Budapesti kiállítás résztvevői 2013-ban
A magyarországi kínaiak (kínaiul: 匈牙利华侨华人, hsziungjali huacsiao huazsen (xiōngyálì huáqiáo huárén)) az ország legnépesebb nem honos nemzetiségét alkotják. A 2022-es népszámlálás adatai szerint 18 154 kínai állampolgárságú személy élt Magyarországon. Tényleges létszámukat a becslések többnyire magasabbra teszik, mint a hivatalos források. Az országban élő kínaiak jellemzően csak kínai állampolgársággal rendelkeznek, magyarral nem.
A magyarországi kínai közösség nem homogén csoport. Elsőként a 20. század elején fordultak meg kínai árusok Budapesten, majd a Kádár-korszak kapcsolatépítésének jegyében érkeztek diákok és vendégmunkások. A rendszerváltás után egy joghézagot kihasználva kínai kereskedők tízezrei érkeztek az országba, vállalkozást alapítva itt. Az ő csoportjukat a szakirodalom hszin jimin (xin yimin)nek (新移民), vagyis új migránsoknak nevezi. Ők, illetve gyermekeik alkotják jelenleg a kínai közösség magját. 2013 és 2017 között a magyar kormány letelepedési kötvény programjának köszönhetően jómódú bevándorlók egy új csoportja érkezett az országba. A két fő csoporton kívül még a külföldi tanulmányaikat végző egyetemisták és a vendégmunkások között vannak nagy számban kínaiak.
Legtöbben Budapesten élnek, 2022-ben 14 953 fő volt a lélekszámuk a fővárosban (a teljes népességük 82%-a), de emellett az ország valamennyi nagyobb településén megtalálhatóak. A kínaiak mellett a
magyarországi vietnámiak alkotják az ország másik nagy távol-keleti bevándorló közösségét.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: András calabriai herceg • Diósgyőr-Vasgyár • 1988-as női sakkolimpia • Agyi érkatasztrófa • Görög–perzsa háborúk • Benjamin Britten • Albán Fejedelemség (1913–1925)
Javaslatok