Szlovénia földrajza

Szlovénia földrajzára a hegy- és dombvidékek a jellemzőek, mivel túlnyomórészt az Alpok déli nyúlványain, illetve azok előterében fekszik.

Szlovénia
Szlovénia domborzati térképe
é. sz. 46°, k. h. 15°46, 15
Kontinens	Európa
Szubrégió	Közép-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés	153.
Teljes terület	20 273 km²
Partvonal	43 km
Szárazföldi határ	1 370 km
Környező országok	Olaszország, Ausztria, Magyarország, Horvátország
Tengeri terület	122 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Triglav, 2864 m
Legalacsonyabb pont	Adriai-tenger, 0 m
Leghosszabb folyó	Száva, a szlovén szakasz kb. 160 km
Használatban levő terület
Megművelhető terület	12 %
Állandó termőföld	3 %
Állandó legelő	24 %
Erdő, erdős terület	54 %
Egyéb terület	7 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	nedves kontinentális, mediterrán
Domborzat	hegyvidék
Természeti kincsek	lignit, cink, ólom, urán, ezüst, higany
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia témájú médiaállományokat.

Szlovénia térképe

Általános adatok

Szlovénia politikai térképe

Terület

Az ország területének nagysága 20 273 km². Ebből

• szárazföld 20 151 km²,
• tenger 122 km².

Határok

Északról Ausztria, északkeletről Magyarország, keletről és délről Horvátország, míg nyugatról Olaszország határolja. Délnyugaton az Adriai-tengerrel határos

• Horvátországgal – 670 km
• Ausztriával – 318 km
• Olaszországgal – 280 km
• Magyarországgal – 102 km

Tengerpartja 43 km (43.157 m).

Extremális pontok

Az ország

• legészakibb pontja: é. sz. 46° 53′, k. h. 16° 14′46.883333333333, 16.233333333333, Sal település körzetében,
• legdélibb pontja: é. sz. 45° 25′, k. h. 15° 10′45.416666666667, 15.166666666667, Črnomelj település körzetében,
• legkeletibb pontja: é. sz. 46° 28′, k. h. 16° 36′46.466666666667, 16.6, Lendva város körzetében,
• legnyugatibb pontja: é. sz. 46° 17′, k. h. 13° 23′46.283333333333, 13.383333333333, Kobarid város körzetében található.

A leghosszabb kiterjedése észak-déli irányban: 1°28' vagyis 163 km. A legszélesebb kiterjedése kelet-nyugati irányban: 3°13' vagyis 248 km.

A legmagasabb pontja a Triglav (2864 m) (é. sz. 46° 22′ 45″, k. h. 13° 50′ 10″46.379166666667, 13.836111111111), legalacsonyabb az Adriai-tenger partja (0 m).

Domborzat

Szlovéniának csak az északkeleti részén vannak sík területek, nagy része (90%) a hegyvidék és dombság csoportjába tartozik. Az ország 557 méter átlagmagasságban fekszik a tengerszint fölött.

Tájegységek

Szlovénia 4 nagy európai földrajzi régió találkozásánál foglal helyet: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Földközi-tengeri térség (Mediterráneum) vidéke.

Anton Melik készítette Szlovénia első természeti-regionális térképét 1936-ban. A következő régiókra osztotta Szlovéniát:

• Alpok (visokogorske Alpe)
• Előalpok középhegység (predalpsko hribovje)
• Ljubljanai-medence (Ljubljanska kotlina)
• Szubmediterrán Szlovénia (submediteranska – primorska Slovenija)
• Dinári-Karszt-fennsík (dinarski kras notranje Slovenije)
• Pannon-síksági Szlovénia (subpanonska Slovenija)

Napjainkban 4 nagy földrajzi régiót különböztetnek meg Szlovéniában:

• Alpok–Előalpok
• Dinári-hegység – Karszt-fennsík
• Mediterrán tengerpart
• Pannon-síkság

Alpok–Előalpok

Szlovénia nyugati és északi területét az Alpok völgyei és hegyláncai alkotják, így az Isonzó völgye, a Júliai-Alpok, a Kamniki-Alpok és a Karavankák hegyláncai, valamint a Pohorje. Itt található az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Triglav (2862 m) is.

• 
  Triglav
• 
  A Bledi-tó
• 
  Pillantás a Mangartról, a Júliai-Alpok 4. legmagasabb csúcsáról

Dinári-hegység – Karszt-fennsík

Szlovénia déli részén nagy területet foglal el a Karszt-fennsík (szlovénül (Slovenski) Kras, németül Karst Plateau), amely mészkőből épül föl, számos barlang, dolina, polje és búvópatak található itt. Az ország déli részét a Dinári-hegység fennsíkja és vonulatai alkotják: a Macelj és a Žumberačka-hegység, a horvát határon található Kolpa folyóval.

Mediterrán tengerpart

A rövid tengerpart az Adriai-tenger Trieszti-öblének partján található. A szlovén riviéra nagyobb tengerparti települései Ankaran, Koper, Izola, Portorož és Piran. Ide tartozik az Isztriai-félsziget északi része is.

Pannon-síkság

Az Alföld délnyugati határán fekvő térség több kisebb egysége tartozik ide. Az ország középső része, a Felső-Száva-vidék dombvidék, míg északkeleti része, a Felső-Dráva mente és a Muravidék dombos és sík terület. Folyói a Dráva, a Száva és a Mura.

Éghajlat

Ljubljana hőmérsékleti és csapadékdiagramja (Közép-Szlovénia)

A tengerparton mediterrán éghajlat, míg az ország belsejében nedves kontinentális éghajlat az uralkodó. Az Isonzó-völgyben, a Júliai-Alpoknál és a Karavankáknál pedig a hegyvidéki éghajlat határozza meg az időjárást. Az átlaghőmérséklet januárban -2 °C és 21 °C júliusban. Az átlag csapadékmennyiség 1,000 mm a tengerpartnál, míg az Alpokban 3,500 mm évente, ami Európában is kivételesen magas. 800 mm az átlag csapadékmennyiség délkeleten és 1,400 mm Szlovénia középső részén.

Termőföldhasználat

• Megművelt földterület: 12%
• Szántóföld: 3%
• Legelő: 24%
• Erdők és hegyvidék: 54%
• Egyéb: 7% (1996 est.)
• Öntözött földterület: 20 km² (1993)

Rendkívül magas az erdők aránya az országban, Európában a területével arányosan a 3. legerdősebb ország, Finnország és Svédország után.

Ásványkincsek

• lignit
• cink
• ólom
• urán
• ezüst
• higany

Nemzeti parkok

• Triglav Nemzeti Park

Környezeti ártalmak

A Száva folyó erősen szennyezett házi és ipari szennyvízzel; a tengerpart menti vizek nehézfémekkel és kémiai anyagokkal szennyezettek, Koper közelében gyakori a levegőszennyezés és a savas eső.

Történelmi régiók

Szlovénia történelmi régiói

Az Enciklopedija Slovenije a következő hagyományos, történelmi régiókat különbözteti meg Szlovéniában az egykori osztrák és magyar uralom alatti területek alapján:

• Alsó-Krajna (a történelmi Krajna része) – Dolenjska (L.C.)
• Alsó-Stájerország (a történelmi Stájerország egy része) – Štajerska (S)
• Belső-Krajna (a történelmi Krajna része) – Notranjska (I.C.)
• Felső-Krajna (a történelmi Krajna része) – Gorenjska (a térképen: U.C.)
• Hegyvidék (a hajdani osztrák Partvidék része) – Goriška (G)
• Karintia (a történelmi Karintia egy része) – Koroška (C)
• Muravidék (az egykori magyarországi Vas vármegye déli és Zala vármegye délnyugati része) – Prekmurje (T)
• Szlovén Isztria (a hajdani Partvidék része) – Slovenska Istra (L)

Szlovén Isztriát és Goriškát gyakran ma is „Partvidéknek” (Obala) hívják, ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia idején nevezték a területet.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia földrajza témájú médiaállományokat.

• Szlovénia interaktív atlasza