai herceg férje, I. Ferenc német-római császár anyja.

Henrietta Anna hercegné gyermekei közül csak leányának, Orléans-i Anna Mária szárd királynénak (1669–1728) születtek további utódai. 1807-ben elhunyt Henry Benedict Stuart herceg, York püspöke (1725–1807), vele kihalt a Stuart-ház utolsó férfi tagja. Azóta a Stuart-ház hívei, a brit jakobiták Stuart Henrietta Anna leányának, Anna Mária szárd királynénak utódait tekintik az Egyesült Királyság és Írország jogos trónörököseinek. Az első (1807-ben élő) személy, akit a jakobiták a brit trón jogos várományosának nyilvánítottak, IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király (1751–1819) volt, Stuart Henrietta Anna ükunokája. IV. Károly Emánuel halála után a jakobita trónigénylés rendje az ő utódaira is átszármazott.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Simone Bertière. Les Femmes du Roi-Soleil (A Napkirály asszonyai). Fallois (1998). ISBN 2-253-14712-5 
  6. a b Thea Leitner. Skandal bei Hof. Wien: Ueberreuter (1993). ISBN 3-8000-3492-1 
  7. Julia Cartwright Ady. Madame, a Life of Henrietta, Daughter of Charles I and Duchess of Orleans (angol nyelven). London: Seeley and Co. Ltd., 332. o. (1894). Hozzáférés ideje: 2017. május 13. 

Források, kapcsolódó információkSzerkesztés

  • Charles de Baillon. Henriette-Anne d’Angleterre, duchesse d’Orléans. Sa vie et sa correspondance avec son frère Charles II. (francia nyelven) (1886) 
  • Christian Bouyer. Henriette-Anne d’Angleterre. Belle-soeur de Louis XIV (francia nyelven). Paris: Pygmalion (2006). ISBN 978-2-7564-0002-0 
  • Julia Cartwright. Madame. A life of Henrietta, daughter of Charles I. and duchess of Orleans (pdf) (angol nyelven), London: Seeley and Co. (1900). Hozzáférés ideje: 2017. május 13.